Kövess minket!

Médiapiac

A média felelősségéről vitázott Krekó Péter és Mráz Ágoston Sámuel (videó)

Mennyiben okolható a hagyományos és mennyiben a közösségi média az álhírek terjedéséért? – többek között erről beszélgetett a két szakértő a Mandiner szervezésében.

Borítókép: Krekó Péter, a Political Capital igazgatója, Boris Kálnoky, a Mathias Corvinus Collegium Média Iskolájának vezetője és Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője (b-j), fotó: Ficsor Márton / mandiner.hu

Krekó Péter szociálpszichológus, a Political Capital igazgatója és Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője csapott össze a Scruton közösségi térben. A vitát Boris Kálnoky, a Mathias Corvinus Collegium Média Iskolájának vezetője moderálta.

„Valóban megszaporodtak a járvány idején az álhírek, vagy javult a helyzet? Milyen jogi eszközök állnak rendelkezésre az álhírekkel szemben? Az elmúlt időszak milyen hatással volt a politikai kommunikációra?” – ezekre a kérdésekre keresték a választ a résztvevők a Mandiner vitaest-sorozatának második, szerda esti alkalmán, számolt be róla a Mandiner.

Az első húsz percben a két fél a vitát online követő közönséget alighanem a körömrágás állapotába nem hozó módon válaszolgatott Kálnoky kérdéseire. Vagyis a következőkben nagyjából egyetértettek: a nyomtatott lapok eladása tényleg csökkent, mert az emberek sokszor kézbe venni sem merték a lapokat a fertőzésveszélytől tartva; sokat voltak otthon viszont, a tévé hozta a korábbi számokat, az online előretört, ugyanakkor anyagilag nem jött ki jobban, mert több szektor – például az autóipar, de különösen a turizmus-vendéglátás – vállalkozásai beszüntették a reklámozást, így bevételeik nem nőttek. Mráztól azt is meg lehetett tudni, hogy

a 8 millió felnőttből 7 millió tájékozódik tévéből, 6 millió pedig az interneten olvas híreket, az elemző a print sajtó halálának közeledését jósolta,

miközben pedig a politikusok is egyre többet szerepelnek és hirdetnek a Facebookon.

Még a legelején volt azért egy kis villongás a vitapartnerek között. Mráz megjegyezte, milyen jó, hogy érdemi vitára sikerült leülni, felidézve: az év elején Krekó még gerinctelennek nevezte őt. A Political Capital igazgatója szerint viszont csak a szavait forgatták ki, amikor oltásellenesnek nevezték. Ráadásul azóta már megbeszélték a dolgot.

Szó esett arról is, hogy – mint Krekó idézte – egy amerikai kutatás szerint a gimnazisták vagy a fiatal egyetemisták nem is tudják megkülönböztetni a fizetett hirdetést a nem fizetett tartalmaktól, s hiába van ott apró betűvel, hogy hirdetés, az mobilon alig észrevehető – márpedig a telefonon való hírfogyasztás szerepe megnőtt, így

az emberek sokkal jobban manipulálhatóak lesznek.

Mráz a tévénél élesen elváló hír és hirdetés kategóriákat hozta fel példának, ami a közösségi médiában koránt sincs így, az álhírek kapcsán pedig elsősorban ezek tehetők felelőssé. A nézőpontok a szabályozás kérdésénél ütköztek leginkább:

Krekó a túlszabályozástól óvott, és méltatta a tényellenőrzés bevezetését, amit hazánkban az AFP hírügynökség egy alkalmazottja végez. Ugyan elismerte, hogy ez csak kirakatintézkedés, de olyan szabályozás, amely mindenkinek megfelel, úgyse lesz, mert a liberálisok a szélsőjobboldal játszóterének, a jobboldaliak pedig a liberális véleményterror helyének látja a Facebookot és a Twittert. Mráz szerint viszont

az igazi vita nem erről zajlik, hanem arról, hogy a Facebook által épített globális rendszer önmagát szabályozza-e, vagy ehelyett a nemzeti szabályozás érvényesül.

Hozzátette: ő optimista, szerinte az egyéb médiafelületeken az NMHH és a Médiatanács az elmúlt években jól szerepelt például a kihágások kezelésében. Brüsszel szerepe, illetve az ott kidolgozás alatt álló tervezet kapcsán szerinte

az lenne ideális, ha az EU kényszerítené a Facebookot a nemzeti szabályozások betartására.

Krekó viszont „nagyon rossz ötletnek” tartotta a magyar kormány részéről az erre vonatkozó törvény belengetését, s elmondta, szívesebben bízná az EU-ra a dolgot, mert „az elmúlt tíz év médiapiaci változásait látva joggal élhetünk azzal a gyanúperrel, hogy önmérsékletet nem gyakorolna a kormányoldal”, hanem saját szempontjait akarja ráerőltetni a Facebookra. S bár nem tenne egyenlőségjelet hazánk és Oroszország közé, ha az „autoriter tendenciával bíró kormányok rászabadulnának a Facebookra”, az semmiképpen sem jó.

A vita videóját itt tudja megtekinteni:

Mráz kifejtette: a tényellenőrzéshez nagy apparátus kellene, a szubszidiaritás elve alapján pedig jobb lenne, ha a megfelelő szervezetek Budapesten döntenének budapesti tartalmakról, nem Brüsszelben vagy éppen a Facebooknál. Illetve ha már döntöttek, legyen lehetőség fellebbezni, mint egy jogállamban lehet.

„Ha kiengedjük a döntést a nemzetállami keretek közül, akkor az fogatlan oroszán lesz, ha egyáltalán oroszlán, a jogállami szempontok érvényesítésekor”

– magyarázta Mráz.

Ezzel Krekó nem értett egyet, szerinte az algoritmusok átláthatóságán kellene inkább javítani, de erős rendszabályozásra még nem kérték a választók a kormányokat, miközben

ezek mégiscsak magánvállalkozások, nem kötelező használni a szolgáltatásaikat, ahogy egy újságnak sem mondhatja meg senki, hogy melyik olvasói levelet teheti be a lapba.

Erre Mráz azzal replikázott, hogy ugyanezen az alapon akkor, ha egy újságíró hamis állítást tesz, azt lehet rá mondani, hogy nem muszáj elolvasni.

A fiataloknál a Facebook helyébe részben belépő TikTok, „a jövő csatamezője” kapcsán a Nézőpont Intézet vezetője jelezte: a kínai állami befolyásszerzés eszközénél ugyancsak a nemzetállami szabályozásoknak kellene érvényesülniük. Krekó viszont ezt a veszélyt nem érzi olyan erősnek a platformban. Inkább az Instagram szerepét látja megerősödni hazánkban, de a Facebook elsősége a zömmel idősebb szavazók miatt még megmarad.

Politikai kommunikáció a járvány alatt

Aztán jött a nagy kérdés Kálnokytól: melyik politikai oldal profitált a járvány alatti kommunikációjából többet? Mráz szerint a pártpreferencia a kormánypártok irányába mozdult, „a Fidesz komoly győzelmet fog elérni” a vakcináció miatt és amiatt, hogy minden nemzetközi hatóság lassan elfogadja a kínai meg az orosz oltóanyagokat . Kérdés persze, hogy ezt sikerül-e szavazatokra váltani, azaz a csatát megnyerte a kormányoldal, a háború kimenetele azonban még nem bizonyos.

Krekó is óvatosan fogalmazott. Szerinte már az is nagy siker a kormány számára, hogy a szavazók nem fordultak el a Fidesztől a járvány alatt, s noha a halálozások terén a Worldometers adatai szerint vezet az ország, s közben még „látványos erőforrásfelhalmozásba is kezdett a kormányoldal”, az ellenzék nehezen érvényesült. Ráadásul az előválasztás is előhozhat konfliktusokat. Mráz kérdésére pedig elismerte, hogy

a magyar vakcinapolitika egyedülálló az EU-ban, és „egyelőre sikertörténetnek tűnik”.

Mráz kiemelte, minden emberéletért nagyon nagy kár. Ugyanakkor felvetette a politikai felelősség kérdését, mondván, miután egy nemzetközi járványról van szó, téves a baloldali narratíva, amely a halálozásokért a kormányt teszi felelőssé, míg a vakcinabeszerzések esetében egyértelműen megállapítható a teljesítmény.

Krekó szerint viszont mégis megállhat a felelősség kérdése a halálozások kapcsán is, mert nem engedtek nem kormánypárti médiumokat a kórházba forgatni, pedig az olaszoknál is a bergamói rettenetes képek döbbentették rá a lakosságot arra, hogy be kell tartani az előírásokat.

A siker titka

Szó volt még arról is, milyen politikus tud sikeres lenni a közösségi médiában: a két vitázó egyetértett abban, hogy a gyors reagálás és a megosztó üzenetek a kulcs, Mráz szerint bevállalósabbnak és agresszívebbnek kell lennie; Krekó szerint ugyanazok a képességek kellenek, mint egy tévés szerepléshez. Mráz még felvetette: addig rendben, hogy valaki a közösségi médiában így agresszivitással és bevállalóssággal jól forog. De vajon képes-e az ilyen személyiségű politikus adott esetben tényleg kormányozni?

Médiapiac

Új műsorvezetővel rajtol el az M1 turisztikai műsora

Június 16-án ismét útjára indul a Nyaralj itthon! című műsor. Ezúttal Farkas Bettina, az M4 Sport riportere kalauzolja a nézőket a magyarországi helyszíneken.

Közzétéve:

A műsorvezető az első részben Szigetszentmiklósra látogat, ahol kipróbálja a motorcsónakázást és megcsodálja Európa második legnagyobb úszólápját is, amely a Ráckevei-Duna ágán található – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája.

„Nagyon élvezem a forgatásokat. A sporthoz képest ez egy teljesen más terület, de mivel szeretek utazni és új dolgokat felfedezni, ezért igazán testhezálló a feladat. A sorozat első részében egy olyan varázslatos hazai helyszínre kalauzoljuk a nézőket, amely bár nincs messze a fővárostól, mégis rengeteg védett, illetve fokozottan védett növény- és állatfajnak ad otthont” – fogalmazott Farkas Bettina, a Nyaralj itthon! műsorvezetője.

Az augusztus végéig futó műsorban feltárulnak hazánk csodálatos turisztikai értékei, számtalan látványosság és programlehetőség teszi színessé és látványossá a Nyaralj itthon! kétperces epizódjait.

A 66 adásban 66 különböző aktivitást ismerhetnek meg az érdeklődők, egyes részekben pedig népszerű sztársportolók is felbukkannak.

A Nyaralj itthon! június 16-tól az M1 csatornán túl a Duna Televízió nyári magazinműsorában, a Nyár21-ben is látható lesz.

Borítókép: Fővárosi természetjárók a Pilis parkerdejének Alsó-Jegenye-völgyi turistaútján kiépített lépcsősoron

Tovább olvasom

Médiapiac

Karácsony Gergely a Medyascope.tv-nek sem mond igazat (videó)

A török portálnak adott videóinterjúja a politikus nyelvvizsgabotránya miatt került az érdeklődés középpontjába, ám nyelvtudásbeli hiányosságai mellett az ott tett megállapításai is figyelemre méltóak.

Közzétéve:

MTI/Mónus Márton

Karácsony Gergely a Medyascope.tv-nek adott interjúja a főpolgármester nyelvvizsgabotránya kapcsán került az érdeklődés fókuszába. A török portálnak adott nyilatkozat a nyilvánosságra kerülésekor nem kapott nagyobb figyelmet idehaza, ám ez aligha véletlen: a beszélgetés során Karácsony tolmácson keresztül kommunikált az őt angolul kérdező török riporterrel, így adva bizonyítékát hiányos nyelvtudásának. A beszélgetés azonban nemcsak ebből a szempontból érdekes, hiszen Karácsony igyekezett jelentősen megszépíteni a valóságot a török nézőknek.

„Én egy zöldprogrammal nyertem meg a választást, és az elmúlt évben számos intézkedésünk volt, ami ezt szolgálta. Számos megörökölt beruházást újraterveztünk, sok ezer fát mentettünk meg, rengeteg parkot újítottunk fel, és elindítottuk a pesti oldal villamoshálózatának a komplex fejlesztését” – emelte ki az interjúban Karácsony.

Az állítás tényszerűségét megvizsgálva komoly problémákba ütközünk – hívja fel a figyelmet a Magyar Nemzet. A pesti villamoshálózat fejlesztése valóban elindult – döcög –, ám azt

nem tudni, hogy mire gondolt a főpolgármester, amikor azt mondta: rengeteg parkot újítottak fel. Valójában egyetlen ilyen park sincs, a felújított parkok száma konkrétan nulla.

Erre a legjobb példa a Városháza park, amely Karácsony választási ígérete szerint a budapestieké lesz, ám eddig egy kapavágás sem történt, a másfél hektáros terület kétharmada jelenleg is az önkormányzat hivatali parkolójaként szolgál.

A „megörökölt beruházás újratervezéseként” pedig Karácsony alighanem a Lánchíd-projektre gondolt, ami mintegy ötmilliárddal drágult meg a Fővárosi Önkormányzat szerencsétlenkedése miatt.

A fák megmentéséről tett nyilatkozata pedig a legújabb fejlemények kapcsán még vitathatóbb: a napokban betonozták le a Lánchíd budai hídfőjénél lévő virágágyásokat.

Az interjúban a főpolgármester arról beszélt, hogy „egy más típusú politikai vezetést kezdtünk el kialakítani, ami folyamatosan interakcióban van a polgárokkal, a választókat minden döntésünkről informáljuk és megkérdezzük”. A valóság azt mutatja, hogy számos projekt kapcsán a „kérdések” fázisában elakadtak a dolgok, így például az előbb említett Városháza park esetében is: valóban kiírtak egy online konzultációt 2020 áprilisában, azóta azonban lényegében nem történt semmi.

A polgárokkal való interakció szintén sajátosan alakult: ez jellemzően a Gyurcsány korábbi kommunikációs szakembere, Gál J. Zoltán által írt és fővárosi közpénzből folyamatosan hirdetett Facebook-posztokon keresztül történik, amelyekben azt magyarázza el a főpolgármester a budapestieknek, hogy mi miért nem az ő hibája – és miért a kormányé.

„Nagy a kockázat, hogy hiába lesz EU-s támogatás, ezek nem érkeznek meg oda, ahol igazán szükség van rá” – mondta a főpolgármester az interjúban. Ez azonban szintén éles ellentétben áll a valósággal, ugyanis Karácsony és stábja azt kommunikálja hónapok óta, hogy Budapest „lerohasztása” a cél. Ezzel szemben a következő uniós ciklusban érkező támogatásokból ezermilliárdok juthatnak majd Budapestnek, amelyek elosztásáról a kabinet fog dönteni. Ráadásul a főváros sosem látott beruházásdömping helyszíne volt az elmúlt évtizedben: lényegében az összes fontosabb nagyobb köztér megújult.

„Budapesten a koalíció nagyon szilárd, és nincsenek olyan viták, amelyek blokkolnák a hatékony kormányzást” – állította Karácsony, ami a valóság jelentős megszépítése. A konfliktusok folyamatosak az egyes pártok között, például Soproni Tamás, a VI. kerület momentumos polgármestere nyílt háborút vív az MSZP-vel, ami lejárató mémekkel bombázza a kerületvezetőt. De a Momentum kapcsán érdemes kiemelni Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettest is, aki a korrupciós ügyek – többek között az esetleges kispesti visszaélések – feltárásával kampányolt 2019-ben, és többek között azzal, hogy „korrupciós forródrótot” indítanak a Városházán. Ebből eddig semmi sem valósult meg.

Az interjúban a főpolgármester arról is beszélt, hogy a közlekedési – és más – beruházások kapcsán részletesen felmérik az emberek igényeit. Ennek szintén pontos ellenpéldáját mutatja a körúti biciklisávok rajtaütésszerű megvalósítása: lényegében előzetes bejelentés nélkül, egyik napról a másikra elvettek egy sávot az autósoktól egy gyengén kihasznált biciklisáv létesítésére, amely az eddig is komoly belvárosi dugókat tovább súlyosbította. Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára úgy jellemezte a helyzetet hétfői országgyűlési felszólalásában:

„Autós üldözés zajlik a fővárosban, ami nem lesz jobb hely, ha osztályharcos tempóval egymás ellen hangolják az autósokat, a kerékpárosokat és a gyalogosokat.”

Borítókép: Karácsony Gergely főpolgármester

Tovább olvasom

Médiapiac

A globális űrtávközlési szolgáltatók közé léphet a 4iG

A tőkepiaci társaság és két leányvállalata, a Hunagro DigiTel és a CarpathiaSat előzetes megállapodást kötött az izraeli Space-Communication Ltd.-vel (SpaceCom) a társaság 51 százalékos részvénycsomagjának megszerzéséről zártkörű tőkeemeléssel – közölte a 4iG Nyrt.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

A tel-avivi tőzsdén jegyzett SpaceCom négy geoszinkron műholdjával globális lefedettséggel rendelkező műhold-üzemeltető és -szolgáltató vállalat, amely Magyarországon és a régióban AMOS 3 műholdján keresztül biztosítja szolgáltatásait. A társaság átvilágítását követően az ügylet sikeres lezárásának feltétele, hogy a SpaceCom közgyűlése, valamint az izraeli kommunikációs minisztérium is jóváhagyja a tulajdonszerzést. A tranzakció becsült értéke 65 millió dollár – írták az MTI-hez eljuttatott közleményükben.

A 65 munkavállalóval rendelkező SpaceCom részvényeivel a Tel-Avivi Értéktőzsdén kereskednek. A társaság árbevétele 2020-ban 88 millió dollár, EBITDA (kamat- és adófizetés, valamint értékcsökkenési leírás előtti) eredménye pedig 52 millió dollár volt. A társaság 300 millió dollár értékű szerződésállománnyal rendelkezik.

“Bízom benne, hogy a SpaceCommal kötött előzetes megállapodást követően még az ősszel eredményesen zárhatjuk az ügyletet, amely egyben azt is jelentené, hogy a 4iG csoport sikeresen végrehajtotta első nemzetközi akvizícióját. A tranzakciót nem csak cégcsoportunk növekedésében gondolom meghatározónak, hiszen egy olyan megállapodást készítünk elő, amely Magyarország számára is új kapukat nyithat az űriparban, illetve az űrtávközlés területén”

– mondta Jászai Gellért, a társaság elnök-vezérigazgatója a közleményben. Hozzátette: a SpaceCom évtizedes technológiai tapasztalata, innovatív megoldásai, globális piacismerete, valamint szakembergárdája nagymértékű támogatást biztosíthat a CarpathiaSatnak az első magyar kereskedelmi műhold fejlesztéséhez, illetve pályára állításához. Így az akvizíció a tudástranszfer, valamint a nemzetközi stratégiai együttműködések kialakítása szempontjából is fontos lépés számunkra – hangsúlyozta az elnök-vezérigazgató.

Az előzetes megállapodás értelmében a 4iG és leányvállalatai a zártkörű tőkeemeléssel abszolút irányító többségi tulajdont szereznének az izraeli társaságban. Az akvizíció megvalósítása érdekében a 4iG megkezdi a céltársaság átvilágítását, melynek augusztusra várható eredménye alapján tehet végleges ajánlatot SpaceCom 51 százalékos részvénycsomagjának megszerzésére. A tranzakció zárása 2021 őszére várható, melynek előfeltétele, hogy a tulajdonszerzéshez a társaság közgyűlése és az izraeli kommunikációs minisztérium is hozzájáruljon.

A SpaceCom tulajdonában és üzemeltetésében működő AMOS 3 műhold 2004 óta szolgáltat a nemzetközi egyezmények szerint Magyarország által birtokolt geostacionárius nyalábon. A SpaceCom és a magyar állam között létrejött bérleti szerződés 2024-ben jár le.

A bérleti időszakot követően a 4iG, az Antenna Hungária és a New Space Industries Zrt. által alapított CarpathiaSat Zrt. az AMOS 3 műhold pályaszakaszára új kereskedelmi műholdat bocsátana fel.

A SpaceCom akvizíciója tehát jelentős mértékben támogatná a CarpathiaSat stratégiai terveit, hiszen az izraeli társaság több évtizedes tapasztalattal rendelkezik a műholdak fejlesztésében és üzemeltetésében is – közölték.

Az idei első negyedév a 4iG történetében a legerősebb volt, az informatikai vállalat árbevétele 15,27 milliárd forintot tett ki, ami 77 százalékkal meghaladta a tavalyi év azonos időszakáét. A vállalat adózott eredménye január-márciusban 566 millió forintot tett ki, szemben az egy évvel korábbi 312 millió forinttal. A 4iG részvényeivel a BÉT prémium kategóriájában kereskednek. Egy éven belül a legmagasabb értékük 711 forint, a legalacsonyabb 488 forint volt.

Tovább olvasom