Kövess minket!

Médiapiac

A média hatása a gyermekekre és fiatalokra

A 2017. szeptember 27-29. között megrendezett IX. Nemzetközi Médiakonferencia előadásainak anyaga 2018 márciusában jelent meg könyv formájában. A kötet a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat (NGYSZ) szerkesztésében készült el.

A Gyermekmentő Szolgálat által kiadott „Kobak” könyvsorozat korábbi kötetéhez hasonlóan ez a példány sem kerül bolthálózatokba. A Gyermekmentő oktatási intézményeknek, könyvtáraknak, az Országgyűlésnek, hatóságoknak és a médiának küldi el a könyvet, illetve az érdeklődők a Szolgálat irodájában (Bp., VI. Teréz krt. 24.) ingyenesen juthatnak hozzá a kiadványhoz. A korábbi kötetek nagyon keresettek az egyetemi oktatók és hallgatók körében, oktatási segédanyagként vagy szakdolgozathoz. A kiadvány kétezer példányban jelent meg.

A kötet a háromnapos konferencián elhangzott előadásokat tartalmazza, melyeket 6 országból érkezett 80 elméleti és gyakorlati szakember – jogászok, pedagógusok, pszichológusok, szociológusok, médiaszakértők, tartalomgyártók, civil szervezetek képviselői, játékszakértők, bankbiztonsági szakemberek – tartott.

A 2017-es konferencia fókuszában a médiaértés, a médiaoktatás, a médiatudatosságra való nevelés és a közösségi oldalak használata állt. A szakmai rendezvény a korábbiakhoz hasonlóan az NGYSZ kutatócsoportjának (Prof. dr. Kósa Éva, dr. László Miklós, dr. Antalóczy Tímea) előadásaival indult, amelyekben ismertették a 2000 fős mintán végzett alapkutatás eredményeit. A tavalyi adatfelvétel is általános és középiskolások (12-17 év között) körére terjedt ki, továbbá készült az elmúlt 20 évre vonatkozóan trendelemzés.

Prof. dr. Kósa Éva előadásában kiemelte, hogy az internetezéssel töltött idő 2005-höz képest meghatszorozódott. Ma átlagosan egy fiatal több mint 300 percet tölt naponta a neten. A fiatalok – szemben a szüleikkel – nem e-mailekkel tartják társaikkal a kapcsolatot, hanem a kommunikáció egyéb formáival (chat, messenger, skype stb.). Ami az internetes veszélyeket illeti, most sem tudhatjuk teljesen biztonságban a gyerekeinket, még mindig egyötödük-egyharmaduk ad meg magáról óvatlanul adatokat, illetve teremt nem csak online, hanem offline kapcsolatot is idegen személlyel.

Érdekes jelenség, hogy a megkérdezett felnőttek (30-as éveik elején járók) közel ugyanolyan mértékűnek érezték a saját gyerekkorukban otthon alkalmazott szabályokat a médiahasználatra vonatkozóan, mint amit ők maguk ma már szülőként alkalmaznak. Ugyanakkor a megkérdezett gyerekek-fiatalok többsége azt mondta, hogy szülőként majd szigorúbban fogja ellenőrizni a gyereke médiahasználatát.

Új és figyelmet keltő jelenség a médiaeszközök egyre fiatalabb korban történő használata. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy a tablet és az okostelefon leköltözött az óvodába. A nagyon korai médiahasználatnak az egészségre, az értelmi és a személyiségfejlődésre gyakorolt hatásával a következő években elkerülhetetlenül foglalkozni kell, fűzte hozzá Kósa Éva.

Dr. László Miklós szociológus, a Gyermekmentő Szolgálat kutatócsoportjának tagja a húsz éve tartó kutatásról szólva elmondta, a munka célja az volt, hogy jobban megértsék és megértessék másokkal a digitális galaxis lehetőségeit és veszélyeit. Felidézte, hogy az 1998-ban szervezett első médiakonferencia fókuszában a televíziózás állt, 2005-ben a szülői mediáció, 2009-ben a biztonság, 2013-ban a közösségi média, 2017-ben pedig a médiakonvergencia kapott kiemelt hangsúlyt. A kutatási eredményekről szólva elmondta, hogy 2000-től 2017-ig az egy háztartásra jutó infokommunikációs eszközök száma a négyszeresére nőtt.

Az otthoni könyvek száma 2009 óta változatlan, ám az irodalmi művek olvasására fordított idő csökkent. Jelentősen csökkent a televíziózással eltöltött idő, a nyomtatott sajtón keresztül pedig szinte egyáltalán nem lehet elérni a gyermekeket, fiatalokat. A más platformokon történő olvasás, tévézés ezzel párhuzamosan megnőtt, pl. a fiatalok kedvenc sorozataikat jellemzően az interneten keresztül nézik. László Miklós kifejtette, hogy nem igazolódott be az a közkeletű vélekedés, hogy a gyermekek személyes kapcsolatai megszűnnek a túlzott internethasználat miatt, ez csak egy szűkebb rétegre jellemző, többek esetében az online és az offline kapcsolattartás egyensúlya mutatható ki. Például a fiatalkorúak 49 százaléka a barátaitól való eltiltást tartja a legsúlyosabb büntetésnek. A fiatalok jövőképe pozitívabb lett az elmúlt 20 évben, például arra a kérdésre, hogy lesz-e Magyarország 200 év múlva, egyre többen válaszolnak igennel (71%).

A kutatócsoport mellett Ságvári Bence végzett önálló kutatást, amely két kérdésre fókuszált. Egyrészt a 16-18 éves korosztálynak a közeljövő technológiáival kapcsolatos ismereteit, várakozásait és attitűdjeit, vizsgálta. Arra kereste a választ, hogy milyen információk jutnak el ehhez a korosztályhoz azokról a technológiai folyamatokról, amelyek az életüket a jövőben alapvetően fogják meghatározni, és milyen érzésekkel, várakozásokkal tekintenek ebbe a ma még nehezen elképzelhető jövőbe.

A másik kutatási kérdés az online zaklatás középiskolai osztályközösségekben való megjelenésére, az áldozattá, illetve elkövetővé váláshoz vezető folyamat megismerésére fókuszált. A kutatás újszerűsége abban rejlett, hogy a kutatók az elemzéshez felhasználták a közösségek pozitív és negatív kapcsolati hálózatainak adatait, így az egyes személyek társas hálózatokban betöltött szerepének hatása is mérhetővé vált.

Az eseményen részt vett 9 külföldi előadó a hazájukban szerzett tapasztalataikat, jó gyakorlatokat osztották meg a közönséggel.

A konferencia főtámogatója a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) volt, amely Bűvösvölgy Médiaértés-oktató Központokat és az Internet Hotline internetes jogsegélyszolgálatot is működteti.

Idén október 2-án egynapos ingyenes Safer Internet Konferencia kerül megrendezésre Budapesten, melynek címe „Az internet hatása a gyermekekre és fiatalokra” lesz.

Médiapiac

Magyarországról készített dokumentumfilmet Tucker Carlson

„Programriadó: Jövő héten visszatérünk Magyarországra egy fontos tudósításért. Készüljenek fel!” – írta közösségi oldalán Tucker Carlson, az amerikai Fox News műsorvezetője.

Közzétéve:

Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

A Fox News ismert riportere tavaly augusztusban járt hazánkban, akkor Orbán Viktor miniszterelnökkel készített interjút – emlékeztetett a Híradó.hu.

Tucker Carlson, a legismertebb amerikai tévés dokumentumfilmet készített Magyarországról. A Fox News műsorvezetője szerint hazánktól sokat lehet tanulni, és úgy látja, Magyarország bizonyíték arra, hogy „lehet úgy vezetni egy országot, hogy az ott élők előnyére váljon” – írta cikkében a 24.hu.

A Magyar Nemzet által szemlézett cikk szerint az újságíró hozzátette:

Ez nem azt jelenti, hogy gyűlölnöd kell másokat, harcias pózban, kötözködve, bárkit megtámadva. Nem. Ha egy országot irányítasz, az a feladatod, hogy az állampolgárokat szolgáld

– mondta az alábbi videóban Carlson, aki dokumentumfilmjének címét is elárulta: Magyarország Soros ellen: harc a civilizációért. 

Egy rövid előzetest már bemutatott a műsorvezető.

Tucker Carlson: Orbán Viktor a demokráciáért harcol

Orbán Viktor szimplán ellenáll egy Soros György nevű magányos milliárdos azon törekvéseinek, hogy átalakítsa az országát. Valójában a demokráciát védi az elszámoltathatatlan milliárdosokkal, az ngó-kkal és bizonyos nyugati kormányokkal szemben.

A demokráciáért harcol azon erőkkel, amelyek alá akarják ásni. Jó ideje ez a legérdekesebb téma, amit hallottam, a saját szememmel akartam hát látni, mi folyik itt. Hiszek a demokráciában és az önrendelkezésben – ez amerikaiként nemcsak az államfelfogásomnak, de az önképemnek is központi eleme. Nem gondolom, hogy az ngó-knak kellene meghatározniuk azt, miként vezessenek egy országot. Szerintem ezt az adott országban élőknek kell eldönteniük. Ha például Mali népe olyan gondolatokat szeretne törvénybe iktatni, amelyeket én utálok, az az ő dolga – én az eszmében hiszek, a demokrácia és az önkormányzás koncepciójában. Ezért vagyunk itt, erről tudósítunk – nyilatkozta legutóbbi magyarországi látogatása során Tucker Carlson, aki újságírói ars poeticáját is megosztotta akkor.

Nem tartom magam különösebben konzervatívnak – persze a média többi szereplőjéhez hasonlítva nyilván annak számítok. De nem vagyok kimondottan ideologikus, nem próbálom rákényszeríteni az elméleteimet senkire. Az alapelveim kifejezetten egyszerűek: szeretem a családomat, az országot, amelyben felnőttem, és hiszek a szólásszabadságban, a lelkiismereti szabadságban. Nincsenek bonyolult gondolataim semmiről. Azt kell kimondani, amit gondolunk, és meg kell próbálnunk a lehető legjobban elmagyarázni, hogy miért gondoljuk úgy. Tisztán és őszintén kell beszélni. Ez nem túl nehéz.

Mi az Egyesült Államokban azért vagyunk ilyen népszerűek, mert ilyen tévéműsorból nincs nagy választék. A többi hazudik, és ezt mindenki tudja. Csak elolvassák a papírjukból azt, amit mondaniuk kell.

A válság közepén sok ember úgy döntött, hogy nem fogja kimondani, amit gondol, inkább csatlakozik a hordához, és a szókimondó emberek elnémítását követeli. Szerencsés vagyok, mert olyan embereknél dolgozhatok, akik engedik kimondani, amit gondolok. Nincs semmi mágikus, semmi lehengerlő, csupán őszinték vagyunk akkor, amikor mindenki más hazudni kényszerül – vélekedett Tucker Carlson.

Az újságíró 1969-ben született San Franciscóban. A connecticuti Trinity College-ban hallgatott történelmet, majd jobboldali lapoknál kezdett dolgozni. 2000 és 2005 között a CNN, később az MSNBC, 2009-től a konzervatív Fox News műsorvezetője. A Time magazin szerint a legbefolyásosabb konzervatív gondolkodó az Egyesült Államokban. Esténként átlagosan több mint ötmillió néző követi a műsorát a Fox Newson, ezzel az övé a legnézettebb hírműsor az USA-ban. A Fox Nation-ön nemrég indult el a Tucker Carlson Today című talkshow-ja és a Tucker Carlson Originals című dokusorozata. Carlson alapítója a Daily Caller hírportálnak. Két sikerkönyv szerzője: a Politicians, Partisans, and Parasites: My Adventures in Cable News 2003-ban, a Ship of Fools: How a Selfish Ruling Class Is Bringing America to the Brink of Revolution 2018-ban jelent meg. A Ship of Fools első volt a The New York Times bestsellerlistáján. Rövidesen a harmadik kötete is megjelenik The Long Slide: Thirty Years in American Journalism címmel.

Tovább olvasom

Médiapiac

„Egyes sajtóorgánumok éket vernek az egészségügyi dolgozók közé”

E rendelet – valamint egy HM-utasítás – azt a célt szolgálja, hogy egyenlőséget teremtsen a járványügyi védekezésben részt vevők díjazásában, függetlenül attól, hogy civil vagy katona-egészségügyi szakemberről van szó – nyilatkozta a Honvédelem.hu-nak Benkő Tibor honvédelmi miniszter.

Közzétéve:

Fotó: MTI/Kovács Attila

Január 17-én este jelent meg a Magyar Közlönyben a fokozott igénybevételi pótlékról is szóló honvédelmi miniszteri (HM-) rendelet, amelynek előzménye az országos kórház-főigazgató (OKFŐ) tavaly év végén hozott, azonos tartalmú utasítása volt – írja a Magyar Nemzet. Az a rendelet, ezt a díjazást országosan vezette be 2022. január elsejével az egészségügyi dolgozók számára, azonban a honvédelmi ágazaton belül dolgozó egészségügyi alkalmazottakra nem terjedt ki. A honvédelmi miniszteri rendelettel viszont 2022. január 1-jétől, az MH Egészségügyi Központ sürgősségi ellátásában részt vevő szakdolgozói is megkaphatják ugyanazt a mértékű pótlékot, mint amit az OKFŐ fenntartásában működő intézményekben, vagyis minden civil kórházban dolgozó egészségügyi alkalmazott. 

„Így tehát valótlan az Mfor.hu-n hangzatos felütéssel megjelent cikk, miszerint »Orbán Viktor napi 30 ezer forintos éjszakai pótlékot ad a katonáknak«. A megjelent rendelkezés ugyanis nem más, mint a honvédelmi, valamint a civil egészségügyi ágazatok egységének és összhangjának megteremtése”

– húzta alá a Benkő Tibor. A miniszter a lapnak kifejtette, az sem igaz, hogy az említett pótlékra csak a katonák jogosultak, hiszen az azonos munkakörben dolgozó honvédelmi alkalmazottak is megkapják. 

Szomorú, hogy az egyes sajtóorgánumokban szándékosan megfogalmazott, megtévesztő vagy ellenőrizetlenül átvett és közreadott hír ismét a katonákra és honvédelmi alkalmazottakra vonatkozó, negatív hangulatkeltő, értelmetlen honvédelem-ellenes kampányra alkalmas – mondta.

Tovább olvasom

Médiapiac

Már a New York Times magazint is homofóbiával vádolják

Amikor a forradalom felzabálja fiait.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Szépen lassan meg kell szokni, hogy amire ráfestik a szivárványos zászlót, az érinthetetlen. Semmilyen kritika nem érheti, akár jogos akár nem.

Ennek a szabálynak a betartását pedig még a „független-obijektív” lapokon is számon kérik az LMBTQ -lobbi szervezetei.

Van ugyanis több LMBTQ -cég mely tengeri luxus hajóutakat szervez az LMBTQ közösség számára. A New York Times bűne pedig az volt, hogy meg mert jelentetni egy cikket ami, azzal foglalkozott, hogy a járvány idején mennyire lehet kockázatos az, hogy adott esetben 2000- 5000 ember elindul egy több napos körútra a tengeren. Mindezt azzal a címmel, hogy Biztonságban lehet tartani 4700 embert a meleg körutazáson?

A cikk azzal kezdődik, hogy az amerikai betegség megelőzési szervezet (CDC) mindenkit óva int attól, hogy tengerjáró hajókon utazzon. Kitér arra is, hogy az omikron miatt több utazási iroda is lemondja körutakat, azonban pont Atlantis Events, meleg és leszbikus utazásszervező cég nem fogja.

Később pedig megszólaltattak több olyan utast is, aki el akarta adni jegyét, mert tartott attól hogy elkapja a covidot a hajón. Voltak azonban olyan megszólalók is, akik semmitől nem tartottak a hajóúttal kapcsolatban.

A New York Times tehát egyáltalán nem vádolható azzal, hogy csak egyoldalúan gyűjtötte volna a véleményeket. Persze ez már akkor is átlépett egy határt

Az egyik utazásszervező cég alapítója és vezetője Randle Roper erre reagált úgy, hogy homofób és a címnek sem szabadna a lapon szerepelnie – írja a 888.hu.

Tovább olvasom