Médiapiac
A nagy Transindex-svindli: közpénzből működtek, függetlennek hazudták magukat
Az utóbbi években a portál elment egy nagyon balliberális irányba. Átvették a magyarországi baloldal narratíváját, az általuk bírált kormánypárti politikusok és a közintézmények vezetőinek véleményére nem voltak kíváncsiak – mondta el a Magyar Nemzetnek az erdélyi sajtóviszonyokat jól ismerő forrása.
A függetlenség mítoszát építették fel a Transindex körül, ami azért nem állja meg a helyét, mert végig pártalapon, közpénzből finanszírozták – mondták a Magyar Nemzetnek a lap erdélyi informátorai azzal kapcsolatban, hogy kedden felmondott az erdélyi magyar Transindex.ro hírportál teljes szerkesztősége.
A portálon közölt elköszönő írásban a szerkesztőség tagjai közölték, úgy érzik: a munkájuk teljességgel ellehetetlenült, és már nem tudják a legjobb szakmai tudásuk szerint ellátni azt a feladatot, amely a mindenkori szabad sajtó feladata lenne. Megjegyezték, a portál 23 évi működése során változott a csapat, de a portál képviselte értékek nem.
“Most sem vagyunk hajlandók semmilyen politikai erő elvárásai szerint végezni az újságírói munkánkat”
– írták. Felidézték, hogy a portál közel fél éve a fennmaradásáért küzd egy politikailag meghatározott környezetben. Arról is tájékoztattak, hogy a többségi tulajdonos a portál eladására készül, a jelenlegi kontextusban pedig már nem látják biztosítva az újságírói függetlenségüket.
Mint az MTI felidézte, Erdély első magyar hírportálja 23 évvel ezelőtt jött létre. A portálnak 2015 novemberéig Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke volt a többségi tulajdonosa, ő azonban kilépett a kiadóból. A portál elsősorban azzal magyarázta anyagi ellehetetlenülését, hogy tavaly már nem kapott finanszírozást az RMDSZ Communitas Alapítványától – írja a Krónika erdélyi magyar napilap.
“A Transindex pártlapként működött hosszú évtizedekig. Az RMDSZ finanszírozta, soha nem volt független, mindig is közpénzekből működött”
– ezt már a Magyar Nemzet egyik erdélyi forrása közölte. Emlékeztetett: sokáig a magyar kormány is finanszírozta a portált az erdélyi magyar elektronikus könyvtáron, az Adatbankon keresztül, de nemcsak a Fidesz vezette kabinet, hanem a korábbi baloldali kormányok is. A Transindex kisebbségi tulajdonosa és alapító-főszerkesztője ráadásul az a Kelemen Attila Ármin, aki az erdélyi SZDSZ ikonikus figurája volt, elkötelezett liberális.
“Az utóbbi években a Transindex elment egy nagyon balliberális irányba. Átvették a magyarországi baloldal narratíváját, az általuk bírált kormánypárti politikusok és a közintézmények vezetőinek véleményére nem voltak kíváncsiak. Amióta az RMDSZ szorosabb szövetségesi viszonyt alakított ki a Fidesszel, a Transindex belső ellenzékként viselkedett, közben elvárta az RMDSZ-től, hogy tovább finanszírozza”
– hangsúlyozta az erdélyi forrás. Az RMDSZ azonban nem gyakorolt a szerkesztőségre politikai nyomást, csupán véget vetett a Transindex közpénzből történő finanszírozásának.
A Krónika felidézi, a Transindex tavaly az olvasóihoz fordult támogatásért: amennyiben havonta hatszázan rendszeresen utalnak ötvenlejes (tízeurós) támogatást, akkor tovább tudnak működni.
“Most, hogy bedobták a törölközőt, elismerték, hogy Erdélyben vagy magyar nyelvterületen nincs vevő az ő termékükre, az olvasók nem hajlandók eltartani őket, közpénz nélkül működésképtelenek”
– tette hozzá a Magyar Nemzet informátora.
Együttműködés a Telex.hu-val
A Magyar Nemzet cikke felhívta a figyelmet a Media1.hu információira is, amelyek szerint
mielőtt a Transindex teljes csapata beadta a felmondását, már tudták, merre folytatják karrierjüket:
a szerkesztőség munkatársai a magyar Index.hu egykori munkatársai által 2020-ban megalapított Telex.hu stábjával fognak együtt dolgozni. Nem véletlen tehát, hogy éppen a Telex vette észre elsőként az erdélyi hírportál közleményét a tömeges távozásokról. A Media1 azt is megtudta, hogy a Transtelex.ro és a Transtelex.hu címeket valaki már novemberben beregisztrálta.
Mártíromság? De minek is az oltárán?
A Transindex mártír akart lenni a sajtószabadság oltárán, de csak a sumákolásén sikerült – adta véleménycikke címének Fall Sándor, a Főtér.ro publicistája, aki szerint
“a Transindex előadta a sajtószabadság és az üldözöttség nagyhalálát, holott az egész színjáték mögött láthatóan mindvégig előre kiszámított stratégia volt”.
Fall Sándor írásában két “bűnt” ró fel volt transindexes kollégáinak. Az egyik, hogy felrúgták azt a belső szakmai szolidaritást, kimondatlan kölcsönös meg nem támadási egyezséget”, amely az erdélyi magyar sajtó munkatársai között létezik, és amelynek köszönhetően az erdélyi magyar közösség sajtómunkatársai “nem támadják, piszkálják, fúrják” egymást még akkor sem, ha ellenfelei, vetélytársai egymásnak, vagy más szerkesztőségben dolgoznak.
“Ezt a jelenleg is működő gyakorlatot rúgta fel egyoldalúan a Transindex szerkesztősége,
amikor visszkézből és durván általánosítva szabad, objektív és független újságírókra (ők) és propagandistákra (mindenki más) osztotta fel az erdélyi magyar újságíró-társadalmat”
“Ezt a jelenleg is működő gyakorlatot rúgta fel egyoldalúan a Transindex szerkesztősége,
amikor visszkézből és durván általánosítva szabad, objektív és független újságírókra (ők) és propagandistákra (mindenki más) osztotta fel az erdélyi magyar újságíró-társadalmat”
– hangsúlyozza a publicista, rámutatva, hogy a transindexesek a magukén kívül minden orgánumot szócsőnek nyilvánítottak nyilatkozatukban.
A publicista szerint a Transindex volt munkatársainak másik bűne az, hogy bár a jelek szerint tudták, hogy ebbe az irányba fognak indulni, mégis úgy tettek, mintha bizonytalan lenne a jövőjük. Tavaly október végén olvasóik adományait kérték a működésükhöz, azt állítva, hogy elapadtak az addigi forrásaik, majd néhány napra rá valaki bejegyezte a Transtelex.ro domainnevet.
“Nem a bizonytalanságba ment tovább az adománykérő Transindex, hanem kezdettől fogva eltervezték a hogyan továbbot”
– mutat rá cikkében Fall Sándor, megjegyezve, hogy a sajtószabadságért aggódó, a független és objektív újságírás elveit erőteljesen hangoztató egykori szerkesztőség az elmúlt hónapokban több közös projektet is lebonyolított a magyarországi baloldali Telex portállal, és a magyarországi ellenzék kampányába is beszállt.
“Az orruknál fogva vezettek egy csomó támogatót és a nyilvánosságot. Nincs ennél nagyobb újságírói bűn”
– összegez a Főtér cikkének szerzője, aki szerint a szerkesztőség a felmondással csak azért várt február 15-ig, mert “kampányban még nagyobbat durranhat a szabad, független és objektív sajtó elleni támadás”.
Médiapiac
Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány
A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.
A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.
A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.
A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.
Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.
A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.
Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő
Médiapiac
Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.
A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.
Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.
A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.
A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.
Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.
A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.
Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás