Kövess minket!

Médiapiac

A kütyük átveszik a hatalmat…

A magyar netezők 32 százalékának van valamilyen kütyüje, 29 százalék rendelkezik okostelefonnal, 5 százalék netbookkal, 2 százalék táblagéppel és szintén közel 2 százalék e-könyv olvasóval – derül ki az NRC legújabb kutatássorozatának második hullámából. A kütyük térhódításának ténye vitathatatlan, inkább csak a folyamat gyorsaságát, intenzitását érdemes vizsgálni. Elsősorban ezt a célt szolgálja az NRC-Médiapiac Kütyüindex, amely egy aggregált mutatószámban minden negyedévben megmutatja, hol is tart a ″kütyüőrület″ hazánkban.

Bizonyára sokakban felmerült már a kérdés, hogy honnan is ered a manapság oly sokat emlegetett “kütyü” szó. Biztosat a nyelvészeink sem tudnak mondani ezzel kapcsolatban; a szó származási helyét és idejét bizonytalanság övezi. Grétsy László nyelvészünk egy cikkében a következőket írta: “…bár a kütyü szó eredete mindeddig ismeretlen, maga a szó egyáltalán nem az. Már a XVIII. századtól vannak rá adataink. Több nyelvjárásunkban is él, főleg a Dunántúlon, de egyebütt is. Jelenti számos fa vagy növény termésének külső burkát: a mogyoróét, dióét, gesztenyéét; a tölgy- vagy csermakk kalapját, a bab, borsó, lencse hüvelyét, s még több egyebet is – például gatyát vagy vászonnadrágot, amely szintén valamiféle burok…” A kütyü tehát olyan jelentésekkel bírt még néhány évszázada, amit ma már nem is kapcsolunk ehhez a szóhoz.

Manapság leginkább azokat az elektromos, elektronikus, digitális kisebb eszközöket hívjuk kütyüknek, amelyek a mindennapjainkban segítik életünket. Megfigyelhető ezeknél az eszközöknél az is, hogy a méretükkel fordított arányosságban nő az általuk nyújtott funkciók száma. Az okostelefonok például már egy eszközben testesítik meg a diktafont, az mp3 lejátszót, a fényképezőgépet, a GPS-t, az ébresztőórát, a zseblámpát és a videó kamerát is, és mindemellett még telefonálni és internetezni is lehet rajtuk. Nem meglepő tehát, hogy mind a gyártói, mind pedig a fogyasztói oldalon hatalmas az érdeklődés ezek iránt az integrált, modern eszközök iránt. Olyan cégek is elkezdtek új, internethez kötődő termékeket gyártani, amelyeknek korábban nem sok közük volt az informatikához. Nem véletlenül; az USA-ban például a használatban lévő mobiltelefonok 40 százaléka már okostelefon…

De hogy mi a helyzet a hazai internetezők körében? Kinek, milyen kütyüje van? Mikor és mire használják ezeket az eszközöket? Melyek a leginkább ismert és használt márkák? Ezekre és még sok más kérdésre ad választ az NRC Médiapiac.com-mal közös kütyükutatása.

[A negyedévente megismétlésre kerülő NRC kütyükutatás második hullámának adatfelvétele 2011 októberében zajlott, 1000 fős mintán, a 18-69 éves internetezők körében.]

A kutatássorozat keretében a kütyü fogalom a következő értelmezést kapta: KÜTYÜ minden, ami kicsi, mobilis, high-tech, online és trendi. Azaz minden olyan eszköz, amely könnyen mozgatható, újszerű, modern és valamilyen módon köthető az internethez. A meghatározás alapján négy eszköz került a kutatás fókuszába: az okostelefon, a netbook, a táblagép és az e-könyv olvasó.

 

A netezők harmada kütyü-tulajdonos

Ismertség szempontjából a képzeletbeli dobogó első helyét az okostelefon foglalja el; a kategória 97 százalékos ismertséggel bír a hazai internetezők körében, tehát gyakorlatilag szinte mindenki hallott már ilyen eszközről. A második helyre a netbook került, 92 százalékos ismertséggel; táblagépről vagy táblagépről a netezők négyötöde (81%) hallott, az utolsó helyen pedig az e-könyv olvasó “kullog” 71 százalékos ismertséggel.

Összességében a hazai internetezők 32 százaléka tartozik a kütyü-tulajdonosok körébe, azaz ennyien rendelkeznek legalább egy kütyüvel a vizsgált négy közül. Okostelefonja jelenleg az internetezők 29 százalékának van; 28 százalékuknak saját, 2 százalékuknak pedig céges (is). Az egyéb kütyük közül a leginkább elterjedt a netbook: 5% rendelkezik ilyen eszközzel; tabletje és e-könyv olvasója pedig 2-2 százaléknak van.

A kütyü ellátottság jelentősen eltér, ha különböző demográfiai változók mentén nézzük az eredményeket. Nem meglepő módon a férfiak, a fiatalok (18-29 évesek), a felsőfokú végzettségűek és a fővárosban élők körében a legmagasabb a kütyü-tulajdonosok aránya.

 

Háttérbe szorul az asztali számítógép

A kutatás vizsgálta azt is, milyen élethelyzetekben milyen eszközöket használnak internetezés céljából a hazai netezők. Az asztali számítógép szerepe egyre inkább háttérbe szorul még az otthoni használat tekintetében is. Bár a hazai internetezők háromnegyede még rendelkezik saját asztali számítógéppel, érdekes tény, hogy minden hatodik PC tulajdonos jellemzően nem használja asztali számítógépét internetezés céljából. A laptoppal rendelkezőkre döntően az eszköz otthoni használata jellemző: 86% szokta használni otthon internetezés céljából, és relatíve alacsony (47%) azoknak az aránya, akik bármilyen mobilitást igénylő élethelyzetben használják azt.

A kütyük esetén habár szintén nagyarányú az otthoni használat, a laptophoz képest valamivel intenzívebb használatot mértünk egyéb élethelyzetekben is: a kütyütulajdonosok 55 százaléka használja a kütyüjét jellemzően az otthonán kívül (is) internetezés céljából; például nyaraláskor vagy útközben (autóban, közlekedési eszközön). A mért adatok tehát alátámasztják azt a tendenciát, miszerint a laptopok egyre inkább átveszik az asztali számítógépek szerepét az otthoni internetezés tekintetében, a kütyük pedig a mobilitást igénylő élethelyzetekben győzedelmeskednek a laptopok felett.

A kütyükön leginkább használt funkciók az internetes böngészés, a zenehallgatás az eszköz memóriájáról, illetve az információkeresés az interneten; a kütyükkel rendelkezők kb. 60 százaléka végzi ezeket a tevékenységet legalább heti rendszerességgel a kütyüjén. Népszerű tevékenység még az emailezés, a térképhasználat-útvonaltervezés és a közösségi oldalak látogatása is. A vizsgált funkciók közül az RSS olvasó, hírolvasó használata és az elektronikus könyv olvasása a legkevésbé elterjedt.

 

Szárnyal az okostelefon

És hogy mire számíthatunk a közeljövőben, azaz az év utolsó hónapjaiban? A kütyük körében az okostelefonnál várható a legnagyobb penetráció emelkedés, a vásárlási szándékot alapul véve 3 hónap múlva várhatóan 4 százalékponttal emelkedik majd az okostelefonnal rendelkezők aránya. Érdekes tény, hogy ezen az 4 százalékon felül létezik egy olyan 2 százalékos réteg is, aki nagy valószínűséggel a már meglévő okostelefonját fogja egy újra cserélni.

A netbook, a táblagép és az e-könyv olvasó esetében összességében 1-1 százalékpontos penetráció-növekedés várható. Ezek az 1 százalékok ugyanakkor az eszközök jelenlegi penetrációját figyelembe véve szintén relatíve nagy piacbővülést jelentenek. A kütyük térhódítása még inkább szembeötlő, ha a várható növekedésüket a “hagyományos” eszközökével hasonlítjuk össze. A négy vizsgált “hagyományos” eszköz: a laptop, a hagyományos mobiltelefon, az asztali számítógép és a palmtop közül egyedül a laptopban van még növekedési potenciál, igazán intenzív ütemű bővülésre ugyanakkor már ennél az eszköznél sem számíthatunk.

 

NRC-Médiapiac Kütyüindex: 11,06

Annak érdekében, hogy negyedévente követni lehessen a kütyühelyzet változását a magyar internetezők körében, az NRC a Médiapiac.com-mal együttműködésben létrehozott egy olyan aggregált mutatószámot, az ún. NRC-Médiapiac Kütyüindexet, amely egy számban sűrítve mutatja be a hazai internetes társadalom kütyükhöz fűződő viszonyát. Az index tehát magába foglalja az okostelefonok illetve egyéb kütyük penetrációját illetve a kütyükön használt funkciók számát és a funkciók használatának gyakoriságát is.

[Az Index az egyéni szinten elért kütyü score-ok átlaga, amely 0-100-ig vehet fel értékeket. (Példaként: 0-ás kütyü score-t kap az, aki a négy vizsgált kütyü közül egyikkel sem rendelkezik. 100-as, azaz maximális kütyü score-t pedig az kaphat, aki 2 vagy több kütyüvel rendelkezik és az eszközök által elérhető funkciók döntő többségét napi szinten használja.)]

A hazai internetezők körében a Kütyüindex 2011 negyedik negyedévében 11,06. Messze vagyunk tehát még a maximális, 100-as Kütyüindextől…

A piaci trendek és a kutatás eredményei alapján is arra számíthatunk, hogy az NRC-Kütyüindex már a közeljövőben gyors ütemű növekedésnek indul majd. A kérdés csak a növekedés intenzitása illetve a mögötte álló okok: Vajon a kütyütulajdonosok számának növekedése vagy inkább a kütyükön elérhető funkciók intenzívebb használata emeli meg az indexet jelentősebb mértékben a következő negyedévben? Az NRC kutatócsapata úgy látja, hogy mindkét faktor jelentős mértékben hozzá fog járulni ehhez, hiszen a jelenlegi használók egyik napról a másikra fedeznek fel és szeretnek meg újabb és újabb funkciókat és applikációkat a kütyüjeiken. Emellett az egyébként is magas keresletet még fokozza az is – és a gyártók is arra számítanak – hogy az idei karácsony egyik legnépszerűbb ajándéka az okostelefon.

De hogy ténylegesen is hogyan alakul ez a piac? A választ mindig megtudhatjuk majd a kütyükutatás aktuális hullámának eredményeiből.

 

Molnár Judit

NRC, marketingkutató, tanácsadó

 

A kütyükutatás első hullámának eredményeit a Digitália konferenciánkon mutatta be az NRC két szakembere, Molnár Judit és Sági Ferenc. Ez a prezentáció elérhető (díjmentes regisztráció után) ezen a linken: https://www.mediapiac.com/konferencia/Digitalia/11/

Médiapiac

Megbírságolta a Tilos Rádiót és vidéki rádiókat vizsgált a Médiatanács

Korhatár-besorolási büntetést kapott a fővárosi adó.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága pénteki közleménye szerint a fővárosi Tilos Rádió szolgáltatójára 75 ezer forint bírságot rótt ki a Médiatanács, mert a 7térítő című műsorban elhangzott, következetesen trágár kifejezések ellenére nem 16-os korhatár-besorolással és nem a 21 és 5 óra közötti idősávban, hanem besorolás nélkül, reggel 7 és 9 óra között sugározta a vitatott műsort.

A grémium a szerződéses vállalások betartását vizsgálta több vidéki rádiónál. A nyíregyházi Karc FM 102,6 kevesebb magyar zenét, a dunaújvárosi Rádió 24 kevesebb hírt és közszolgálati, valamint a helyi közélettel foglalkozó, a mindennapi életet segítő műsort, míg a békéscsabai Csaba Rádió kevesebb szöveget és helyi közéleti műsort, valamint több zenét tett közzé, amiért a testület figyelmeztette a rádiók szolgáltatóit.

“A Médiatanács a jogi következmények kiszabásakor minden esetben a fokozatosság és az arányosság elve alapján, az ügyek összes körülményét figyelembe véve állapítja meg a jogkövetkezmények adott formáját, mértékét” – hangsúlyozták.

Bejelentés alapján olyan műsorokat is vizsgált a grémium, amelyeknél nem indít eljárásokat. Júniusban a TV2 Családi titkok című sorozat egyik epizódjában homoszexuális témával foglalkozó tartalmat sugároztak. A Médiatanács döntésénél elsősorban arra volt figyelemmel, hogy az elbírálásnál még a szigorúbb gyermekvédelmi szabályok nem alkalmazhatók, tekintettel arra, hogy a törvénymódosítás csak később lépett hatályba.

A testület az Úgytudjuk nevű sajtótermék augusztusi számában látható “Szerelem a Gayer parkban” című tartalom kapcsán sem indít eljárást, ugyanis az a kiskorúak védelme szempontjából ártalmas elemet nem tartalmazott.

A rádiós frekvenciapályázatokkal kapcsolatos döntésekről azt közölték, a Médiatanács megállapította, hogy a Szeged 87,9 MHz körzeti frekvencia kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázat eredménytelen, ugyanis az egyedül pályázó Radio Plus Kft. alakilag érvénytelen ajánlatot adott. A testület ugyanakkor a médiaszolgáltatási lehetőség újrapályáztatásáról döntött, és elfogadta a pályázati felhívás tervezetét. A Médiatanács emellett véglegesítette a körzeti Nyíregyháza 100,5 MHz pályázati felhívását.

A testület elvégezte a Tapolca 101,8 MHz, a Veszprém 94,6 MHz és a Tatabánya 107,0 MHz pályázati felhívásaira benyújtott egy-egy ajánlat alaki vizsgálatát: előbbi kettőnél nyilvántartásba vette a Katolikus Rádió Zrt.-t, míg utóbbinál a Karc FM Média Kft.-t.

A testület a szolgáltató kérelmére 60 napos ideiglenes hatósági szerződést köt a kisközösségi Gyöngyös 92,4 MHz használatára a Mátra Média Kulturális Egyesülettel – áll a közleményben.

Tovább olvasom

Médiapiac

Terheléses informatikai támadás az Origo ellen

Péntek reggel terheléses támadás érte az Origo weboldalát. A szerkesztőség 8 óra után nem sokkal észlelte, hogy az Origo oldala többször elérhetetlenné vált és válik mind az olvasók, mind szerkesztőség számára.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

A hiba pontos okát még vizsgálják, de az elsődleges vizsgálatok alapján megállapítható, hogy külső, terheléses támadás érte a weboldalt. 

Korábban a Mandiner oldalát is támadás érte, csütörtökön pedig a Békemenetet szervező CÖF-CÖKA honlapja ellen és a Magyar Hírlap ellen indult terheléses támadás, így egy ideig mindegyik oldal elérhetetlenné vált – emlékeztetett az Origo.  

Tovább olvasom

Médiapiac

Így újul meg 2022-ben a Duna Televízió

Hamarosan átalakul a közmédia főadója: 21. századi vizuális megjelenéssel és tartalommal készülnek a nézőknek a csatorna megújulására – jelentette be Papp Dániel, az MTVA vezérigazgatója a Figyelő aktuális számában, amelyben hangsúlyozta, az innováció a legfontosabb célkitűzés.

Közzétéve:

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

A 2011-ben létrejött Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap napjainkban másfélszer annyi tartalmat gyárt, mint az első évben. A tartalomgyártó vállalat célkitűzése, hogy folyamatosan magas minőséget nyújtson nézőinek, miközben a szolgáltatást olyan egyedülálló innovációkkal fejleszti, mint a megújult Időjárás-jelentés vagy az M4 Sport stúdiója. Papp Dániel, az MTVA vezérigazgatója a Figyelőnek adott interjújában kiemelte, az átalakulás folytonos: 2022-ben két nagy projektre készül a közmédia, a Duna Televízió, valamint az M5 oktatási-kulturális csatorna megújulására.

„Az építkezés folyamatos, teljes technológiamegújítás történik az infrastruktúránkban. Hamarosan önálló stúdiót kap az M5 és Duna csatorna. Olyan eszközparkot kapott az informatikai és a műszaki rendszer, amely a legmagasabb szintű kiszolgálást biztosítja egy 21. századi médiavállalat működéséhez. Amikor külföldi szakmai vendégeket fogadunk, azt szokták mondani, hogy ez az a színvonal, amihez hozzászoktak” –

fogalmazott a vállalatvezető, aki hozzátette, hogy mind tartalmilag, mind vizuálisan újdonságokra számíthatnak jövőre a közmédia nézői, amelynek előszele volt a közelmúltban bemutatott két nagyszabású produkció, a Toldi animációs film és a Rozmaring kunyhó bábjátéksorozat.

A szakember hozzátette: a közmédia felnőtt a XXI. századhoz, sok tekintetben már a médiapiaci innováció meghatározó szereplőjévé vált.

Példaként említette a közelmúlt egyik nagy fejlesztéseként a nyári olimpia és a labdarúgó-Európa-bajnokság közvetítésére létrehozott webes lebonyolító rendszert, amellyel a hazai médiapiacon egyedüliként lehetővé vált, hogy a különböző mérkőzések párhuzamosan nyomon követhetők legyenek.

A teljes interjú Papp Dániel vezérigazgatóval a Figyelő aktuális számában olvasható.

(Borítókép: Papp Dániel, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelõ Alap /MTVA/ megbízott vezérigazgatója a Süsü, a sárkány címû bábfilmsorozat mesehõseirõl készült alkalmi bélyegblokk forgalomba bocsátásán Budapesten, az MTVA székházában 2019. szeptember 2-án.)

Tovább olvasom