Médiapiac
A mobil média mérése és értékesítése
Az AFF Group új tanulmányában a mobil hirdetések sajátosságairól, méréséről illetve annak elemzéséről olvashatunk.
Az egyre gyorsabban fejlődő és megfizethető áru mobil eszközök, az internet elérést lehetővé tevő WiFi és szélessávú mobil hálózatok lefedettségének bővülésével, a mobil alkalmazások elterjedésével egyre többekben merül fel az igény az internet folyamatos elérésére mobiltelefonon keresztül. Internetezési szokásaink változás előtt állnak. Az egyre fejlettebb internet elérésre alkalmas eszközökön megjelenő tartalom a mobil eszközök változatos fizikai paramétereinek köszönhetően különböznek, de alapjaiban megegyezhet a már megszokott számítógépes környezetben megjelenő hirdetésekkel – a szöveges, grafikus, vagy egyéb multimédiás, akár interaktív tartalom megjelenik a mobil weboldalon vagy alkalmazásban, amire “rákattintva” a felhasználó teljesíti a hirdető célját – egy másik weboldalra vagy úgynevezett fogadó oldalra jut – kezdi a tanulmány összefoglalója.
Mobil versus PC
 |
Habár a vezetékes internet szokásokkal kapcsolatos tapasztalatok egy része alkalmazható a mobil esetén is, de a vezetékestől eltérően ez személyesebb kapcsolatot eredményez, a közvetlenebb kapcsolat mellett a hirdetők felhasználhatják a készülékek azon tulajdonságát, hogy képesek helyadatokat szolgáltatni, így a demográfiai információk mellett a leendő ügyfél viszonylag pontos földrajzi helyzetével is számolhatnak. Ez azt jelentheti, hogy az eladók bármilyen helyen és bármely időpontban elérhetik a potenciális vásárlókat, lehetővé téve a helyzethez szabott marketing stratégiák alkalmazását. Ez azonban magával hordozza a lehetséges vevő magánszférájának megsértését, mely hatására a vevő azt védeni fogja – figyelmeztet az írás.
Demográfiai adatok, előzmények, időzítés
A tanulmány megállapítja, hogy egy termék vagy szolgáltatás értékesítése esetében fontos szempont a felhasználói szándék és hajlandóság, a demográfiai adatok és földrajzi helyzet, de a mai gyorsan változó környezet mellett különösen fontos az időzítés is. Hagyományosan a demográfiai adatok és az adott látogató története elérhető egy mérési és hirdetési mutatókkal készített értékelésből. Milyen demográfiai csoportba tartozik? Mit keresett és mit vásárolt a múltban? Ezekből az adatokból egy személyre szabott marketingkampány keretében ma megcélozhatjuk a látogatónkat egy kecsegtető ajánlattal.
Például tudjuk az ügyfélről, hogy 1 hete egy táskát keresett és rá két napra vett is egyet. Erre a hagyományos módon megkereshetnénk őt, egy újabb táskaajánlattal. Ha alanyunk történetesen a férj, aki nejének vette a táskát, talán kevés sikerrel járnánk. Az ok az, hogy nem vettük figyelembe látogatónk aktuális viselkedését, helyzetét. Itt fontos szerepe van az időzítésnek. A másik potenciális hiba, ha megvizsgáljuk, hogy épp most hol tartózkodik a látogató és ez alapján célozzuk meg őt. Itt ugyan az időzítéssel nincs probléma, de a személyes relevancia figyelmen kívül hagyásával is hibát vétünk. Fontos tehát, hogy megfelelően kiválasztott csoportot célozzunk meg, a helyes időben – tanácsolja az AFF, mely ugyanakkor azt is kiemeli, hogy az ügyfelek földrajzi helyzetének ismeretére alapuló megoldások vagy általánosságban véve a reklámok túlzásba vétele információs túlterheltséghez vezethet. A mobilhasználók arra kényszerülnek, hogy különböző technikák alkalmazásával csökkentsék a megjelenő adatmennyiséget, és csak a számukra releváns információt jelenítsék meg a zajból. Épp ezért fontos, hogy a mennyiség ne menjen a minőség rovására, a hirdetések illetve azok a különböző technika megvalósításokkal gyorsan, egyszerűen és a megfelelő környezetben és a megfelelő helyen jelenjenek meg.
A hirdetések mérése
A hirdetések elszámolásának alapját általában a hirdetés megjelenéseinek száma vagy a klikkelések száma adja, de például egy internetes kereskedés esetén is csak néhány esetben kerül sor a sikeres vásárlások alapján történő elszámolásra. Egy mobil tartalom-elérés találati mérésére valamint a mobil média csatorna minőségére jellemző adatok hiányoznak, valamint nincsenek megfelelően kialakítva a targetálási szokások erre a médiára. Kulcsfontosságú a megfelelő mérés, elemzés, hogy a legmegfelelőbb célközönség kiválasztásával a konverziós arány minél magasabb legyen. A mobil hirdetésben – legyen az mobil web, vagy alkalmazás – hatalmas lehetőségek rejlenek. Ha összehasonlítjuk a hagyományos médiumokkal, akkor elmondható, hogy lényegesen magasabb a mobiltelefonnal rendelkezők száma, mint akár a televízió vagy internethasználóké. Az okostelefonok megjelenésével folyamatosan, egyre többen használják a készülékeiket internetezésre, gyarapodnak az elérhető alkalmazások számai, így a mobilhirdetések piaca folyamatosan növekszik.
Mobil mérések buktatói
Egy mobil marketing kampány mérése lényegesen összetettebb feladat, mint egy hagyományos számítógépes internetes kampány. Az ok pedig mérés során szerzett adatok pontossága. Sajnos ma gyakran mind a hirdetők, de még a reklámügynökségek sem tudják pontosan meghatározni az eredményeket. Jelenleg több száz potenciálisan használható mobil készülék van a piacon, de egymástól nagyban különböző képességekkel, beállításokkal, böngészőkkel. Habár az utóbbi időben terjedő platformok számossága nem nagy (IOS, Android, Windows), viszont e készülékek között is meglehetősen nagy különbségek vannak. A mobiltelefonok tudásának és paramétereinek sokszínűsége valamint az internetre való csatlakozásának módjai és tulajdonságai nagyban befolyásolják a mérési pontosságot és részletességet. Egyes esetekben robotok teszik ki az oldalletöltések felét, más esetekben a követőkódok hiányosságai miatt nem számoljuk a megtekintések nagy részét. Különböző szerverek különbözőképp mérnek, ami nagyban befolyásolja az eredmény pontos kiértékelését, így ha nem tudjuk megfelelően értelmezni az adatokat, akkor kétes eredményt kaphatunk. Fontos tisztázni, hogy mit értünk az adott platformon megjelenő hirdetés teljesítménye alatt. Míg PC-s környezetben főként a CTR (klikkelés) tud iránymutató lenni, addig a mobil esetében a nem szándékos „klikkelés” (tap) igen félrevezető tud lenni, hogy milyen hatékonyak. Manapság ez a probléma egyre jobban előtérbe kerül.
A mobil eszközök fejlődésével, az azokon megjelenő hirdetések számának növekedésével egyre növekszik az igény arra, hogy az egyes mérési megoldások miként is számolják az oldalmegjelenéseket, az egyedi látogatásokat, vagy egyéb jellegű felhasználói lépéseket.
Médiapiac
Az EU eljárást indított a TikTok ellen a TikTok Lite elindítása miatt
Az Európai Bizottság eljárást indított a TikTok ellen a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály (DSA) alapján, mert előzetes megállapítások szerint a TikTok Lite franciaországi és spanyolországi elindítását megelőzően az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére – tájékoztatott a brüsszeli testület.
Az uniós bizottság közleménye szerint
az eljárás célja annak megállapítása, hogy a kínai ByteDance tulajdonában álló TikTok megsértette-e a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt, amikor elindította a TikTok Lite-ot Franciaországban és Spanyolországban anélkül, hogy az online óriásplatformok esetében kötelező értékelési jelentést nyújtott volna a lehetséges kockázatok mérséklésére.
Az Európai Bizottság aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a TikTok Lite Task and Reward nevű programot, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy az alkalmazáson belül bizonyos feladatok, így például videók megtekintése, tartalom kedvelése, barátok meghívása során pontokat szerezzenek, az üzemeltető anélkül indította el, hogy előzetesen értékelte volna az azzal járó kockázatokat, különösen a platform függőséget okozó hatásával kapcsolatosan.
Különös aggodalomra ad okot, hogy az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére, ugyanis a TikTokon nem állnak rendelkezésre hatékony életkor-ellenőrző mechanizmusok.
Amennyiben a felsorolt aggodalmak bizonyítást nyernek, a mulasztások a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály vonatkozó cikkeinek megsértését jelentenék – hívták fel a figyelmet.
A TikToknak április 23-ig kell benyújtania a kockázatértékelési jelentését az Európai Bizottság részére, és május 3-ig az összes kért információt a brüsszeli testület rendelkezésére kell bocsátania.
Abban az esetben, ha a TikTok a megadott határidőn belül nem válaszol, az uniós bizottság a szolgáltató teljes éves jövedelmének vagy világméretű forgalmának 1 százalékáig terjedő pénzbírságot, valamint a szolgáltató átlagos napi jövedelmének vagy világszintű éves árbevételének legfeljebb 5 százalékát kitevő kényszerítő bírságot szabhat ki – közölték.
Mivel a brüsszeli testület szerint “fennáll a felhasználók mentális egészsége súlyos károsodásának kockázata”, arról tájékoztatta a TikTokot, hogy ideiglenes intézkedéseket kíván bevezetni a TikTok Lite érintett programjának felfüggesztésére az egész EU-ban a program biztonságosságának értékeléséig.
Az Európai Bizottság emlékeztetett, hogy ez a második eljárás a TikTokkal szemben a hatékony életkor-ellenőrzési mechanizmusok hiánya és a platform feltételezett függőséget okozó kialakítása miatt. A február 19-én kezdődött eljárást a brüsszeli testület azért indította, mert előzetes vizsgálatai alapján a TikTok “feltételezhetően nem tesz eleget a kiskorúakat érő negatív hatások kezelésére”.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
Politikusok, sportolók és hírességek szerepeltek a leggyakrabban tavaly az online médiában
Politikusok, sportolók, hazai és külföldi hírességek szerepelnek a leggyakrabban említett nevek között, amelyek megjelentek az online médiatérben 2023-ban. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 93 népszerű médiafelület – televíziós csatornák, újságok, rádiók honlapjai, valamint hírportálok, közösségimédia-felületek, fórumok és blogok – elemzésével azt vizsgálta, kik álltak a hírek és a közbeszéd fókuszában, valamint azt is, hogy Magyarország és a nagyvilág helyszínei közül melyek szerepeltek a legtöbbet.
Az NMHH kommunikációs igazgatósága kedden azt közölte az MTI-vel, hogy
az ezer legtöbbször említett ismert ember nevével összesen egymillió alkalommal lehetett találkozni a neten, köztük domináltak a hazai szereplők, illetve a férfiak.
A leggyakoribb száz név esetében az említések több mint felét politikából ismert emberek tették ki, csaknem harmaduk médiaszereplőhöz vagy hírességhez volt köthető, 14 százalékban pedig sportolókról lehetett olvasni az online felületeken.
Kiemelték, hogy
2023-ban a legtöbbször említett név az online médiatérben Orbán Viktor miniszterelnöké volt, 92 ezer alkalommal.
A kormányfő leginkább a Kossuth rádióban adott interjúi és bejelentései miatt került fókuszba. Neve egy átlagosnak nevezhető napon 250 alkalommal jelent meg, legtöbbet december 15-én és 21-én említették.
Magyarország miniszterelnökét a külügyminiszter, Szijjártó Péter követte, 27 ezres értékkel, harmadik helyen pedig Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerepelt, nevével 14 ezer alkalommal lehetett találkozni
– írták.
Az év során többször kiemelkedett egy-egy közszereplő a mindennapi közbeszédből: két kiváló magyar kutató is jelentős említést ért el, október 2-án Karikó Katalint (682 említés) tüntették ki orvostudományi Nobel-díjjal, másnap pedig Krausz Ferencet (330) díjazták a fizikában elért kiemelkedő munkásságáért.
Úgy folytatták, hogy akadtak lesújtó, tragikus események is, mint például Vágó István (312) volt televíziós műsorvezető, vagy épp a Mount Everest megmászására induló, majd eltűnő Suhajda Szilárd halálhíre (338), a hegymászó hollétéről utoljára május 25-én hallhatott a világ.
Tavaly a külföldiek toplistáján legtöbbet Vlagyimir Putyin (49 ezer) orosz, Volodimir Zelenszkij (25 ezer) ukrán elnök és Joe Biden (15 ezer) az Egyesült Államok vezetője szerepelt.
Európán kívüliként az első tíz ember között feltűnt még Donald Trump volt amerikai elnök, illetve Benjámín Netanjáhu jelenlegi izraeli miniszterelnök is.
A nemzetközi hírességek között olyan embereket gyászolt a média, mint a Jóbarátok sorozat szereplője, Matthew Perry (446), Tina Turner (228) énekesnő vagy Elvis lánya, Marie Presley (188)
– tették hozzá.
Az online médiatérben megjelent földrajzi helynevek esetében tízből négy magyar vonatkozású volt. Négy esetben az említés európai országgal vagy várossal, míg a fennmaradó részben a világ többi tájával volt kapcsolatos.
A kutatás szerint az év során Magyarországot 191 ezer alkalommal említették meg a vizsgált médiatermékek, Budapestet pedig 151 ezerszer. Magyarországot és fővárosát a sportrendezvények idején kifejezetten gyakran, legalább ezerszer emlegették.
A kulturális események is nagy visszhangot váltottak ki: kiemelkedett Ferenc pápa áprilisi látogatása, a magyar fővárost ekkor csaknem négyezerszer említették. A további magyar helyszíneket illetően háromezernél is több említést főleg a vármegyeszékhelyek, a nagyobb városok és a Balaton értek el – fűzték hozzá.
A külföldi földrajzi neveket elemezve kitűnik a kiemelt jelentőségű háborúk hírértéke (Ukrajna, Oroszország, Izrael), az Európai Unióhoz (Brüsszel, tagországok és azok fővárosai), illetve a fontosabb külpolitikai partnerekhez (Kína, USA, Törökország) fűződő történések bemutatása.
Egyes napok statisztikáit elemezve kiemelkedik többi között Liverpool (460) Szoboszlai Dominik, a magyar válogatott csapatkapitányának szerződésével kapcsolatban, továbbá néhány szomorú esemény helyszíne is, mint például Törökország (725), a februári tragikus földrengés idején vagy Prága (424) a Károly Egyetemnél meggyilkolt és megsebesített emberek miatt – áll a közleményben.
Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke beszédet mond a Fidesz-KDNP európai választási kampányindító rendezvényén a Millenárison 2024. április 19-én
Médiapiac
Csak egy kereskedelmi médiaszolgáltató tenne közzé politikai reklámokat
Csak egy kereskedelmi médiaszolgáltató jelentkezett a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB), hogy a szombaton indult választási kampányban politikai reklámot kíván közzétenni – közölte a Nemzeti Választási Iroda (NVI) az MTI-vel.
A választási kampányban a jelöltek, jelölőszervezetek népszerűsítését célzó politikai reklám televízióban, rádióban jelenik meg.
A törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltatók (rádiók, televíziók) nem kötelesek ilyen jellegű politikai reklámot sugározni, de vállalhatják azt.
A jogszabály szerint amennyiben a közszolgálatinak nem minősülő, országosan elérhető lineáris médiaszolgáltatást nyújtó szolgáltatók biztosítani kívánják politikai reklám közzétételének lehetőségét, ezt kötelesek közölni a NVB-vel. A politikai reklám közzétételére vonatkozó jognyilatkozatokat külön kell megtenniük az európai parlamenti választásra, az önkormányzati, valamint a nemzetiségi választásra.
A nem közszolgálati médiaszolgáltatóknak szombat 16 óráig volt lehetőségük ilyen bejelentést tenni.
Az NVI tájékoztatása szerint határidőig mindössze egy kereskedelmi médiaszolgáltató jelentkezett be: a Magyar RTL Televízió Zrt., amely a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán, valamint az Európai Parlament tagjainak választásán is 150-150 percben jelölte meg a közzététel összes időtartamát.
A választási eljárásról szóló törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltató egyenlő feltételek mellett teheti közzé a jelöltet, illetve listát állító jelölőszervezetek és a független jelöltek politikai reklámjait, közös jelölt, illetve közös lista esetén a jelölőszervezetek együttesen jogosultak a politikai reklám megrendelésére.
A politikai reklámhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos, közzétételéért a médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet, nem fogadhat el.
Borítókép: illusztráció