Kövess minket!

Médiapiac

A közösségi média veszélyt jelent a demokráciára

A Deloitte és az Allensbach Demoszkópiai Intézet közös jelentése szerint a kibertér fejlettsége elért egy olyan szintet, amelyen a rendszerek a demokratikus folyamatokat veszélyeztethetik.

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Közzétette a Deloitte-tal közösen készített idei kiberbiztonsági jelentését az Allensbach Demoszkópiai Intézet. A jelentés készítői a kibertérben megjelenő valamennyi biztonsági kockázatot igyekeznek feltárni, s bár a tanulmányt kifejezetten Németországra vonatkozóan készítették el, a dokumentumból számos tanulságos következtetést le lehet vonni.

Összességében azt, hogy Németország integritását ma három tényező veszélyezteti a kibertérben: a kibervírusok, a rosszindulatú szoftverek (malware-ek) és az álhírek. Mindeközbena közösségi média platformjain rendszeresen visszaélnek a személyes adatokkal,

de jelentős számban történtek kibertámadások által megvalósított adatlopások és kritikus infrastruktúrák (pl. energiahálózat, kórházak) elleni kibertámadások is.

Nemcsak Németországra, hanem általánosságban is igaz, hogy a közösségi média kimutatható veszélyt jelent a demokratikus folyamatokra nézve. A közösségi média a világ fejlett részein a mindennapi élet szerves részévé vált. Mint írják az a jelentés készítői, a vállalkozók 58 százaléka esetében a közösségi média használatából eredő előnyök meghaladják az abból adódó hátrányokat, ugyanez a szám a politikusok esetében pedig 60 százalék. 

Ha azonban a politikusok véleményét tágabb kontextusban vesszük alapul, akkor arra az eredményre juthatunk, hogy – legalábbis a német – politikusoknak több mint 55 százaléka tart attól, hogya közösségi média negatívan befolyásolja a véleményformálást, amely lényegében a demokratikus folyamatok alapja.

Különösen az ilyen platformokon kifejezetten gyorsan terjedő álhírek jelentenek veszélyt.

További, az álhíreknél alattomosabb probléma a közösségi médiával kapcsolatban a platformokon formálódó véleménybuborékok kérdése: aki egy ilyenbe bekerül, jó eséllyel elzárja magától a valódi közbeszédben való részvétel lehetőségétől. Az Allensbach arra jutott, hogy felhasználók egy részét oly mélyen „kebelezi be” ez a véleménybuborék, hogy később nem is képes az azon kívül eső véleményekhez hozzáférni.

A német politikusok túlnyomó többsége úgy véli hogya véleménybuborékok jelentősen veszélyeztetik a demokratikus folyamatokat. 

Hasonlóan aggasztó jelenséget tárt fel az Allensbach, amikor a gyűlöletbeszéd dömpingszerű terjedéséről értekezett. Az interneten ugyanis sokan az anonimitásuk álcája mögül csaknem tét nélkül tehetnek közzé gyűlöletkeltő tartalmakat. Németországban a vállalati szektor 15, a politikusok közösségének pedig 49 százaléka találta már magát szembe ilyen jelenséggel. Megoldást jelenthetne erre egyfelől az információs hatóság irányelveinek megerősítése, másfelől pedig az állampolgárok tudatosságának növelése e téren.

A jelentés készítői szólnak arról is, hogy az egyre növekvő és gyorsuló digitalizációhoz egyfajta kockázatos függőség is társul az olyan technológiai „nagyhatalmakkal” szemben, mint például az Egyesült Államok.

A kibertechnológia előrehaladásával ugyanis egyre szövevényesebb kapcsolat jön létre a világ különböző részei között, lehetővé téve akár az USA, akár más államok titkosszolgálatainak, hogy kihasználják a függőségi viszonyban rejlő lehetőségeket.

Éppen ezért a német ipar képviselőinek 82 százaléka,a politikusoknak pedig a 93 százaléka kívánja azt, hogy a kibertechnológia Európát érintő részét a kontinensen fejlesszék tovább. 

Az Allensbach a hatósági felvigyázás és a felhasználói tudatosságnövelés mellett a kiegyensúlyozott szabályozást is fontosnak tartja. Megjegyzendő, hogy nemrégiben került elfogadásra az Európai Unióban a világ legambiciózusabb egyúttal legszigorúbb adatvédelmi rendelete. A jogszabályról épp mostanában derült ki, hogya GDPR érvényesülését pontosan ott akadályozzák az érvényesülését, ahol erre a legnagyobb szükség lenne: Írországban.

Itt van ugyanis a legtöbb globális tech cég (például a Facebook) európai telephelye, vagyis aki Európában a Facebookot bárhogyan is el akarná számoltatni, azt legnagyobb eséllyel Írországban tudná – ha az ottani adatvédelmi hatóság ehhez asszisztálna – írja a Mandiner.

Médiapiac

Biden elnök trágár módon szidalmazta a Fox News tudósítóját

Joe Biden amerikai elnök bocsánatot kért Peter Doocy-tól, a Fox News televíziós csatorna tudósítójától, miután egy fehér házi sajtótájékoztató végén az elnök a még bekapcsolt mikrofonba azt mondta róla, hogy a “k..va anyját, de hülye!” – jelentette a Newsweek amerikai hetilap kedden.

Közzétéve:

Fotó: MTI/EPA/Sipa USA pool/Oliver Contreras

A mérsékelt liberális magazin online tudósítása szerint Biden elnök kormányzati tisztségviselőkkel találkozott hétfő délután a Fehér Házban, hogy az Egyesült Államokat sújtó magas inflációval kapcsolatos lehetséges megoldásokról folytasson megbeszélést. A találkozón újságírók is jelen voltak a teremben, és többen kérdéseket kiabáltak az elnök felé a megbeszélés végén.

Már távozás közben Peter Doocy azt kérdezte Joe Bidentől, hogy szerinte az infláció “politikai teher lesz-e a novemberi időközi választásokon”, mire az elnök – aki láthatóan nem tudta, hogy mikrofonja még be van kapcsolva – szó szerint azt mondta: “Nagy előnyt jelent – a magasabb infláció. A k..va anyját, de hülye!”  

A CNN amerikai hírtelevízió szerint Biden elnök később felhívta Doocy-t, és bocsánatot kért tőle a megjegyzésért, amelyet Doocy is megerősített a Fox News csatornának, elmondva, hogy az elnök a telefonban azt mondta neki: “személyesen semmi bajom nincs veled”.

Az eset után Joe Biden számos bírálatot kapott republikánus közszereplőktől. Charlie Kirk konzervatív kommentátor Twitter- üzenetében azt írta: “emlékszem még azokra az időkre, amikor [Donald] Trump valami hasonlót csinált, akkor egy hétig ez uralta a hírfolyamot, és végtelen számú, önmagukat felmagasztaló véleménycikkek és tárcák jelentek meg ‘az újságírók elleni értelmetlen támadásokról’ a publicisták tollából”.

Mások azonban védelmükbe vették az elnököt. Tommy Vietor politikai kommentátor azt írta a Twitteren: “nézzétek. mielőtt végtelen zsolozsmázásba és a kulturált hangvételhez történő visszatérés fontosságának hangsúlyozásába kezdenénk, nem lehetne, hogy őszintén elismerjük, hogy itt mindenki nyert? Biden kiereszthette a gőzt. A demokraták jót nevettek. Doocy végtelen hosszúságú élő adásban játszhatja el az áldozat szerepét. Senki sem kér bocsánatot. Nevessetek egyet, aztán haladjunk tovább!”.

Nem ez volt Biden elnök első esete a bekapcsolt mikrofonnal. 2010-ben, miután Barack Obama akkori elnök aláírta az egészségügy reformjáról szóló törvényt, Joe Biden akkori alelnök egy bekapcsolt mikrofon szerint azt súgta az elnök fülébe, hogy ez egy “kib.ott nagy jelentőségű megállapodás”.

Tovább olvasom

Médiapiac

A Dal 2022 – Szombaton lesz az első válogató adás

Az első válogató adással szombaton indul A Dal 2022. A közmédia dalválasztó élő showműsora új műsorvezető párossal, megújult zsűrivel és rendhagyó zenei koncepcióval várja a nézőket a Dunán.

Közzétéve:

MTI/Cseke Csilla

Az MTVA közleménye szerint ismét a magyar zenéké lesz a főszerep, és a zsűri ez alkalommal is a közönséggel együtt keresi az év dalát. Idén is negyven produkció versenyez, a dalok minden adásban élőben hangzanak el, és a döntősök szimfonikus változatban lesznek hallhatók a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának kíséretében.

A Dal első válogató adása január 29-én, szombaton 19 óra 35 perctől lesz látható és hallható a megújult Dunán. A műsorban tíz versenydal hangzik el: fellép Erdős Fruzsi (dalának címe: Azt beszélik), a Kies (Nem félek), Kijube (Holnap majd elhiszem), Majoros Csenge (Földöntúli szerelem), a Pankastic! (Hosszú volt a nyár), a Prove (Karambol), a Ruby Harlem & Roy (Még ma este), Sándor Szofi (21 gramm), az Easy Babies (Szerelem) és Ya Ou (Zsákutca).

A Dal 2022-ben újra helyet foglal a zsűriben Wolf Kati énekesnő, aki 2012-ben már volt zsűritag, majd 2015-ben és 2020-ban versenyzőként szerepelt a műsorban. Mező Misi, a Magna Cum Laude énekese negyedik alkalommal lesz benne a zsűriben, Ferenczi György, az 1ső Pesti Rackák frontembere, szájharmonikása, hegedűse másodszor vesz részt a dalválasztásban, a negyedik zsűritag, Egri Péter, a rockabilly magyar nagykövete pedig korábban zenekarával, a Mystery Ganggel állt A Dal színpadán.

A dalverseny új műsorvezető párosa Rókusfalvy Lili és Király Viktor. Előbbi A Dal 2020-ban már volt házigazda, utóbbi versenyzőként szerepelt többször a műsorban: 2012-ben testvéreivel, 2014-ben és 2018-ban szólóprodukcióval jutott a döntőig.

A négy válogatóból adásonként öt, összesen húsz dal jut tovább a két elődöntőbe: négy produkció a zsűri pontjai alapján, az ötödik a közönség szavazataival. Az elődöntőkből négy-négy dal kerül a fináléba, így nyolc dalt hallhatnak újra a nézők, amelyek közül márciusban kiderül, melyik lesz Magyarország slágere 2022-ben. A végső győztesről idén is a közönség dönt.

A győztes dal előadója Az Év Dala 2022, egyben a Petőfi Zenei Díj Év dala 2022 elismerésben részesül, emellett tízmillió forintot kap produkciója fejlesztésére, valamint egy tízdalos stúdiólemezt és az egyik felvételhez videoklipet készíthet. A döntőbe jutott nyolc dal minden előadója gazdagodik zenei pályájára fordítható nyereménnyel. Idén is odaítélik a legjobb dalszövegért járó díjat, valamint az Akusztik Dalverseny fődíját.

Részletes információk A Dal Facebook- és Instagram-oldalán, a műsorvezetők közösségimédia-felületein, az adal.hu-n, valamint a műsor hivatalos YouTube-csatornáján találhatók.

Borítókép: Az év férfi előadója díj átadója, Wolf Kati énekesnő, a Dal 2022 zsűritagja a Petőfi Zenei Díjak átadásán az MTVA óbudai gyártóbázisának stúdiójában 2022. január 20-án

Tovább olvasom

Médiapiac

Dzsihádra felszólító weboldalt tiltott be a francia belügyminiszter

A francia belügyminiszter vasárnap az M6 televízió képernyőjén jelentette be, hogy elrendelte a 2012-ben létrehozott és az Egyenes út névre keresztelt szalafista weboldal felszámolását.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Az online felület évek óta a francia hatóságok megfigyelése alatt áll, Gérald Darmanin elmondása szerint a portálnak jelentős szerepe volt a radikális iszlamista tanok terjesztésében, a gyűlöletkeltésben és a dzsihád hirdetésében. A belügyminiszter szerint a portál egyfajta online kiadóként funkcionált, amely a francia titkosszolgálatok által is megfigyelt radikális imámok prédikációiról készült felvételeket is sugározta.

A weboldal egyik ilyen állandó prédikátora volt a pantin-i mecset volt imámja, Ibrahim Abou Talha is, akit a francia történelemtanár, Samuel Paty lefejezése után eltávolítottak a mecset éléről, mert megosztotta a hívek között azt a videót, amelyben az egyik diák apja a muszlim diákok elleni diszkriminációval vádolta a tanárt, és amely az oktató lefejezéséhez vezetett.

Ugyancsak az Egyenes út weboldal radikális prédikátorai között szerepelt az a Youssef Abou Anas is, aki az Ecquevilly településen bezárt mecset egykori, szalafista imámjaként tartanak azóta is számon a francia hatóságok. Abou Anas rendszeresen szólította fel híveit a nők, a zsidók és a keresztények elleni erőszakra – írta a Magyar Nemzet

Tovább olvasom