Kövess minket!

Médiapiac

A lakosság 0,1 százaléka fizet a hírekért

A budapesti News Impact Summit rendezvényen Tomás Bella, a szlovák Denník N társalapítója és online vezetője ismertette a fizetős modell bevezetésével kapcsolatos tapasztalataikat. Beszélgetőtársai Fenyő Balázs, a 444.hu operatív vezetője és Bognár Éva, a CEU programkoordinátora voltak.

Tomás Bella elmondta: amikor két éve önállósodtak, és elindultak a Denník N-nel, nyilvánvaló volt számukra, hogy hirdetési bevételekből nem tudják majd fenntartani a kiadványt. Ebben a reklámpiac csökkenése mellett a hirdetőkre nehezedő politikai nyomás is szerepet játszott. Az induláshoz 300.000 eurót gyűjtöttek össze közösségi finanszírozásban, azonban a kezdeti, érzelmi alapú adakozást követően stabilabb, racionális modellre kellett átállniuk.

Naponta 200 kisebb cikket állítanak elő, amelyek ingyen hozzáférhetőek, a 30-40 nagyobb írás viszont fizetőfal mögött érhető el.

Ma a költségek 80 százalékát 53.000 előfizető havi 5-12 eurós hozzájárulása fedezi, kérdés azonban, hogy ez a kör meddig bővíthető.

Az amerikai tapasztalatok alapján az olvasók 2-3 százalékát lehet fizetésre bírni, ehhez viszonyítva az ő 3-5 százalékos arányuk sikernek tekinthető. Számítanak arra is, hogy a „Trump-hatás” eredményeképpen ők is az amerikaihoz hasonló előfizető-bővülést érhetnek el, de összességében a teljes lakosság 0,1 százalékát tekintik potenciális piacnak. Fontosnak tartják, hogy ezért a kis csoportért ne versenyezzenek a különböző oldalak, inkább közös stratégiában gondolkodjanak.

 

Folyamatosan kutatják azt is, milyen további tartalmakért, szolgáltatásokért lennének hajlandóak fizetni az olvasók, ennek feltárására 4-5 kísérleti crowdfunding-kampányt is futtatnak.

Bella óva int ugyanakkor a mikrofizetési megoldásoktól: tapasztalataik szerint egyszer ugyan fizetésre lehet bírni az olvasókat, azonban az egyes cikkekért kért pénz nem készteti visszatérésre őket.

Akkor már inkább érdemes kedvező áron egyhavi korlátlan elérést biztosítani számukra. További érdekesség, hogy a Denník N fizető olvasóinak 5 százaléka igényli a nyomtatott lapot, így számukra délutánonként print változat is készül.

 

A szolid bevételek mellett költségtudatos módon kell működniük. A szerkesztőségben a 45 újságíróra csupán 5 fő jut, aki üzlettel foglalkozik. Házon belül kizárólag a tartalomgyártást és az olvasók fizetésre bírását tartják, minden mást kiszerveznek. Ugyanakkor Bella úgy látja, hogy a média nagy elmaradásban van más iparágakhoz képest a marketingszoftverek használatában, a potenciális ügyfelek azonosításában és bevonzásában.

Fenyő Balázs elmondta, hogy a minőségi tartalmak előállításának finanszírozhatósága érdekében a 444.hu-nál a natív hirdetések mellett ők is adományozási modellt építenek fel, valamint támaszkodnak a Google pályázati forrásaira is. Az előfizetéses modell kapcsán ugyanakkor nagy kérdés, hogy megléphető-e a váltás az olvasók tömegeinek elvesztése nélkül. Abban biztos, hogy a sajátos magyar viszonyok között nem lehet közvetlenül átvenni a külföldön sikeresnek bizonyult módszereket.

Abban ő is hisz, hogy a kezdeti emocionális alapú támogatásról át kell állni a racionalitás alapjaira, de az érzelmeket ekkor sem lehet elhanyagolni. Ebben az átláthatóság és az egyedi stílus szerepét hangsúlyozta.

Médiapiac

A Wikipédia törölné a kommunizmus tömeggyilkosságairól szóló bejegyzést

A „Tömeggyilkosságok a kommunista rezsimek alatt” szócikket „elfogultság” miatt eltávolítanák a platformról.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

A Telegraph arról számolt be, hogy a Wikipédia egyik bejegyzésénél, amelynél „a kommunista rezsimek alatti tömeggyilkosságokat” részletezik, fennáll a törlés veszélye. A Wikipédia-oldalt, amely az egypárti kommunista rezsimekben, például a Szovjetunióban és Kínában élő emberek millióiról szól, törlésre jelölték.

A Wikipédia egyes szerkesztői állítólag nem értenek egyet azzal, hogy a tömeges népirtásért a kommunista ideológiát okolják.

A szócikk olyan kommunista személyiségek akcióit sorolja fel, mint Mao elnök, Sztálin, Pol Pot és Kim Dzsong Il. A cikket azzal vádolják, hogy elfogult „antikommunista” nézőpontot fogalmaz meg, és az oldal adminisztrátorainak kell dönteniük arról, hogy el kell-e távolítani a cikket.

Az írás főcíme jelenleg: „A cikk semlegessége vitatott”, és „a cikk törlését fontolgatja a Wikipédia a törlési politikájával összhangban”. A cikkről hosszas vita folyik a Wikipédia szerkesztői között. Egyikük a törléssel szemben foglalt állást, és bírálta a kommunista párti szerkesztőket: A Wikipédia védi és lehetővé teszi a nyilvánvaló visszaéléseket és manipulációkat egy maroknyi partizán részéről, akik a történelem átírására törekednek, és más partizán akadémikusokra hivatkozva elfednék a gyilkosságokat. Ha ezt megengedik, ez az egész projekt kudarcot vallott, és a Wikipédiának be kellene zárnia a boltot.”

A cambridge-i Robert Tombs történészprofesszor azzal érvelt, hogy a népirtás és az ideológia közötti kapcsolat lekicsinylése azt eredményezheti, hogy a fasizmus és a gyarmatosítás bűneit is figyelmen kívül hagyják.

Tombs kijelentette:Ez erkölcsileg védhetetlen, legalább annyira rossz, mint a holokauszt tagadása, mert »az ideológia és a gyilkolás összekapcsolása« a lényege annak, hogy miért fontosak ezek a dolgok. Elolvastam a Wikipédia-oldalt, óvatosnak és kiegyensúlyozottnak tűnik. Ezért az eltávolítására tett kísérletek csak ideológiailag motiváltak lehetnek” – olvasható a 888.hu cikkében.

Tovább olvasom

Médiapiac

Elfogadta az NMHH 2022-es költségvetését az Országgyűlés

A hatóság költségvetésének kiadási és bevételi főösszege egyaránt 47,8 milliárd forint.

Közzétéve:

Borítóképünkön az Országház épülete, fotó: Pixabay


122 igen szavazattal, 48 nem ellenében az Országgyűlés kedden elfogadta a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 2022-es költségvetéséről szóló előterjesztést.

A képviselők döntése alapján

a hatóság költségvetésének kiadási és bevételi főösszege egyaránt 47,8 milliárd forint.

Személyi juttatásokra 11,2 milliárd forint, dologi kiadásokra 16,2 milliárd forint, egyéb működési célú kiadásokra 14,3 milliárd forint, beruházásokra 4,1 milliárd forint, a járulékokra és adókra pedig 2 milliárd forint áll rendelkezésre jövőre.

A hatóság bevételeinek nagy része, 36,2 milliárd forint 2022-ben is a különböző díjakból, elsősorban a 31 milliárd forintos frekvenciadíjból származik, amit 2,6 milliárd forintos állami támogatás és 9 milliárd forintos működési bevétel egészít ki.

Az NMHH Médiatanácsa jövőre 695 millió forintból gazdálkodhat.

Tovább olvasom

Médiapiac

Az MTV hazug lejáratóvideót készített Magyarországról

A legnagyobb zenei televíziós csatorna lejáratóvideót készített Magyarországról. Szándékos és egyértelműen tetten érhető hazugságokkal dúsított videót gyártottak, amelynek elkészültéhez a Budapest Pride egyik szervezője nyújtott segítséget, hívja fel rá a figyelmet a Kontra magyar hírportál.

Közzétéve:

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

A Budapest Pride egyik szervezője, Radványi Viktória nyerte idén az MTV European Music Awards “Generation Change” nevű elismerését. A díjátadóra Magyarországon, a budapesti Puskás Arénában került sor, a nagyszabású show-t az állami Magyar Turisztikai Ügynökség is támogatta – olvasható a V4NA hírügynökség szemléjében.

A “Generation Change” díj nyerteséről, Radványi Viktóriáról az MTV egy filmet is készített, ami azonban hazug, hamis képest fest Magyarországról, és a magyarországi LMBTQ-közösség helyzetéről, hívta fel rá a figyelmet a Kontra magyar hírportál.

A videóban Radványi Viktória “érzelmes zene mellett mesélt arról, hogy Budapesten nem foghatja meg a barátnője kezét, folyton a háta mögé kell nézzen, mert veszélyben érzi az életét”, írja a Kontra, és hozzáteszik, hogy miközben a Budapest Pride szervezője megpróbáltatásairól beszél, egy videófelvétel képeit láthatják a nézők, amelyen egyenruhások az LMBTQ-közösség tagjait rángatják, inzultálják, sőt egyeseket le is tartóztatnak (a videóban 4:15-től).

Az említett képsoroknak azonban köze sincs Magyarországhoz, azok Grúziában készültek.

Tehát miközben Radványi Budapest utcáin zajló erőszakról beszélt, azt a film készítői a MTV-nél egy másik országban készült felvételekkel szemléltették, nyilvánvalóan azért, mert nem találtak olyan felvételt, ami alátámasztotta volna díjazottjuk állításait. Vagyis, ahogy a Kontra összegez:

A legnagyobb zenei televíziós csatorna lejáratóvideót készített Magyarországról. Szándékos és egyértelműen tetten érhető hazugságokkal dúsított videót gyártottak, amelynek elkészültéhez a Budapest Pride egyik szervezője nyújtott segítséget.

Miután hétfőn napvilágot látott a hír, hogy nemes egyszerűséggel hazug a videó, az MTV megváltoztatta annak a tartalmát. Úgy tűnik, rájöttek, hogy itthon mégse verik az LMBTQ embereket, hiába gondoljuk egyre többen úgy, hogy az apa az férfi és az anya az nő – tette hozzá a Mandiner.

Tovább olvasom