Kövess minket!

Médiapiac

A Partizánnak is jutott amerikai támogatás

Külföldi alapok biztosítják a Partizán anyagi hátterének több mint felét, ezek közül a The National Endowment for Democracy nevű amerikai szervezet éppen a választások előtt juttatott egy „nagyobb pénzt” a népszerű baloldali internetes csatornának – ismerte el az alapító Gulyás Márton. Mindeközben a Partizánt működtető alapítvány az elmúlt hetekben két külföldi pályázaton is komoly díjazásban részesült. Az egyik tizenötezer dolláros, a másik pedig kétszázezer eurós támogatást jelent a műsornak.

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Nemcsak Márki-Zay Péter mozgalmának, hanem a baloldali média egyik zászlóshajójának, a Gulyás Márton-féle Partizánnak is jutott amerikai támogatás – erről maga az érintett beszélt a Telexnek adott minapi videóinterjújában. 

Gulyás elmondása szerint működésük anyagi hátterének több mint felét „a nagy donorok, a nagy pályázatok” biztosítják.

Közölte: ezek külföldi alapok, az egyik egy svéd alapítvány, és „volt egy nagyobb pénz” a The National Endowment for Democracy nevű amerikai szervezettől, amely ezt az összeget „még a választások előtt biztosította a Partizán számára”.

Mindeközben a Partizánt működtető nonprofit szervezet (Partizán Rendszerkritikus Tartalomelőállításért Alapítvány) az elmúlt hetekben két nagy presztízsű, meghívásos pályázaton is díjazásban részesült – olvasható a Partizán hivatalos Facebook-oldalán

Eszerint a „German Marshall Fund” meghívásos pályázatán 15 000 amerikai dollár, míg a „The Foundation for Democracy and Pluralism” meghívásos pályázatán 200 000 euró díjazásban részesültek. Mint írták: az előbbit eszközbeszerzésre, az utóbbit az új stúdió kialakítására, illetve a jelenleg is renoválás/lakhatóvá tétel alatt álló új produkciós/szerkesztőségi irodájuk felújítására fordítják. 

Ismert: a baloldal közös, súlyos vereséget szenvedő miniszterelnök-jelöltje, Márki-Zay Péter nemrég maga ismerte el, hogy júniusban, tehát jóval az országgyűlési választások után is több száz milliós támogatást kapott az általa alapított Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) az Egyesült Államokból, ennek a segítségével tudták kifizetni „a kampány utolsó számláit” – számolt be róla a Magyar Nemzet

Médiapiac

A Twitter felveszi a harcot a pedofíliával

A tulajdonosváltás óta kétszeresére nőtt a gyermekpornográfiával kapcsolatos fiókok letiltása a közösségi platformon.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Egy kiberbiztonsági szakember és adatelemző, aki a Twitter gyermekekkel kapcsolatos szexuális visszaélési anyagok felkutatásával foglalkozik, azt állítja hogy a platform csaknem megduplázta azoknak a felfüggesztett fiókoknak a számát, amelyek gyermekpornográfiát tartalmazó, kizsákmányoló tartalmakat osztanak meg.

Andrea Stroppa, a Ghost Data kiberbiztonsági csoport alapítója az év elején személyesen finanszírozta a probléma kutatását, miután egy tippet kapott a probléma súlyosságáról. Az akkor írt jelentés szerint több mint ötszáz olyan, gyermekekkel való szexuális visszaélést bemutató anyagot kínáló fiókot találtak, amelyek a nagyobb hirdetéseket vásárló Twitter-fiókok mellett vagy azok profiloldalain jelentek meg.

“Nincs kegyelem azok számára, akik részt vesznek ezekben az illegális tevékenységekben” – mondta Stroppa, hozzátéve, hogy a Twitter megtalálja az ilyen tiltott tartalmakat, és ennek megfelelően fog cselekedni, függetlenül attól, hogy mikor tették közzé azokat.

Stroppa elmondta, hogy miután Elon Musk átvette a Twitter vezetését, 24 órán belül a platform fokozta erőfeszítéseit a gyanús fiókok leküzdésére, aminek eredményeképpen 44 000 nem megfelelőnek ítélt felhasználónevet, és 1300 olyan profilt távolítottak el, amelyek különböző módszereket használtak a visszaéléseket felismerő szoftverek megkerülésére, kódszavak és képekben lévő szövegek használatával.

Összehasonlításképpen, egy korábbi jelentés szerint Musk felvásárlása előtt egy hónap alatt mintegy ötvenhétezer problémás felhasználónevet távolított el a platform, szemben az egy nap alatt eltávolított 44 ezerrel – emlékeztetett a V4NA hírügynökség.

Stroppa elmondta, hogy a Twitter továbbra is szenvedélyes szakértőkből álló csapatokat fog kialakítani, amelyek napi szinten vizsgálják az ilyen típusú jogsértéseket, és lépéseket tesznek ezekkel kapcsolatban a felhasználók számára egyszerűsített folyamatokkal.

“A Twitter most már biztonságosabb hely Elon vezetése alatt. És ez még csak a kezdet”

– mondta Stroppa.

Tovább olvasom

Médiapiac

Félremagyarázta a pápa „kegyetlenségről” mondott szavait a sajtó

Egy orosz egyházi vezető szerint vannak olyan erők, amelyek megpróbálják lejáratni a római katolikus egyházfő béketeremtő kezdeményezéseit. Úgy véli, a fegyverlobbinak vannak ügynökei, a médiában is.

Közzétéve:

Ferenc pápa audienciáján a vatikáni Szent Péter téren 2022. október 26-án, fotó: MTI/EPA-ANSA/Fabio Frustaci

Ferenc pápa legutóbbi interjújában azt próbálta érzékeltetni, hogy a kegyetlenség nem az orosz lélekből fakad, és hogy Oroszországnak küldetése van, de a média a maga módján értelmezte ezt – mondta Leonyid Szevasztyjanov, az orosz Óhitűek Világszövetségének elnöke szerdán a RIA Novosztyinak, a pápával folytatott levelezéséből idézve.

Oroszországban felháborodást keltett, hogy a katolikus egyházfő az America című jezsuita magazinban a múlt héten megjelent interjúja szerint azt hangoztatta, hogy az ukrajnai háborúban a legnagyobb kegyetlenséget az „orosz hagyományokon kívül” nevelkedett katonák követték el. A pápa a burjátokat és a csecseneket hozta fel példaként.

Szevasztjanov – elmondása szerint – megkérte Ferenc pápát, hogy tisztázza a nagy visszhangot kiváltó álláspontját.

„Amikor Oroszországról beszéltem, az orosz humanizmus hagyományáról beszéltem, Dosztojevszkijt idézve. Világossá akartam tenni, hogy a háború kegyetlenségei nem az orosz lélekből fakadnak. Mindig is az orosz nép megmentésére törekedtem, mert meg vagyok győződve arról, hogy nagy küldetése van. De a média a saját értelmezését kínálja”

– idézte Ferenc pápát Szevasztjanov.

Az óhitű tisztségviselő szerint vannak olyan erők, amelyek megpróbálják lejáratni a római katolikus egyházfő béketeremtő kezdeményezéseit.

„A pápa mindig bírálja a fegyvergyártást és a fegyverszállítást. Úgy véljük, hogy a pápa szavait a globális fegyverlobbi torzítja el, amelynek nem érdeke az ukrajnai háború befejezése. Ennek a lobbinak vannak ügynökei, a médiában is. Mindent meg fognak tenni, hogy megzavarják a pápa minden béketeremtő kezdeményezését, lejáratva őt és elferdítve szavait”

– zárta szavait Szevasztyjanov.

A vallási vezetőt megszólaltató hírügynökség anyagában nincs szó arról, hogy vajon a csecsenekről és a burjátokról pontosan mit is mondott a pápa.

De kik is azok az óhitűek?

Paul Richard Gallagher érsek, a Vatikán „külügyminisztere” korábban bejelentette, hogy a Szentszék kész helyszínt biztosítani az ukrajnai konfliktus rendezéséről szóló tárgyalásoknak. Október végén egy jól értesült vatikáni forrás azt mondta a RIA Novosztyinak, hogy a Szentszék hajlandó mindent megtenni az ukrajnai béke érdekében és kész lenne közvetíteni, ha mindkét fél felkérné erre. Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő ezzel kapcsolatban rámutatott, hogy Oroszország nyitott a kapcsolatfelvételre, de Ukrajna volt az, amely törvényben tiltotta meg a tárgyalások folytatását.

Az oroszországi ortodox egyházon belül az óhitűek és az újhitűek között a 17. században következett be szakadás, mivel Nyikon moszkvai pátriárka – Alekszej Mihajlovics cár segítségével – a vallást megreformálva visszatért az eredeti bizánci keresztény dogmákhoz. Az óhitűeket, akik ellenálltak az orosz egyház liturgikus rendjének a göröggel, elsősorban a konstantinápolyival való egyesítésének, és bírálták, hogy a reform a szekularizáció feltételeit teremtette meg, a 20. század hetvenes éveiig kiközösítette az orosz ortodox egyház.

Kornyilij metropolita, aki 2005 óta az óhitűek vallási vezetője, 2017 márciusában a Kremlben járva meghívta Vlagyimir Putyin elnököt a közösségbe, aki ennek eleget is tett. Személyében orosz államfő először járt az óhitűek templomában, a moszkvai Rogozsszkaja szlobodában.

Tovább olvasom

Médiapiac

A legnagyobb amerikai napilap dolgozóinak többsége lép sztrájkba éjféltől

A New York Times a szakszervezet által kért béremelésnek mindössze a felét hajlandó megadni.

Közzétéve:

Borítókép: A The New York Times épületének bejárata a 8. sugárút és a W 41. utca sarkán, fotó: MTVA/MTI/Lehotka László

Még a New York Times bojkottálására is felszólították az olvasókat az amerikai lap sztrájkba lépő dolgozói. Csütörtök éjféltől a szerkesztőség többsége áll le a munkával, aminek a legfőbb oka, hogy a médiavállalat nem tudott megegyezni a szakszervezettel a béremelések mértékében, miközben jelentősebb leépítés is zajlik. Több egyéb kérdésben már hónapokkal ezelőtt érzékelhető volt a feszültség a felek között.

A New York Times több mint ezeregyszáz dolgozója, vagyis az 1800 fős szerkesztőség nagyobbik része lép sztrájkba csütörtök éjféltől – számolt be róla a CNN. Az egynaposra tervezett munkabeszüntetés oka, hogy zátonyra futottak a médiacég és a szakszervezet közti tárgyalások a bérezéssel, a nyugdíjjal, valamint az egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos kérdésekben, amelyekben a felek közötti új szerződés aláírásához kellett volna közös nevezőre jutniuk. Ráadásul mindeközben egy jelentősebb, számos elbocsátással járó leépítés is zajlik.

Egyes dolgozók a New York Times bojkottálására is felszólították az olvasókat, akiktől azt kérték, hogy a sztrájk napján semmilyen közösségimédia-platformon ne nyissák meg a lap felületeit, és más formában se fogyasszák a híreit.

– Olvassanak inkább helyi híreket, vagy hallgassanak közszolgálati rádiót. Készítsenek el egy jó ételreceptet – ajánlotta egy felháborodott munkatárs.

Az elmérgesedő helyzetet már az is jelezte, hogy a The New York Times Guild nevű szakszervezet szerdai közleményében azzal vádolta az amerikai napilapot, hogy az rosszhiszeműen állt a tárgyalásokhoz. – A béremeléssel kapcsolatos javaslatuk messze elmarad az infláció és az Egyesült Államok más cégeinél eszközölt korrekciók mögött – írta a szakszervezet a sztrájkot bejelentő kommünikéjében.

Valóban nem közeledtek egymáshoz az álláspontok, hiszen míg a New York Times 5,5 százalékos emelésre lett volna hajlandó, a Guild 10 százalékot követelt.

Emellett olyan egyéb ügyekben sem sikerült megállapodniuk, mint a teljesítményarányos díjazási rendszer, vagy a huzamosabb távollét utáni munkába állás feltételeinek az átalakítása. Ezeken a területeken a szakszervezet korábban diszkriminatívnak nevezte a lap gyakorlatát, azt hangoztatva, hogy a fehér munkatársak könnyebben kapnak magasabb értékelést.

A New York Times történetében ritkán került sor sztrájkra, utoljára 1981-ben volt egy egynaposnál rövidebb munkabeszüntetés, 2017-ben pedig a dolgozók mindössze egy rövid kivonulással tiltakoztak egy részleg tervezett megszüntetése ellen. Az pedig utoljára 1978-ban fordult elő, hogy sztrájk miatt nem jelent meg az újság, ám ez az időszak akkor 88 napig tartott.

Kárpáti András

Tovább olvasom