Médiapiac
„A közösségi médiát a hagyományos PR természetes evolúciójának tekintem”
Dirk Singer már több díjnyertes ügynökséget is alapított. Most éppen a vizuális közösségi média érdekli, így többek között arról kérdeztük, hogy forradalmat csinál-e a Google Glass.
Az interjú elsőként a Médiapiac szaklap május-júniusi számában, a “Mi újság Digitáliában?” melléklet részeként jelent meg. A szakemberrel az ICEEfesten készítettünk interjút, konferenciabeszámolónk elolvasható ezen a linken.
 |
| Dirk Singer |
A LinkedIn-profilján azt írja, hogy a média- és reklámiparban dolgozik a “kilencvenes évek betárcsázós időszaka óta”. Mi a legfontosabb öt dolog, amely azóta ebben az iparágban történt, s amely paradigmaváltáshoz vezetett napjainkra (már ha hisz abban, hogy ilyesmi bekövetkezett).
Ha öt dolgot kellene megemlítenem, akkor azok a következők lennének:
1. Radikálisan megváltozott, ahogyan fogyasztunk, és ahogyan megosztjuk egymással az élményeket, az információkat. A print média az OECD-országok zömében csökkenőben van, főleg az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban. Ez pedig azt jelenti, hogy a hírek más módon indulnak útjukra.
2. Ebből eredően nagyon megváltozott a problémák kezelése, a válságmenedzsment, ahogyan azt sok márka megtanulhatta a saját kárán. Van egy ökölszabályom, amely szerint mindössze négy óra telik el aközött, hogy valami megjelenik a közösségi médiában, és bekerül a mainstream médiába.
3. Megváltozott, hogy hogyan szólnak hozzánk a fogyasztók. Korábban csak úgy hallathatták a hangjukat, ha felhívtak egy ügyfélszolgálati számot, vagy írtak egy levelet, amik egyaránt némi erőfeszítésbe kerültek. Most azonban ha valamit megfogalmaznak egy márkáról, az többnyire gyorsan, nagy nyilvánosság előtt történik, és – például a Twitteren – lehetőség van rá, hogy a megszólaló legalább részben megőrizze a névtelenségét.
4. Más képességekre van szükségünk, ha marketingesként akarunk helytállni. A brit piacon biztosan nem talál olyan újságírót, aki ne lenne aktív a Twitteren. Egy marketinges nagyon nehezen boldogul el a munkájával, ha legalább valamilyen szinten nem érti a közösségi média működését.
5. Az online közeg mérsékelte az emberek márkahűségét. Megint csak nézzük a hírek területét. Az olyan, rendkívül népszerű alkalmazások, mint a Flipboard vagy a Zite, radikálisan lecsökkentették a hírmédiamárkák fontosságát, és az általuk kínáltakat generikus tartalommá változtatták.
Ön a legdühöngőbb válságidőszakban, 2010-ben alapította a második ügynökségét. Hogy jött az ötlet?
Valóban, a Rabbit 2010-ben, a válság alatt indult útjára, de a gazdaság általános helyzetétől eltekintve a digitális média akkor is olyan terület volt, amelyre a márkák pénzt kívántak költeni. Úgy vélem továbbá, hogy a nehéz helyzetben elindított vállalkozások jobban teljesítenek. Például az előző ügynökségem, a Cow a 2001-es miniválság alatt lépett piacra.
A Rabbitet “digitális PR és közösségimédia-ügynökségként” határozza meg. Ez azt jelenti, hogy a közösségi médiát elsődlegesen PR-eszköznek tartja a márkatulajdonosok szempontjából?
A PR elsősorban a percepciók alakításáról és kezeléséről szól. Ebből eredően a közösségi médiát a hagyományos PR természetes evolúciójának tekintem. Egyébként nemrégiben elkezdtem a Rabbitet másképp definiálni, mostanában a “közösségi PR-ügynökség” meghatározást használom rá.
Mit gondol a ROI-központú gondolkodásról, ha a közösségi médiával kapcsolatban merül fel?
Jobban szeretem az olyan gondolkodást, amely a képességekből indul ki. Úgy vélem, hogy a közösségi médiában való hatékony jelenléthez jó ötletekre és a marketingmix egészének megértésére van szükség. Nincs ebben tehát semmi különös. Azt gondolom továbbá, hogy át kell látnod a közösségi médiából kinyerhető adatokat és számokat, el kell fogadnod a különböző közösségek saját viselkedési kódexét, és meg kell ismerned a különböző eszközöket és azok eltérő használatát.
Mostanában a vizuális közösségi média iránt mutat nagyobb érdeklődést. Mit jelent a márkatulajdonosok és a digitális ügynökségek számára e terület térnyerése?
Van egy mondás, miszerint egy kép többet ér ezer szónál; és a tények visszaigazolják ezt. Például 2011 novemberében a Facebook hírfolyamának ötödét alkották képet, most pedig a felét. Emellett az olyan Facebook-posztok, amelyekben képek, albumok vagy videók szerepelnek, száz százalékkal magasabb elköteleződési rátát érnek el, mint a pusztán szövegesek.
Weboldalán egy bejegyzésben azt a kérdést teszi fel, hogy vajon a hordható eszközök, amilyen a Google Glass is, jelentik-e a következő fotóforradalmat. A legtöbb felhasználó és márka még ott tart, hogy miként lehetne elboldogulni az okostelefonokkal és az ezeken elérhető vizuális élménnyel. A Google Glass és versenytársai hogyan fogják megváltoztatni a vizuális web világát, és mainstream képernyővé válhatnak-e?
Szerintem a hordható eszközökben megvan a potenciál arra, hogy diszruptívvá váljanak, de nem a Google Glassban. Olvastam egy párhuzamot, miszerint a Google Glass olyan, mint amilyen a Newton volt az iPad számára (az Apple 1987-ben dobta piacra a Newton nevű digitális személyi asszisztenst, és hivatalosan 1998-ban vonta ki onnan – a szerk.). Azaz egy, a korát messze megelőző ötlet. A jövőben a Google Glasst olyan valaminek fogjuk látni, ami valami nagyobb és jobb előfutára volt.
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás
Médiapiac
Az EU eljárást indított a TikTok ellen a TikTok Lite elindítása miatt
Az Európai Bizottság eljárást indított a TikTok ellen a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály (DSA) alapján, mert előzetes megállapítások szerint a TikTok Lite franciaországi és spanyolországi elindítását megelőzően az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére – tájékoztatott a brüsszeli testület.
Az uniós bizottság közleménye szerint
az eljárás célja annak megállapítása, hogy a kínai ByteDance tulajdonában álló TikTok megsértette-e a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt, amikor elindította a TikTok Lite-ot Franciaországban és Spanyolországban anélkül, hogy az online óriásplatformok esetében kötelező értékelési jelentést nyújtott volna a lehetséges kockázatok mérséklésére.
Az Európai Bizottság aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a TikTok Lite Task and Reward nevű programot, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy az alkalmazáson belül bizonyos feladatok, így például videók megtekintése, tartalom kedvelése, barátok meghívása során pontokat szerezzenek, az üzemeltető anélkül indította el, hogy előzetesen értékelte volna az azzal járó kockázatokat, különösen a platform függőséget okozó hatásával kapcsolatosan.
Különös aggodalomra ad okot, hogy az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére, ugyanis a TikTokon nem állnak rendelkezésre hatékony életkor-ellenőrző mechanizmusok.
Amennyiben a felsorolt aggodalmak bizonyítást nyernek, a mulasztások a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály vonatkozó cikkeinek megsértését jelentenék – hívták fel a figyelmet.
A TikToknak április 23-ig kell benyújtania a kockázatértékelési jelentését az Európai Bizottság részére, és május 3-ig az összes kért információt a brüsszeli testület rendelkezésére kell bocsátania.
Abban az esetben, ha a TikTok a megadott határidőn belül nem válaszol, az uniós bizottság a szolgáltató teljes éves jövedelmének vagy világméretű forgalmának 1 százalékáig terjedő pénzbírságot, valamint a szolgáltató átlagos napi jövedelmének vagy világszintű éves árbevételének legfeljebb 5 százalékát kitevő kényszerítő bírságot szabhat ki – közölték.
Mivel a brüsszeli testület szerint “fennáll a felhasználók mentális egészsége súlyos károsodásának kockázata”, arról tájékoztatta a TikTokot, hogy ideiglenes intézkedéseket kíván bevezetni a TikTok Lite érintett programjának felfüggesztésére az egész EU-ban a program biztonságosságának értékeléséig.
Az Európai Bizottság emlékeztetett, hogy ez a második eljárás a TikTokkal szemben a hatékony életkor-ellenőrzési mechanizmusok hiánya és a platform feltételezett függőséget okozó kialakítása miatt. A február 19-én kezdődött eljárást a brüsszeli testület azért indította, mert előzetes vizsgálatai alapján a TikTok “feltételezhetően nem tesz eleget a kiskorúakat érő negatív hatások kezelésére”.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
Politikusok, sportolók és hírességek szerepeltek a leggyakrabban tavaly az online médiában
Politikusok, sportolók, hazai és külföldi hírességek szerepelnek a leggyakrabban említett nevek között, amelyek megjelentek az online médiatérben 2023-ban. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 93 népszerű médiafelület – televíziós csatornák, újságok, rádiók honlapjai, valamint hírportálok, közösségimédia-felületek, fórumok és blogok – elemzésével azt vizsgálta, kik álltak a hírek és a közbeszéd fókuszában, valamint azt is, hogy Magyarország és a nagyvilág helyszínei közül melyek szerepeltek a legtöbbet.
Az NMHH kommunikációs igazgatósága kedden azt közölte az MTI-vel, hogy
az ezer legtöbbször említett ismert ember nevével összesen egymillió alkalommal lehetett találkozni a neten, köztük domináltak a hazai szereplők, illetve a férfiak.
A leggyakoribb száz név esetében az említések több mint felét politikából ismert emberek tették ki, csaknem harmaduk médiaszereplőhöz vagy hírességhez volt köthető, 14 százalékban pedig sportolókról lehetett olvasni az online felületeken.
Kiemelték, hogy
2023-ban a legtöbbször említett név az online médiatérben Orbán Viktor miniszterelnöké volt, 92 ezer alkalommal.
A kormányfő leginkább a Kossuth rádióban adott interjúi és bejelentései miatt került fókuszba. Neve egy átlagosnak nevezhető napon 250 alkalommal jelent meg, legtöbbet december 15-én és 21-én említették.
Magyarország miniszterelnökét a külügyminiszter, Szijjártó Péter követte, 27 ezres értékkel, harmadik helyen pedig Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerepelt, nevével 14 ezer alkalommal lehetett találkozni
– írták.
Az év során többször kiemelkedett egy-egy közszereplő a mindennapi közbeszédből: két kiváló magyar kutató is jelentős említést ért el, október 2-án Karikó Katalint (682 említés) tüntették ki orvostudományi Nobel-díjjal, másnap pedig Krausz Ferencet (330) díjazták a fizikában elért kiemelkedő munkásságáért.
Úgy folytatták, hogy akadtak lesújtó, tragikus események is, mint például Vágó István (312) volt televíziós műsorvezető, vagy épp a Mount Everest megmászására induló, majd eltűnő Suhajda Szilárd halálhíre (338), a hegymászó hollétéről utoljára május 25-én hallhatott a világ.
Tavaly a külföldiek toplistáján legtöbbet Vlagyimir Putyin (49 ezer) orosz, Volodimir Zelenszkij (25 ezer) ukrán elnök és Joe Biden (15 ezer) az Egyesült Államok vezetője szerepelt.
Európán kívüliként az első tíz ember között feltűnt még Donald Trump volt amerikai elnök, illetve Benjámín Netanjáhu jelenlegi izraeli miniszterelnök is.
A nemzetközi hírességek között olyan embereket gyászolt a média, mint a Jóbarátok sorozat szereplője, Matthew Perry (446), Tina Turner (228) énekesnő vagy Elvis lánya, Marie Presley (188)
– tették hozzá.
Az online médiatérben megjelent földrajzi helynevek esetében tízből négy magyar vonatkozású volt. Négy esetben az említés európai országgal vagy várossal, míg a fennmaradó részben a világ többi tájával volt kapcsolatos.
A kutatás szerint az év során Magyarországot 191 ezer alkalommal említették meg a vizsgált médiatermékek, Budapestet pedig 151 ezerszer. Magyarországot és fővárosát a sportrendezvények idején kifejezetten gyakran, legalább ezerszer emlegették.
A kulturális események is nagy visszhangot váltottak ki: kiemelkedett Ferenc pápa áprilisi látogatása, a magyar fővárost ekkor csaknem négyezerszer említették. A további magyar helyszíneket illetően háromezernél is több említést főleg a vármegyeszékhelyek, a nagyobb városok és a Balaton értek el – fűzték hozzá.
A külföldi földrajzi neveket elemezve kitűnik a kiemelt jelentőségű háborúk hírértéke (Ukrajna, Oroszország, Izrael), az Európai Unióhoz (Brüsszel, tagországok és azok fővárosai), illetve a fontosabb külpolitikai partnerekhez (Kína, USA, Törökország) fűződő történések bemutatása.
Egyes napok statisztikáit elemezve kiemelkedik többi között Liverpool (460) Szoboszlai Dominik, a magyar válogatott csapatkapitányának szerződésével kapcsolatban, továbbá néhány szomorú esemény helyszíne is, mint például Törökország (725), a februári tragikus földrengés idején vagy Prága (424) a Károly Egyetemnél meggyilkolt és megsebesített emberek miatt – áll a közleményben.
Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke beszédet mond a Fidesz-KDNP európai választási kampányindító rendezvényén a Millenárison 2024. április 19-én