Kövess minket!

Médiapiac

A MÚOSZ ajánlásait vizsgálja a GVH

Sérti a versenytörvényt, ha egy érdekképviselet ajánlott díjakat határoz meg tagjai számára, állapította meg a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a Magyar Ingatlanszövetség ellen folytatott eljárás során. A GVH ezt kartellezésnek minősítette, és elrendelte: az érdekképviselet tegye közzé a honlapján a határozatot, és valamennyi tagjának ajánlott levélben hívja fel a figyelmét arra, az iránydíjszabást nem használhatják, azokra még csak nem is hivatkozhatnak.
A hatóság ugyanakkor nem szabott ki bírságot, mivel figyelembe vette, a jogszabályok még ma is több kamarának megengedik, hogy ajánlott árat tegyenek közzé. Az eljárás során enyhítő körülményként vették számításba, hogy az Ingatlanszövetség nem folytatott fegyelmi vagy etikai eljárást azok ellen, akik eltértek az ajánlásokban foglaltaktól.
A Versenyhivatal egyébként évek óta folytat vizsgálatokat érdekképviseleti szervek ellen kartellvádakkal. Jelenleg például a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) ellen folyik eljárás az ajánlott díjszabásuk miatt. Márciusban elmarasztalták az Építészkamarát, és esetükben ötmillió forintos büntetést is kiszabtak, mivel a szervezetet előzetesen már többször figyelmeztették. Hasonlóan jártak el korábban az Ügyvédi kamara ellen is.

Forrás: Index.hu

Hirdetés

Médiapiac

A Facebook nem engedi terjeszteni a botrányt

Ismét cenzúrázza a jobboldali tartalmakat a Facebook, a közösségi oldal most éppen a radikális baloldali Black Lives Matter (BLM)-mozgalom egyik vezetőjének a gyanús ingatlanvásárlási ügyeit feltáró New York Post-cikk megosztását tiltotta le. Ugyanígy járt a hírt átvevő brit Daily Mail is.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Közben kiderült, hogy Kentucky állam egyik fekete, demokrata képviselőnője, Attica Scott Breonna Taylor tavalyi lelövése ürügyén most pénzgyűjtést indított az áldozat családja nevében, csak arról éppenséggel a család nem tudott. Breonna Taylor anyja, Tamika Palmer szerint a demokrata politikus a BLM-en keresztül a lánya tragikus halálát kihasználva próbált nyerészkedni.

Ahogy arról az Origo is beszámolt, a múlt hétvégén a konzervatív New York Post kiderítette, hogy a radikális baloldali mozgalom társalapítója, a Black Lives Matter Global Network Foundation (BLMGN) ügyvezető igazgatója, Patrisse Khan-Cullors 1,4 millió dollárért (420 millió forint) vásárolt magának luxusingatlant Los Angeles megye „legfehérebb”, kizárólag gazdagok által lakott részén, Topaga Canyonban.

Ezzel párhuzamosan az is nyilvánvalóvá vált, hogy a vele házasságban élő nő, a fekete kanadai Janaya Khan szintén ingatlanokkal foglalkozik, 

CSAK AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN HÁROM LUXUSLAKÁST BIRTOKOL, ÖSSZESEN 3,2 MILLIÓ DOLLÁR (959 MILLIÓ FORINT) ÉRTÉKBEN, A BAHAMÁKON PEDIG A FELESÉGÉVEL KÖZÖSEN RENDELKEZNEK EGY LUXUSVILLÁVAL, AMELYNEK AZ ÁRA A 20 MILLIÓ DOLLÁRT (6 MILLIÁRD FORINT) IS ELÉRHETI.

A vádakra reakcióképpen a BLM egy közleményt adott aki, amelyből sok mindent nem tudhatunk meg, azt viszont igen, hogy értelmezésük alapján „Patrisse Khan-Cullors a jobboldali média, a fehér felsőbbrendűség és a rasszizmus áldozata lett”.

Ennek ellenére a napokban a radikális baloldali szervezet New York-i vezetője, Hawk Newsome vagyonosodási vizsgálatot követelt Khan-Cullorsszal szemben, értékelése alapján a magát képzett marxistának valló nő ingatlanügyei aláássák a BLM hitelességét. 

Az amerikai radikális baloldal fejének a gyanús ingatlanügyeiről és egyre nyilvánvalóbb sikkasztásáról szóló hírek villámgyorsan terjedtek a különböző közösségi oldalakon, épp ezért a Facebook – a BLM-hez való példátlan lojalitásuk miatt nem meglepően –  

LETILTOTTA A NEW YORK POSTNAK A PATRISSE KHAN-CULLORS INGATLANÜGYEIVEL KAPCSOLATOS TÉNYFELTÁRÓ CIKK MEGOSZTÁSÁT, ARRA HIVATKOZVA, HOGY ANNAK TARTALMA SÉRTI A KÖZÖSSÉGI OLDAL ALAPELVEIT. 

Másnap ugyanez történt a brit Daily Mail cikkével is, miután az újság munkatársa megpróbálta közzétenni a New York Posttól átvett információkat. 

A Facebook által alkalmazott nyílt cenzúra téma volt a Fox News Tucker Carlson Tonight című műsorában. Az erről szóló hírt megosztotta Twitter-oldalán Donald Trump volt amerikai elnök legidősebb fia, Donald Trump Jr. is.

Tucker Carlson műsorvezető a New York Posttal szemben alkalmazott cenzúra miatt a Facebookhoz fordult, a közösségi oldaltól mindössze azt a választ kapta, hogy a cikket azért távolították el a platformról, mert az alapelveik mellett adatvédelmi problémák is felmerülnek, szerintük annak tartalma sérti a személyes adatok védelmére vonatkozó irányelveiket.

A Fox műsorában még az hangzott el, hogy már a Facebook Messenger alkalmazásában sem lehet elküldeni a BLM-vezér ingatlanügyeiről szóló New York Post-cikket.

Rendszeresen cenzúrázzák a közösségi oldalak a konzervatív híreket és véleményeket

Az Origo számos alkalommal írt már a nagy techcégek által a konzervatív vélemények és a baloldali politikusok számára kellemetlen hírek letiltásáról, cenzúrázásáról. Ezek közül a leglátványosabb az volt, amikor még 2020 október végén, tehát az amerikai elnökválasztási kampány utolsó napjaiban a Facebook és a Twitter egy hétre letiltották a New York Postnak azon cikkeit, amelyekben az újságírók feltárták Joe Biden akkori demokrata elnökjelölt fiának, Hunter Bidennek a külföldi, korrupciógyanús ügyeit, illetve nyilvánosságra hozták a laptopján talált obszcén jellegű fényképeit, amelyek prostituáltak társaságában készültek.

2021 januárjában, a Capitolium ostromának az ürügyén pedig valamennyi közösségi platform örökre letiltotta Donald Trump volt elnök személyes és politikai jellegű fiókjainak a használatát.

A volt elnök másodszülött fiának, Eric Trumpnak a felesége, Lara Trump márciusban igazolt a Fox Newshoz, mint műsorvezető. Március 31-én az apósával készített egy interjút, de annak a megosztását letiltotta a Facebook, illetve a Facebook tulajdonában lévő Instagram – közölte a Daily Mail.

Néhány napja a Twitter véglegesen törölte a Project Veritas amerikai oknyomozó portál alapítójának, James O’Keefe-nek a profilját, aki az utóbbi időszakban számos felvételt tett közzé arról, hogyan gyártott hazug propagandát a CNN annak érdekében, hogy megbuktassa Donald Trumpot. Ideiglenes jelleggel pedig felfüggesztésre került a Project Veritas oldala is.

A teljes cikket IDE kattintva olvashatják!

Tovább olvasom

Médiapiac

Így kompenzálják az internetes szolgáltatókat

Egyedi támogatási kérelmet nyújthatnak be a kisebb ügyfélszámú, kevesebb árbevételű cégek.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, forrás: Pixabay

A digitális oktatásban tanuló diákok, családjaik és tanáraik számára elérhetővé tett ingyenes internetszolgáltatásra eddig mintegy 280 ezer igény érkezett. A kisebb szolgáltatók mától nyújthatnak be egyedi támogatási kérelmet kiesett bevételük kompenzációjára – hívta fel a figyelmet keddi közleményében az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM).

A koronavírusról szóló nemzeti konzultáció válaszadóinak 90 százaléka támogatta azt a javaslatot, hogy a járvány idején az iskolás gyermeket nevelő családok és a tanárok számára legyen ingyenes az internet – emlékeztetett Solymár Károly Balázs. Az ITM digitalizációért felelős helyettes államtitkára hozzátette: a kormány a kérésnek eleget téve tavaly novemberben a középfokú oktatási intézmények diákjai és pedagógusai számára, majd idén márciustól az alapfokú oktatási intézményekben tanulók és tanítók számára is biztosította a lehetőséget.

A döntés következtében valamennyi internet-szolgáltató kivette a részét a járványhelyzet hatásainak enyhítéséből. A kisebb ügyfélszámú, alacsonyabb árbevételű szolgáltatók arányosabb teherviselése érdekében az innovációs tárca felhívást tett közzé egyedi támogatási kérelmek benyújtására – részletezte Solymár Károly Balázs.

A felhívásra azok a szolgáltatók jelentkezhetnek, amelyek éves árbevétele az elmúlt két évben nem haladta meg az évi 12 milliárd forintot, és alkalmazotti létszámuk 300 fő alatt volt. Az igényeket első ütemben a 2020 novembere és 2021 márciusa közötti időszak bevételkiesésének kompenzációjára lehet benyújtani. A felhívás a lebonyolító Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség honlapján érhető el.

Tovább olvasom

Médiapiac

Az Apple újra elérhetővé teszi a Parlert

Az Apple újraindítja az internetes szólásszabadságról szóló vita középpontjában álló Parler nevű, konzervatív közösségi média alkalmazását – jelentette be a vállalat.

Közzétéve:

A számítógépeket és okostelefonokat gyártó óriásvállalat “kifogásolható tartalom” ürügyén januárban távolította el a Parlert a megvásárolható alkalmazásokat tartalmazó tárhelyéről, az úgynevezett App Store-ból.

Az Apple vezetése hétfőn a Mike Lee utahi republikánus szenátornak és Ken Buck coloradói republikánus képviselőnek küldött levelében tudatta, hogy a Parler továbbfejlesztett alkalmazását hamarosan jóváhagyják, így az ismét elérhető lesz a felhasználók számára.

Az óriáscég levelét Buck képviselő hozta nyilvánosságra a Twitteren, majd a hírt megerősítette Lee szenátor irodája is. Az Apple nem kívánta kommentálni az információt, a Parler pedig nem reagált a The Wall Street Journal című lap munkatársának megkeresésére.

A képviselőknek küldött levélben az Apple vezetése kiállt a korábbi döntése mellett, amellyel eltávolította az alkalmazást az elérhető appok tárhelyéről. Az indoklásban olyan korábbi Parleren megjelent posztokra hivatkoztak, amelyek szerintük rasszisták voltak és vallásokat ócsároltak, vagy erőszakra buzdítottak.

Az Apple tájékoztatása szerint munkatársai január óta “érdemi és tartalmas párbeszédet” folytattak a Parler dolgozóival, és az alkalmazást gyártó cég további fejlesztéseket és szabályozást ígért. Ezek mibenlétéről azonban nem közölt részleteket.

Ken Buck képviselő a Twitteren úgy fogalmazott: a döntés “hatalmas győzelem a szólásszabadság számára”.

A Parler közösségi portál – amely megjelenési formájában a Twitterhez hasonlít – 2018-ban indult, és rendkívül gyorsan népszerűvé vált Donald Trump republikánus elnök támogatói körében. Felemelkedése egybeesett azzal, amikor a Twitter egyre agresszívabban lépett fel a nem tetsző tartalmak ellen, sok Twitter-fiókot be is tiltott. Mark Meckler, a Parler igazgatója februárban azt közölte, hogy a platformnak több mint 20 millió felhasználója van.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom