Kövess minket!

Médiapiac

„A magazinban töretlenül hiszek”

Kolossváry Balázzsal, a Story magazin májusban kinevezett főszerkesztőjével a napilap-hetilap váltásról, a Storyval kapcsolatos teveiről és a magyar médiapiac jövőjéről beszélgettünk.

Mennyire volt nehéz a váltás szakmai szempontból?

Az elmúlt húsz-egynéhány évet napilapnál töltöttem. Úgy gondolom, az majdhogynem egyedülálló, hogy egy helyen minden lépcsőfokra felléptem, az újságírótól a főszerkesztőig. Ehhez képest egy női sztármagazinhoz kerülni váltás volt, bár mindig azt mondom, nincs olyan, hogy valaki napilapos, magazinos vagy hetilapos, még akkor sem, ha egyes területeken természetesen erősebb: jó szakember van, és kevésbé jó.

A Blikknél az elmúlt években körülbelül száz főt irányítottam, amihez képest a Storyé jóval kisebb csapat: nyolcfős újságírói gárda, akik a Best magazint is készítik, három szerkesztő és a layout. Ez nyilván más vezetői stílust követel meg. Ami a tartalmat illeti, a Blikknél a sztárrovatot vezettem, és főszerkesztőként képben kellett lennem a konkurenciával, ezért ismertem a Storyt is. Tudtam, mik a lap erősségei, esetleg hiányosságai, így meglepetés nem ért. Voltak határozott elképzeléseim, hogy merre lépegessünk, és három hónap elteltével egy rövid számadás megerősít abban, hogy jó döntés volt, és jó úton vagyunk.

A napilap-hetilap váltáson túl a kiadó is változott. Ez mit jelentett a cégkultúra terén?

Nálam a nagy váltás már két éve megtörtént. A klasszikus Ringier-struktúrában dolgoztam hosszú évekig, majd miután a cég fuzionált az Axel Springerrel, belecsöppentem egy nagyon is a költséghatékonyságra fókuszáló szervezetbe, amivel sokszor nehezebb volt azonosulni. Elfogadom persze, hogy a nyomtatott sajtónak a kilencvenes évek második felétől a válságig tartó aranykora letűnt, és a print folyamatosan veszít a profittermelő képességéből, ezért kevesebb embert tud ugyanazon a színvonalon eltartani, de a vágások néha sokkszerűek voltak. Az új kiadónál mást érzékelek, a humánerőforrásba sokkal inkább befektetnek. A cégvezetés elfogadja, hogy igazi minőséget csak minőségi emberekkel lehet előállítani, és többek között ezért is sikerült nagyon értékes kollégákat szerződtetni.

Nevesítjük azokat a kollégákat, akiket ennek a szemléletnek a jegyében sikerült idehozni?

Hova nyúljon az ember, ha nem oda, ahol hosszú éveken át dolgozott? Így sikerült a Blikk három, a szórakoztatás-bulvár területen legerősebb kollégáját elhozni: Csontos Róbertet, aki a sztárrovat vezetője volt több mint tíz éven át, valamint a két legtöbb címlapot gyártó munkatársat, Scherer Zsuzsát és Koós Szabolcsot. A Hot! magazintól érkezett Somogyi Nóra, aki saját tanítványom volt a Blikknél, és a művészeti területet is sikerült megerősíteni, szintén a konkurenciától. A Hot!-tól hoztunk három kitűnő kollégát: Mádi Sándort, aki ott művészeti vezető volt, illetve Novák Tamás és Ecker Magdolna tervező-szerkesztőket. Mindannyian évek óta a magazinpiacon dolgozó, tapasztalt kollégák, velük sokat erősödött a csapat. Az elődöm, Szalai Vivien kurta-furcsa távozása elég mély nyomokat hagyott. Motiváltságában, hangulatában igencsak leült csapattal szembesültem, amire ráfért a vérfrissítés. Remélem, hogy akik korábban is velünk voltak, és maradtak, azok is új lendületet kaptak.

Napilapról hetilapra átállni milyen kiívásokat rejtett? Mennyiben más a feladat?

A napilapnál a hírértéknek, az újszerűségnek kellett megjelennie a címlapon és a tartalomban. A magazinnál időtállóbb tartalommal kell előállni, és a címlapnak is nagyobb hatása van az eladásokra. Egy hétre előre dolgozunk, pénteken befejezzük a következő csütörtökön megjelenő lapot. Annak olyannak kell lennie, hogy bármi is történik közben a nagyvilágban, a mi címlapunk érdekes legyen. Ez másfajta gondolkodást igényel. Jobban a történetek mögé kell néznünk. Egy-egy hírt egy hét alatt bőven le tud legelni akár az online, akár a nyomtatott napisajtó. Nekünk olyan szeletét kell kibontanunk, olyan fókuszait kell megtalálnunk, amelyektől egyediek maradunk, és pluszt tudunk adni az olvasónak.

A Story és a Best közötti házon belüli elkülönülés, pozicionálás hogyan működik?

Mint termék a Best a Story fölé van pozicionálva: drágább, minőségibb papírra nyomjuk. A tartalmat illetően a Storynál mindig szükség van forró témára, ami az adott időszakban a bulvár területén aktuális, míg a Bestnél egy kellemesebb interjúval vagy egy téma női szemszögből való kibontásával is el lehet indulni. Munkaszervezésben kicsit öszvérmegoldás működik, hiszen közös újságírói és művészeti stábja van a két lapnak, viszont külön szerkesztői gárdája és főszerkesztője. Szerencsére jól, egymást segítve tudunk működni.

Említetted, hogy a százfős szerkesztőség irányítása más vezetést kívánt, mint egy tucatnyi munkatárssal működő csapaté. A vezetési stílusod miben változott?

Úgy gondolom, hogy magazintól napilapos irányba elmenni majdnem lehetetlen vállalkozás. Az az irány, amit én járok be, sokkal barátibb: a napilapos és online pörgéshez képest itt más a munkatempó. Véletlenül sem mondanám, hogy könnyebb, de tervezhetőbb és jobban ütemezhető ez a munka. Ott, ha törik, ha szakad, délután hatra meg kellett csinálni egy címlapot, és nagyon ügyelni kellett az online felületen a hírelsőbbségre. Itt több idő van a munkára, de ha nem dolgozunk napilapos ütemben, nem készülnek szakaszosan az anyagok, akkor nagyon meg lehet csúszni. A jobban tervezhetőségből számos pozitívum adódik: több idő van a kollégákkal átbeszélni az anyagokat, többször visszaadhatom őket átdolgozásra. Jobban lehet coacholni a kollégákat, amit én is élvezek, és a fejlődésüket is segíti. Száz ember napi munkájával és személyes problémáival együtt élve, azokat kezelve sokkal jobban el lehet forgácsolódni.

A Storyban tervezel-e változtatásokat bármilyen téren: pozicionálás, megjelenés, tartalom?

Összességében egy sínen lévő, piacvezető termékről beszélünk, ezért drasztikus változásokat nem tartanék célszerűnek. Ugyanakkor lépésről lépésre finomhangolni kell. Néha volt olyan érzésem, hogy kicsit egysíkú a lap, akár a címlapsztárok, akár a tematika tekintetében. Azt kértem a kollégáktól, hogy szélesítsük a palettát. Ilyen lehetőség például az igazán kiemelkedő sportolók kvázi celebként szerepeltetése, hiszen a sportnál kevés bulvárosabb dolog van. Ezek a történetek a visszajelzések szerint is működtek. Az úgynevezett hírsztárokat is szerepeltetném. Alattuk azokat értjük, akik nem celebek, hanem országos nyilvánosságot kapott ügyek szereplői. Ezek lehetnek krimik, mint a gyereküket halálra éheztető szülők története, de olyan sztorik is, mint azon gödöllői cukrász bácsié, akinek bezáratták a cukrászdáját, és ezáltal országos hőssé vált. Műfajilag is szélesíthető a paletta, nekem például bőven beleférne akár egy-egy klasszikus riport vagy a mi kereteink között az oknyomozó műfaj is. Biztos, hogy ebben van tartalék, de azt állandóan szem előtt kell tartanunk a szerkesztésnél és a tematikánál, hogy női magazin vagyunk.

A kereskedelmi televíziókkal milyen a kapcsolatotok?

Mind a TV2, mind az RTL Klub topműsoraival és személyiségeivel folyamatosan foglalkozunk, kölcsönösen szükségünk van egymásra. A Story a közel 170 ezres átlagos példányszámával és mintegy 700 ezres olvasottságával abszolút mértékadó akár a televíziók, akár a sztárok számára. Kihívást jelent, hogy az egyre nagyobb tévés kínálat következtében a csatornák kiemelt műsorai is jóval kevesebb nézőt érnek el, mint hat-nyolc évvel ezelőtt. Akkor a Való Világ vagy az induló X-Faktor hőseivel szinte bármit jól el lehetett adni. Ma már nem biztos, hogy egy-egy műsor sztárja önmagában elviszi az eladásokat, valódi sztorikra van szükségünk velük kapcsolatosan. És egyre kevesebb, aki ott is ragad a celebvilágban, és felépíthető. Meg lehet viszont találni sztárvilágból rég eltűnt arcokat, mert a retró itt is működhet. De napi szinten követjük a kereskedelmi tévék nézettségeit, a jól futó műsorokra mi is rácsatlakozunk.

Online vonalon mennyire tervezel erősíteni, ha már a Blikk.hu felfuttatása a te nevedhez kötődik? A Storynak mennyire lesz erős digitális lába?

Ezen a területen még nem döntöttünk a stratégiáról, de az biztos, hogy a social media terén előre kell lépnünk. Az egyik tervem, hogy a Story tetszhalott Facebook-felületét meg kellene újítani. Főleg a női olvasóközönség esetében rejlenek benne nagyon nagy marketinglehetőségek, az eladásra is pozitív hatással lehet egy aktív oldal. Terveim szerint ezen a területen tudjuk arcosítani az újságírókat, szerkesztőket is, illetve erősíteni a brandet.

Mi a helyzet a rendezvényekkel, például a Story-gálával?

A Story-gála mindig kiemelt esemény, a jövő évre nézve pedig az a különlegessége, hogy húszesztendős lesz a magazin, és erre kommunikációban, marketingben is rá fogunk erősíteni. Maga a gála is még nagyobb szabású, még emlékezetesebb lesz.

A kommunikációban meghatározóak voltak a Szalai Viviennel készült reklámok. Ezen a téren mi fog változni?

Most jelenik meg az új szpotunk, amelyhez elég hosszas folyamat során választottuk ki a koncepciót, az ügynökséget és a készítőket is. Teljesen eltér az eddigi irányoktól: Ómolnár Miklós és Szalai Vivien személyesen jelentek meg a reklámokban, de úgy döntöttünk, hogy most ne engem, hanem egy hírességet szerepeltessünk. A szpot főhőse Reviczky Gábor, aki egy közkedvelt, nem megosztó, nagyon hiteles színész. Rendhagyó, figyelemfelkeltő, nagyon bízunk benne.

Kicsit távolabbra tekintve, hogyan látod a szakma jövőjét?

A printben a magazinműfajt tekintve töretlenül hiszek, többek között ezért is váltottam. A napilapoknál, ha a feje tetejére áll is az ember, a példányszámcsökkenést nem lehet megállítani, csak tompítani lehet. Ott is mindig kérdés, hogy ár-érték arányban mennyire éri meg a példányszámot csökkenteni. Ezzel szemben a minőségi magazinnak, a sztármagazinnak van jövője. Tavaly a Story és a Best is növekedni tudott, és az idén is nagyon szeretnénk legalább tartani a szintet. Erre az eddigi eladási adatok alapján minden esélyünk megvan. Az elkövetkezendő évekről is azt gondolom, hogy minimális példányszámveszteséggel megúszhatók.

Mint a printben mindenhol, itt is kicsit idősödik a közönség, sok közöttük az 50 pluszos. A Facebook jóval aktívabb és profibb használata is segíthet abban, hogy lejjebb lőjünk. A huszonéveseket, talán a harmincasokat is nehezebb rászoktatni a nyomtatott sajtó olvasására, de a negyvenes korosztályt meg lehet és kell is célozni. Az online világ kuszasága, az egymás után, rendezetlenül érkező hírek vibrálása miatt egyre inkább jó lesz kézbe venni egy magazint, ami strukturált, megszokott felépítésű, amiben jó minőségű fotókat lehet nézegetni.

A magyarországi média összességének helyzetét tekintve pesszimista vagyok. Több helyen azt látom, hogy a nem piaci alapon működő vetélytársak, új színre lépők minden szempontból torzítják a piacot. Olyan is akad, ahol a tulajdonosi hozzá nem értés vagy rövid távú gondolkodás miatt vannak nehéz helyzetben a szerkesztők és az újságíró kollégák. Ami még pesszimizmusra ad okot számomra, az az, hogy hiába ontják magukból a különböző médiaiskolák, -akadémiák és egyetemek a kommunikáció szakos hallgatókat, nekem nagyon negatív tapasztalataim vannak velük kapcsolatban. A képzésből frissen kikerült fiatalok között sokszor egészen gyenge képességűeket és tudásúakat találtunk. Például olyan helyesírással érkeztek, amiért az ötödikes kislányom kezére rácsapnék, és a stilisztikáról akkor még nem is beszéltem. Akikben pedig volt spiritusz, azok az inaséveket nem akarták kijárni. Én hosszú évekig külsőztem a Nemzeti Sportnak, az ifimeccsek és az NB III. tudósításával kezdtem, mielőtt írhattam volna egy rendes cikket. Ma ha valaki beesik egy szerkesztőségbe, egy-két hónap múlva már cikke jelenik meg, ami nem biztos, hogy szerencsés. Így az utánpótlást, a humánerőforrást illetően nem jó a tapasztalatom – tisztelet az egy-két kivételnek.

Az interjú először a Médiapiac 2016/9-10. számában jelent meg.

Médiapiac

Megvan az első határon túli nyertes rádió

Döntött a Médiatanács a RÁDIÓÁLLANDÓ 2021 pályázati eljárás első fordulójának nyerteseiről, amelyek között a határon túli magyar médiaszolgáltatók közül elsőként a szabadkai székhelyű Pannon Rádió is helyet kapott.

Közzétéve:

A 2011 óta elnyerhető támogatásra tavaly óta pályázhattak azok a rádiós médiaszolgáltatók, amelyek Magyarországgal szomszédos állam területén jogosultak a rádiós médiaszolgáltatás végzésére, bejegyzetten működnek és a magyar nemzetiségűnek valló kisebbség számára készítenek tartalmakat.

A szabadkai Magyar Médiaházban működő Pannon Rádió Magyarországon több régiós, valamint országos csatorna délvidéki tudósítópontjaként élő kapcsolatot biztosít Budapest és Szabadka között.

A magyar-szerb párbeszéd előmozdításának eredményeként riportjai rendszeresen megjelennek a szerbiai közmédiában is.

A médiaszolgáltató a magyarországi események mellett a Vajdaság egész területéről tudósít, továbbá beszámol Európa és a világ híreiről. Ennek részeként élőben közvetíti a vajdasági magyarság kiemelt politikai, közéleti és művelődési eseményeit, ünnepi rendezvényeit. A dinamikusan fejlődő médiaszolgáltató tudósítóhálózata a teljes Vajdaságra kiterjed, emellett riporterei dolgoznak Belgrádban és Budapesten is.

A Pannon Rádiót a 2005-ben létrejött Pannónia Alapítvány civil szerveződés működteti, amelynek

célja a magyar nyelvű tájékoztatás fejlesztése a Vajdaságban, továbbá a vajdasági magyarság közösségként való megmaradásának támogatása.

A Médiatanács pályázati eljárása, a RÁDIÓÁLLANDÓ 2021 négy negyedéven keresztül minden hét azonos napján vagy napjain, azonos időpontban rendszeresen jelentkező közszolgálati célú rádiós műsorszám támogatott időszakban történő folyamatos készítésének és adásba szerkesztésének vissza nem térítendő támogatása – írja a hirado.hu.

Tovább olvasom

Médiapiac

Kötter Tamás is csatlakozott a Megafon csapatához (videó)

Ütős online tartalmak készítésével kíván hozzájárulni a valóság bemutatásához.

Közzétéve:

Borítóképünkön Kötter Tamás író, fotó: Facebook / @kotter.tamas

– Elegem lett abból, hogy a globális nagyvállalatok érzékenyítése, szélsőséges üzenetei öntik el a közösségi médiát – fogalmaz a Facebook-oldalára feltöltött videójában Kötter Tamás író, ügyvéd, aki szerint hazánkban a Momentum politikusai saját oldalaikon biztosítják a liberális hálózat minél nagyobb elérését.

– A világ legjobb marketingesei öntik le cukormázzal és próbálják újracsomagolva fogyaszthatóvá tenni a marxizmust

– mutat rá Kötter Tamás, aki elmondása szerint azért hozott létre Facebook-profilt, hogy figyelmeztesse fiatalabb, középosztálybeli társait arra, mivel jár, ha bedőlnek a baloldal szépen hangzó, üres szlogenjeinek.

– Hiába tudjuk Medgyessy óta, hogy a szlogenekből csak csőd következhet, és jólétet csak munkával lehet teremteni, ha ezek a hangok nem jutnak el a választókhoz – hangsúlyozza az író, aki azért kereste fel a Megafon csapatát, hogy ütős online tartalmak készítésével járuljon hozzá a valóság bemutatásához.

– Ne engedjük, hogy ezek a lejárt szavatosságú szocik újra szétverjék a hazánkat!

– figyelmeztet Kötter Tamás a videót zárva.

A Megafon olyan kezdeményezés, amelynek célja a konzervatív hangok felerősítése a közösségi médiában. Kötter Tamás mellett olyan neves jobboldali médiaszemélyiségek csatlakoztak hozzá az utóbbi hónapokban, mint Bayer Zsolt publicista, Bohár Dániel riporter, Deák Dániel politikai elemző vagy Rákay Philip tévés személyiség.

Tovább olvasom

Médiapiac

NMHH: a hatóság és a szolgáltatók is rugalmasak voltak a járvány alatt

Fejlett hírközlési technológia nélkül a járvány okozta problémákat nem lehet hatékonyan orvosolni.

Közzétéve:

Borítókép: Karas Monika, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke egy korábbi rendezvényen, fotó: MTI / Komka Péter

Sikeresen vizsgázott rugalmasságból és méltányosságból a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a telekommunikációs szolgáltatók a koronavírus-járvány ideje alatt – mondta Karas Monika, a szervezet elnöke csütörtökön a távközlés világnapja alkalmából 12. alkalommal rendezett konferencián.

Az NMHH és a győri Széchenyi István Egyetem távközlési tanszéke által rendezett online szimpóziumon Karas Monika kiemelte: az elmúlt évben a távközlési szakma megtapasztalta, mennyire fontos a hírközlési infrastruktúra, mert az az otthoni munkavégzéssel és a digitális oktatással még jobban az emberek mindennapjainak részévé vált.

Hozzátette, hogy

bár a hírközlési technológia fejlődése “önmagában nem csodaszer”, ugyanakkor fejlett hírközlési technológia nélkül a járvány okozta problémákat nem lehet hatékonyan orvosolni.

Az is világossá vált, hogy egyre sürgetőbb az új generációs hálózatok megvalósítása, az igény irántuk erősebb, mint valaha – fogalmazott.

Karas Monika kitért arra is, hogy az elmúlt egy évben az új távközlési technológiákat az idősebb korosztályban is egyre többen kezdték használni. Az NMHH májusban elindította a 65 éven felülieknek szóló Netre fel! elnevezésű kampányát, hogy ez a korosztály is magabiztosan mozoghasson az infokommunikáció világában.

A program célcsoportja az idősek mellett az ifjabb generáció is, mert ők a nagyszülők segítői az internethasználatban – fűzte hozzá.

Az NMHH elnöke beszélt arról is, hogy a hatóság minden feladatának teljesítését “alapos tervezés és gondos előkészítés” előzi meg, és “előrelátóan” gondolkodtak akkor is, amikor januárban megtartották a 900 és az 1800 megahertzes frekvenciák értékesítését, hogy biztosítsák a hazai mobilszolgáltatás jövőjét.

Az online konferencián Karas Monika átadta az általa 2014-ben alapított Magyari Endre-díjat. Az elismerés a hírközlési piac fejlődéséért folytatott, több évtizeden át végzett kiemelkedő munkáért és egy életmű elismeréséért évente adományozható, legfeljebb két ember részére.

Az elmúlt hat évben Bartolics István, Fiala Károly, Győrbíró László, Somogyi András, Böcskei Imre, Bugyi József, Bánhidi Zoltán, Madarász Erika, Pados László, Czuczy András és Schmideg Iván kapták.
Idén Balogh János, az NMHH nem polgári frekvenciagazdálkodásért felelős főosztályvezetője és Bozsóki István, a Nemzetközi Távközlési Egyesület (International Telecommunication Union – ITU) távközlési hálózatok spektrumgazdálkodási és infrastruktúra osztályának vezetője kapták.

Mario Maniewicz, az ITU igazgatója köszöntőjében szintén arról beszélt, hogy a koronavírus-járvány mekkora kihívás és milyen fejlődés elé állította a telekommunikációt.

Földesi Péter, a Széchenyi István egyetem rektora arról beszélt, hogy a felsőoktatási intézmény a világnap alkalmából rendezett konferenciával is híd szerepet tölt be a szakma és a hallgatók között.

Bartolits István, az NMHH Technológia-elemző főosztályvezetője a járvány távközlési ágazatra gyakorolt hatásairól szóló előadásában hangsúlyozta, hogy a világon a távközlési piacon tavaly 3,5 százalékos visszaesés volt, amely 56 milliárd dollár (16 512 milliárd forint) kiesést jelent, de ez a visszaesés nem volt egyenletes.

Kifejtette, hogy

a járvány felgyorsította a digitális csatornák elfogadottságát, de az üzleti szolgáltatások irányába vitt tevékenységeket megtépázta.

A helyhez kötött szélessávú bevételekre és a mobilszolgáltatók belföldi előfizetéses piacára nem volt hatással, a roamingszolgáltatásokból származó bevétel pedig időszakosan eset vissza az utazási korlátozások miatt tavaly májusban és áprilisban.

Elmondta, hogy a közeljövőben a telekommunikációs szektorban részben bevételnövekedés várható, ugyanakkor az üzleti szolgáltatások terén reális esélye van egy második gazdasági visszaesési hullámnak.

Hosszútávon alapvető tényezővé fog válni a szélessávú hozzáférés, amely a biztonság alapja lesz – mondta Bartolits István, hozzátéve, hogy ebben kiemelt fontosságú lesz a helyhez kötött hálózat, szükséges lesz az 5G hálózatok elterjedése, amelyben Európa lemaradóban van, emellett intenzíven készül a 6G követelményrendszere.

A konferencián a 3G kivezetését mérlegelő kerekasztal-beszélgetést is tartottak a hírközlési szolgáltatók és az NMHH képviselőivel. A résztvevők leszögezték:

az elavult technológia fenntartása ugyanannyi erőforrást visz el, mint ami egy újgenerációs hálózat üzemeltetése, sőt, az újabb hálózatok energia- és költséghatékonyabbak.

A rendezvényen rendhagyó gyászszertartáson emlékeztek meg a koronavírusban elhunyt hírközlési szakemberekről: a győri egyetem, a hallgatók, az NMHH és az Országos Meteorológiai Szolgálat képviselőinek főhajtása mellett az egyetem területéről egy meteorológiai ballont engedtek föl koszorúval, szalagján versrészlettel.

A távközlési világnapot 1968 óta május 17-én tartják annak emlékére, hogy 1865-ben azon a napon Párizsban húsz ország képviselői aláírták a Nemzetközi Távközlési Egyesület létrehozásáról szóló alapító okmányt, amelyhez Magyarország 1866-ban csatlakozott, szintén alapító tagként.

Tovább olvasom