Kövess minket!

Médiapiac

A médiacégek egyharmadának csökkent a bevétele

Megérkezett a Whitereport Financial Gyorsjelentés 2015, amely a top100 magyarországi médiavállalat árbevétel- és profittrendjeit mutatja be.

A Whitereport mediabrowser legfontosabb megállapításai:

  • A 2015-ben top100 médiavállalat – televíziós, rádiós, online, print- mozi- és köztéri médiumokat üzemeltető magyarországi vállalatok – éves nettó árbevétele (terjesztés, reklám stb. együttese) összesen közel 256 milliárd forint volt.
  • 2015-ben stagnálás-közelire csökkent az össznövekedés: a WR-index 101, azaz 1% növekedés volt.
  • A 101-es WR-index mögötti dinamika szerint pár nagy (jellemzően nem piaci/szakmai tulajdonosi hátterű) médiavállalat nagy árbevétel-csökkenését sok (56) médiavállalat kismértékű növekedése kompenzálta enyhén.
  • 2015-ben a top100-ba bekerülés alsó határa 275 millió forint éves nettó árbevétel volt (2014-ben: 271 millió forint).
  • 2015-ben több mint 200 új magyar nyelvű tartalomszolgáltatás indult (lapok, site-ok, tévék, rádiók).
  • A top100 alsó határát az újonnan induló médiavállalatok közül kettőnek sikerült jelentős mértékben átlépnie.
  • A top 100-ból 29 médiavállalat volt veszteséges 2015-ben (üzemi eredmény alapján), ami a válság utáni számhoz képest jó adat, de a 2014-esnél rosszabb.
  • A kismértékű összárbevétel-növekedést mellett csökkenő üzemieredmény-totált ért el a top 100 médiavállalat: 2015-ben 3 milliárd forinttal volt kevesebb a top100 médiavállalat üzemieredmény-totálja mint 2014-ben.
  • A top100-nál 28 médiavállalat esetében elérhető publikus reklámadó-adatok alapján a Whitereport mediabrowser összesen 2 milliárd forint befizetett reklámadót mutat 2015-re.

A Whitereport.hu mediabrowser 2015-ös Gyorsjelentése

Kismértékű összpiaci árbevétel-növekedés: a 2015/14-es WR-index 101

  • Whitereport.hu mediabrowser-adatok alapján a top 100 médiavállalat összárbevétele 2015-ben közel 256 milliárd forint volt (áfa nélkül), tartalmazva a terjesztésből, reklámból és egyéb tevékenységből származó összes árbevételt. Ez az előző évi közel 253 milliárd forinthoz képest 1% növekedést jelent, azaz a WR-index 101.
  • A 2015-ös növekmény 3 milliárd forint (+áfa), ami jelentősen kisebb mértékű növekedés a 2014/13-as növekedéshez, 9 milliárdhoz képest.
  • A médiavállalati toplista jelentős változásokat mutatott 2015-ben az előző évhez képest.

A 101-es WR-index mögötti dinamika: kevés nagy csökkenést sok kis növekedés kompenzált 2015-ben

  • Az átlagosan 1%-os árbevételnövekedés nem egyenletes a top 100 médiavállalatnál: a szórás -50%-tól +110%-ig terjed. A médiavállalatok kétharmadának kismértékű növekedése kompenzálta a csökkenő egyharmad árbevételesését.
  • A legnagyobb árbevételcsökkentést elszenvedő 10 médiacég összesen 11 milliárd forintot estek egy év alatt, jelentős részük nem piaci/szakmai tulajdonosi hátterű.

A top10 legnagyobb arányú árbevétel-csökkenést elszenvedő médiavállalat (Forrás: Whitereport mediabrowser gyűjtése)

  1. Publimont Hirdetésszervező Kft.: -51%
  2. Media Service Zawada Kiadó és Szolgáltató Kft.: -50%
  3. HírTV Műsorszolgáltató és Hirdetésszervező Zrt.: -43%
  4. EURO-AWK Budapest Reklámszervező Kft.: -42%
  5. Lánchíd Rádió Műsorszolgáltató Kft.: -41%
  6. MTG Metro Gratis Kft.: -39%
  7. Euro Publicity Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.: -34%
  8. Mahír Cityposter Kft.: -33%
  9. Hungaroplakát Reklám Kft.: -30%
  10. Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft.: -29%

A top 10 legnagyobb arányú növekedést felmutató médiavállalat összesen 10 milliárd forintos árbevétel-növekedést mutatott 2015-ben az előző évhez képest, közülük elsősorban két cég jelentette forintértékben a növekedés 70%-át (e mögött azonban átszervezések is állnak). A maradék 46 bővülő árbevételű médiavállalat közt jelentősen megoszlik a növekedés, ezek mögött organikus növekedés, átszervezések, felvásárlás is meghúzódhat, egyedi hatásokkal.

A top10 legnagyobb arányú árbevétel-növekedést elérő médiavállalat (Forrás: Whitereport mediabrowser gyűjtése)

  1. Fidelio Media Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.: +113%
  2. Mediaworks Magazines Kiadó Kft. (Julius Magazines Kft.): +92%
  3. Blikk Kft.: +50%
  4. Magyar Hírlap Kiadói Kft.: +49%
  5. POS Services Kft.: +39%
  6. Győr+Média Zrt.: +35%
  7. Discovery Hungary Média Szolgáltató Kft.: +34%
  8. Digital Media and Communications Zrt.: +32%
  9. Zova ’01 Szolgáltató Kft.: +27%

Médiavállalati mozgások: felvásárlások, átszervezések, új belépők – a top100 alsó küszöbe 275 millió Ft-os árbevétel

  • Felvásárlások, átszervezések következtében az elemzendő médiavállalatok köre is részben megváltozott 2015-ben (ennek elemzése túlmutat a gyorsjelentés keretein).
  • 2015-ben a Whitereport mediabrowser adatai szerint több mint 200 új magyar nyelvű tartalomszolgáltatás indult. 126 új printlap (pl. 99 plusz egy vicc extra, Bors Extra, Business Next, Lokál, Áfa módszertani szemle, Fitt Veszprém stb.), 98 új online tartalom (pl. Ripost, Faktor, Tenyek, Wmn, Mukorommagazin stb.), 14 új televíziócsatorna, az M4 Sporttól helyi tévékig (csak magyar nyelvűt számolva) és 4 új rádiós médiaszolgáltatás indult.
  • A top 100 médiavállalat közé kerüléshez 2015-ben 275 millió forintos árbevétel kellett, ami kismértékben nőtt a 2014-es alsó határhoz, 271 millió Ft-hoz képest.
  • 2015-ben induló médiavállalatok is bekerültek az árbevétel szerint top100-ba, pl. a Lokált kiadó Modern Media Group Zrt. és a Ripost Média Kft.
  • A legnagyobb médiavállalat, az M-RTL Zrt. összárbevétele a top100 alsó határának 100-szorosa, 27 milliárd Ft volt.

Szegmensadatok

  • Az árbevételi szerinti top100 médiavállalat közül 55 sajtó & online, 16 televízió, 11 outdoorcég 9 online médiavállalat, 5 rádió- és 4 mozicég.
  • A top10 médiavállalatot televíziótársaságok, lapkiadók és egy mozivállalat alkotja. A legnagyobb online médiaszolgáltatók csupán a 15. pozíciótól kapnak helyet, 5 milliárd Ft-os nagyságrend alatti árbevétellel maximum a középmezőnyben találhatók (sőt, többségükben a mikrovállalatok közt).

2015-ös kihívások: szabályozási változások és csökkenő profitabilitás

  • 2015-ben több külső hatás is érte a médiapiacot (ezek hatására itt nem térünk ki). A 2014-ben bevezetett és 2015-ben módosított reklámadó után 2015-ben a „bónusztörvény” jelentett új kihívást a reklám- és médiapiac szereplőinek, strukturális változásokat eredményezve a hirdető-médiaügynökség-sales house-médiaszolgáltató értékláncában.
  • Továbbra is jelentős a veszteséges médiacégek száma: míg 2013-ban a top 100-ban 31 cég zárta az évet mínuszos üzemi eredménnyel (az adózott eredményarányok is hasonlóak), addig 2014-ben a veszteséges médiavállalatok száma 22, 2015-ben pedig 29 volt.
  • A 2015-ös árbevétel szerinti top 100 médiavállalat összesített üzemi eredményét illetően a Whitereport mediabrowser tényadatai több mint 3 milliárd forint csökkenést mutatnak a 2014-es adathoz képest.
  • A profitabilitáscsökkenés a reklámadó miatt prognosztizálható volt, az egyes médiavállalatokra való hatása azonban nagyon egyedi, tekintettel arra, hogy a médiavállalatoknál a bevételi arányok igen nagy szórást mutatnak – a televíziós, print és mozivállalatoknak sok esetben jelentős a terjesztési bevétele a reklámbevételhez képest. A reklámadó tehát a reklámbevétel-alapú szegmenseket érintette legérzékenyebben: az országos földi kereskedelmi televíziók, a hazai online tartalomszolgáltatók, a rádiók és köztéri reklámcégek körét.
  • A Whitereport mediabrowser a top100 médiavállalatból 28 esetében aggregált publikus adatot a 2015-ben kifizetett reklámadó-összegre vonatkozóan, ez összesen nagyságrendileg 2 milliárd forintot tett ki.
  • Nem feltétlenül a szabályozási változásoknak köszönhető, de tény, hogy a Whitereport mediabrowser adatai szerint 9%-kal nőtt a sales house-forgalom aránya 2015-ben, ez azonban még mindig a reklámköltések kisebb hányadát teszi csak ki.

A Whitereport.hu mediabrowser (WR) nemzetközi szinten is egyedülálló cross-médiás, független médiumadatbázis, amely kereskedelmi, pénzügyi és tulajdonosi információkat tesz könnyen kereshető elérhetővé digitális platformokon a fragmentált médiapiacra vonatkozólag, jellemzően publikus forrásokból.

A mediabrowserben több mint 11 ezer hazai tartalom – televízió, rádió, nyomtatott és internetes sajtó, mozik -, valamint közterületi reklámeszközök adatai kereshetők 2900 település, 1000+ tematika, 6700+ médiaszolgáltató, pénzügyi adatok stb. szempontok szerint.

A Magyarországon működő 1150 médiavállalat (médiaszolgáltató) közül gyorsjelentésünk a top 100 médiavállalatra vonatkozó főbb tényeket foglalja össze piaci és hatósági döntéshozók részére a legfrissebb, 2015-ös adatok elemzése révén.

A Whitereport mediabrowsert a New Orleans-i Collision startup-konferencia a legígéretesebb adatinnovációk, a bécsi Pioneers pedig a legígéretesebb top 500 startup közé választotta 2016-ban, jó alapot teremtve ezzel a nemzetközi piacra lépéshez.

A Gyorsjelentés módszertana

A WR Financial Gyorsjelentés 2013 óta jelenik meg.

A legfrissebb, azaz ezúttal a 2015-ös pénzügyi beszámolók 2016. május végét követő feldolgozásából készült gyorsjelentésben a 2015-ös top100 összárbevételű médiavállalat főbb pénzügyi adatainak 2014-15-ös alakulását követik nyomon publikus tényadatok segítségével. A top 100 médiavállalat árbevétele az elmúlt évek adatai szerint a teljes piacot alkotó több mint 1000 médiavállalat több mint 90%-át jelenti.

A jelentés a 2016. július 7-ig elérhető publikus pénzügyi beszámoló-adatokat dolgozza fel a mediabrowser 2015-ös médiumlistáját működtető médiavállalatokhoz kapcsolódóan. A top100 médiavállalat nem tartalmazza a közmédiumok üzemeltetőit, a HBO Holding Zrt.-t (domináns exportárbevételük okán); a Viasat Hungária Szolgáltató Zrt. és pár kisebb cég esetében pedig a hiányzó adatnál a tavalyi évet használták az összehasonlíthatóság érdekében. Sok esetben vállalatcsoporton belüli átalakulások voltak, ezért az összehasonlítást a 2015-ös top100 médiavállalatra vizsgálták.

A médiavállalatok összárbevételét terjesztési és/vagy reklám- és/vagy egyéb árbevételek együttesen adják. A Gyorsjelentésben a médiacégek árbevételi struktúrájával és elemzésével nem foglalkoznak. Amennyiben a cégenkénti tételes és összesített adatok, vagy a tulajdonosi és portfólióváltozások részletesebben érdeklik, a Whitereport.hu mediabrowser adatai egyedi igényre készülő exceles adattáblák, vagy adatbázis-előfizetés révén megvásárolhatók.

Médiapiac

Folytatódik a ferencvárosi balos médiaháború

Baranyi Krisztina polgármester azt nevez ki a kerületi médiacég élére, aki neki kedves és szimpatikus – reagált nyilatkozta újságírói megkeresésre Gyurákovics Andrea, a Fidesz–KDNP IX. kerületi képviselője a ferencvárosi médiabotrány legújabb fejleményeivel kapcsolatban. Hagymási Zoltán leváltott ügyvezető véleménye szerint a kerületi vezetés nagy problémát okozott a konfliktussal.

Közzétéve:

Borítókép: Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester, fotó: MTI/Balogh Zoltán

– Mindenképpen fordulatot jelent, ha Hoffmann György, Kálmán Olga DK-s országgyűlési képviselő férje visszalépett attól, hogy ő legyen a ferencvárosi önkormányzat által működtetett médiacég vezetője – reagált a Magyar Nemzetnek Gyurákovics Andrea, a Fidesz–KDNP ferencvárosi képviselője arra a hírre, miszerint újabb fordulatot vett a kerületi baloldali médiaháború. A lapnak nyilatkozva kiemelte:

Baranyi Krisztina polgármester képtelen a kompromisszumra, és bár azt hirdeti, hogy független sajtót szeretne, mégis azt nevez ki a kerületi médiacég élére, aki neki kedves és szimpatikus.

Mint ismert, az önkormányzat kizárólagos tulajdonában lévő Ferencvárosi Média Kft. ügyvezető igazgatója, Hagymási Zoltán elbocsátotta a 9 Magazin főszerkesztőjét, Vágvölgyi B. Andrást szerződésszegés miatt. Ferencváros baloldali pártok által támogatott független polgármestere az esetre a Facebook-oldalán akkor úgy reagált: erről a szándékról előzetesen őt nem értesítették. Kijelentette, hogy Hagymási komolytalan indokkal és munkajogilag aggályos módon küldte el Vágvölgyit, ezért javasolta az akkori cégvezető felmentését.

Utóbb kiderült: az ellenzéki képviselőknek sikerült elérniük, hogy Hoffmann György televíziós szakember kerüljön Hagymási helyére. Baranyi ugyanakkor ellenezte a Gyurcsány-párthoz kötődő médiaszakember kinevezését.

A Magyar Nemzet megkereste Hagymási Zoltánt, a leváltott ügyvezetőt, aki a lapnak kifejtette: nem érzi árulásnak az elbocsátását. Szerinte itt a nagyobb probléma az, amit az önkormányzat ezzel okozott: a cég alkalmazottai ugyanis még mindig a pénzüket várják. Hozzátette: mivel a polgármester azt hangoztatta, hogy független médiát szeretne, nem érti, később miért nehezményezte nála, hogy nem értesítette őt Vágvölgyi B. András leváltásáról.

Átmeneti megoldásként Bencsik Márta, a felügyelőbizottság elnöke lenne a vezetője a ferencvárosi médiacégnek. Baranyi csak akkor hajlandó ebbe belemenni, ha az ideiglenes vezető vállalja, hogy Vágvölgyi B. Andrást 2024 ­végéig foglalkoztatja. Azt nem tudjuk, hogy ez a lépés mennyire illik bele a polgármester médiaszabadságról alkotott elképzeléseibe, hiszen ezúttal ő diktálna a testületnek a kerület vezetőjeként. Nem mellékes körülmény, hogy Vágvölgyi többmilliós sérelemdíjat és az elmaradt munkabér kifizetését is követeli a ferencvárosi önkormányzattól – írja a Magyar Nemzet.

Tovább olvasom

Médiapiac

Újra lebukott a Telex

A háború kitörése óta a baloldali sajtó a konfliktusba történő beavatkozás lelkes szószólójaként, majd később az Oroszország-elleni szankciók legnagyobb híveként próbálta meg befolyásolni a magyar közvéleményt. Míg a magyar kormány árstopokkal védi meg a magyar embereket a háborús infláció következményeitől, addig a baloldali újságírók mindent megtesznek, hogy kisebbítsék ezen intézkedések hatásosságát – olvasható a Tűzfalcsoport cikkében.

Közzétéve:

Az alábbi friss példán keresztül pedig újból bepillantást nyerhetünk a baloldali médiumok működésébe, amelyek amellett, hogy a hétköznapi emberek életének legapróbb döntéseibe is beleszólnának, a fake news-gyártásban is élen járnak – olvasható a cikket szemléző Magyar Nemzet hasábjain. 

A legutóbbi kormányinfón a 444-től a Telexhez igazolt Sarkadi Zsolt arról értekezett hosszasan, hogy a kormány miért nem kéri az embereket arra, hogy megváltoztassák fogyasztási szokásaikat/kezdjenek el spórolni/ utazzanak kevesebbet.

Ezután az újságíró azt a kérdést szegezte Gulyás Gergelynek, hogy miért nem ingyenes Magyarországon a benzin?

A miniszterelnökséget vezető miniszter válaszában kiemelte, hogy az emberek életére olyan nagymértékben van hatással a háborús infláció, hogy „ahol ettől meg lehet őket óvni, azt tegyük meg.” Tehát a hatóági áras üzemanyag bevezetése és fenntartása egy jó intézkedés, hiszen ennek köszönhetően nem szabadítjuk rá az egyszeri fogyasztókra a magas piaci árakat.

Ezzel itt véget is érhetne a történet, ha a Telex pár napra rá nem jelentetett volna meg egy olyan cikket, amelyben azt sugallják, hogy Gulyás Gergely ingyen adná a benzint, pedig a bolygó védelme érdekében a spórolásra kellene ösztönöznie az embereket.

„Gulyás ingyen is adná a benzint, pedig inkább az autózás visszaszorításán kellene ügyködnie” – áll a telexes cikk címében a félrevezető, Gulyás Gergelynek tulajdonított állítás.

Az alábbi videón (2:35 percnél) látható, hogy az ingyen benzin kérdését a Telex újságírója vetette fel, és nem Gulyás Gergely javasolta. Sőt, félig viccesen reagált a felvetésre, megemlítette, hogy azokban az országokban ingyenes az üzemanyag, amelyek kőolaj-nagyhatalmak.

Ez a videó és az azt követő cikk az egyik legjobb példa arra, hogy milyen elvtelen módszerekkel operál a baloldali média. 

Ha már a szankciók iránt lelkesedő baloldali médiáról beszélünk, akkor érdemes megemlítenünk azt az ominózus esetet is, amikor az egyik 444-es újságíró arról beszélt az ATV-ben, hogy az Oroszország ellen bevezetett gazdasági intézkedések nekünk, magyaroknak is kell hogy fájjanak. Meglepő módon akkor is az olajembargóról volt szó.

A 444-es Vég Márton úgy fogalmazott, hogy „jelenleg olyan szankciót nem lehet bevezetni, amely nem fájna. Szerintem egy kicsit muszáj, hogy fájjon nekünk is. (…) Nyilván Európának fájni fog és Magyarországnak is fájni fog. Gazdasági visszaesést okoz, inflációt okoz és a GDP is visszább fog esni, de morálisan ezt tartom helyesnek!”

– emlékeztetett rá a Tűzfalcsoport.

Tovább olvasom

Médiapiac

Brutálisan veszteséges a Disney+

Közel egy milliárd dollár a streamingszolgáltató vesztesége, a veszteség mértéke 50 százalékot emelkedett tavaly óta.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Szerdán éjjel jött ki a Disney+ harmadik negyedéves pénzügyi jelentése. A streamingszolgáltatóhoz tartoznak a Disney, Pixar, Marvel, Star Wars valamint a 20th Century Foxhoz tartozó filmek. Az előfizetők száma 137,7 millióról 152,1 millióra növekedett, az ebből származó bevétel is nőtt 23 százalékot, viszont a nettó veszteség a tavalyi 0,6 milliárdról 0,9 milliárdra nőtt, közel 50 százalékkal.

A veszteség növekedésnek hátterében a saját gyártású produkciók számának valamint ezek gyártási költségeinek emelkedése áll.

Növekvő veszteség = Áremelés

A növekvő veszteségek miatt a Disney+ anyavállalata egy nem túl meglepő megoldást eszelt ki: árat emelnek – számolt be róla a Mandiner.

A hazánkat és Európát érintő új árakról még nincsen információ, viszont az Egyesült Államokban a korábbi $7.99-től $10.99-re emelnek valamint bevezetnek egy új, reklámokkal tarkított csomagot $7.99-ért.

Tovább olvasom