Médiapiac
A német média semmilyen kritikát nem tűr a migrációval kapcsolatban
A politikai vezetésben és a sajtóban is megrendült a német lakosság bizalma, ami komoly feszültségeket okoz a társadalomban – jelentette ki Ralf Schuler német újságíró a Médiapiacnak.
Amint a Bild parlamenti irodájának egykori vezetője a Mathias Corvinus Collegium (MCC) által szervezett nemzetközi médiakonferencián kifejtette, hazájában gyakorlatilag nácinak bélyegzik a konzervatív nézeteket, amelyeknek jelenleg egyáltalán nincs képviselete a fősodratú médiában. Hazánkkal kapcsolatban is rendszerszintű a félretájékoztatás a német sajtóban, így például Orbán Viktort évek óta szisztematikusan gazembernek és antidemokratának aposztrofálják. Az egyik legismertebb német újságíró, Ralf Schuler szerint egyelőre csak az internetes csatornákon lehet megkerülni a cenzúrát Európa legerősebb államában.
– Tavaly nyáron nyújtotta be a felmondását a Bildnél az ideológiai megfelelés kikényszerítése miatt. Tudomása szerint változott azóta valami a lapnál?
– Októberben töltöttem ki a felmondási időmet, azóta más projektbe kezdtem, úgyhogy nem tudom, mi folyik ott jelenleg. Viszont az elmúlt években finoman szólva sem biztató dolgok történtek, ha azt nézzük, hogy a kiadó Axel Springer valójában azért távolította el a digitális kiadás főszerkesztőjét, Julian Reicheltet, mert nyíltan vállalta a konzervatív nézeteit. A konzervatív eszméket pedig szélsőjobboldalinak, gyakorlatilag nácinak tekintik az egész fősodratú német sajtóban.
– Jelenleg mivel foglalkozik?
Alapítottam egy médiacéget, amely számos YouTube-csatornát működtet. Ezek egyikén jómagam vezetek beszélgetős műsorokat. Jelenleg az internet jelenti az egyedüli fórumot, ahol a konzervatív nézetek megjelenhetnek, és szerencsére sokan élnek is ezzel a lehetőséggel. Egyre több csatornát hoznak létre a videómegosztó portálokon, ahogy az internetes podcast- és rádióműsorok is szaporodnak.
– Melyek a legnépszerűbb témák?
– Az egyik a migráció, amely elképesztően súlyos problémákat jelent a hazámban rövid és hosszú távon egyaránt. Ugyanakkor a német fősodratú médiában semmilyen bírálatot nem lehet megfogalmazni ezzel kapcsolatban. A liberális mainstream a nyilvános vitákban csak a diverzitás mindenáron történő erőltetését tartja elfogadhatónak, aki pedig kritizálni merészeli a migrációbarát politikát, azt meghurcolják.
– Említene néhányat a migráció nem kívánt következményei közül Németországban?
– Egyre nagyobb probléma az importált antiszemitizmus. A több milliónyi muzulmán hitű bevándorló közül sokan az iszlám szélsőségesebb vonalait követik, ami azt is jelenti, hogy a zsidóságra ellenségként tekintenek. Elképesztő, hogy Berlinben ma egy ortodox zsidónak takargatnia kell a kipáját, ha az utcára megy. Ironikus, hogy eközben Németországban az a közvélekedés, hogy a zsidókat Magyarországon érik rendszeresen atrocitások. Ám mivel egy ideig Budapesten, pont a Dohány utcai zsinagóga mögött béreltem lakást, a saját szememmel láthattam, hogy erről szó sincs. Amikor például egy talkshowban a német köztévében azt mondtam Katarina Barleynak, hogy szerintem a zsidók nagyobb biztonságban vannak Budapesten, mint Berlin egyes részein, akkor az európai parlamenti alelnök magából kikelve azzal rontott nekem, hogy úgy beszélek, mint Orbán Viktor.
Fotó: MCC
– Magyarországon valóban nemigen fordulnak elő az ön által említetthez hasonló incidensek. Egyébként, ha már Katarina Barleyt említette, hogyan fordulhat elő, hogy az Európai Parlament alelnöke – a liberális elit sok más képviselőjéhez hasonlóan – mély gyűlölettel beszél Magyarországról? Magas rangú tisztségviselőktől talán elvárható lenne a széleskörű, alapos tájékozódás, amely elejét venné az ilyen attitűdnek.
– Annak fényében mindez nem túl meglepő, hogy Orbán Viktort évek óta megrögzött antidemokratának, sőt gazembernek bélyegzik a német sajtóban. Mondhat az ember, amit akar, jellemzően nem hiszik el, hogy a helyzet jóval összetettebb annál, mint ahogy a német média tálalja a magyarországi viszonyokat. Sőt, sokszor még meghallgatni sem hajlandók a liberális magyarázattól eltérő érveket.
– A Magyar Nemzet tavalyi cikksorozatából az is kiderült, hogy a különböző NGO-k hogyan igyekeznek lerombolni a jobboldali vezetésű országok nemzetközi megítélését, egyebek mellett a nagyobb médiumok befolyásolásával.
– Valóban rendszerszintű torzítások épülnek be a médiába, ám ennek szerintem nem valami sötét akarat vagy tudatos ártó szándék az oka. Alapjában véve arról van szó, hogy a fősodratú liberális lapok elsősorban szintén liberális forrásokból tájékozódnak, s ilyen kontaktokkal kötik össze az újságíróikat, így ebben a buborékban természetszerűleg a szélsőségesebb nézetek válogatódnak ki. Ehhez jön hozzá, hogy a német újságírók nem igazán ismerik a kelet-európai nyelveket, főleg a magyart. Emellett nálunk azt sem értik meg sokan, hogy az egész közép-kelet-európai régiónak mások a történelmi tapasztalatai, mint nekünk, s máshogy állnak a közélethez, a politikához. Sajnos a honfitársaim hajlamosak kissé elbizakodottan azt gondolni, hogy mi, németek vagyunk a mérce. Ez pedig azért is hiba, mert míg egykori NDK-s állampolgárként nekem volt szerencsém megtapasztalni, hogy milyen az, amikor korlátozzák a szólás- és sajtószabadságot, s az országunk nyugati felén születettek közül sokan nem érzékelik, hogy Németországban jelenleg is hasonló tendenciák mennek végbe.
– Ennek az egész jelenséghalmaznak szerves elemei a szélsőséges baloldali vagy woke eszmék. Ön szerint ezek az USA-ból származó nézetrendszerek hogyan tudtak ilyen mélyen és széleskörűen gyökeret verni Németországban és Nyugat-Európa több más államában, valamint az ottani médiumok miként válhattak ezen ideológiák tűzfészkévé?
– Tény, hogy az amerikai és a német internetes cégvilág sok ponton összeér, és a tengerentúli startupok erősen hatnak a hazámban működő cégek vállalati kultúrájára. Az USA-ban pedig a startupok és techcégek az élharcosai az olyan ideológiáknak, mint például a genderelmélet. Sajnos a hazámban ezek a szélsőséges eszmék termékeny talajra hullottak, s még a német törvényhozás is behódolt nekik. Mi más számlájára lenne írható az a nemrégiben hozott, teljesen értelmetlen törvény, amely azt mondja ki, hogy évente egyszer lehet nemet váltani? Ráadásul aki ezt kitalálta, valószínűleg még soha nem beszélt transzszexuális emberrel.
– Amellett, hogy a Németországban az utóbbi időben készült felmérések azt mutatják, hogy az emberek szerint sérült a szólásszabadság, a közvélemény-kutatások szerint a kormányban is egyre kevésbé bíznak az emberek. Lehet összefüggés a két dolog között?
– Úgy vélem, igen, hiszen ha az emberek azt tapasztalják, hogy nem érvényesülnek a demokrácia elvei, akkor szükségszerűen több intézményben is megrendül a bizalmuk. Ezen a helyzeten szerintem szélesebb körben lefolytatott vitákkal lehetne javítani, s ha a konzervatív hangok nagyobb vitalitással jelennének meg a médiában, talán a lakosság is úgy érezné, hogy stabilabb a képviseletük.
– A YouTube-csatornájuk iránt mekkora érdeklődést tapasztalnak?
– Folyamatosan nő a követőink száma, s egyes videók már millió feletti nézettséget értek el, így például a szilveszter éjjeli zavargásokról szóló tudósításaink is. A német hírfogyasztók ugyanis hiába nézték a köztévét, abból nem tudhatták meg, hogy Berlin főként migránsok lakta városrészében riasztófegyverekkel lőttek a rendőrökre, autókat gyújtottak fel, s a fővárosihoz hasonló incidensek történtek Düsseldorfban, Kölnben és Lipcsében is. Hasonlóan jó eléréseket produkált az a videónk, amely azt mutatta be, hogy Észak-Rajna-Vesztfália tartományban az emberek azon tervek ellen tiltakoztak, hogy a szénbányászat megkönnyítése végett leromboljanak egy egész települést.
Kárpáti András
Az MCC médiakonferenciájának egy másik előadójával, Gladden Pappin amerikai újságíróval, az American Affairs főszerkesztő-helyettesével készült interjúnkat IDE KATTINTVA tudja elolvasni.
A konferenciáról szóló tudósításainkat pedig IDE, IDE, IDE és IDE kattintva találja meg.
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás
Médiapiac
Az EU eljárást indított a TikTok ellen a TikTok Lite elindítása miatt
Az Európai Bizottság eljárást indított a TikTok ellen a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály (DSA) alapján, mert előzetes megállapítások szerint a TikTok Lite franciaországi és spanyolországi elindítását megelőzően az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére – tájékoztatott a brüsszeli testület.
Az uniós bizottság közleménye szerint
az eljárás célja annak megállapítása, hogy a kínai ByteDance tulajdonában álló TikTok megsértette-e a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt, amikor elindította a TikTok Lite-ot Franciaországban és Spanyolországban anélkül, hogy az online óriásplatformok esetében kötelező értékelési jelentést nyújtott volna a lehetséges kockázatok mérséklésére.
Az Európai Bizottság aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a TikTok Lite Task and Reward nevű programot, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy az alkalmazáson belül bizonyos feladatok, így például videók megtekintése, tartalom kedvelése, barátok meghívása során pontokat szerezzenek, az üzemeltető anélkül indította el, hogy előzetesen értékelte volna az azzal járó kockázatokat, különösen a platform függőséget okozó hatásával kapcsolatosan.
Különös aggodalomra ad okot, hogy az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére, ugyanis a TikTokon nem állnak rendelkezésre hatékony életkor-ellenőrző mechanizmusok.
Amennyiben a felsorolt aggodalmak bizonyítást nyernek, a mulasztások a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály vonatkozó cikkeinek megsértését jelentenék – hívták fel a figyelmet.
A TikToknak április 23-ig kell benyújtania a kockázatértékelési jelentését az Európai Bizottság részére, és május 3-ig az összes kért információt a brüsszeli testület rendelkezésére kell bocsátania.
Abban az esetben, ha a TikTok a megadott határidőn belül nem válaszol, az uniós bizottság a szolgáltató teljes éves jövedelmének vagy világméretű forgalmának 1 százalékáig terjedő pénzbírságot, valamint a szolgáltató átlagos napi jövedelmének vagy világszintű éves árbevételének legfeljebb 5 százalékát kitevő kényszerítő bírságot szabhat ki – közölték.
Mivel a brüsszeli testület szerint “fennáll a felhasználók mentális egészsége súlyos károsodásának kockázata”, arról tájékoztatta a TikTokot, hogy ideiglenes intézkedéseket kíván bevezetni a TikTok Lite érintett programjának felfüggesztésére az egész EU-ban a program biztonságosságának értékeléséig.
Az Európai Bizottság emlékeztetett, hogy ez a második eljárás a TikTokkal szemben a hatékony életkor-ellenőrzési mechanizmusok hiánya és a platform feltételezett függőséget okozó kialakítása miatt. A február 19-én kezdődött eljárást a brüsszeli testület azért indította, mert előzetes vizsgálatai alapján a TikTok “feltételezhetően nem tesz eleget a kiskorúakat érő negatív hatások kezelésére”.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
Politikusok, sportolók és hírességek szerepeltek a leggyakrabban tavaly az online médiában
Politikusok, sportolók, hazai és külföldi hírességek szerepelnek a leggyakrabban említett nevek között, amelyek megjelentek az online médiatérben 2023-ban. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 93 népszerű médiafelület – televíziós csatornák, újságok, rádiók honlapjai, valamint hírportálok, közösségimédia-felületek, fórumok és blogok – elemzésével azt vizsgálta, kik álltak a hírek és a közbeszéd fókuszában, valamint azt is, hogy Magyarország és a nagyvilág helyszínei közül melyek szerepeltek a legtöbbet.
Az NMHH kommunikációs igazgatósága kedden azt közölte az MTI-vel, hogy
az ezer legtöbbször említett ismert ember nevével összesen egymillió alkalommal lehetett találkozni a neten, köztük domináltak a hazai szereplők, illetve a férfiak.
A leggyakoribb száz név esetében az említések több mint felét politikából ismert emberek tették ki, csaknem harmaduk médiaszereplőhöz vagy hírességhez volt köthető, 14 százalékban pedig sportolókról lehetett olvasni az online felületeken.
Kiemelték, hogy
2023-ban a legtöbbször említett név az online médiatérben Orbán Viktor miniszterelnöké volt, 92 ezer alkalommal.
A kormányfő leginkább a Kossuth rádióban adott interjúi és bejelentései miatt került fókuszba. Neve egy átlagosnak nevezhető napon 250 alkalommal jelent meg, legtöbbet december 15-én és 21-én említették.
Magyarország miniszterelnökét a külügyminiszter, Szijjártó Péter követte, 27 ezres értékkel, harmadik helyen pedig Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerepelt, nevével 14 ezer alkalommal lehetett találkozni
– írták.
Az év során többször kiemelkedett egy-egy közszereplő a mindennapi közbeszédből: két kiváló magyar kutató is jelentős említést ért el, október 2-án Karikó Katalint (682 említés) tüntették ki orvostudományi Nobel-díjjal, másnap pedig Krausz Ferencet (330) díjazták a fizikában elért kiemelkedő munkásságáért.
Úgy folytatták, hogy akadtak lesújtó, tragikus események is, mint például Vágó István (312) volt televíziós műsorvezető, vagy épp a Mount Everest megmászására induló, majd eltűnő Suhajda Szilárd halálhíre (338), a hegymászó hollétéről utoljára május 25-én hallhatott a világ.
Tavaly a külföldiek toplistáján legtöbbet Vlagyimir Putyin (49 ezer) orosz, Volodimir Zelenszkij (25 ezer) ukrán elnök és Joe Biden (15 ezer) az Egyesült Államok vezetője szerepelt.
Európán kívüliként az első tíz ember között feltűnt még Donald Trump volt amerikai elnök, illetve Benjámín Netanjáhu jelenlegi izraeli miniszterelnök is.
A nemzetközi hírességek között olyan embereket gyászolt a média, mint a Jóbarátok sorozat szereplője, Matthew Perry (446), Tina Turner (228) énekesnő vagy Elvis lánya, Marie Presley (188)
– tették hozzá.
Az online médiatérben megjelent földrajzi helynevek esetében tízből négy magyar vonatkozású volt. Négy esetben az említés európai országgal vagy várossal, míg a fennmaradó részben a világ többi tájával volt kapcsolatos.
A kutatás szerint az év során Magyarországot 191 ezer alkalommal említették meg a vizsgált médiatermékek, Budapestet pedig 151 ezerszer. Magyarországot és fővárosát a sportrendezvények idején kifejezetten gyakran, legalább ezerszer emlegették.
A kulturális események is nagy visszhangot váltottak ki: kiemelkedett Ferenc pápa áprilisi látogatása, a magyar fővárost ekkor csaknem négyezerszer említették. A további magyar helyszíneket illetően háromezernél is több említést főleg a vármegyeszékhelyek, a nagyobb városok és a Balaton értek el – fűzték hozzá.
A külföldi földrajzi neveket elemezve kitűnik a kiemelt jelentőségű háborúk hírértéke (Ukrajna, Oroszország, Izrael), az Európai Unióhoz (Brüsszel, tagországok és azok fővárosai), illetve a fontosabb külpolitikai partnerekhez (Kína, USA, Törökország) fűződő történések bemutatása.
Egyes napok statisztikáit elemezve kiemelkedik többi között Liverpool (460) Szoboszlai Dominik, a magyar válogatott csapatkapitányának szerződésével kapcsolatban, továbbá néhány szomorú esemény helyszíne is, mint például Törökország (725), a februári tragikus földrengés idején vagy Prága (424) a Károly Egyetemnél meggyilkolt és megsebesített emberek miatt – áll a közleményben.
Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke beszédet mond a Fidesz-KDNP európai választási kampányindító rendezvényén a Millenárison 2024. április 19-én