Kövess minket!

Médiapiac

A rádiós szolgáltatók elégedettek a Médiatanács támogatási programjával

Százas skálán hetvenegyes értékelést adtak a rádiók képviselői a Médiatanács támogatási rendszerére – derül ki abból a felmérésből, amelyet a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa e heti ülésén fogadott el. A grémium rádiós pályázatokat is lezárt, illetve eljárásokat indított, amiért egyes szolgáltatók eltértek szerződéses vállalásaiktól.

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Az NMHH kommunikációs igazgatósága csütörtökön közölte az MTI-vel, hogy a hatóság online felmérést végzett a magyarországi rádiós médiaszolgáltatók között 2021 májusa és júliusa között, amelyben önkéntes, önkitöltős kérdőívvel válaszolhattak a kérdésekre. A hatóság minden hazai médiaszolgáltatót megkeresett, és az érintettek majdnem 40 százaléka válaszolt – tették hozzá.

Azt írták, hogy

a rádiókban a főállású kollégák aránya jellemzően 30 százalék alatt marad, a kereskedelmi adóknál magasabb százalékban, mint a közösségieknél.

Sokkal meghatározóbb – az NMHH szerint – a mellékállású foglalkoztatás: a rádiók majdnem felénél ez több mint 51 százalékot tesz ki. Önkéntest a csatornák közel fele alkalmaz, elsősorban a közösségi rádiók, és általában a vételkörzet csökkenésével együtt nő az önkéntesek aránya is, tehát a kisebb rádiókat többen segítik ilyen formában – fűzték hozzá.

Úgy folytatták,

a munkatársak fizetése a médiaszolgáltatók elsöprő többségénél, 91 százalékánál 2020-ban nem érte el a magyarországi átlagfizetést, pedig az alkalmazottak iskolai végzettsége messze a magyar átlag feletti.

Pozitívumként értékelték, hogy a nemi megoszlás viszonylag kiegyenlített, minimális előnnyel a férfiak javára.

A felmérés szerint a rádiók a Magyar Média Mecenatúra Program pályáztatási rendszerével többnyire elégedettek, azt inkább jónak értékelik, egy százas skálán 71-es átlagos értékkel.

A pályázati rendszerrel kapcsolatos javaslataik elsősorban a keretösszeg emelését, az elektronikus ügyintézés bevezetését, a pályázati rendszer egyszerűbbé és átláthatóbbá tételét célozzák

– fűzték hozzá.

A válaszok szerint az önálló rádiók 59 százalékát, a hálózati tagrádiók 90 százalékát érte valamilyen szankció a médiahatóság részéről, ami az utóbbiak esetében többnyire írásbeli figyelmeztetést, az önálló adóknál viszont bírságot vagy kötbért jelentett.

A hatóság szankcionálási gyakorlatát a válaszadók közel fele ítéli túl szigorúnak – írták.

A közlemény szerint a rádiók műsorstruktúrájában a saját gyártású műsorok dominálnak, de a külső gyártású programok is meghatározóak, míg

az élő műsorok részaránya átlagosan 39 százalék.

A szerkesztőségek többsége felvetett már olyan témát, amellyel később más médium is foglalkozott, így elmondható, hogy a rádiók nagy részének van valamilyen tematizációs hatása a nyilvánosság egyéb szereplőire – tájékoztatott az NMHH.

Közölték: a médiapiaci szempontból is fontos fiatalabb generációkra alapvetően más médiafogyasztási szokások jellemzőek, mint az idősebb fogyasztókra. Mindez a hagyományos média szereplőit hátrányosan érinti, és ezt a rádiók is érzékelik. Éppen ezért

a fiatalabb korosztályok eléréséért majdnem minden rádió próbál lépéseket tenni.

Ezek közül legtöbben a megfelelő zenei kínálatot, az online jelenlétet, a gyakornokok alkalmazását, valamint a fiataloknak szóló tematikus műsorokat és rendezvényeket emelik ki.

Honlapja szinte minden rádióadónak van, amin többnyire online rádióadás, műsorújság, hírek, műsorarchívum, hirdetési feltételek és tarifák, podcast, valamint olvasói fórum található – jelezték.

A Covid-világjárvány természetesen a rádiók piaci helyzetét is negatívan érintette, többségük jelentős bevételcsökkenésről adott számot 2020-ból. További következményként az otthoni munkavégzés bevezetését, az élő adások arányának csökkentését, valamint néhányan az elbocsátásokat emelték ki.

Rádiós pályázatok

Közölték azt is, a testület öt rádiós pályázati eljárás ügyében döntött e heti ülésén, beleértve pályázati felhívások véglegesítését és eljárások lezárását a körzeti Pécs 101,2 MHz, valamint a Mezőtúr, a Székesfehérvár és a Gyöngyös telephelyű kisközösségi rádiós lehetőségekkel kapcsolatban.

Öt szolgáltató ellen eljárást indított, amiért eltértek szerződéses vállalásaiktól, egyet pedig figyelmeztetett – áll a közleményben.

Médiapiac

Az al-Dzsazíra beperli Izraelt Hágában riportere lelövése miatt

“Senki sem fogja kihallgatni az izraeli hadsereg katonáit, és senki sem prédikál nekünk a harctéri erkölcsről, különösen nem az al-Dzsazíra” – írta Jaír Lapid, az ügyvivő kormány miniszterelnöke a bejelentésre reagálva a Twitteren.

Közzétéve:

Az al-Dzsazíra katari pánarab televíziós hálózat beperli az izraeli hadsereget a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróságon (ICC) Sirin Abu Akla palesztin tudósítója májusi lelövése miatt – írja az izraeli katonai rádió kedd jelentése nyomán az MTI.

A katari tévé a Twitteren jelentette be, hogy jogi csapata megvizsgálta az ügyet, majd benyújtotta a keresetet. Ebben azt állítják, hogy új bizonyítékok és videók egyértelműen azt mutatják, hogy Sirinre és munkatársaira közvetlenül az izraeli erők lőttek. Szerintük teljesen megalapozatlan az izraeli hatóságok azon állítása, miszerint véletlenül vesztette életét egy tűzharc során.

“Senki sem fogja kihallgatni az izraeli hadsereg katonáit, és senki sem prédikál nekünk a harctéri erkölcsről, különösen nem az al-Dzsazíra”

– írta Jaír Lapid, az ügyvivő kormány miniszterelnöke a bejelentésre reagálva a Twitteren.

Az izraeli hadsereg illetékesei három hónappal ezelőtt elismerték, hogy a palesztin-amerikai újságírónővel “elég nagy valószínűséggel” a katonák véletlen lövése végzett Dzsenínben – emlékeztetett a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet.

Abu Aklát májusban lőtték agyon a márciusban kezdődött terrorhullám közepette, amelyben számos izraeli várost és települést ért támadás. Katonai kommandós egységek hatoltak be Ciszjordánia északi részén, Dzsenínben a menekülttáborba, hogy letartóztassanak terrortevékenységgel gyanúsított palesztinokat.

A körözött palesztinokat nem találták meg, s a vártnál tovább tartott a razzia. A menekülttábor elhagyásakor tűzharc tört ki palesztin fegyveresekkel, s az izraeli hadsereg szerint ezeknél a tűzváltásoknál halt meg az arab világban ismert újságírónő.

Novemberben az FBI úgy döntött, hogy saját vizsgálatot indít Abu Akla halála körülményeinek megállapítására.

Jaír Lapid miniszterelnök és Beni Ganz védelmi miniszter az amerikai nyomozásról szóló közlemény közzététele után kemény üzeneteket fogalmazott meg, és egyértelművé tették, hogy nem fognak együttműködni az amerikai hatóságokkal.

Az al-Dzsazíra azzal vádolja az izraeli hadsereget, hogy szándékosan vették célba és lőtték le az izraeli katonai razziáról tudósító riportert, aki jól felismerhető sisakban és sajtó feliratú golyóálló mellényben volt.

Tovább olvasom

Médiapiac

Lyukra futottak az álhírterjesztők

Hamisak azok a hírek, amelyek szerint Magyarország megvétózta volna az Ukrajnának nyújtandó pénzügyi segítséget – erről a Twitteren írt Orbán Viktor. Az uniós pénzügyminiszterek ma Brüsszelben tárgyaltak, ezután a 444.hu azt írta, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter megvétózta az ukrán segélyt. Csakhogy az ülésen nem volt szavazás, így vétó sem lehetett – számolt be róla az M1 Híradó.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Hamisak a magyar vétóról szóló hírek – írta a Twitteren Orbán Viktor miniszterelnök. A kormányfő így reagált az Ukrajna támogatását szolgáló közös, 18 milliárd eurós uniós hitelfelvételről.
Azt írta: Magyarország kétoldalú alapon kész pénzügyi segítséget nyújtani Ukrajnának. Hozzátette: nincs vétó és nincs zsarolás.

Kedden Brüsszelben találkoztak az unió pénzügyminiszterei, hogy megvitassák az Európai Bizottság múlt heti javaslatait. Köztük a magyar helyreállítási alap tervezetét. De végül sem erről, sem a kondicionalitási eljárásról nem született döntés.

Az ülés után a 444.hu arról írt: azért halasztották el a magyar helyreállítási terv elfogadását, mert Varga Mihály pénzügyminiszter megvétózta az ukrán segélyt. Egy videót is megosztott a lap, amelyben állítása szerint ez elhangzik. A portál azt is hozzáteszi, hogy csak a magyar kormány szavazott nemmel.

Nem volt ma szavazás Ukrajna 18 milliárdos eurós támogatásáról, így a magyar helyreállítási tervről sem lehetett szavazás

– közölte az Origo.

Ahogy fogalmaznak: hazudott a 444, amikor arról írt, hogy Varga Mihály megvétózta az ukrán segélyt, hiszen nem volt erről szavazás.

Varga Mihály a tanácskozás után azt mondta: hazánk a közös hitel felvételét nem támogatja, de már elkülönített egy pénzügyi keretet Ukrajna megsegítésére. Azt a pénzügyminiszter is megerősítette, hogy nem szavaztak. „Elmondtuk, hogy bilaterális együttműködés keretében lehet a leggyorsabban ezeket a kérdéseket eldönteni, Magyarország erre készen is áll, a költségvetésünkből el van különítve az a rész, amellyel Ukrajna finanaszírozását segíteni tudnánk” – mondta.

A pénzügyminiszter a magyar helyreállítási tervvel kapcsolatban közölte: azt minden tagállam támogatta.

A kondicionális eljárásról pedig elmondta: a kormány az Európai Bizottság összes kérését, mind a 17 válallását teljesítette. A pénzügyminiszter szerint a szavazás elhalasztása csak előkészíti a megegyezést Brüsszellel. „Örülök annak, hogy ez a kérdés a halasztott kérdések közé került, mert így módja van a bizottságnak arra, hogy objektív értékeléssel járuljon majd hozzá, hogy egy ilyen eljárást le lehessen zárni” – fogalmazott a Híradó.hu szerint.

Tovább olvasom

Médiapiac

Főszerkesztőt keres a Soros Györgyhöz köthető Internews magyarországi kirendeltsége

A magát függetlennek beállító nemzetközi médiavállalat hálózatot szeretne kiépíteni Magyarországon, ehhez keresik az ideális vezetőt.

Közzétéve:

MTI/EPA/Clemens Bilan

A Magyar Nemzet arról ír, hogy továbbra is keresi magyarországi főszerkesztőjét az Internews nevű, magát függetlennek nevező, de valójában a nemzetközi baloldalhoz köthető médiavállalkozás. A LinkedIn nevű közösségi álláskereső portálon is megjelent hirdetésben kiemelt helyen látható, hogy az amerikai kormány a projekt finanszírozója, viszont ez az információ már nem szerepel a honlapjukon található részletes pozícióleírásban.

Hazánkon kívül Örményország, Georgia, Lengyelország, Románia és Ukrajna áll a vállalat projektjének fókuszában, ahol olyan „erős és független médiaszektort” akarnak támogatni, ami „ellenáll olyan erőteljes érdekeknek, melyek célja a sajtó manipulálása, elszigetelése és irányítása”.

Az álláshirdetés alapján elmondható, hogy az Internews egy nemzetközi hátterű hálózat kiépítésén dolgozik.

Az Internews hátteréről azt lehet tudni, hogy a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítványok és a Rockefeller Alapítvány áll mögötte, de olyan ­technológiai óriáscégek is támogatják őket, mint a Facebook vagy a Google. Független-objektív amerikai globális médiaszervezetként határozzák meg magukat, a weboldalon található információk szerint száz országban működnek harminc irodával, mintegy húszezer újságírót foglalkoztatva. Tevékenységükre felfigyeltek már az amerikai médiában is, mert a Breitbart című jobboldali lap írt arról, hogy a Biden-kormányzat finanszírozza a magyarországi képviselet megnyitását.

A teljes cikk IDE kattintva érhető el.

Borítókép: Soros György magyar származású amerikai üzletember, a New York-i Soros Fund Management befektetési társaság elnöke

Tovább olvasom