Kövess minket!

Médiapiac

A közösségi média veszélyt jelent a demokráciára

A Deloitte és az Allensbach Demoszkópiai Intézet közös jelentése szerint a kibertér fejlettsége elért egy olyan szintet, amelyen a rendszerek a demokratikus folyamatokat veszélyeztethetik.

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Közzétette a Deloitte-tal közösen készített idei kiberbiztonsági jelentését az Allensbach Demoszkópiai Intézet. A jelentés készítői a kibertérben megjelenő valamennyi biztonsági kockázatot igyekeznek feltárni, s bár a tanulmányt kifejezetten Németországra vonatkozóan készítették el, a dokumentumból számos tanulságos következtetést le lehet vonni.

Összességében azt, hogy Németország integritását ma három tényező veszélyezteti a kibertérben: a kibervírusok, a rosszindulatú szoftverek (malware-ek) és az álhírek. Mindeközbena közösségi média platformjain rendszeresen visszaélnek a személyes adatokkal,

de jelentős számban történtek kibertámadások által megvalósított adatlopások és kritikus infrastruktúrák (pl. energiahálózat, kórházak) elleni kibertámadások is.

Nemcsak Németországra, hanem általánosságban is igaz, hogy a közösségi média kimutatható veszélyt jelent a demokratikus folyamatokra nézve. A közösségi média a világ fejlett részein a mindennapi élet szerves részévé vált. Mint írják az a jelentés készítői, a vállalkozók 58 százaléka esetében a közösségi média használatából eredő előnyök meghaladják az abból adódó hátrányokat, ugyanez a szám a politikusok esetében pedig 60 százalék. 

Ha azonban a politikusok véleményét tágabb kontextusban vesszük alapul, akkor arra az eredményre juthatunk, hogy – legalábbis a német – politikusoknak több mint 55 százaléka tart attól, hogya közösségi média negatívan befolyásolja a véleményformálást, amely lényegében a demokratikus folyamatok alapja.

Különösen az ilyen platformokon kifejezetten gyorsan terjedő álhírek jelentenek veszélyt.

További, az álhíreknél alattomosabb probléma a közösségi médiával kapcsolatban a platformokon formálódó véleménybuborékok kérdése: aki egy ilyenbe bekerül, jó eséllyel elzárja magától a valódi közbeszédben való részvétel lehetőségétől. Az Allensbach arra jutott, hogy felhasználók egy részét oly mélyen „kebelezi be” ez a véleménybuborék, hogy később nem is képes az azon kívül eső véleményekhez hozzáférni.

A német politikusok túlnyomó többsége úgy véli hogya véleménybuborékok jelentősen veszélyeztetik a demokratikus folyamatokat. 

Hasonlóan aggasztó jelenséget tárt fel az Allensbach, amikor a gyűlöletbeszéd dömpingszerű terjedéséről értekezett. Az interneten ugyanis sokan az anonimitásuk álcája mögül csaknem tét nélkül tehetnek közzé gyűlöletkeltő tartalmakat. Németországban a vállalati szektor 15, a politikusok közösségének pedig 49 százaléka találta már magát szembe ilyen jelenséggel. Megoldást jelenthetne erre egyfelől az információs hatóság irányelveinek megerősítése, másfelől pedig az állampolgárok tudatosságának növelése e téren.

A jelentés készítői szólnak arról is, hogy az egyre növekvő és gyorsuló digitalizációhoz egyfajta kockázatos függőség is társul az olyan technológiai „nagyhatalmakkal” szemben, mint például az Egyesült Államok.

A kibertechnológia előrehaladásával ugyanis egyre szövevényesebb kapcsolat jön létre a világ különböző részei között, lehetővé téve akár az USA, akár más államok titkosszolgálatainak, hogy kihasználják a függőségi viszonyban rejlő lehetőségeket.

Éppen ezért a német ipar képviselőinek 82 százaléka,a politikusoknak pedig a 93 százaléka kívánja azt, hogy a kibertechnológia Európát érintő részét a kontinensen fejlesszék tovább. 

Az Allensbach a hatósági felvigyázás és a felhasználói tudatosságnövelés mellett a kiegyensúlyozott szabályozást is fontosnak tartja. Megjegyzendő, hogy nemrégiben került elfogadásra az Európai Unióban a világ legambiciózusabb egyúttal legszigorúbb adatvédelmi rendelete. A jogszabályról épp mostanában derült ki, hogya GDPR érvényesülését pontosan ott akadályozzák az érvényesülését, ahol erre a legnagyobb szükség lenne: Írországban.

Itt van ugyanis a legtöbb globális tech cég (például a Facebook) európai telephelye, vagyis aki Európában a Facebookot bárhogyan is el akarná számoltatni, azt legnagyobb eséllyel Írországban tudná – ha az ottani adatvédelmi hatóság ehhez asszisztálna – írja a Mandiner.

Médiapiac

Súlyos dollárkötegek érkeztek a Biden-kormányzattól a baloldali sajtónak

A régi indexesek új blogjának főszerkesztője, a Gyurcsánynéval rendszeresen telefonálgató Dull Szabolcs arról számolt be, hogy a most induló „oktatási” projektjüket az amerikai DRL (Bureau of Democracy, Human Rights, and Labor) több mint 740 ezer dollárral (majdnem 300 millió forint) támogatja.

Közzétéve:

A borítókép forrása: Pixabay

A Telex nevű baloldali propagandaorgánum vezetője azt azonban „elfelejtette” megemlíteni, hogy a DRL a washingtoni Külügyminisztérium egyik szerve, amely az amerikai adófizetők pénzéből működik.

Emlékeztetőül: a 2022-es országgyűlési választási kampányban a magyarországi baloldal részére több mint 3 milliárd forintnak megfelelő dollár érkezett az Egyesült Államokból, a támogatás forrása ugyanakkor még mindig nem tisztázott. Pontosabban: hazugság, hogy mikroadományok voltak.

A Dobrev Klárával bizonyítottan szoros kapcsolatot tartó, híváslistája alapján a bukott miniszterelnök feleségével rendszeresen tárgyaló Dull Szabolcs, a régi indexesek új blogjának főszerkesztője úgynevezett címlapsztoriban közölte, hogy „Indul a Telex Akadémia”. A cikk alapján egyfajta oktatóközpontot akarnak működtetni a blog munkatársai, más szóval: szintet lép a baloldali propagandagyár.

A tájékoztatás szerint lesznek ingyenes és fizetős képzéseik is. A fizetős képzés arra utal, hogy nyerészkedni kívánnak az amerikai adófizetők pénzéből Az Idea Alapítvánnyal közösen tanároknak, önállóan pedig 15-25 év közötti diákoknak szerveznek képzéseket.

A Telex Akadémia szakmai igazgatója Munk Veronika tartalomfejlesztési vezető, azaz a leváltott főszerkesztő, ügyvezető igazgatója pedig Pusztay András.

A cikk utolsó bekezdése a legérdekesebb: „A programunk ötletével több különböző, nyílt pályázaton is indultunk, végül az amerikai DRL (Bureau of Democracy, Human Rights, and Labor) támogatja két évre 740 740 dollárral. Ezt a pénzt nem a Telex működésére fordítjuk, hanem teljes egészében a fiataloknak szóló ingyenes programunkra és az oktatóközpont beindítására.” Az Idea Alapítvánnyal közösen tanároknak, önállóan pedig 15-25 év közötti diákoknak szerveznek képzéseket.

A Telex Akadémia szakmai igazgatója Munk Veronika tartalomfejlesztési vezető, azaz a leváltott főszerkesztő, ügyvezető igazgatója pedig Pusztay András. A cikk utolsó bekezdése a legérdekesebb: „A programunk ötletével több különböző, nyílt pályázaton is indultunk, végül az amerikai DRL (Bureau of Democracy, Human Rights, and Labor) támogatja két évre 740 740 dollárral. Ezt a pénzt nem a Telex működésére fordítjuk, hanem teljes egészében a fiataloknak szóló ingyenes programunkra és az oktatóközpont beindítására.”

A BALOLDALI PROPAGANDALAP AZ „OKTATÁSI” MÉDIAPROJEKTJÉRE KAPOTT BŐ 740 EZER DOLLÁROS TÁMOGATÁS 294 MILLIÓ FORINTNAK FELEL MEG, AZAZ KÖZEL 300 MILLIÓ.

Nagy valószínűséggel kijelenthető, hogy a súlyos megélhetési válsággal küszködő amerikai adófizetők tízmillióit senki nem kérdezte meg arról, vajon örülnek-e annak, hogy az adójukból működő Biden-kormányzat magyarországi propagandistáknak utalja át a pénzüket, ahelyett, hogy az ő életkörülményeiken javítana. Több mint 3 milliárd forintnyi dollárt kapott a baloldal kampányra, csak az nem világos, hogy kiktől – írja az Origo.hu.

Tovább olvasom

Médiapiac

Novemberi látogatottság: a sportoldalaknál az M4 Sport, az internetes oldalaknál az Origo vezet

Elkészült a Digitális Közönségmérési Tanács (DKT) novemberi elemzése, ami ezúttal a szokásos havi toplisták mellett a sporttal kapcsolatos oldalakat rangsorolja.

Közzétéve:

Pixabay

Bár a foci vb csak november huszadikán kezdődött, és jelen elemzés befejezése után is még jó ideig tart – tehát feltehetően a meccsek a továbbiakban csak még több látogatót vonzanak a sport témájú oldalakra vagy késztetnek még gyakoribb kattintásra, de a hatása már így is látszik – olvasható a DKT elemzésében.

Októberben 2,14 millióan látogatták a vizsgált magyar sportoldalakat (összesen 36-ot), novemberben viszont 2,31 millióan, ami 8%-os növekedésnek felel meg. Ha az oldalletöltések számát vesszük alapul, akkor valamivel még nagyobb, 10%-os a növekedés mértéke.

Októberben valamivel több, mint 98 millió, novemberben pedig csaknem 108 millió oldalletöltés történt a vizsgált ilyen tematikájú weblapokról belföldön.

A sporttal kapcsolatos oldalak listáját vezető m4sport.hu impozáns, 1,18 milliós látogatószámmal zárta a novembert, de a nemzetisport.hu-t is közel 850 ezren keresték fel.

A harmadik-negyedik helyezett látógatószáma közt viszonylag kicsi a különbség: az eredmenyek.com odalán 573 ezren voltak kíváncsiak foci- vagy más sporteredményekre, míg a csakfoci.hu oldalát 568 ezren keresték fel. A lista ötödik helyén az eurosport.hu áll 513 ezer látogatóval. Amit az nb1.hu és a goal.com/hu követ 438 és 430 ezres látogatószámmal. De a sport365.hu is még közel 300 ezer érdeklődőt vonzott. Az ulloi129.hu oldalát pedig. 214 ezren keresték fel novemberben. A TOP10-es sportoldal listát egy, az eddigiektől jelentősen eltérő profilú oldal zárja, a kepesmotor.hu, ahol közel 132 ezren fordultak meg.

Az összevetést érdemes kiegészíteni azzal, hogy a nagyobb hírportálok kivétel nélkül foglalkoznak sporttal, ezek közül három site sportrovatának látogatottsága publikus. Az Origo sportrovatát novemberben közel 1,6 millióan keresték fel, az Indexét pedig több, mint 1,2 millión. Vagyis mindkét oldal sportrovata egyéni látogatószáma alapján novemberben megelőzte az előbb közölt lista első helyezettjét is. A hvg.hu sportrovata a maga 240 ezres látogatójával a lista nyolcadik és kilencedik helyezettje közé ékelődne be, ha önálló sportsite lenne.

A DKT havi toplistája

Most kevés weboldal őrizte meg egy hónappal korábbi pozícióját, a változások pedig a dobogósokat is érintették a napi átlagos egyedi látogatószám (real user) alapján kialakított TOP10-es listán. Ezt most az Origo vezeti, két helyet javítva pozícióján. Második a Blikk, harmadik az Index. A lista negyedik helyén, októberi pozícióját megtartva a 24.hu áll. Nem lehet toplista női oldal nélkül, most sincs ez másként: az ötödik helyen a femina.hu található, eggyel előrébb lépve az előző hónaphoz képest. A Portfólió is javított helyezésén, most a lista hatodik helyét foglalhatta el, míg októberben még a nyolcadik helyen állt. Hetedik a Telex, nyolcadik az nlc.hu. A Borsonline az Origóhoz és a Portfolióhoz hasonlóan kettővel lépett feljebb, így most a kilencedik helyen áll, míg tízes listánk most is ripos.hu-val zárul, akárcsak egy hónapja.

Ha nem site, hanem brand alapon állítjuk össze a napi átlagos látogatószámmal mért toplistát, akkor részben más sorrendet láthatunk, mint az előzőben. Ezt a listát is az Origo vezeti, brand alapon második helyen viszont már az Index áll, amit a Blikk követ. A negyedik helyezett ugyanaz a két listán, a 24. Ötödik helyen az Időkép, hatodik a Femina, amit a Telex, majd Portfolió követ, hogy aztán újra egy népszerű női brand, az NLC következzen. Ezt a tízes listát most a Borsonline zárja.

Az egyes oldalak látogatói eltérő szokásainak, aktivitásának köszönhetően a havi összesített egyedi látogatószám alapján készített domain-toplista jelentősen eltér a napi látógatószám alapján összeállítottól. A DKT ezért tartja fontosnak mindkét listát közölni. Most például csak két esetben, a mindkét listán második helyezett Blikkről és a kilencedik helyezett Borsonline-ról mondható el az, hogy ugyanazon a pozíción állnak. De a novemberi havi látogatószámon alapuló listát az a 24.hu vezeti, amelyik a napi átlagos látogatószáma alapján még a lista 4. helyén szerepelt. Ebben a sorban harmadik az Origo, amit a femina.hu követ. Ötödik az Index, hatodik az nlc.hu, havi szinten kettővel jobb helyezést elérve, mint napi átlagos látogatószáma alapján. Havi szinten már hetedik a ripost.hu, amelyik a napi átlagon alapuló toplistát zárta. Itt a Portfolió áll a nyolcadik helyen, amit a Borsonline és a Pénzcentrum követ.

A brandek havi látogatószám alapján összeállított toplistája többnyire megfelel a brandekhez tartozó (fő) weblapok listájának. Most is így van a lista legtöbb helyén. A havi adatok alapján mindkét esetben első a 24. De a második-harmadik helyen már eltér a két lista, itt az Origóé az ezüst, a Blikké a bronzérem novemberben. Ezután a két lista megegyezik a kilencedik helyig: a Feminát itt is az Index, majd az az NLC, a Ripost, a Portfolió és a Borsonline követi, hogy a TOP10-es lista legvégén egy új szereplő bukkanjon fel: a TV2.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Médiapiac

Tíz kategóriában adták át a közmédia díjait

Tíz kategóriában adták át a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. által alapított szakmai díjakat csütörtökön Budapesten a példaértékű munka és a közszolgálatért végzett tevékenység elismeréseként.

Közzétéve:

Borítókép: A Sára-Csoóri Életmûdíjjal kitüntetett Kudlik Júlia újságíró, televíziós mûsorvezetõ, bemondó, a Magyar Televízió örökös tagja átveszi elismerését a tavalyi díjazott Vitézy László Balázs Béla-díjas magyar producertõl, forgatókönyvírótól, filmrendezõtõl a közmédia díjátadó ünnepségén a budapesti Thália Télikertben 2022. december 8-án este. Tíz kategóriában adták át a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. által alapított szakmai díjakat Budapesten a példaértékû munka és a közszolgálatért végzett tevékenység elismeréseként. MTI/Illyés Tibor

A díjátadó ünnepségen mondott köszöntőjében Koltay András, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke felidézte Németh László írását a média feladatairól, amelyet 1934-ben a magyar rádió irodalmi tanácsadójaként vetett papírra. Hangsúlyozta: sorai a közszolgálati média napjainkig érvényes alapvetéseit fogalmazták meg.

A nyelvápolás, a hagyományőrzés, az öntudatra nevelés, a nemzeti önismeret nevelése, a tájékoztatás, a diákműsorok bevezetése, a népművelés, a kulturális hírszolgálat és a szépirodalom népszerűsítése ma is feladatokat jelent a közszolgálati médiának – jelentette ki.

Azt mondta: az átadott díjak a fentiek jegyében végzett munkát ismerik el, követendő példaként állítva munkatársaik elé.

Az ismeretterjesztői Tőkéczki László-díjat Takaró Mihály József Attila-díjas író, irodalomtörténész kapta. A díjjal a Duna Televízió alapító kurátora előtt tisztelegnek.

A Herczeg Ferenc-díjat a nyáron Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetésben részesült Siklósi Beatrix, a Kossuth Rádió csatornaigazgatója vehette át. Az elismeréssel a kiváló magyar író, újságíró, az Új Idők irodalmi hetilap főszerkesztője, a Petőfi Társaság elnöke előtt tiszteleg az alapító.

A magyar nemzeti hírügynökség alapítója, az MTI kiemelkedő szerkesztője és parlamenti tudósítója előtt tisztelgő Egyesy Géza-díjjal Kertész Róbert, az MTI londoni tudósítója munkáját ismerték el. A kuratórium egy új díjat alapított az MTVA tavaly elhunyt hírigazgató-helyettese emlékére.

A Gyukity István-díjat Demény Dóra, az M1 aktuális csatorna kiemelt hírügynökségi szerkesztője vehette át.

A sportújságírók díját, a közmédia életműdíjas főmunkatársának, legendás sportriporterének emléket állító Knézy Jenő-díjat idén Petrovics-Mérei Andrea, az M4 Sport műsorvezetője kapta.

A Magyar Rádió egykori zenei igazgatójának, a Zeneakadémia hajdani főigazgatójának emlékére alapított Dohnányi Ernő-díjat Czigány György Erkel Ferenc-, Liszt Ferenc- és József Attila-díjas író, költő, újságíró, szerkesztő, zenei rendező, műsorvezető, érdemes művész vehette át. Wacha Imre-díjban részesült Kautzky Armand Jászai Mari-díjas színművész, szinkronszínész, érdemes művész, a Duna műsorvezetője, a Montágh Testület tagja.

A szép és helyes magyar nyelvhasználatért járó elismerés a több mint 50 évig a rádiós és televíziós munkatársakat oktató beszédtanárnak állít emléket. Az ikonikus műsorvezetők előtt tisztelgő Sára-Csoóri Életműdíjat Kudlik Júlia televíziós műsorvezető, bemondó kapta.

A kiemelkedő szakmai munkáért és a közösségért végzett tevékenységért odaítélt Duna-díjat idén Dobos Menyhért, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. nyugalmazott vezérigazgatója vehette át.

A rangos elismerést Papp Dániel, az MTVA vezérigazgatója adta át, aki hangsúlyozta, hogy a díjakkal nem csak a szakmai nagyságot ismerjük el, egyben köszönetet mondunk a példaértékű munkáért, a hivatástudatért és a közösségformáló erőért. “Minden korban szükség van azokra, akik kimagasló szakmai tevékenységükön túl szellemiségükkel is formálják a környezetüket, és ezáltal maradandót alkotnak” – tette hozzá az MTVA vezérigazgatója.

A Karinthy-gyűrűt Szombathy Gyula Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművésznek, érdemes és kiváló művésznek ítélte oda a kuratórium. A szórakoztató műsorokban nyújtott kiemelkedő előadói tevékenységért járó kitüntetést 1975 óta a humor legméltóbb képviselői kapják.

A díjat Altorjai Anita, a Duna Médiaszolgáltató vezérigazgatója adta át. Köszöntőjében kiemelte: “Szombathy Gyula pályája a klasszikus színészmesterség iskolapéldája: nem a manapság oly gyakori talmi csillogással, hanem több évtizedes alázatos munkával vált az ország egyik legismertebb színművészévé és a kabarét szerető közönség kedvencévé”.

A Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója úgy fogalmazott: “mindannyiunk életében fontos, hogy egy pillanatra megállva kitüntető figyelemmel forduljunk azok felé, akik kiemelkedő teljesítményt nyújtanak az élet bármely területén, különösen igaz ez a média esetében. A nézők, hallgatók olvasók figyelme mellett a kollégák elismerése legalább olyan fontos, ezért is jeles nap a mai” – mondta Altorjai Anita, hozzátéve, hogy “a mai díjazottak kiváló újságírók, televíziós és rádiós alkotók, akikre büszkék vagyunk: értéket őriznek és teremtenek, kiválóan szolgálják közösségünket”.

A díjátadót az M5 kulturális csatorna hamarosan műsorára tűzi.

Tovább olvasom