Kövess minket!

Médiapiac

A közösségi média veszélyt jelent a demokráciára

A Deloitte és az Allensbach Demoszkópiai Intézet közös jelentése szerint a kibertér fejlettsége elért egy olyan szintet, amelyen a rendszerek a demokratikus folyamatokat veszélyeztethetik.

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Közzétette a Deloitte-tal közösen készített idei kiberbiztonsági jelentését az Allensbach Demoszkópiai Intézet. A jelentés készítői a kibertérben megjelenő valamennyi biztonsági kockázatot igyekeznek feltárni, s bár a tanulmányt kifejezetten Németországra vonatkozóan készítették el, a dokumentumból számos tanulságos következtetést le lehet vonni.

Összességében azt, hogy Németország integritását ma három tényező veszélyezteti a kibertérben: a kibervírusok, a rosszindulatú szoftverek (malware-ek) és az álhírek. Mindeközbena közösségi média platformjain rendszeresen visszaélnek a személyes adatokkal,

de jelentős számban történtek kibertámadások által megvalósított adatlopások és kritikus infrastruktúrák (pl. energiahálózat, kórházak) elleni kibertámadások is.

Nemcsak Németországra, hanem általánosságban is igaz, hogy a közösségi média kimutatható veszélyt jelent a demokratikus folyamatokra nézve. A közösségi média a világ fejlett részein a mindennapi élet szerves részévé vált. Mint írják az a jelentés készítői, a vállalkozók 58 százaléka esetében a közösségi média használatából eredő előnyök meghaladják az abból adódó hátrányokat, ugyanez a szám a politikusok esetében pedig 60 százalék. 

Ha azonban a politikusok véleményét tágabb kontextusban vesszük alapul, akkor arra az eredményre juthatunk, hogy – legalábbis a német – politikusoknak több mint 55 százaléka tart attól, hogya közösségi média negatívan befolyásolja a véleményformálást, amely lényegében a demokratikus folyamatok alapja.

Különösen az ilyen platformokon kifejezetten gyorsan terjedő álhírek jelentenek veszélyt.

További, az álhíreknél alattomosabb probléma a közösségi médiával kapcsolatban a platformokon formálódó véleménybuborékok kérdése: aki egy ilyenbe bekerül, jó eséllyel elzárja magától a valódi közbeszédben való részvétel lehetőségétől. Az Allensbach arra jutott, hogy felhasználók egy részét oly mélyen „kebelezi be” ez a véleménybuborék, hogy később nem is képes az azon kívül eső véleményekhez hozzáférni.

A német politikusok túlnyomó többsége úgy véli hogya véleménybuborékok jelentősen veszélyeztetik a demokratikus folyamatokat. 

Hasonlóan aggasztó jelenséget tárt fel az Allensbach, amikor a gyűlöletbeszéd dömpingszerű terjedéséről értekezett. Az interneten ugyanis sokan az anonimitásuk álcája mögül csaknem tét nélkül tehetnek közzé gyűlöletkeltő tartalmakat. Németországban a vállalati szektor 15, a politikusok közösségének pedig 49 százaléka találta már magát szembe ilyen jelenséggel. Megoldást jelenthetne erre egyfelől az információs hatóság irányelveinek megerősítése, másfelől pedig az állampolgárok tudatosságának növelése e téren.

A jelentés készítői szólnak arról is, hogy az egyre növekvő és gyorsuló digitalizációhoz egyfajta kockázatos függőség is társul az olyan technológiai „nagyhatalmakkal” szemben, mint például az Egyesült Államok.

A kibertechnológia előrehaladásával ugyanis egyre szövevényesebb kapcsolat jön létre a világ különböző részei között, lehetővé téve akár az USA, akár más államok titkosszolgálatainak, hogy kihasználják a függőségi viszonyban rejlő lehetőségeket.

Éppen ezért a német ipar képviselőinek 82 százaléka,a politikusoknak pedig a 93 százaléka kívánja azt, hogy a kibertechnológia Európát érintő részét a kontinensen fejlesszék tovább. 

Az Allensbach a hatósági felvigyázás és a felhasználói tudatosságnövelés mellett a kiegyensúlyozott szabályozást is fontosnak tartja. Megjegyzendő, hogy nemrégiben került elfogadásra az Európai Unióban a világ legambiciózusabb egyúttal legszigorúbb adatvédelmi rendelete. A jogszabályról épp mostanában derült ki, hogya GDPR érvényesülését pontosan ott akadályozzák az érvényesülését, ahol erre a legnagyobb szükség lenne: Írországban.

Itt van ugyanis a legtöbb globális tech cég (például a Facebook) európai telephelye, vagyis aki Európában a Facebookot bárhogyan is el akarná számoltatni, azt legnagyobb eséllyel Írországban tudná – ha az ottani adatvédelmi hatóság ehhez asszisztálna – írja a Mandiner.

Médiapiac

Elindult a Mediaworks Hírcentrumának podcastja

A Narratíva első adásának vendége Szánthó Miklós, a KESMA elnöke, az Alapjogokért Központ igazgatója és Trombitás Kristóf publicista volt.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Elindult a Mediaworks Hírcentrumának podcastadása. Az első adásban Heiter Dávid Tamás műsorvezető Szánthó Miklóssal, a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) elnökével, az Alapjogokért Központ igazgatójával és Trombitás Kristóf publicistával beszélgetett az aktuális médiapiaci viszonyokról, valamint az ehhez kapcsolódó politikai folyamatokról – közölte a Mediaworks Hírcentruma. 

Szánthó Miklós többek között arról értekezett, hogy ugyan

 a 90-es éveket követően formailag biztosítva volt a sajtószabadság, de közéleti és politikai értelemben egy erőteljes balliberális monopólium volt jelen, amely az ehhez tartozó körök szerint a független sajtópiacot jelentette.

 A KESMA elnöke továbbá hangsúlyozta, hogy a jobboldalhoz köthető vállalkozók már korábban is tettek kísérletet arra, hogy új típusú médiafelületek jöhessenek létre, ez a folyamat azonban a 2010-es éveket követően felerősödött. 

A Narratíva első adásának résztvevői, fotó: Mediaworks Hírcentrum

Kiemelte, hogy 

a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány lett a szimbóluma annak, hogy a médiaviszonyokat uraló posztkommunista örökség megroppant, de ez egyáltalán nem a jobboldal térfoglalását jelenti, csupán elindultunk egy kiegyensúlyozott médiapiac felé.

Az első adást itt a Videa.hu videómegosztón vagy itt tudja meghallgatni:

Tovább olvasom

Médiapiac

Elhunyt Balogh Mária, a magyar televíziózás első női riportere

Nyolcvanöt éves korában, hosszan tartó súlyos betegség után elhunyt Balogh Mária, a magyar televíziózás első női riportere – közölte a Magyar Újságírók Szövetsége (MÚOSZ) vasárnap az MTI-vel.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

A szövetség honlapján is közzétett méltatásában azt írták: Balogh Mária az MTV-ben egész munkássága során az elesettek, a kiszolgáltatottak érdekében készített műsorokat. Hangvétele, közvetlen stílusa évtizedekig szolgált mintául az újabb generációknak.

Ebédszünet című műsorával, amely a munkásemberek érdekvédelmét szolgálta, műfajt teremtett – emelték ki. Vezette az Ifjúsági Osztályt, igazgatója volt a Miskolci televíziós fesztiválnak, 2013 óta a MÚOSZ tiszteletbeli tagja, 2019 óta pedig Aranytoll-díjas volt.

Hozzátették: Balogh Mária egyedül nevelte fel mozgássérült, fogyatékossággal élő unokaöccsét, akiről még betegsége idején is, egészen haláláig gondoskodott.

Halálával a televíziózás hőskorának kiemelkedő személyiségét vesztette el a szakma – fűzték hozzá.

Tovább olvasom

Médiapiac

Lemondott a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke

Október 31-től távozik posztjáról Karas Mónika.

Közzétéve:

MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

A híradó információi szerint Karas Monika az Állami Számvevőszék alelnökeként folytatja munkáját.

Az M1 úgy tudja, hogy Karas Monika utódja a médiahatóság élén Koltay András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora lesz.

Az NMHH kommunikációs igazgatósága a híradónak megerősítette a Karas Monika lemondásáról szóló hírt.

Borítókép: Karas Monika, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság volt elnöke

Tovább olvasom