Kövess minket!

Médiapiac

A magyar internetezők fele használ mobilnetet

Az eNET – Telekom „Jelentés az internetgazdaságról” kutatássorozatának legfrissebb anyaga a mobilinternet- és az okostelefon-használat életünkre gyakorolt hatását járta körbe.

Eljött az idő Magyarországon is, hogy az internetet helytől és időtől függetlenül már az internetezők többsége használja az okoseszközökön elérhető mobilinternet révén. Az eNET 2015. januári felmérése alapján a felnőtt magyar internetezők 62%-a használ okostelefont, és 51%-a már mobilinterneten, azaz mobiltelefon szolgáltatója által biztosított kapcsolaton keresztül (is) kapcsolódik a világhálóhoz. Az okostelefon-használók számának dinamikus növekedése megágyazott a mobilinternetnek, az elmúlt másfél évben 15%-kal nőtt az okostelefont használók tábora az internetezők körében.

Aki rendelkezik megfelelő eszközzel, az megtalálja a megfelelő szolgáltatást is. Így az okostelefont használók túlnyomó többsége szó szerint kezében tartja az internetet: 94%-a úgy használja internetezésre a készülékét, hogy annak kijelzőjén böngészik webes tartalmat, 55% mobilinternetet és wifi-t egyaránt igénybe vesz ehhez, 36% csak wifin keresztül, míg 3% kizárólag mobilinternet-szolgáltatáson keresztül kapcsolódik a világhálóhoz készülékével.

Az okostelefont használók 72%-a Android operációs rendszert használ, 11% Windows Phone-t, 9% iOS-t. A Symbian és a Blackberry platform elterjedtsége jóval kisebb (1-1%).

Napi rutinná válik a mobiltelefonos internethasználat

A magyarországi internethasználók közül sokan napi szinten használják ki mobiltelefonjuk internetes képességeit, például a mobiltelefonjukon is látogatják a közösségi média oldalakat (41%), böngésznek a neten (41%), intézik elektronikus levelezésüket (36%), nézik az időjárás-előrejelzést (34%), vagy éppen információt keresnek (34%). Elmondható tehát, hogy a mobiltelefont használók több mint négytizedénél napi rutinná vált a mobiltelefonon elérhető internetes szolgáltatások használata.

Megbízható, mindenhol elérhető és megfizethető árú mobilinternetet!

Mi kell egy mobilinternet-előfizetőnek? A tapasztalatok szerint minden, ami egy ilyen, ma már alapvetőnek tekinthető szolgáltatástól elvárható, azaz legyen megbízható, mindenhol elérhető és megfizethető árú, némi fogyasztócentrikus, barátságos rugalmassággal – például ne kapcsolják le azonnal a szolgáltatást túlfogyasztás esetén.

De vannak érezhető hangsúlykülönbségek is a szolgáltatás különböző aspektusainak megítélésében a mobilinternet-használók körében. A legfontosabb a szolgáltatás megbízható működése, amit az igénybe vevők az 5-fokú skálán fontosság szempontjából 4,7-re értékeltek. Nem sokkal számít kevésbé jelentős tényezőnek a mobilinternet lefedettség és szolgáltatás ára: mindkét tényező egyaránt 4,5-ös értékelést kapott.

Okostelefon: együtt fekszünk – együtt kelünk, folyton velünk

Az okostelefont használók 61%-a saját bevallása szerint szinte soha sem kapcsolja ki készülékét, 46% éjszaka is maga mellett tartja, míg 26% első dolga ébredés után ránézni. Nem véletlenül: az okostelefonok egyre többek életében töltenek be egyre fontosabb szerepet, mára a jövő csodáiból az átlagember számára is elérhető és praktikusan kihasználható mindennapos eszközzé váltak, amellyel folyamatosan elérhető az internet, illetve annak szolgáltatásai.

Médiapiac

Elhunyt Szabó Ferenc, a Vatikáni Rádió magyar adásainak szerkesztője

A jezsuita szerzetes, író, költő, műfordító, teológus 92 éves volt – közölte a Jézus Társasága Magyarországi Rendtartománya hétfőn az MTI-vel.

Közzétéve:

Borítókép: Szabó Ferenc jezsuita szerzetes, a Parma fidei - Hit pajzsa díj idei kitüntetettje a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából tartott ünnepségen a Jezsuita Rend Párbeszéd Házának dísztermében 2019. február 23-án, fotó: MTI/Kovács Tamás

Szabó Ferenc a Zala megyei Kálócfán született 1931-ben paraszti családban. 1950-ben érettségizett, majd egy-egy évet tanult az egri és a szombathelyi papi szemináriumban. A jezsuita rendbe a szerzetesrendek 1950-es feloszlatása után, már az illegalitásban lépett be 1953-ban.

Budapesten francia és magyar irodalmat tanult az Idegen Nyelvek Főiskoláján, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészettudományi karán.

Az 1956-os forradalom leverése után, novemberben elöljárója kérésére távozott az országból. Rendi tanulmányait a belgiumi Eegenhoven jezsuita főiskoláján végezte 1957 és 1963 között, közben 1962-ben Brüsszelben pappá szentelték. 1966-ban teológiai doktorátust szerzett a párizsi Institut Catholique-on, disszertációját Szent Ambrus krisztológiájából készítette.

1967-től a Vatikáni Rádió magyar műsorának szerkesztője, majd 1972-től vezetője lett. Római évei alatt filozófiai, teológiai és irodalmi ihletettségű munkáival a nyugati szakirodalomtól elzárt magyarországi hallgatók és olvasók számára hozzáférhetővé tette a kortárs szellemi élet legértékesebb irányzatait. Emellett nagy szerepe volt abban, hogy a II. vatikáni zsinat tanítása eljusson Magyarországra – írták.

Húszéves rádiószerkesztői, kultúraszervezői munkája során valóságos intézménnyé vált az emigráns és az Olaszországba látogató magyarság körében.

Több pápával személyesen találkozott, tolmácsa volt a Vatikánba érkező magyar politikai vezetőknek, és 1991-es magyarországi látogatása előtt ő segítette II. János Pált a magyar kiejtés elsajátításában.

1992-es hazatérése után a Távlatok című jezsuita folyóirat főszerkesztője lett. 1993-1994-ben a Magyar Rádió felügyelőbizottságának, 1994-től pedig a Magyar Katolikus Püspöki Kar médiabizottságának tagja volt. 2000 és 2005 között a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kommunikáció szakán óraadó tanárként adott elő, 2011-ig a váci Apor Vilmos Katolikus Főiskolán tanított.

Rendkívül termékeny író volt, számtalan filozófiai, teológiai, irodalomkritikai tanulmány, monográfia, műfordítás és költemény fűződik nevéhez.

Kiemelkednek közülük a Pázmány Péterről és Prohászka Ottokárról, a francia egzisztencialistákról írt művei, verseskötetei, valamint a magyar, köztük üldözött jezsuiták életéről szóló Anima Una-könyvsorozata.

1991-ben Pro Cultura Hungarica emlékplakettet kapott, 1996-ban a Magyar Pen Club Illyés Gyula-díjjal tüntette ki műfordítói munkásságáért. Irodalmi tevékenységét 2001-ben Stephanus-díjjal, újságírói pályafutását 2002-ben Táncsics Mihály-díjjal ismerték el. 2007-ben a Széchenyi Társaság díját, egy évre rá Pro Cultura Christiana-díjat, 2011-ben  Magyar Örökség Díjat, 2012-ben Mindszenty-emlékérmet és Prokop Péter-díjat, 2016-ban a Magyar Érdemrend tisztikeresztjét, 2019-ben a Hit Pajzsa-díjat, 2020-ban pedig Fraknói Vilmos-díjat kapott.

Szabó Ferenc augusztus 6-án ünnepelte pappá szentelésének 60. évfordulóját.

Temetésének időpontját a rendtartomány később közli.

Tovább olvasom

Médiapiac

Bezárnak harmincöt fővárosi postát

Alacsony forgalmú egységekről van szó – közölte a Magyar Posta pénteken.

Közzétéve:

A bezárandó posták utolsó nyitvatartási napja október 7-e, péntek.

A Magyar Posta Zrt. hangsúlyozta: a jogszabályi kötelezettség alapján előírt 66 posta helyett a bezárást követően is 112 posta áll az ügyfelek rendelkezésére Budapesten.

A mostani szankciók okozta európai energiaválságban mindenkinek, a lakosságnak, az állami és nem állami fenntartású intézményeknek, munkahelyeknek is fontos energiatakarékosságban tudatosabban gondolkodnia, cselekednie

– fogalmaztak.

A közlemény szerint a vállalat számára továbbra is elsődleges szempont a szolgáltatások elérhetősége. Éppen ezért az elmúlt időszakban számos olyan fejlesztés valósult meg, amelyekkel a postai szolgáltatások már nem csak személyesen, hanem digitális úton is elérhetők. Emellett a postai szolgáltatások a rendelkezésre álló szolgáltatási helyeken a változások után is magas színvonalon maradnak elérhetőek a budapesti ügyfelek számára – írta a Magyar Posta.

Tovább olvasom

Médiapiac

Új szereplővel bővül a közmédia tartalomgyártása a Petőfi-emlékév kapcsán

A jövőben a közmédia megrendelésére a Petőfi Media Group gyártja a Petőfi-platformok tartalmait.

Közzétéve:

Borítóképünkön Petőfi Sándor portréja Orlai Petrich Soma festményén, forrás: Wikipedia

A korábbinál is szorosabb együttműködésre lépett a közmédia, valamint a Petőfi-emlékév megvalósításában kiemelt szerepet vállaló Petőfi Media Group (PMG) – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel pénteken.

Tavaly márciusban, Petőfi Sándor születésének 200. évfordulójára indított közös projektet a közmédia, valamint a bicentenárium koordinálásáért felelős szervezetek. Közös irányítás alá került a Petőfi Rádió és a Petőfi TV, továbbá a hozzájuk kapcsolódó online felületek. A másfél éve megkötött együttműködés tartalma október 1-től tovább bővül:

a jövőben a közmédia megrendelésére a Petőfi Media Group gyártja a Petőfi-platformok tartalmait

– írták a közleményben.

“A közmédia célja, hogy az együttműködésnek köszönhetően a Petőfi-emlékév eseményei a leghatékonyabb tartalom-előállítási módok alkalmazásával a fiatalok legszélesebb körét elérjék” – áll a közleményben.

“A klasszikus tartalom-előállítási módok mellett ma már elengedhetetlen az új eszközök, platformok teljes körű használata. A két szervezet közötti stratégiai partnerség lehetőséget biztosít a közmédia számára, hogy ezeket a megoldásokat a lehető leghatékonyabban vonja be a tartalomkészítésébe amellett, hogy a műsorok továbbra is képviselik a közmédia által támasztott magas elvárásoknak megfelelő minőséget”

– emelte ki a közleményben Papp Dániel, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap vezérigazgatója.

Lóczi János, a Petőfi Media Group Nonprofit Kft. ügyvezetője hangsúlyozta: a Petőfi-bicentenárium méltó megünneplése jegyében az MTVA és a PMG közötti együttműködés közös célja, hogy a kulturális élet meghatározó szereplőinek, alkotóművészeinek olyan adáskoncepciókban biztosítsanak megjelenési lehetőséget, amely szélesebb célcsoportokhoz juttat el kulturális edukációt.

A PMG kiemelt és elsődleges célja a gyártás során, hogy a nemzeti kulturális minőség megtartása mellett olyan hibrid adáskoncepciókat alkosson meg, amely speciális formanyelvi eszköztára mellett elősegíti a megjelenések online térbe való beágyazását, promotálását – közölte a közmédia.

Tovább olvasom