Kövess minket!

Médiapiac

A média felelősségéről vitázott Krekó Péter és Mráz Ágoston Sámuel (videó)

Mennyiben okolható a hagyományos és mennyiben a közösségi média az álhírek terjedéséért? – többek között erről beszélgetett a két szakértő a Mandiner szervezésében.

Borítókép: Krekó Péter, a Political Capital igazgatója, Boris Kálnoky, a Mathias Corvinus Collegium Média Iskolájának vezetője és Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője (b-j), fotó: Ficsor Márton / mandiner.hu

Krekó Péter szociálpszichológus, a Political Capital igazgatója és Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője csapott össze a Scruton közösségi térben. A vitát Boris Kálnoky, a Mathias Corvinus Collegium Média Iskolájának vezetője moderálta.

„Valóban megszaporodtak a járvány idején az álhírek, vagy javult a helyzet? Milyen jogi eszközök állnak rendelkezésre az álhírekkel szemben? Az elmúlt időszak milyen hatással volt a politikai kommunikációra?” – ezekre a kérdésekre keresték a választ a résztvevők a Mandiner vitaest-sorozatának második, szerda esti alkalmán, számolt be róla a Mandiner.

Az első húsz percben a két fél a vitát online követő közönséget alighanem a körömrágás állapotába nem hozó módon válaszolgatott Kálnoky kérdéseire. Vagyis a következőkben nagyjából egyetértettek: a nyomtatott lapok eladása tényleg csökkent, mert az emberek sokszor kézbe venni sem merték a lapokat a fertőzésveszélytől tartva; sokat voltak otthon viszont, a tévé hozta a korábbi számokat, az online előretört, ugyanakkor anyagilag nem jött ki jobban, mert több szektor – például az autóipar, de különösen a turizmus-vendéglátás – vállalkozásai beszüntették a reklámozást, így bevételeik nem nőttek. Mráztól azt is meg lehetett tudni, hogy

a 8 millió felnőttből 7 millió tájékozódik tévéből, 6 millió pedig az interneten olvas híreket, az elemző a print sajtó halálának közeledését jósolta,

miközben pedig a politikusok is egyre többet szerepelnek és hirdetnek a Facebookon.

Még a legelején volt azért egy kis villongás a vitapartnerek között. Mráz megjegyezte, milyen jó, hogy érdemi vitára sikerült leülni, felidézve: az év elején Krekó még gerinctelennek nevezte őt. A Political Capital igazgatója szerint viszont csak a szavait forgatták ki, amikor oltásellenesnek nevezték. Ráadásul azóta már megbeszélték a dolgot.

Szó esett arról is, hogy – mint Krekó idézte – egy amerikai kutatás szerint a gimnazisták vagy a fiatal egyetemisták nem is tudják megkülönböztetni a fizetett hirdetést a nem fizetett tartalmaktól, s hiába van ott apró betűvel, hogy hirdetés, az mobilon alig észrevehető – márpedig a telefonon való hírfogyasztás szerepe megnőtt, így

az emberek sokkal jobban manipulálhatóak lesznek.

Mráz a tévénél élesen elváló hír és hirdetés kategóriákat hozta fel példának, ami a közösségi médiában koránt sincs így, az álhírek kapcsán pedig elsősorban ezek tehetők felelőssé. A nézőpontok a szabályozás kérdésénél ütköztek leginkább:

Krekó a túlszabályozástól óvott, és méltatta a tényellenőrzés bevezetését, amit hazánkban az AFP hírügynökség egy alkalmazottja végez. Ugyan elismerte, hogy ez csak kirakatintézkedés, de olyan szabályozás, amely mindenkinek megfelel, úgyse lesz, mert a liberálisok a szélsőjobboldal játszóterének, a jobboldaliak pedig a liberális véleményterror helyének látja a Facebookot és a Twittert. Mráz szerint viszont

az igazi vita nem erről zajlik, hanem arról, hogy a Facebook által épített globális rendszer önmagát szabályozza-e, vagy ehelyett a nemzeti szabályozás érvényesül.

Hozzátette: ő optimista, szerinte az egyéb médiafelületeken az NMHH és a Médiatanács az elmúlt években jól szerepelt például a kihágások kezelésében. Brüsszel szerepe, illetve az ott kidolgozás alatt álló tervezet kapcsán szerinte

az lenne ideális, ha az EU kényszerítené a Facebookot a nemzeti szabályozások betartására.

Krekó viszont „nagyon rossz ötletnek” tartotta a magyar kormány részéről az erre vonatkozó törvény belengetését, s elmondta, szívesebben bízná az EU-ra a dolgot, mert „az elmúlt tíz év médiapiaci változásait látva joggal élhetünk azzal a gyanúperrel, hogy önmérsékletet nem gyakorolna a kormányoldal”, hanem saját szempontjait akarja ráerőltetni a Facebookra. S bár nem tenne egyenlőségjelet hazánk és Oroszország közé, ha az „autoriter tendenciával bíró kormányok rászabadulnának a Facebookra”, az semmiképpen sem jó.

A vita videóját itt tudja megtekinteni:

Mráz kifejtette: a tényellenőrzéshez nagy apparátus kellene, a szubszidiaritás elve alapján pedig jobb lenne, ha a megfelelő szervezetek Budapesten döntenének budapesti tartalmakról, nem Brüsszelben vagy éppen a Facebooknál. Illetve ha már döntöttek, legyen lehetőség fellebbezni, mint egy jogállamban lehet.

„Ha kiengedjük a döntést a nemzetállami keretek közül, akkor az fogatlan oroszán lesz, ha egyáltalán oroszlán, a jogállami szempontok érvényesítésekor”

– magyarázta Mráz.

Ezzel Krekó nem értett egyet, szerinte az algoritmusok átláthatóságán kellene inkább javítani, de erős rendszabályozásra még nem kérték a választók a kormányokat, miközben

ezek mégiscsak magánvállalkozások, nem kötelező használni a szolgáltatásaikat, ahogy egy újságnak sem mondhatja meg senki, hogy melyik olvasói levelet teheti be a lapba.

Erre Mráz azzal replikázott, hogy ugyanezen az alapon akkor, ha egy újságíró hamis állítást tesz, azt lehet rá mondani, hogy nem muszáj elolvasni.

A fiataloknál a Facebook helyébe részben belépő TikTok, „a jövő csatamezője” kapcsán a Nézőpont Intézet vezetője jelezte: a kínai állami befolyásszerzés eszközénél ugyancsak a nemzetállami szabályozásoknak kellene érvényesülniük. Krekó viszont ezt a veszélyt nem érzi olyan erősnek a platformban. Inkább az Instagram szerepét látja megerősödni hazánkban, de a Facebook elsősége a zömmel idősebb szavazók miatt még megmarad.

Politikai kommunikáció a járvány alatt

Aztán jött a nagy kérdés Kálnokytól: melyik politikai oldal profitált a járvány alatti kommunikációjából többet? Mráz szerint a pártpreferencia a kormánypártok irányába mozdult, „a Fidesz komoly győzelmet fog elérni” a vakcináció miatt és amiatt, hogy minden nemzetközi hatóság lassan elfogadja a kínai meg az orosz oltóanyagokat . Kérdés persze, hogy ezt sikerül-e szavazatokra váltani, azaz a csatát megnyerte a kormányoldal, a háború kimenetele azonban még nem bizonyos.

Krekó is óvatosan fogalmazott. Szerinte már az is nagy siker a kormány számára, hogy a szavazók nem fordultak el a Fidesztől a járvány alatt, s noha a halálozások terén a Worldometers adatai szerint vezet az ország, s közben még „látványos erőforrásfelhalmozásba is kezdett a kormányoldal”, az ellenzék nehezen érvényesült. Ráadásul az előválasztás is előhozhat konfliktusokat. Mráz kérdésére pedig elismerte, hogy

a magyar vakcinapolitika egyedülálló az EU-ban, és „egyelőre sikertörténetnek tűnik”.

Mráz kiemelte, minden emberéletért nagyon nagy kár. Ugyanakkor felvetette a politikai felelősség kérdését, mondván, miután egy nemzetközi járványról van szó, téves a baloldali narratíva, amely a halálozásokért a kormányt teszi felelőssé, míg a vakcinabeszerzések esetében egyértelműen megállapítható a teljesítmény.

Krekó szerint viszont mégis megállhat a felelősség kérdése a halálozások kapcsán is, mert nem engedtek nem kormánypárti médiumokat a kórházba forgatni, pedig az olaszoknál is a bergamói rettenetes képek döbbentették rá a lakosságot arra, hogy be kell tartani az előírásokat.

A siker titka

Szó volt még arról is, milyen politikus tud sikeres lenni a közösségi médiában: a két vitázó egyetértett abban, hogy a gyors reagálás és a megosztó üzenetek a kulcs, Mráz szerint bevállalósabbnak és agresszívebbnek kell lennie; Krekó szerint ugyanazok a képességek kellenek, mint egy tévés szerepléshez. Mráz még felvetette: addig rendben, hogy valaki a közösségi médiában így agresszivitással és bevállalóssággal jól forog. De vajon képes-e az ilyen személyiségű politikus adott esetben tényleg kormányozni?

Médiapiac

Minden ötödik tévénéző a Duna Televíziót választotta a pápa miséjekor

A Ferenc pápa által celebrált zárómise iránt volt a legnagyobb az érdeklődés a közmédia 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) kapcsán közvetített tartalmai közül – derült ki az MTVA nézettségi adataiból.

Közzétéve:

MTI/Máthé Zoltán

Augusztus 20-tól sugározta az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszushoz kapcsolódó tartalmait a közmédia, amelynek első csúcspontja a szeptember 5-i nyitómise volt, amelyet a Duna Televízió élőben közvetített nézőinek. A beszámoló alatt több mint 600 ezren kapcsoltak a nemzeti főadóra. Hétköznap esténként a csatorna MindekiNEK címmel összefoglalta a nap eseményeit, amelyet a Duna World másnap reggel megismételt. A 10 összefoglalóba 408 ezer fő kapcsolódott be legalább egy percre.

A szeptember 11-i közvetítéssorozat a körmenet végével zárult, ebbe a műsorfolyamba 740 ezren kapcsolódtak bele. Vasárnap az eseménysorozat zárónapján élő közvetítés segítségével kísérhették figyelemmel a közmédia nézői a történéseket, amely iránt a Duna Televízió képernyőjén keresztül több mint 1 millió fő érdeklődött.

A Ferenc pápa által celebrált zárómise iránt volt a legnagyobb az érdeklődés: az egy percre jutó átlagos nézettsége 435 ezer fő lett, de a legnézettebb időszakában, az utolsó félórában, 500 ezer fölötti nézője volt.

– közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája.

Az egész közvetítés közönségaránya 16,7% lett, amivel országosan messze a legnézettebb csatorna lett ebben a műsorsávban. A zárómise részesedése még nagyobb, 21,3% volt, vagyis minden ötödik tévénéző a Duna csatornát választotta a pápai mise idejében.

A nyolc nap alatt a négy csatorna valamelyikén a NEK-kel kapcsolatos közvetítésekbe, műsorokba ajánlókba a népesség harmada, 2 millió 840 ezer néző kapcsolódott bele. A négy csatornán, a felvezető műsoroktól az esemény végéig több mint 3,6 fő a népesség 42%-a kapcsolódott bele valamelyik NEK-kel kapcsolatos közvetítésbe, műsorba vagy ajánlóba. Élőben a Mediaklikk.hu weboldalon szintén a zárómisét nézték a legtöbben.

Borítókép: Ferenc pápa (középen) az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) zárómiséjén a Hősök terén 2021. szeptember 12-én

Tovább olvasom

Médiapiac

A jobboldalt kárhoztatta a baloldali sajtó 2006 őszén

Erősen elfogultan, sőt önmagának is ellentmondva sietett a baloldali sajtó és az értelmiségi holdudvar Gyurcsány Ferenc védelmére az őszödi beszéd kiszivárgását követő napokban.

Közzétéve:

MTI/Szigetváry Zsolt

Miután 2006. szeptember 17-én nyilvánosságra került – és hatalmas tiltakozáshullámot váltott ki – Gyurcsány Ferenc őszödi beszéde, amelyben a kabinetje folyamatos hazugságairól és a cselekvésképtelenségükről értekezett, a baloldali sajtó és a holdudvarhoz tartozó értelmiség szinte azonnal védelmébe vette a szocialista miniszterelnököt – emlékeztet a Magyar Nemzet.

Némelyikük teljesen képtelen, nyakatekert érveléssel mentegette Gyurcsány beismerését kormánya hazugságairól, illetve bizonygatta, hogy az MSZP-s kormányfőnek fontos a helyén maradnia.

Zavaros védőbeszédek

A leginkább önellentmondó írást talán Aczél Endre jegyezte, aki a Népszabadságban 2006. szeptember 21-én megjelent cikkében Gyurcsányt egy elhivatott, a saját pártját és politikai közösségét megreformálni szándékozó figuraként említi, akit ráadásul ebben a tekintetben Tony Blair akkori brit kormányfőhöz hasonlított.

„Gyurcsány a legnagyobb tehertételnek a saját, szocialista örökségét érzi, s (…) a pártot, amely (…) jól eldagonyázna még, ha nem ébresztené rá valaki a modern világ kihívásaira

– fogalmazott a publicista. Figyelemre méltó, hogy úgy vélte, Gyurcsánynak éppen a bűnbánatra képtelen egyénisége fogja meg a magyarországi helyzet külföldi szemlélőit, akik szerinte nem a jó erkölcsöt, hanem a határozottság képviselőjét látják benne.

A Magyar Hírlap 2006. szeptember 26-i számában olyan – meg nem nevezett – szocialista parlamenti képviselőket és megyei pártvezetőket idézett, akik szerint Gyurcsányt csak erősítették az ellene irányuló támadások. Sőt a névtelen MSZP-s prominensek úgy vélték, hogy a kialakult helyzetben akár pártelnökké is választhatják Gyurcsányt, holott szerintük erre a beszéd kiszivárgása előtt kevés esély volt.

Nádas Péter író egyenesen a retorika csúcsának nevezte az őszödi beszédet, az abban elhangzott nem szalonképes kifejezések szerinte a helyükön vannak, és sem obszcénnak, sem pedig trágárnak nem tekinthetők.

Hozzátette: semmiféle olyan jogi vagy alkotmányos lehetőséget nem lát, hogy Gyurcsánynak mennie kéne. Úgy vélte továbbá, hogy Gyurcsánynak van realitásérzéke, Orbánnak nincs.

„A Fidesz a hibás”

A Magyar Krónika 2006. október 11-i számában szintén Gyurcsány narratívájának adtak teret. Arról számoltak be, hogy a szocialista miniszterelnök a beszédstílusa miatt kért bocsánatot, valamint azért, amiért nem mondták ki, hogy a gondok csak áldozatok útján oldódnak meg, a költségvetés egyensúlya pedig felborult.

Azt már nem kérték számon a kormányfőn, hogy miért nem vállalja a felelősséget azért, hogy hazudtak reggel, délben és este, valamint hogy trükkök százait bevetve tévesztették meg a választókat és a nemzetközi közvéleményt.

Mindemellett Gyurcsány azon kijelentését is idézték, amellyel némileg burkoltan az akkor ellenzékben lévő pártokra, köztük a Fideszre igyekezett hárítani a felelősséget az őszödi beszéd kiszivárgását követően kirobbant zavargásokért. Az MSZP-s miniszterelnök úgy fogalmazott: sajnálja, hogy a beszéd lehetőséget teremtett a harmadik Magyar Köztársaság alkotmányos rendje elleni ellenzéki támadáshoz.

A jobboldalt hibáztatta a kialakult helyzetért Kállai R. Gábor filozófus is, aki 2006. október 5-én arról értekezett a Népszabadságban, hogy „a hatalomból kiszorult párt és vezére a vigaszágon mindenáron, akár az alkotmányos rend felforgatásával is vissza akar kerülni a hatalomba”, s úgy vélte, hogy a jobboldaliság ma nem társadalmi-politikai alternatíva, hanem hatalomtechnikai eszköz.

Szerinte a Gyurcsány-kormány lemondatása a társadalmi párbeszédet lehetetlenítette volna el.

Németh Péter, a Népszava főszerkesztője a Fidesz-elnök Orbán Viktor és Sólyom László köztársasági elnök felelősségéről értekezett a lapjában 2006. szeptember 20-án, s Gyurcsánynak mindössze azt rótta fel, hogy „nem számolt azzal, hogy azok a mondatok, amelyek ki-ragadva szövegkörnyezetükből éppen az ellenkezőjét jelentik annak, mint amit ő szándékozott mondani”. Ez Németh értelmezésében (ahogy Gyurcsányéban is) azt jelentette, hogy „elég a magyar politikai elit hazudozásaiból”.

Kuncze kioktat

Kuncze Gábor, a baloldali koalíciós kormány kisebbik pártjának, az SZDSZ-nek az elnöke a Zalai Hírlap 2006. szeptember 26-i számában kelt Gyurcsány védelmére. Azt hangoztatta, hogy „Gyurcsánynak igaza van a politika önáltatása, őszintétlensége tekintetében”, emellett kioktató hangon beszélt arról, hogy

„még hátravan a társadalom egyes rétegeiben a tanulási folyamat arról, hol van a határ a szabad véleménynyilvánítás és a bűncselekmény között”.

Ugyancsak magasztalta az őszödi beszédet a Beszélő nevű liberális periodika, amelynek a 2006. októberi számában a maga idején és helyén kitűnő retorikai képességekről árulkodó szónoki teljesítménynek nevezték az ominózus Gyurcsány-szónoklatot. Azt emelték ki, hogy a beszédnek jelentős szerepe volt abban, hogy az MSZP-frakció egységesen támogatta a Gyurcsány-csomagként elhíresült megszorításokat és egyéb intézkedéseket. Úgy vélték, hogy a kormányfő politikájának elfogadtatásához hozzájárult „a nyers beszédmodorral is hangsúlyozott őszinteség”.

Némi kritika megfogalmazása ellenére nem győzték hangsúlyozni, hogy kiállnak Gyurcsány mellett.

Bár a szerző úgy vélte, hogy a miniszterelnök magatartása éppen a saját maga által felállított mércének nem felelt meg, s a következmények nélküli Magyarország modelljét tartósítja, továbbá Gyurcsány szeptember 17. és október 6. között mutatott magatartása komoly aggodalomra ad okot, mégis azzal zárta az írását, hogy továbbra is neki drukkolnak.

Borítókép: Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnök-frakcióvezetője

Tovább olvasom

Médiapiac

Elferdítette a szentatya szavait a baloldali média

Az Orbán-kormány elleni lejárató hadjárattal próbálkozott a baloldali média Ferenc pápa látogatása kapcsán, hiába. A katolikus egyházfő üdvözölte a magyar kabinet családpolitikai intézkedéseit.

Közzétéve:

MTI/Miniszterelnökség/Botár Gergely

A baloldali politikusok és médiamunkásaik megnyilvánulásai egyértelműen azt mutatják, hogy a liberális fősodor szeretné a maga értelmezése szerint bemutatni Ferenc pápa személyét és szavait. A balliberális megmondóemberek és a sajtójuk egyértelmű politikai üzenetként igyekeztek értelmezni a pápa magyarországi látogatásának rövid idejét, és még arra is kísérletet tettek, hogy a szentatyának a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus zárómiséjén elhangzott prédikációját az Orbán-kormányhoz intézett kritikaként tálalják – számol be róla a Magyar Nemzet.

A liberális propaganda szócsövei, például Sárosi Péter emberi jogi aktivista is azon élcelődött a 444.hu-nak, hogy a kormány alig bírta Budapestre csábítani Ferenc pápát. Eközben a Mandiner összefoglalója szerint

a valóság az, hogy a pápát Erdő Péter bíboros hívta meg az eucharisztikus kongresszus záróeseményére, az állami meghívás pedig csak ezt követte. Kiemelték azt is, hogy a katolikus egyházfő azért töltött ilyen rövid időt Budapesten, mert ennyi időre szólt a meghívás. A portál megjegyezte: az eddigi ötvenkét eucharisztikus kongresszusból csupán néhányon volt jelen a katolikus egyházfő.

Az a közlésük is álhírnek bizonyult, hogy a pápa nem hajlandó találkozni a magyar állami vezetőkkel, és hogy bármiféle konfliktus lenne a kormány és az egyházfő között.

Ferenc pápa ezzel szemben találkozott Áder János köztársasági elnökkel és Orbán Viktor miniszterelnökkel is, a szentszék szóvivője pedig megcáfolta a baloldali hazugságokat.

A találkozóról elmondta, hogy a felek a teremtett világ megóvásáról, a családok védelméről és a támogatásáról, valamint az egyház szerepéről beszéltek. A magyar családpolitikát egyébként üdvözölte is a katolikus egyházfő.

A baloldali portálok arról is elfelejtettek beszámolni, hogy nem sokkal a pápa látogatása előtt, augusztus végén a magyar családpolitika elismeréseképpen Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli minisztert Szent Mórus Tamás-díjjal tüntette ki a Nemzetközi Katolikus Törvényhozói Testület Rómában.

A zárómisét fokozott érdeklődéssel követő keresztényellenes sajtó Ferenc pápa prédikációját is igyekezett politikai kampánycélokra felhasználni.

Értelmezésük szerint az egyházfő elfogadásról szóló szavai a kormány migrációs politikáját kritizálta. Ahogyan azonban a Mandiner.hu rámutatott:

Ferenc pápa lelki beszéde a keresztényi elfogadásról szólt, és nem szólított fel sem megengedőbb migránspolitikára, sem hazai egyházreformra, nem bírálta a magyar kormányt és nem mondott burkolt véleményt a magyar demokráciáról sem.

Arra is emlékeztettek, hogy a migráció kapcsán Ferenc pápa eddig is azon az állásponton volt, hogy a bevándorlóknak el kell fogadniuk a befogadó országok kultúráját, és a befogadó országok maguk dönthetik el, mennyi embert bírnak befogadni, és egyáltalán milyen migránspolitikát folytatnak.

A kongresszus annyira megihlette a egyházellenes tábort, hogy még Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök és a Demokratikus Koalíció elnöke is átszellemülten posztolta közösségi oldalára Ferenc pápa szavainak átértelmezését. A baloldali összefogás vezére úgy fogalmazott: „A hit megvallása nem magamutogatás, a hit nem érv, az Isten ajándék és küzdelem. Jóságod, emberséged nem hited oka, hiányát nem menti a vallásos buzgóság. Ha jól értem Ferenc pápa gondolatait. Értem és szeretem.” A DK-vezér szavai most is egybecsengenek a korábbi egyházellenes kijelentéseivel. 2013-ban egy parlamenti felszólalásában ő hangsúlyozta, hogy a vallás magánügy, és a Demokratikus Koalíció kezdeményezni fogja, hogy az állam szüntesse meg az összes „egyházi privilégiumot”, és szüntesse meg az egyházaknak nyújtott hitéleti támogatást.

Nem lógott ki a baloldali hadrendből a nemzetközi sajtó sem. Miközben a katolikus egyházfő a Magyar Egyházak Ökumenikus Tanácsával és a zsidó közösségek képviseletével tartott vasárnapi találkozón a keresztény és a zsidó közösségek testvéri kapcsolatát hangsúlyozta, és az Európában egyre fokozódó antiszemitizmus elleni fellépésre szólított fel, a BBC teljesen másképp értelmezte a pápa szavait. A nemzetközi baloldal zászlóvivői úgy kommentálták az eseményt, hogy Ferenc pápa találkozott „a populista Orbánnal”, aki teljesen eltérő nézeteket vall a bevándorlásról és a menekültekről.

Ennél nagyobb tévedést már csak a New York Times vétett: ismét összekeverték a magyar fővárost Bukaresttel.

Varga Judit igazságügyi miniszter ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott a közösségi oldalán: ha bárkinek a jövőben kedve támadna hiteles hírforrásként hivatkozni a New York Timesra, akkor jusson eszébe, hogy az újság 17 millió követővel rendelkező Facebook-oldala szerint Ferenc pápa Romániában töltötte a vasárnapot.

Borítókép: Ferenc pápa távozik Budapestről a Liszt Ferenc-repülőtéren 2021. szeptember 12-én

Tovább olvasom