Kövess minket!

Médiapiac

A média felelősségéről vitázott Krekó Péter és Mráz Ágoston Sámuel (videó)

Mennyiben okolható a hagyományos és mennyiben a közösségi média az álhírek terjedéséért? – többek között erről beszélgetett a két szakértő a Mandiner szervezésében.

Borítókép: Krekó Péter, a Political Capital igazgatója, Boris Kálnoky, a Mathias Corvinus Collegium Média Iskolájának vezetője és Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője (b-j), fotó: Ficsor Márton / mandiner.hu

Krekó Péter szociálpszichológus, a Political Capital igazgatója és Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője csapott össze a Scruton közösségi térben. A vitát Boris Kálnoky, a Mathias Corvinus Collegium Média Iskolájának vezetője moderálta.

„Valóban megszaporodtak a járvány idején az álhírek, vagy javult a helyzet? Milyen jogi eszközök állnak rendelkezésre az álhírekkel szemben? Az elmúlt időszak milyen hatással volt a politikai kommunikációra?” – ezekre a kérdésekre keresték a választ a résztvevők a Mandiner vitaest-sorozatának második, szerda esti alkalmán, számolt be róla a Mandiner.

Az első húsz percben a két fél a vitát online követő közönséget alighanem a körömrágás állapotába nem hozó módon válaszolgatott Kálnoky kérdéseire. Vagyis a következőkben nagyjából egyetértettek: a nyomtatott lapok eladása tényleg csökkent, mert az emberek sokszor kézbe venni sem merték a lapokat a fertőzésveszélytől tartva; sokat voltak otthon viszont, a tévé hozta a korábbi számokat, az online előretört, ugyanakkor anyagilag nem jött ki jobban, mert több szektor – például az autóipar, de különösen a turizmus-vendéglátás – vállalkozásai beszüntették a reklámozást, így bevételeik nem nőttek. Mráztól azt is meg lehetett tudni, hogy

a 8 millió felnőttből 7 millió tájékozódik tévéből, 6 millió pedig az interneten olvas híreket, az elemző a print sajtó halálának közeledését jósolta,

miközben pedig a politikusok is egyre többet szerepelnek és hirdetnek a Facebookon.

Még a legelején volt azért egy kis villongás a vitapartnerek között. Mráz megjegyezte, milyen jó, hogy érdemi vitára sikerült leülni, felidézve: az év elején Krekó még gerinctelennek nevezte őt. A Political Capital igazgatója szerint viszont csak a szavait forgatták ki, amikor oltásellenesnek nevezték. Ráadásul azóta már megbeszélték a dolgot.

Szó esett arról is, hogy – mint Krekó idézte – egy amerikai kutatás szerint a gimnazisták vagy a fiatal egyetemisták nem is tudják megkülönböztetni a fizetett hirdetést a nem fizetett tartalmaktól, s hiába van ott apró betűvel, hogy hirdetés, az mobilon alig észrevehető – márpedig a telefonon való hírfogyasztás szerepe megnőtt, így

az emberek sokkal jobban manipulálhatóak lesznek.

Mráz a tévénél élesen elváló hír és hirdetés kategóriákat hozta fel példának, ami a közösségi médiában koránt sincs így, az álhírek kapcsán pedig elsősorban ezek tehetők felelőssé. A nézőpontok a szabályozás kérdésénél ütköztek leginkább:

Krekó a túlszabályozástól óvott, és méltatta a tényellenőrzés bevezetését, amit hazánkban az AFP hírügynökség egy alkalmazottja végez. Ugyan elismerte, hogy ez csak kirakatintézkedés, de olyan szabályozás, amely mindenkinek megfelel, úgyse lesz, mert a liberálisok a szélsőjobboldal játszóterének, a jobboldaliak pedig a liberális véleményterror helyének látja a Facebookot és a Twittert. Mráz szerint viszont

az igazi vita nem erről zajlik, hanem arról, hogy a Facebook által épített globális rendszer önmagát szabályozza-e, vagy ehelyett a nemzeti szabályozás érvényesül.

Hozzátette: ő optimista, szerinte az egyéb médiafelületeken az NMHH és a Médiatanács az elmúlt években jól szerepelt például a kihágások kezelésében. Brüsszel szerepe, illetve az ott kidolgozás alatt álló tervezet kapcsán szerinte

az lenne ideális, ha az EU kényszerítené a Facebookot a nemzeti szabályozások betartására.

Krekó viszont „nagyon rossz ötletnek” tartotta a magyar kormány részéről az erre vonatkozó törvény belengetését, s elmondta, szívesebben bízná az EU-ra a dolgot, mert „az elmúlt tíz év médiapiaci változásait látva joggal élhetünk azzal a gyanúperrel, hogy önmérsékletet nem gyakorolna a kormányoldal”, hanem saját szempontjait akarja ráerőltetni a Facebookra. S bár nem tenne egyenlőségjelet hazánk és Oroszország közé, ha az „autoriter tendenciával bíró kormányok rászabadulnának a Facebookra”, az semmiképpen sem jó.

A vita videóját itt tudja megtekinteni:

Mráz kifejtette: a tényellenőrzéshez nagy apparátus kellene, a szubszidiaritás elve alapján pedig jobb lenne, ha a megfelelő szervezetek Budapesten döntenének budapesti tartalmakról, nem Brüsszelben vagy éppen a Facebooknál. Illetve ha már döntöttek, legyen lehetőség fellebbezni, mint egy jogállamban lehet.

„Ha kiengedjük a döntést a nemzetállami keretek közül, akkor az fogatlan oroszán lesz, ha egyáltalán oroszlán, a jogállami szempontok érvényesítésekor”

– magyarázta Mráz.

Ezzel Krekó nem értett egyet, szerinte az algoritmusok átláthatóságán kellene inkább javítani, de erős rendszabályozásra még nem kérték a választók a kormányokat, miközben

ezek mégiscsak magánvállalkozások, nem kötelező használni a szolgáltatásaikat, ahogy egy újságnak sem mondhatja meg senki, hogy melyik olvasói levelet teheti be a lapba.

Erre Mráz azzal replikázott, hogy ugyanezen az alapon akkor, ha egy újságíró hamis állítást tesz, azt lehet rá mondani, hogy nem muszáj elolvasni.

A fiataloknál a Facebook helyébe részben belépő TikTok, „a jövő csatamezője” kapcsán a Nézőpont Intézet vezetője jelezte: a kínai állami befolyásszerzés eszközénél ugyancsak a nemzetállami szabályozásoknak kellene érvényesülniük. Krekó viszont ezt a veszélyt nem érzi olyan erősnek a platformban. Inkább az Instagram szerepét látja megerősödni hazánkban, de a Facebook elsősége a zömmel idősebb szavazók miatt még megmarad.

Politikai kommunikáció a járvány alatt

Aztán jött a nagy kérdés Kálnokytól: melyik politikai oldal profitált a járvány alatti kommunikációjából többet? Mráz szerint a pártpreferencia a kormánypártok irányába mozdult, „a Fidesz komoly győzelmet fog elérni” a vakcináció miatt és amiatt, hogy minden nemzetközi hatóság lassan elfogadja a kínai meg az orosz oltóanyagokat . Kérdés persze, hogy ezt sikerül-e szavazatokra váltani, azaz a csatát megnyerte a kormányoldal, a háború kimenetele azonban még nem bizonyos.

Krekó is óvatosan fogalmazott. Szerinte már az is nagy siker a kormány számára, hogy a szavazók nem fordultak el a Fidesztől a járvány alatt, s noha a halálozások terén a Worldometers adatai szerint vezet az ország, s közben még „látványos erőforrásfelhalmozásba is kezdett a kormányoldal”, az ellenzék nehezen érvényesült. Ráadásul az előválasztás is előhozhat konfliktusokat. Mráz kérdésére pedig elismerte, hogy

a magyar vakcinapolitika egyedülálló az EU-ban, és „egyelőre sikertörténetnek tűnik”.

Mráz kiemelte, minden emberéletért nagyon nagy kár. Ugyanakkor felvetette a politikai felelősség kérdését, mondván, miután egy nemzetközi járványról van szó, téves a baloldali narratíva, amely a halálozásokért a kormányt teszi felelőssé, míg a vakcinabeszerzések esetében egyértelműen megállapítható a teljesítmény.

Krekó szerint viszont mégis megállhat a felelősség kérdése a halálozások kapcsán is, mert nem engedtek nem kormánypárti médiumokat a kórházba forgatni, pedig az olaszoknál is a bergamói rettenetes képek döbbentették rá a lakosságot arra, hogy be kell tartani az előírásokat.

A siker titka

Szó volt még arról is, milyen politikus tud sikeres lenni a közösségi médiában: a két vitázó egyetértett abban, hogy a gyors reagálás és a megosztó üzenetek a kulcs, Mráz szerint bevállalósabbnak és agresszívebbnek kell lennie; Krekó szerint ugyanazok a képességek kellenek, mint egy tévés szerepléshez. Mráz még felvetette: addig rendben, hogy valaki a közösségi médiában így agresszivitással és bevállalóssággal jól forog. De vajon képes-e az ilyen személyiségű politikus adott esetben tényleg kormányozni?

Médiapiac

Az EBESZ képviselőivel találkoztak a közmédia vezetői

A magyar közmédia vezetői megbeszélést folytattak az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának (ODIHR) képviselőivel.

Közzétéve:

MTI/Soós Lajos

Dobos Menyhért, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. és Papp Dániel, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap vezérigazgatója a tanácskozáson beszámolt a magyar közszolgálati médiarendszer működéséről, külön kiemelve a közelgő országgyűlési választások kapcsán a kampány során alkalmazott, a Médiatörvényben és a Közszolgálati Kódexben megjelenő kiegyensúlyozottságra és pártatlanságra vonatkozó rendelkezések érvényesülésének garanciáit.

Hangsúlyozták a múlt héten megalakult Közmédia Választási Iroda szerepét, amelynek feladata annak felügyelete, hogy a közmédia valamennyi médiatartalom-szolgáltatása a kampányidőszak és a választás ideje alatt is mindenkor megfeleljen a Közszolgálati Kódex előírásainak, valamint a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek.

A találkozó végén a közmédia vezetői az EBESZ képviselőinek kérdésére válaszolva kifejtették, hogy

a közszolgálati médiaszolgáltatónak a működését meghatározó jogszabályok szerint nincs, és nem is lehet beleszólása a magyar médiapiac működésébe, hiszen a törvény erejénél fogva független intézményként működik.

Megjegyezték továbbá, hogy mint minden hazai médiaszolgáltatónak, természetesen a közmédiának is be kell tartania a Médiatörvény pártatlanságot biztosító rendelkezéseit és a közszolgálati média alapelveit tartalmazó Közszolgálati Kódex előírásait.

Borítókép: Dobos Menyhért, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója (b) és Papp Dániel, az MTVA vezérigazgatója

Tovább olvasom

Médiapiac

Minden hétköznap Önök kérték a megújult Dunán

Több mint 50 éve teljesíti a nézők legváltozatosabb kívánságait az Önök kérték. A nemzet televíziójának 2022-es megújulásával hétköznaponként friss arculattal jelentkezik Bényi Ildikó népszerű műsora.

Közzétéve:

MTI/Cseke Csilla

Hol találkozhatunk ma örökzöld és mai slágerekkel, ikonikus kabarérészletekkel, nótákkal vagy éppen prózai művekkel egyaránt? A válasz már 50 éve ugyanaz: az Önök kérték című műsorban, melynek fél évszázada gyarapodó repertoárjában a magyar zenei örökség legjava kap helyet. A jelenleg a Dunán futó, nagy múltú műsor azonban nemcsak szórakoztat, hanem összeköti a különböző generációkat és a diaszpórában élő magyarságot. Az elmúlt évtizedekben számtalan születés- vagy névnapi köszöntést, házassági évfordulót vagy szerelmi vallomást tett még emlékezetesebbé egy-egy kívánság teljesítésével határon innen és túl.

A televíziótörténeti jelentőségű műsor háziasszonya, Bényi Ildikó már 1997 óta teljesíti a nézők kéréseit, amely 2022-ben megújult formában, de változatlan küldetéssel szórakoztatja a tévénéző közönséget.

A nagy érdeklődés miatt az Önök kérték már nemcsak keddenként, hanem minden hétköznap délután 15:25-től várja a nézőket a Duna képernyője elé, az adásokat pedig rendszeresen megismétli a Duna World, 18:30-tól.

A 21. századi arculattal felfrissült epizódokban Bényi Ildikó továbbra is számít a nézők üzeneteire, és változatos produkciókat, valamint különleges meglepetésvendégeket ígér.

„Eddig is nagyon sok kérést teljesítettünk, de a napi műsornak köszönhetően jóval többet fogunk tudni adásba szerkeszteni. Kollégáimmal együtt azon dolgozunk, hogy mindenkinek megtaláljuk azt a műsorszámot, amivel a legnagyobb örömet tudjuk szerezni. Nagyon jó érzés számunkra, hogy a levelekben, e-mailekben időnként egy-egy élet is kirajzolódik. Így még jobban érezzük a súlyát annak, hogy mennyire fontos a küldetésünk” – fogalmazott a műsor háziasszonya, Bényi Ildikó.

Borítókép: A Wacha Imre-díjjal kitüntetett Bényi Ildikó, a közmédia műsorvezetője

Tovább olvasom

Médiapiac

Nagy megújulás előtt áll a Duna csatorna

Megújult napi tartalmakkal, showműsorokkal és új műsorvezetőkkel várják a nézőket szombattól.

Közzétéve:

Borítókép: A Duna Televízió logója a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) óbudai, Kunigunda utcai székháza és gyártóbázisa előtt. Fotó: MTVA / MTI / Zih Zsolt

Az MTVA Sajtó és Marketing Iroda kedd közleményében azt írta, hogy teljes megújulás küszöbén áll a Duna, amely 21. századi vizuális megjelenéssel és tartalommal készül szombattól a nézőknek.

A csatorna – és ezzel a nézőközönség – olyan képernyősökkel gazdagodik, mint Verebes Linda színművész, Pindroch Csaba Jászai Mari-díjas színművész vagy a szintén Jászai Mari-díjjal elismert színművész, Kautzky Armand – hívták fel a figyelmet.

A közlemény szerint Dobos Menyhért, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója kifejtette:

“Olyan átfogó koncepció valósul meg, amelyben új arculattal, a legmodernebb technológiával felszerelt környezetben térnek vissza a közkedvelt magazinok, mindemellett új tartalmakkal bővül a kínálat. A látványos és minőségi változás az egész évet végig fogja kísérni.”

Úgy folytatták, hogy a magyar kultúra napja – amely szombaton lesz – már a közmédia egyik mérföldköve is. A közlemény szerint Medveczky Balázs, a Duna csatornaigazgatója, a megújulás dátumának szimbolikus jelentőségéről szólva azt mondta, hogy

“a Duna évtizedek óta hiánypótló szerepet vállal a magyarságot összekötő kulturális értékek gyarapításában, a kultúra, életmód, egészség és gasztronómia területéről naprakész tartalmakat nyújt valamennyi korosztály számára. Az átalakuló médiafogyasztási szokások mellett is a minőségi televíziózás zászlóshajója”.

Kifejtették, hogy január 22-étől kibővül a programkínálat és valamennyi műsor átalakul. Új program indul Álmok álmodói címmel, amely hazánk nagyjait, példaképeit mutatja be. Megújult formában visszatérnek népszerű műsorok. Vasárnaponként a Családi körben új műsorvezető páros, egy színművészházaspár keresi a megoldást a társadalmat érintő kihívásokra. A Család-barát is új műsorvezető-párosokkal, megújult díszletből jelentkezik hétköznap délelőttönként. Az Almárium új környezetben várja a nyugdíjas korosztályt a kifejezetten nekik szóló tartalmakkal hétfőtől péntekig kora délutánonként. Arculatában és díszletében is megújul a Ridikül, ám a beszélgetések megmaradnak a délutáni lakástalkshow-ban.

Megújulnak a vallási tartalmak is, havonta változó tematikájú magazinműsorok, riportok, tematikus interjúk, valamint kerekasztal-beszélgetések is helyet kapnak a vasárnapi szertartásközvetítések mellett. A legértékesebb tartalmakért érdemes feliratkozni a Bizony Isten YouTube-csatornára – tették hozzá.

“Az igényes szórakozás is garantált lesz. A nemzet televíziója nagyszabású showműsorokkal készül. A január 23-i Petőfi Zenei Díjátadó után január 29-től kezdődik A Dal 2022, amelyben együtt keressük az év magyar slágerét. Az Önök kérték már hétfőtől péntekig teljesíti a kívánságokat. A játék sem maradhat el, változatlan struktúrával, de új házigazdával és csapatkapitányokkal tér vissza a képernyőre a Magyarország, szeretlek!. Ezek mellett koncertek, filmek, sorozatok is várják a nézőket” – áll a közleményben.

Tovább olvasom