Médiapiac
A média felelősségéről vitázott Krekó Péter és Mráz Ágoston Sámuel (videó)
Mennyiben okolható a hagyományos és mennyiben a közösségi média az álhírek terjedéséért? – többek között erről beszélgetett a két szakértő a Mandiner szervezésében.
Krekó Péter szociálpszichológus, a Political Capital igazgatója és Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője csapott össze a Scruton közösségi térben. A vitát Boris Kálnoky, a Mathias Corvinus Collegium Média Iskolájának vezetője moderálta.
„Valóban megszaporodtak a járvány idején az álhírek, vagy javult a helyzet? Milyen jogi eszközök állnak rendelkezésre az álhírekkel szemben? Az elmúlt időszak milyen hatással volt a politikai kommunikációra?” – ezekre a kérdésekre keresték a választ a résztvevők a Mandiner vitaest-sorozatának második, szerda esti alkalmán, számolt be róla a Mandiner.
Az első húsz percben a két fél a vitát online követő közönséget alighanem a körömrágás állapotába nem hozó módon válaszolgatott Kálnoky kérdéseire. Vagyis a következőkben nagyjából egyetértettek: a nyomtatott lapok eladása tényleg csökkent, mert az emberek sokszor kézbe venni sem merték a lapokat a fertőzésveszélytől tartva; sokat voltak otthon viszont, a tévé hozta a korábbi számokat, az online előretört, ugyanakkor anyagilag nem jött ki jobban, mert több szektor – például az autóipar, de különösen a turizmus-vendéglátás – vállalkozásai beszüntették a reklámozást, így bevételeik nem nőttek. Mráztól azt is meg lehetett tudni, hogy
a 8 millió felnőttből 7 millió tájékozódik tévéből, 6 millió pedig az interneten olvas híreket, az elemző a print sajtó halálának közeledését jósolta,
miközben pedig a politikusok is egyre többet szerepelnek és hirdetnek a Facebookon.
Még a legelején volt azért egy kis villongás a vitapartnerek között. Mráz megjegyezte, milyen jó, hogy érdemi vitára sikerült leülni, felidézve: az év elején Krekó még gerinctelennek nevezte őt. A Political Capital igazgatója szerint viszont csak a szavait forgatták ki, amikor oltásellenesnek nevezték. Ráadásul azóta már megbeszélték a dolgot.
Szó esett arról is, hogy – mint Krekó idézte – egy amerikai kutatás szerint a gimnazisták vagy a fiatal egyetemisták nem is tudják megkülönböztetni a fizetett hirdetést a nem fizetett tartalmaktól, s hiába van ott apró betűvel, hogy hirdetés, az mobilon alig észrevehető – márpedig a telefonon való hírfogyasztás szerepe megnőtt, így
az emberek sokkal jobban manipulálhatóak lesznek.
Mráz a tévénél élesen elváló hír és hirdetés kategóriákat hozta fel példának, ami a közösségi médiában koránt sincs így, az álhírek kapcsán pedig elsősorban ezek tehetők felelőssé. A nézőpontok a szabályozás kérdésénél ütköztek leginkább:
Krekó a túlszabályozástól óvott, és méltatta a tényellenőrzés bevezetését, amit hazánkban az AFP hírügynökség egy alkalmazottja végez. Ugyan elismerte, hogy ez csak kirakatintézkedés, de olyan szabályozás, amely mindenkinek megfelel, úgyse lesz, mert a liberálisok a szélsőjobboldal játszóterének, a jobboldaliak pedig a liberális véleményterror helyének látja a Facebookot és a Twittert. Mráz szerint viszont
az igazi vita nem erről zajlik, hanem arról, hogy a Facebook által épített globális rendszer önmagát szabályozza-e, vagy ehelyett a nemzeti szabályozás érvényesül.
Hozzátette: ő optimista, szerinte az egyéb médiafelületeken az NMHH és a Médiatanács az elmúlt években jól szerepelt például a kihágások kezelésében. Brüsszel szerepe, illetve az ott kidolgozás alatt álló tervezet kapcsán szerinte
az lenne ideális, ha az EU kényszerítené a Facebookot a nemzeti szabályozások betartására.
Krekó viszont „nagyon rossz ötletnek” tartotta a magyar kormány részéről az erre vonatkozó törvény belengetését, s elmondta, szívesebben bízná az EU-ra a dolgot, mert „az elmúlt tíz év médiapiaci változásait látva joggal élhetünk azzal a gyanúperrel, hogy önmérsékletet nem gyakorolna a kormányoldal”, hanem saját szempontjait akarja ráerőltetni a Facebookra. S bár nem tenne egyenlőségjelet hazánk és Oroszország közé, ha az „autoriter tendenciával bíró kormányok rászabadulnának a Facebookra”, az semmiképpen sem jó.
A vita videóját itt tudja megtekinteni:
Mráz kifejtette: a tényellenőrzéshez nagy apparátus kellene, a szubszidiaritás elve alapján pedig jobb lenne, ha a megfelelő szervezetek Budapesten döntenének budapesti tartalmakról, nem Brüsszelben vagy éppen a Facebooknál. Illetve ha már döntöttek, legyen lehetőség fellebbezni, mint egy jogállamban lehet.
„Ha kiengedjük a döntést a nemzetállami keretek közül, akkor az fogatlan oroszán lesz, ha egyáltalán oroszlán, a jogállami szempontok érvényesítésekor”
– magyarázta Mráz.
Ezzel Krekó nem értett egyet, szerinte az algoritmusok átláthatóságán kellene inkább javítani, de erős rendszabályozásra még nem kérték a választók a kormányokat, miközben
ezek mégiscsak magánvállalkozások, nem kötelező használni a szolgáltatásaikat, ahogy egy újságnak sem mondhatja meg senki, hogy melyik olvasói levelet teheti be a lapba.
Erre Mráz azzal replikázott, hogy ugyanezen az alapon akkor, ha egy újságíró hamis állítást tesz, azt lehet rá mondani, hogy nem muszáj elolvasni.
A fiataloknál a Facebook helyébe részben belépő TikTok, „a jövő csatamezője” kapcsán a Nézőpont Intézet vezetője jelezte: a kínai állami befolyásszerzés eszközénél ugyancsak a nemzetállami szabályozásoknak kellene érvényesülniük. Krekó viszont ezt a veszélyt nem érzi olyan erősnek a platformban. Inkább az Instagram szerepét látja megerősödni hazánkban, de a Facebook elsősége a zömmel idősebb szavazók miatt még megmarad.
Politikai kommunikáció a járvány alatt
Aztán jött a nagy kérdés Kálnokytól: melyik politikai oldal profitált a járvány alatti kommunikációjából többet? Mráz szerint a pártpreferencia a kormánypártok irányába mozdult, „a Fidesz komoly győzelmet fog elérni” a vakcináció miatt és amiatt, hogy minden nemzetközi hatóság lassan elfogadja a kínai meg az orosz oltóanyagokat . Kérdés persze, hogy ezt sikerül-e szavazatokra váltani, azaz a csatát megnyerte a kormányoldal, a háború kimenetele azonban még nem bizonyos.
Krekó is óvatosan fogalmazott. Szerinte már az is nagy siker a kormány számára, hogy a szavazók nem fordultak el a Fidesztől a járvány alatt, s noha a halálozások terén a Worldometers adatai szerint vezet az ország, s közben még „látványos erőforrásfelhalmozásba is kezdett a kormányoldal”, az ellenzék nehezen érvényesült. Ráadásul az előválasztás is előhozhat konfliktusokat. Mráz kérdésére pedig elismerte, hogy
a magyar vakcinapolitika egyedülálló az EU-ban, és „egyelőre sikertörténetnek tűnik”.
Mráz kiemelte, minden emberéletért nagyon nagy kár. Ugyanakkor felvetette a politikai felelősség kérdését, mondván, miután egy nemzetközi járványról van szó, téves a baloldali narratíva, amely a halálozásokért a kormányt teszi felelőssé, míg a vakcinabeszerzések esetében egyértelműen megállapítható a teljesítmény.
Krekó szerint viszont mégis megállhat a felelősség kérdése a halálozások kapcsán is, mert nem engedtek nem kormánypárti médiumokat a kórházba forgatni, pedig az olaszoknál is a bergamói rettenetes képek döbbentették rá a lakosságot arra, hogy be kell tartani az előírásokat.
A siker titka
Szó volt még arról is, milyen politikus tud sikeres lenni a közösségi médiában: a két vitázó egyetértett abban, hogy a gyors reagálás és a megosztó üzenetek a kulcs, Mráz szerint bevállalósabbnak és agresszívebbnek kell lennie; Krekó szerint ugyanazok a képességek kellenek, mint egy tévés szerepléshez. Mráz még felvetette: addig rendben, hogy valaki a közösségi médiában így agresszivitással és bevállalóssággal jól forog. De vajon képes-e az ilyen személyiségű politikus adott esetben tényleg kormányozni?
Médiapiac
Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány
A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.
A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.
A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.
A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.
Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.
A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.
Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő
Médiapiac
Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.
A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.
Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.
A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.
A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.
Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.
A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.
Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás