Kövess minket!

Médiapiac

A Magna Global 4,8 százalékos bővülésre számít

A Magna Global becslése szerint 2015-ben globális szinten a médiatulajdonosi reklámbevételek várhatóan 4,8%-kal nőnek, 536 milliárd dollárra, ami összhangban van a júniusi, +4,9%-os előrejelzésükkel, és 2014-hez (+5,5%) képest lassuló trendet mutat.

A 2015-re vonatkozó Magna Global előrejelzés látszólagos stabilitása ellenére az egyes országokban jelentős módosításokra volt szükség. A fejlődés üteme öt országban (Ausztrália, India, Japán, Spanyolország, Egyesült Királyság) gyorsabb, míg másik hatban (Kína, Oroszország, Németország, Brazília és Kanada) lassabb, mint korábban várták.

Fotó: A globális hirdetési bevételek alkulása (Mrd USD), Forrás: Magna Global

Piacok szerinti bontás

Az Egyesült Államokban a médiatulajdonosok reklámbevételei idén 4,0%-kal, 165 milliárd dollárra emelkednek– amely a 2013-as 2.4%-hoz képest gyorsulás, de a korábbi várakozásaikat alulmúlja. Beszámítva a nagy politikai és sporteseményeket, amelyek kb. 1.5%-kal járultak hozzá a növekedéshez, a 2014-es teljesítmény nem számít erősnek. Az Egyesült Államok makrogazdasági környezetének második negyedév utáni szilárd erősödése ezidáig nem emelte a marketing és reklámkeresletet. 2015-re így a korábban becsült 3.3% helyett 2.7%-os növekedésre számítanak.

Ahogy várták, Nyugat-Európa idén végre újra növekedésnek indult (3,0%) és 2015-ben is hasonló várható (+2,8%). A régióban a legerősebb növekedést az Egyesült Királyság mutatta, de az eurózóna határán, a válság által korábban súlyosan érintett országokba is visszatért a növekedés, amely nem csak a gazdaságot, de a korábban mélybe zuhanó televíziós hirdetési árakat is érintette. Olaszország és Franciaország piaca ugyanakkor stagnál vagy csökken, és Németország sem teljesít jól.

Viszont a Közép-Kelet-Európára vonatkozó számokat az idei, viszonylag gyenge növekedés után 2015-re vonatkozóan is jelentősen vágni kellett, +6,4%-ról +3,0%-ra, a közelmúltban előállt kedvezőtlen gazdasági környezet miatt: elsősorban az orosz-ukrán feszültség nyomán jelentős a nyugati befektetői veszteség, másodsorban folyamatosan csökkennek az olajárak. Mindkét körülmény rányomja a bélyegét több környező, kelet-európai ország gazdaságára is. A közép-kelet európai volumen nagy részét Oroszország és Ukrajna adja (53%). Ha ezt a két piacot kivesszük, akkor a többi országra 5.2%-os növekményt becslünk 2015-re. Ebből Magyarországon +5,6%, Lengyelországban +4,2%, Csehországban 6,4%, Szlovákiában +3,5%-os bővülésre számítanak (a legdinamikusabb piac várhatóan Észtország lesz majd, +8,4%-kal). A mi régiónkban (is) a digitális média lesz a húzóerő, 19%-os erősödéssel – amellyel a többi médiatípus közt szinte egyedül van, mivel a TV és rádió stagnál (mindkettő +0,8%), a napilapok (-9,7%) és a magazinok (-11,8%) csökkennek, még a közterület is nehéz helyzetben van (-3,7%). Így a korábban húzórégiónak számító térség már elmarad az olyan feltörekvő piacoktól, mint Latin-Amerika vagy az Ázsiai-Csendes óceáni térség.

Ázsia-Óceánia továbbra is magas egyjegyű (+6,4%) növekedést mutat.

Latin-Amerika reklámipara idénhez hasonlóan jövőre is 13%-kal nő. Itt a húzóerő valójában továbbra is az infláció mértéke (különösen Argentínában és Venezuelában), a gazdasági környezet kevésbé kedvező.

Médiatípusok szerinti bontás

A televízió bővüléséhez (+5.2%) hozzájárultak a 2014-es nagy sportesemények. A futball VB néhány piacra – pl. Egyesült Államok és Egyesült Királyság – tisztán pozitív hatással volt, de pl. Németországban semleges eredményt hozott (közszolgálati, nagyrészt reklámmentes csatornák sugározták), míg Brazíliában kifejezetten alulmúlta a várakozásokat. Az Egyesült Államokban a Téli Olimpia és a félidős választások is a szokásosnál alacsonyabb eredményeket hoztak. A TV viszont 2015-ben is tovább nő (+3%), az európai és egyes ázsiai piacok pozitív árazási trendjeinek köszönhetően.

A digitális média idén is nagyon dinamikusan bővült: +17,2%-kal, 142 milliárd dolláros volument elérve. Ez jelenleg magasabb érték, mint a print és a rádió együttes bevétele, ugyanakkor a televíziótól globális szinten még elmarad.

  • A húzóerőt a mobil kampányok (+72%) és közösségi formátumok (+64%) jelentették, de a video (+34%) és a kereső (+15,6%) is látványosan emelkedő trendet mutat.
  • Abszolútértékben a legnagyobb szegmens a fizetett kereső (49%-os szeletet hasít ki a digitális tortából), ezt követi a display (21%), a közösségi média(12%) és a videó (8%).
  • Fontos megfigyelhető folyamat a mobilkészülékek irányába való elmozdulás gyorsulása. A mobil elérések (tabletek és okostelefonok) idén már 21%-ot generáltak (amely közel 30 milliárd dollárt jelent) – ez a szám tavaly még csak 14% volt. A mobil esetén a közösségi formátum dominál (a totál költés 60%-át képviseli) – érthetően adatforgalmi és tartalmi okokból a videó és egyéb formátumok itt jobban háttérbe szorulnak.
  • A digitális vásárlást forradalmasítja az automatizált rendszereken történő kereskedés (programmatic trading). Ebből az RTB (Real-Time Bidding)-típusú tranzakciók 21 milliárd dolláros volument értek el idén (+52%), amely a globális display vásárlás (banner, social, video) költés 42%-át képviselte (tavaly ugyanez a szám 33% volt). A programmaticnak deflációs hatása lehet (a maradék-inventory alacsonyabb értékesítése miatt), viszont összességében így nagyobb (korábban kevesebb keresletet vonzó) inventory kerül mérhető áron értékesítésre. Továbbá a programmatic által generált új lehetőségek a digitális médiát vonzóbbá teszik a nagy ügyféladatbázissal rendelkező és a különböző célzási technikák iránt nyitott nagy hirdetők számára.
  • Becsléseik szerint a digitális reklámbevételek 2015-ben elérhetik a 30%-os globális piaci részesedést, amely +15,1%-os növekedést és 163 milliárd dolláros volument jelent. Hosszútávú előrejelzéseik szerint a digitális média 2019-re utoléri a televíziót, 38%- 38% os piaci részesedést képviselve. Illetve már most az 1. helyen áll a Magna Global által vizsgált 73-ból 14 piacon, amelyben benne van az Egyesült Királyság (a világon a legnagyobb, 47%-os részesedéssel), Ausztrália, Kanada, Németország, Kína, Svédország és Hollandia. Az elemzés szerint 2014-ben már Magyarországon is az első helyre kerül a digitális média. Az Egyesült Államokban a digitális média 2017-ben várhatóan megelőzi a televíziós reklámbevételeket.
  • Fontos fejlemény, hogy a korábban a digitális világgal csak óvatosan kísérletező hirdetői csoportok (különösen az FMCG) a menedzselhetőség és a mérhetőség fejlődésével is egyre több forrást csoportosítanak át digitális formátumokra, amelyek már túlmutatnak a korábbi biztos megoldásnak tekintett prémium display hirdetéseken.
  • A digitális média emelkedése többirányú hatást gyakorol a teljes reklámpiac méretére és növekedési rátájára:
  1. Egyrészt bővíti a reklámtortát, mert olyan büdzsét is vonz, amelyet eddig BTL-re költöttek (dm, in-store, címjegyzékek) ill. amely a long tail típusú, kis és helyi vállalkozásoktól származik (akik eddig nem is költöttek marketingre). Ez mindenképp egy növekedési forrás pl. a kereső és közösségi formátumok számára.
  2. Másrészt a büdzsék áthelyeződése a hagyományos médiából (TV, sajtó, rádió, közterület) digitális irányba, deflációs hatással bírnak, ezzel közép és hosszútávon szűkíti a reklámköltést és lassítja a növekedést.
  3. Az első, „bővítő” típusú hatás már nagyrészt megtörtént az elmúlt 10 évben, míg a deflációs hatás fokozatosan válik dominánssá. Emiatt gondolja a Magna Global, hogy a konverzió a gazdasági és reklámnövekedés között gyengébb lesz, mint korábban, azaz hosszútávon a reklámköltés növekedése elmarad a GDP növekedés mértékétől.

Az összes többi médiatípus megszenvedte a televízió és digitális média versenyét 2014-ben. A napilapok reklámértékesítése 4,3%-kal, a magazinoké 7,3%-kal zsugorodott. A rádió stagnált (+0,1%), a közterület 3,4%-kal nőtt.

Médiapiac

Álinterjút közölt a Nők Lapja, kirúgták Návai Anikót

A hollywoodi tudósító elismerte, hogy máshonnan származó idézeteket felhasználó interjút adott le a Nők Lapjának Scarlett Johanssonnal. A lap a baloldali Central Médiacsoport tulajdonába tartozik, tulajdonosa a milliárdos Varga Zoltán.

Közzétéve:

MTI Fotó: Beliczay László

Az Origo azt írja, hogy Návai Anikó, a Hollywood Foreign Press Association (HFPA) tagja elismerte, hogy plagizált interjút adott le a Nők Lapja címlapsztorijához. A tudósító Scarlett Johanssonnal “készített” interjút, ám valójában korábbi nyilatkozatokból és máshonnan engedély nélkül átvett részleteket ollózott össze. A Kreatív arról ír, Návai nem a Nők Lapja szerkesztőségének tagja, hanem külső munkatárs.

A Nők Lapja főszerkesztője, Vass Virág a TheWrap-nek azt nyilatkozta:

Návai hatalmas hibát követett el, minden kapcsolatot megszakítanak vele.

Hozzátette, tájékoztatni fogják olvasóikat az ügyről és minden érintettől elnézést kérnek a kellemetlenségért.

Borítókép: Návai Anikó interjút készít Angelina Jolie (j) amerikai színésznő, rendezővel a Magyar Televízió számára 2011. október 29-én a Kiscelli Múzeum kertjében.

Tovább olvasom

Médiapiac

Itt vannak a Médiatanács legfrissebb döntései

Figyelmeztetést kapott több médium és bírságot is kiszabtak.

Közzétéve:

Pixabay

Nem megfelelő korhatár-besorolás és a műsortámogatási előírások megsértése miatt 1,75 millió, illetve 300 ezer forintos bírságot rótt ki a TV2 szolgáltatójára a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa

– tájékoztatott az NMHH Kommunikációs Igazgatósága.

A bírságot azért szabta ki a testület, mert a Tények Plusz egy májusi epizódját 16-os korhatár-besorolás helyett 12 éven aluliaknak nem ajánlottként tették közzé, és – a 21 és hajnali 5 óra közötti idősáv helyett – 18 óra után sugározták. A műsorban a plasztikai műtétekhez kapcsolódóan olyan videók és fotók jelentek meg, amelyek a beavatkozások ijesztő, torz, túlzásba vitt példáit mutatták be, és több illusztráció szexuális töltetű volt, így azok a 16 éven aluliak számára káros hatással lehettek.

A testület 300 ezer forintos bírságot is kirótt a szolgáltatóra, amiért az áprilisban az Életmódi című műsorban olyan táplálékkiegészítőket mutatott be, amelyeket az egyik szponzorcég forgalmazott, azok megvásárlására ösztönözve a nézőket.

A médiatanács burkolt reklámok miatt figyelmeztette a szegedi egyetem televízió szolgáltatóját, mert egy áprilisi adást követő támogatói üzenetben megjelent a műsort szponzoráló cég pontos elérhetősége. Továbbá márciusban megkülönböztető jelzés nélkül adtak reklámot, ami megtévesztő lehetett a nézők számára.

A testület a szerződéses vállalásoktól való eltérés miatt figyelmeztetett három rádiót.

A dunaújvárosi 93.1 Best FM kevesebb magyar zenét, a Rábaköz Rádió FM 94,5 kevesebb közszolgálati, a helyi közélettel foglalkozó és a helyi mindennapi életet segítő műsort, hírműsorszámot és szöveget, míg a székesfehérvári 101,8 Best FM kevesebb közszolgálati, a helyi közélettel foglalkozó és a helyi mindennapi életet segítő műsort, valamint magyar zenét tett közzé.

Emellett a műsorkvótákra vonatkozó 2020-as kötelezettségek elégtelen teljesítése miatt 10 ezertől 90 ezer forintig terjedő bírságokat szabtak ki hat televízió, négy rádió és egy lekérhető médiaszolgáltatás szolgáltatójára.

A testület megvizsgálta a 2020-ra vonatkozó beszámolási kötelezettség teljesítését is az arra kötelezett rádiók, televíziók körében; harminc médiaszolgáltatás szolgáltatója ezt nem végezte el határidőn belül.

Nyolc szolgáltató 25 ezer és 105 ezer forint közötti bírságot kapott, huszonkettőt pedig felhívásban szólítottak fel jogkövető magatartásra.

Rádiós frekvenciapályázatokkal kapcsolatosan is hoztak döntéseket. A médiatanács folytatja a Budapest 98,0 MHz körzeti frekvencia közösségi jellegű használatára kiírt pályáztatását. A Mosonmagyaróvár 90,9 MHz helyi frekvencia közösségi jellegű használatára kiírt pályázat nyertese az egyedül pályázó Karc FM Média Kft. A Budapest – Astoria (belváros) elvi telephelyű kisközösségi rádiós lehetőség pályázati felhívására egyetlen ajánlat érkezett; a testület nyilvántartásba vette a benyújtót, az Első Pesti Egyetemi Rádiót működtető Media Universalis Alapítványt.

A tanács véglegesítette a Székesfehérvár 106,6 MHz, a Tatabánya 107,0 MHz, a Dunaújváros 99,1 MHz, a Mór 89,0 MHz és a Szekszárd 102,5 MHz helyi frekvencia közösségi jellegű pályázati felhívásait, valamint elfogadta a Szolnok 102,4 MHz helyi és a Szeged 87,9 MHz körzeti frekvencia kereskedelmi jellegű pályázati kiírásait.

A grémium pályázati felhívások tervezeteit fogadta el Berettyóújfalu, Mezőtúr, Székesfehérvár, Szombathely és Törökszentmiklós telephelyű kisközösségi rádiós lehetőségekre, valamint a helyi vételkörzetű Kaposvár 97,5 MHz közösségi jellegű használatára szólóan.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Médiapiac

Szélsőségesnek minősítették a Belsat televízió honlapját

Nyugtalanítónak találta a lengyel külügyminisztérium szerdai közleményében, hogy Fehéroroszországban szélsőségesnek minősítették a lengyel közszolgálati televízió által működtetett, Belsat nevű, fehérorosz nyelven sugárzó csatorna honlapját és ennek közösségi médiafelületét.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Arról, hogy a fehérorosz Homel város bírósága szélsőségesnek minősítette a Fehéroroszországban sugárzó tévéhez kapcsolódó internetes tartalmakat, kedden a minszki belügyminisztérium tájékoztatott.

A döntésre kedden reagáló lengyel külügyi közleményben úgy ítélik meg: ez újabb eleme annak a sok hónapja tartó üldöztetésnek, amely a független médiát és “a kormányzóktól eltérő módon gondolkodó köröket” éri a minszki hatóságok részéről.

“Aggodalommal fogadtuk a fehéroroszországi bíróság döntését” – áll a közleményben, mely szerint Varsó magyarázatot kér a fehérorosz féltől.

A független média és a szólásszabadság elleni megszorító intézkedések a fehéroroszországi társadalom megfélemlítésének és üldöztetésének egyik eleme, ez pedig elfogadhatatlan a nemzetközi közösség számára – olvasható a dokumentumban.

A Belsat tévé független és megbízható információforrásnak számít, tevékenységének mindenfajta korlátozása pedig Varsó “egyértelmű tiltakozását” váltja ki – hangsúlyozta a lengyel külügyi tárca.

Korábbi információk szerint a fehérorosz hatóságok az utóbbi időben számos akciót hajtottak végre független médiumok, újságírók és civil szervezetek ellen. A Fehérorosz Újságírók Szövetségének hétfői tájékoztatása szerint jelenleg 27 újságíró van börtönben az országban.

A fehérorosz nyomozóbizottság július közepén azt közölte, hogy olyan információkra tett szert, amelyek szerint számos civil szervezet és médium érintett volt “a Lukasenka-kormányzat elleni tüntetések finanszírozásában”.

Fehéroroszországban a tavaly augusztus 9-én tartott elnökválasztás után rendszeressé váltak a hatodszor hatalomra került Lukasenka rendszere elleni tömegtüntetések, amelyeket a hatóságok könyörtelen brutalitással igyekeztek megfékezni. Több tiltakozó meghalt, sokan a fogvatartásuk során elszenvedett kínzásokról számoltak be, és vannak, akik azóta sem kerültek elő, hogy őrizetbe vették őket.

Az ellenzék szerint a 66 éves Lukasenka választási csalással került ismét hatalomra. A választás eredményeit a nyugati hatalmak sem ismerték el.

Tovább olvasom