Kövess minket!

Médiapiac

A Magna Global 4,8 százalékos bővülésre számít

A Magna Global becslése szerint 2015-ben globális szinten a médiatulajdonosi reklámbevételek várhatóan 4,8%-kal nőnek, 536 milliárd dollárra, ami összhangban van a júniusi, +4,9%-os előrejelzésükkel, és 2014-hez (+5,5%) képest lassuló trendet mutat.

A 2015-re vonatkozó Magna Global előrejelzés látszólagos stabilitása ellenére az egyes országokban jelentős módosításokra volt szükség. A fejlődés üteme öt országban (Ausztrália, India, Japán, Spanyolország, Egyesült Királyság) gyorsabb, míg másik hatban (Kína, Oroszország, Németország, Brazília és Kanada) lassabb, mint korábban várták.

Fotó: A globális hirdetési bevételek alkulása (Mrd USD), Forrás: Magna Global

Piacok szerinti bontás

Az Egyesült Államokban a médiatulajdonosok reklámbevételei idén 4,0%-kal, 165 milliárd dollárra emelkednek– amely a 2013-as 2.4%-hoz képest gyorsulás, de a korábbi várakozásaikat alulmúlja. Beszámítva a nagy politikai és sporteseményeket, amelyek kb. 1.5%-kal járultak hozzá a növekedéshez, a 2014-es teljesítmény nem számít erősnek. Az Egyesült Államok makrogazdasági környezetének második negyedév utáni szilárd erősödése ezidáig nem emelte a marketing és reklámkeresletet. 2015-re így a korábban becsült 3.3% helyett 2.7%-os növekedésre számítanak.

Ahogy várták, Nyugat-Európa idén végre újra növekedésnek indult (3,0%) és 2015-ben is hasonló várható (+2,8%). A régióban a legerősebb növekedést az Egyesült Királyság mutatta, de az eurózóna határán, a válság által korábban súlyosan érintett országokba is visszatért a növekedés, amely nem csak a gazdaságot, de a korábban mélybe zuhanó televíziós hirdetési árakat is érintette. Olaszország és Franciaország piaca ugyanakkor stagnál vagy csökken, és Németország sem teljesít jól.

Viszont a Közép-Kelet-Európára vonatkozó számokat az idei, viszonylag gyenge növekedés után 2015-re vonatkozóan is jelentősen vágni kellett, +6,4%-ról +3,0%-ra, a közelmúltban előállt kedvezőtlen gazdasági környezet miatt: elsősorban az orosz-ukrán feszültség nyomán jelentős a nyugati befektetői veszteség, másodsorban folyamatosan csökkennek az olajárak. Mindkét körülmény rányomja a bélyegét több környező, kelet-európai ország gazdaságára is. A közép-kelet európai volumen nagy részét Oroszország és Ukrajna adja (53%). Ha ezt a két piacot kivesszük, akkor a többi országra 5.2%-os növekményt becslünk 2015-re. Ebből Magyarországon +5,6%, Lengyelországban +4,2%, Csehországban 6,4%, Szlovákiában +3,5%-os bővülésre számítanak (a legdinamikusabb piac várhatóan Észtország lesz majd, +8,4%-kal). A mi régiónkban (is) a digitális média lesz a húzóerő, 19%-os erősödéssel – amellyel a többi médiatípus közt szinte egyedül van, mivel a TV és rádió stagnál (mindkettő +0,8%), a napilapok (-9,7%) és a magazinok (-11,8%) csökkennek, még a közterület is nehéz helyzetben van (-3,7%). Így a korábban húzórégiónak számító térség már elmarad az olyan feltörekvő piacoktól, mint Latin-Amerika vagy az Ázsiai-Csendes óceáni térség.

Ázsia-Óceánia továbbra is magas egyjegyű (+6,4%) növekedést mutat.

Latin-Amerika reklámipara idénhez hasonlóan jövőre is 13%-kal nő. Itt a húzóerő valójában továbbra is az infláció mértéke (különösen Argentínában és Venezuelában), a gazdasági környezet kevésbé kedvező.

Médiatípusok szerinti bontás

A televízió bővüléséhez (+5.2%) hozzájárultak a 2014-es nagy sportesemények. A futball VB néhány piacra – pl. Egyesült Államok és Egyesült Királyság – tisztán pozitív hatással volt, de pl. Németországban semleges eredményt hozott (közszolgálati, nagyrészt reklámmentes csatornák sugározták), míg Brazíliában kifejezetten alulmúlta a várakozásokat. Az Egyesült Államokban a Téli Olimpia és a félidős választások is a szokásosnál alacsonyabb eredményeket hoztak. A TV viszont 2015-ben is tovább nő (+3%), az európai és egyes ázsiai piacok pozitív árazási trendjeinek köszönhetően.

A digitális média idén is nagyon dinamikusan bővült: +17,2%-kal, 142 milliárd dolláros volument elérve. Ez jelenleg magasabb érték, mint a print és a rádió együttes bevétele, ugyanakkor a televíziótól globális szinten még elmarad.

  • A húzóerőt a mobil kampányok (+72%) és közösségi formátumok (+64%) jelentették, de a video (+34%) és a kereső (+15,6%) is látványosan emelkedő trendet mutat.
  • Abszolútértékben a legnagyobb szegmens a fizetett kereső (49%-os szeletet hasít ki a digitális tortából), ezt követi a display (21%), a közösségi média(12%) és a videó (8%).
  • Fontos megfigyelhető folyamat a mobilkészülékek irányába való elmozdulás gyorsulása. A mobil elérések (tabletek és okostelefonok) idén már 21%-ot generáltak (amely közel 30 milliárd dollárt jelent) – ez a szám tavaly még csak 14% volt. A mobil esetén a közösségi formátum dominál (a totál költés 60%-át képviseli) – érthetően adatforgalmi és tartalmi okokból a videó és egyéb formátumok itt jobban háttérbe szorulnak.
  • A digitális vásárlást forradalmasítja az automatizált rendszereken történő kereskedés (programmatic trading). Ebből az RTB (Real-Time Bidding)-típusú tranzakciók 21 milliárd dolláros volument értek el idén (+52%), amely a globális display vásárlás (banner, social, video) költés 42%-át képviselte (tavaly ugyanez a szám 33% volt). A programmaticnak deflációs hatása lehet (a maradék-inventory alacsonyabb értékesítése miatt), viszont összességében így nagyobb (korábban kevesebb keresletet vonzó) inventory kerül mérhető áron értékesítésre. Továbbá a programmatic által generált új lehetőségek a digitális médiát vonzóbbá teszik a nagy ügyféladatbázissal rendelkező és a különböző célzási technikák iránt nyitott nagy hirdetők számára.
  • Becsléseik szerint a digitális reklámbevételek 2015-ben elérhetik a 30%-os globális piaci részesedést, amely +15,1%-os növekedést és 163 milliárd dolláros volument jelent. Hosszútávú előrejelzéseik szerint a digitális média 2019-re utoléri a televíziót, 38%- 38% os piaci részesedést képviselve. Illetve már most az 1. helyen áll a Magna Global által vizsgált 73-ból 14 piacon, amelyben benne van az Egyesült Királyság (a világon a legnagyobb, 47%-os részesedéssel), Ausztrália, Kanada, Németország, Kína, Svédország és Hollandia. Az elemzés szerint 2014-ben már Magyarországon is az első helyre kerül a digitális média. Az Egyesült Államokban a digitális média 2017-ben várhatóan megelőzi a televíziós reklámbevételeket.
  • Fontos fejlemény, hogy a korábban a digitális világgal csak óvatosan kísérletező hirdetői csoportok (különösen az FMCG) a menedzselhetőség és a mérhetőség fejlődésével is egyre több forrást csoportosítanak át digitális formátumokra, amelyek már túlmutatnak a korábbi biztos megoldásnak tekintett prémium display hirdetéseken.
  • A digitális média emelkedése többirányú hatást gyakorol a teljes reklámpiac méretére és növekedési rátájára:
  1. Egyrészt bővíti a reklámtortát, mert olyan büdzsét is vonz, amelyet eddig BTL-re költöttek (dm, in-store, címjegyzékek) ill. amely a long tail típusú, kis és helyi vállalkozásoktól származik (akik eddig nem is költöttek marketingre). Ez mindenképp egy növekedési forrás pl. a kereső és közösségi formátumok számára.
  2. Másrészt a büdzsék áthelyeződése a hagyományos médiából (TV, sajtó, rádió, közterület) digitális irányba, deflációs hatással bírnak, ezzel közép és hosszútávon szűkíti a reklámköltést és lassítja a növekedést.
  3. Az első, „bővítő” típusú hatás már nagyrészt megtörtént az elmúlt 10 évben, míg a deflációs hatás fokozatosan válik dominánssá. Emiatt gondolja a Magna Global, hogy a konverzió a gazdasági és reklámnövekedés között gyengébb lesz, mint korábban, azaz hosszútávon a reklámköltés növekedése elmarad a GDP növekedés mértékétől.

Az összes többi médiatípus megszenvedte a televízió és digitális média versenyét 2014-ben. A napilapok reklámértékesítése 4,3%-kal, a magazinoké 7,3%-kal zsugorodott. A rádió stagnált (+0,1%), a közterület 3,4%-kal nőtt.

Médiapiac

Folytatódik a ferencvárosi balos médiaháború

Baranyi Krisztina polgármester azt nevez ki a kerületi médiacég élére, aki neki kedves és szimpatikus – reagált nyilatkozta újságírói megkeresésre Gyurákovics Andrea, a Fidesz–KDNP IX. kerületi képviselője a ferencvárosi médiabotrány legújabb fejleményeivel kapcsolatban. Hagymási Zoltán leváltott ügyvezető véleménye szerint a kerületi vezetés nagy problémát okozott a konfliktussal.

Közzétéve:

Borítókép: Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester, fotó: MTI/Balogh Zoltán

– Mindenképpen fordulatot jelent, ha Hoffmann György, Kálmán Olga DK-s országgyűlési képviselő férje visszalépett attól, hogy ő legyen a ferencvárosi önkormányzat által működtetett médiacég vezetője – reagált a Magyar Nemzetnek Gyurákovics Andrea, a Fidesz–KDNP ferencvárosi képviselője arra a hírre, miszerint újabb fordulatot vett a kerületi baloldali médiaháború. A lapnak nyilatkozva kiemelte:

Baranyi Krisztina polgármester képtelen a kompromisszumra, és bár azt hirdeti, hogy független sajtót szeretne, mégis azt nevez ki a kerületi médiacég élére, aki neki kedves és szimpatikus.

Mint ismert, az önkormányzat kizárólagos tulajdonában lévő Ferencvárosi Média Kft. ügyvezető igazgatója, Hagymási Zoltán elbocsátotta a 9 Magazin főszerkesztőjét, Vágvölgyi B. Andrást szerződésszegés miatt. Ferencváros baloldali pártok által támogatott független polgármestere az esetre a Facebook-oldalán akkor úgy reagált: erről a szándékról előzetesen őt nem értesítették. Kijelentette, hogy Hagymási komolytalan indokkal és munkajogilag aggályos módon küldte el Vágvölgyit, ezért javasolta az akkori cégvezető felmentését.

Utóbb kiderült: az ellenzéki képviselőknek sikerült elérniük, hogy Hoffmann György televíziós szakember kerüljön Hagymási helyére. Baranyi ugyanakkor ellenezte a Gyurcsány-párthoz kötődő médiaszakember kinevezését.

A Magyar Nemzet megkereste Hagymási Zoltánt, a leváltott ügyvezetőt, aki a lapnak kifejtette: nem érzi árulásnak az elbocsátását. Szerinte itt a nagyobb probléma az, amit az önkormányzat ezzel okozott: a cég alkalmazottai ugyanis még mindig a pénzüket várják. Hozzátette: mivel a polgármester azt hangoztatta, hogy független médiát szeretne, nem érti, később miért nehezményezte nála, hogy nem értesítette őt Vágvölgyi B. András leváltásáról.

Átmeneti megoldásként Bencsik Márta, a felügyelőbizottság elnöke lenne a vezetője a ferencvárosi médiacégnek. Baranyi csak akkor hajlandó ebbe belemenni, ha az ideiglenes vezető vállalja, hogy Vágvölgyi B. Andrást 2024 ­végéig foglalkoztatja. Azt nem tudjuk, hogy ez a lépés mennyire illik bele a polgármester médiaszabadságról alkotott elképzeléseibe, hiszen ezúttal ő diktálna a testületnek a kerület vezetőjeként. Nem mellékes körülmény, hogy Vágvölgyi többmilliós sérelemdíjat és az elmaradt munkabér kifizetését is követeli a ferencvárosi önkormányzattól – írja a Magyar Nemzet.

Tovább olvasom

Médiapiac

Újra lebukott a Telex

A háború kitörése óta a baloldali sajtó a konfliktusba történő beavatkozás lelkes szószólójaként, majd később az Oroszország-elleni szankciók legnagyobb híveként próbálta meg befolyásolni a magyar közvéleményt. Míg a magyar kormány árstopokkal védi meg a magyar embereket a háborús infláció következményeitől, addig a baloldali újságírók mindent megtesznek, hogy kisebbítsék ezen intézkedések hatásosságát – olvasható a Tűzfalcsoport cikkében.

Közzétéve:

Az alábbi friss példán keresztül pedig újból bepillantást nyerhetünk a baloldali médiumok működésébe, amelyek amellett, hogy a hétköznapi emberek életének legapróbb döntéseibe is beleszólnának, a fake news-gyártásban is élen járnak – olvasható a cikket szemléző Magyar Nemzet hasábjain. 

A legutóbbi kormányinfón a 444-től a Telexhez igazolt Sarkadi Zsolt arról értekezett hosszasan, hogy a kormány miért nem kéri az embereket arra, hogy megváltoztassák fogyasztási szokásaikat/kezdjenek el spórolni/ utazzanak kevesebbet.

Ezután az újságíró azt a kérdést szegezte Gulyás Gergelynek, hogy miért nem ingyenes Magyarországon a benzin?

A miniszterelnökséget vezető miniszter válaszában kiemelte, hogy az emberek életére olyan nagymértékben van hatással a háborús infláció, hogy „ahol ettől meg lehet őket óvni, azt tegyük meg.” Tehát a hatóági áras üzemanyag bevezetése és fenntartása egy jó intézkedés, hiszen ennek köszönhetően nem szabadítjuk rá az egyszeri fogyasztókra a magas piaci árakat.

Ezzel itt véget is érhetne a történet, ha a Telex pár napra rá nem jelentetett volna meg egy olyan cikket, amelyben azt sugallják, hogy Gulyás Gergely ingyen adná a benzint, pedig a bolygó védelme érdekében a spórolásra kellene ösztönöznie az embereket.

„Gulyás ingyen is adná a benzint, pedig inkább az autózás visszaszorításán kellene ügyködnie” – áll a telexes cikk címében a félrevezető, Gulyás Gergelynek tulajdonított állítás.

Az alábbi videón (2:35 percnél) látható, hogy az ingyen benzin kérdését a Telex újságírója vetette fel, és nem Gulyás Gergely javasolta. Sőt, félig viccesen reagált a felvetésre, megemlítette, hogy azokban az országokban ingyenes az üzemanyag, amelyek kőolaj-nagyhatalmak.

Ez a videó és az azt követő cikk az egyik legjobb példa arra, hogy milyen elvtelen módszerekkel operál a baloldali média. 

Ha már a szankciók iránt lelkesedő baloldali médiáról beszélünk, akkor érdemes megemlítenünk azt az ominózus esetet is, amikor az egyik 444-es újságíró arról beszélt az ATV-ben, hogy az Oroszország ellen bevezetett gazdasági intézkedések nekünk, magyaroknak is kell hogy fájjanak. Meglepő módon akkor is az olajembargóról volt szó.

A 444-es Vég Márton úgy fogalmazott, hogy „jelenleg olyan szankciót nem lehet bevezetni, amely nem fájna. Szerintem egy kicsit muszáj, hogy fájjon nekünk is. (…) Nyilván Európának fájni fog és Magyarországnak is fájni fog. Gazdasági visszaesést okoz, inflációt okoz és a GDP is visszább fog esni, de morálisan ezt tartom helyesnek!”

– emlékeztetett rá a Tűzfalcsoport.

Tovább olvasom

Médiapiac

Brutálisan veszteséges a Disney+

Közel egy milliárd dollár a streamingszolgáltató vesztesége, a veszteség mértéke 50 százalékot emelkedett tavaly óta.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Szerdán éjjel jött ki a Disney+ harmadik negyedéves pénzügyi jelentése. A streamingszolgáltatóhoz tartoznak a Disney, Pixar, Marvel, Star Wars valamint a 20th Century Foxhoz tartozó filmek. Az előfizetők száma 137,7 millióról 152,1 millióra növekedett, az ebből származó bevétel is nőtt 23 százalékot, viszont a nettó veszteség a tavalyi 0,6 milliárdról 0,9 milliárdra nőtt, közel 50 százalékkal.

A veszteség növekedésnek hátterében a saját gyártású produkciók számának valamint ezek gyártási költségeinek emelkedése áll.

Növekvő veszteség = Áremelés

A növekvő veszteségek miatt a Disney+ anyavállalata egy nem túl meglepő megoldást eszelt ki: árat emelnek – számolt be róla a Mandiner.

A hazánkat és Európát érintő új árakról még nincsen információ, viszont az Egyesült Államokban a korábbi $7.99-től $10.99-re emelnek valamint bevezetnek egy új, reklámokkal tarkított csomagot $7.99-ért.

Tovább olvasom