Médiapiac
A magyar közmédia kiáll a független lengyel közmédia mellett
A magyar közmédia kiáll a független lengyel közmédia mellett – hangsúlyozta a European Broadcasting Union (EBU) vezetőinek küldött levelében a közmédia két vezetője, Papp Dániel, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) vezérigazgatója és Altorjai Anita, a Duna Médiaszolgáltató Zrt. vezérigazgatója.
A Delphine Ernotte-Cunci elnöknek és Noel Curran vezérigazgatónak címzett – az MTVA Sajtó és Marketing Irodája által az MTI-hez eljuttatott – levélben azt írták,
“a hírek szerint a lengyel lakosság független és pártatlan tájékoztatását ellátó médium a lengyel kormány politikai lépései következtében a kormányzati hatalom foglyává vált, s ezen még a lengyel alkotmánybíróság döntései sem tudtak változtatni”.
Ezért az MTVA és a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt képviseletében, a magyar közmédia nevében mély aggodalmuknak adtak hangot “a független lengyel közmédiát érő mindennapos politikai beavatkozások miatt”.
Emlékeztettek arra, hogy az EBU közép-kelet-európai csoportja – amelynek a lengyel közmédia mellett a magyar is tagja – tavaly ünnepelte létrejöttének 30. évfordulóját.
“E közös és szépívű múlt pillanatait beárnyékolja a jelenlegi helyzet, melyet a csoport tagjaként való érintettség miatt még fájdalmasabban élünk meg” – fogalmaztak.
Közölték,
a magyar közmédia kiemelten fontosnak tartja, hogy ebben a nehéz időszakban – az EBU Statútumában lefektetett célok mentén – kérje méltó képviseletét annak, hogy kifejezzék együttérzésüket és szolidaritásukat a lengyel kollégák felé.
Bíznak benne – folytatták -, hogy a közös erőfeszítések megfelelő alkotmányos, demokratikus, jogállami keretek közé fogják terelni a lengyel kormány tevékenységét a lengyel közmédiát illetően, “kivezetve abból a méltatlan és mélyen antidemokratikus, a jogállamiságot sértő helyzetből”, amellyel kapcsolatban január 18-án meghozott döntésével a lengyel alkotmánybíróság is hangot adott kifogásának.
Álláspontjuk szerint a lengyel közmédia a felszámolási eljárással bizonytalan környezetbe kerül, amelynek káros hatása érinti a közmédia egészét, annak munkavállalóit és a teljes lengyel társadalmat.
A lengyel alkotmánybíróság által megállapított jogi szabálytalanságokra tekintettel a magyar közmédia vezetői azt kérik, hogy az EBU tűzze napirendre a lengyel közmédia ügyét, és ha megállapítást nyernek az EBU normáival szembeni cselekvések, akkor fejezzék ki tiltakozásukat a lengyel közmédiát érő folyamatos atrocitásokkal szemben.
A magyar közmédia tiszteletben tartja a törvényesen megválasztott lengyel kormány döntéseit, “azonban óva inti a döntéshozókat”, hogy olyan strukturális és személyzeti változtatásokat léptessenek életbe, amelyek nélkülözik a demokratikus vitát és a konzultációt valamennyi érdekelt féllel – áll a levélben.
Kiemelték:
a közmédia irányítóinak kinevezési eljárása kulcsfontosságú tényező annak biztosításához, hogy a közmédia függetlenül legyen képes folytatni tevékenységét.
Egy demokratikus társadalomban a közszolgálati média kulcsfontosságú elvei a pluralizmus és a függetlenség a politikai hatalomtól, összhangban az Európa Tanács emberi jogi egyezményének 10. cikkével, és ez most a lengyel kormány döntéseivel sérül a lengyel közmédiát illetően – fejtették ki.
Rámutattak, az EBU saját definíciója szerint a közmédiumok pártatlanok, függetlenek és a társadalom egészének javát szolgálják. A jól finanszírozott és erős közszolgálati médiumok a demokratikus társadalmak sarokkövei.
Ez most ugyancsak sérül a lengyel kormány döntéseivel, melyek a lengyel közmédiát, s ezen keresztül a lengyel társadalmat sújtják – szögezték le. Arra kérték az EBU vezetőit, hogy a szervezet rendelkezésére álló valamennyi eszközzel lépjen fel a lengyel közmédia függetlensége érdekében.
Hozzáfűzték: ezt azért látják szükségesnek, mert az EBU és annak tagjai által elfogadott közös hitvallás szerint ugyanazon alapelvek mentén – melyek az egyetemesség, függetlenség, kiválóság, sokszínűség, elszámoltathatóság és innováció – kell törekedni arra, hogy a lehető legmagasabb színvonalon, erkölcsi integritással teljesítsék oktatási, tájékoztatási és szórakoztatási feladataikat a lehető legszélesebb közönség számára. Ezt mondja ki az EBU Alapszabályának 1.2. pontja is – jegyezték meg.
Azt kérték tehát, hogy az EBU vezetői valamennyi tag figyelmét hívják fel a közös kiállás lehetőségére és fontosságára, hogy kinyilvánítsák egyet nem értésüket a lengyel közmédia – s ezen keresztül az európai közmédiumok – függetlensége elleni támadással, és ítéljék el a nyílt politikai beavatkozást a lengyel közmédia függetlenségébe.
Emellett a magyar közmédia vezetői – az EBU legnépesebb regionális csoportjának tagjaként – kifejezték arra irányuló szándékukat, hogy a lengyel kormány segítségére legyenek, amennyiben az igényli szakértői jogi tanácsadás nyújtását.
A magyar közmédia kiáll a független lengyel közmédia mellett, a szabálytalan intézkedéseket elítéli, és azt kéri, hogy a korábbi esetekhez hasonlóan, az EBU most is nyíltan foglaljon állást, és érdemben, a cselekmények kiemelt súlyosságának megfelelően foglalkozzon az üggyel
– írták.
Borítókép: Mateusz Morawiecki korábbi lengyel miniszterelnök (k) nyilatkozik a sajtó képviselőinek a lengyel közszolgálati televízió, a TVP varsói székháza előtt 2023. december 20-án
Médiapiac
Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány
A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.
A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.
A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.
A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.
Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.
A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.
Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő
Médiapiac
Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.
A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.
Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.
A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.
A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.
Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.
A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.
Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás