Kövess minket!

Médiapiac

A kormányhivatal szerint jogsértő az ingyenes lapokat ellehetetlenítő fővárosi rendelet

A hatóság törvényességi felhívást is kibocsátott Karácsony Gergelyék számára.

Budapest Főváros Kormányhivatala törvénysértőnek minősítette a Karácsony Gergely vezette fővárosi önkormányzat által megszavazott, ingyenes lapokra vonatkozó rendeletmódosítást, amellyel kapcsolatban törvényességi felhívást is kibocsátottak a főváros felé – értesült a Magyar Nemzet. A kormányhivatalnak a Mediaworks Hungary Zrt. október 21-i beadványára küldött értesítésben kifejtették: hivatalból elvégezték a rendelet törvényességi szempontú felülvizsgálatát a főváros tulajdonában álló közterületek használatáról szóló önkormányzati rendelet módosítása kapcsán, és

a jogsértő helyzet mielőbbi megszüntetése érdekében törvényességi felhívást bocsátottak ki.

Az önkormányzati rendelet – amelyet Karácsony Gergely főpolgármester DK-s helyettese, Gy. Németh Erzsébet, és a Zuglót vezető Horváth Csaba (MSZP) jegyzett – a közterület-használati hozzájárulás fejében „legalább” négy oldalt követelt az ingyenesen osztogatott lapokból a főváros számára. Ráadásul a városvezetés kizárólagos döntése lett volna a minden egyes lapszámban elhelyezett négyoldalnyi „közérdekű” tartalom.

A jogsértő módosítás jelenleg a Pesti Hírlapot és a Metropolt érinti. Az utóbbit tulajdonló Mediaworks a kormányhivatal döntését követően nyilatkozatot nyújtott be a fővárosnak, amelyben jelezték, hogy nem tesznek eleget a négy oldal rendelkezésre bocsátásának, és továbbra is kérik a közterület-használati engedély megadását az újságtartók elhelyezésére, mert a kézből történő laposztás álláspontjuk szerint nem engedélyköteles.

Karácsonyék módosításának átgondolatlanságát és életszerűtlenségét a Magyar Újságírók Közösségének elnöke, Lovas Dániel, valamint a másik érintett sajtóorgánum, a Pesti Hírlap tulajdonosa, Milkovics Pál is élesen bírálták.

Utóbbi a Médiapiacnak korábban úgy vélte, hogy „bizonyosan csak valamiféle félreértés” lehet a baloldali városvezetés előterjesztése, amely szerint az újság bele sem szólhat, hogy milyen tartalom kerül az átadott négy oldalra.

– Elképzelhetetlen, hogy bárhol Európában hasonló igényeket támasszanak például a több nagyvárosban is megjelenő Metro újsággal kapcsolatban. A Pesti Hírlap 12 oldalából négy elvétele 33 százalékos tartalomveszteséget jelentene, a lap 16 oldalra bővítése pedig olyan áremelkedést jelentene, amit nem tudnánk kigazdálkodni napi megjelenés mellett

– fejtette ki Milkovics, hozzátéve: jelenleg is milliós összegeket fizetnek a fővárosnak azért, hogy a közterületeken osztogathassák az ingyenes lapot úgy, hogy éppen csak túl tudták élni a járvány okozta sokkot.

Az üzletember szerint az önkormányzati rendelet teljesen ellehetetlenítené a Pesti Hírlapot, amit jeleztek is a fővárosnak, és jogászok közreműködésével kezdték értelmezni az előterjesztés tartalmát és célkitűzéseit.

Milkovics arra is felhívta a figyelmet, hogy a városvezetés is ellentmondásosan nyilatkozott a módosításról, hiszen míg arról is lehetett hallani, hogy egységesen vonatkoznának minden terjesztőre a rendeletben foglaltak, Karácsony Gergely a Hvg.hu-nak adott interjúban már arról beszélt, hogy a laptulajdonosokkal külön-külön kötnének megállapodást.

Lovas Dániel szerint

a rendelet inkább provokáció és politikai hisztériakeltés, semmint szakmailag megalapozott javaslat, s életbe léptetése a sajtószabadságba történő beavatkozási kísérletnek minősülhetne.

A Magyar Újságírók Közösségének (MÚK) elnöke a Médapiacnak nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy a módosítás ezer sebből vérzik, s amellett, hogy szakmai szempontból átgondolatlan, a gyakorlatban szinte kivitelezhetetlen. Szavai szerint eleve problematikus az ingyenes sajtótermék definíciója, s az sem világos, mi történne, ha a jelenlegiek mellett újabb ingyenes lapok is megjelennének a közterületeken.

– Mivel ez a szabályozás napilapokat is érint, szinte megoldhatatlan technológiai problémák merülnek fel a gyártás során, hiszen mindegyik lapnak más a formátuma, a lapzártája, a nyomdába küldési határideje – fogalmazott.

Azt is életszerűtlennek nevezte, hogy a főváros egy több száz fős apparátust működtetne a négyoldalas melléklet napi menedzselésére. Még ha – folytatta – ugyanazt a „közérdekű” tartalmat tennék is bele a különböző lapokba Karácsonyék, akkor is minimum 10-15 főfoglalkozású újságíróból és más, a lapgyártásban járatos szakemberből álló szerkesztőséget kellene felállítaniuk és fenntartaniuk, nem is beszélve az éves szinten százmilliós összegre rúgó költségekről.

Lovas Dániel arra is felhívta a figyelmet: az is tisztázandó, hogy mit takar a „közérdekű” kifejezés, hiszen szavai szerint egy újságba bekerülő külső, nem szerkesztőségi tartalom a jogi szabályozás szerint csak fizetett felület, azaz valamilyen hirdetés lehet.

– Ha bármilyen politikai vonatkozást tartalmaz az említett rész, akkor pedig politikai hirdetésnek minősül, arra pedig megint más szabályok vonatkoznak. Minden esetben fel kell tüntetni, hogy hirdetésről vagy politikai hirdetésről van szó, s annak egyértelműen el kell különülnie a szerkesztőségi tartalomtól, és ennek az olvasó számára is egyértelműnek kell lennie – fejtette ki.

Hargitai Miklós, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének (MÚOSZ) elnöke nem osztotta ezeket az aggályokat. A Médiapiac érdeklődésére úgy fogalmazott, az ügyben csak azt tudja jogsértő mozzanatként elképzelni a kiíró részéről, ha az diszkriminatív feltételt szab meg, és csak bizonyos lapokra vonatkoztatja a négy oldal ingyenes biztosításáról szóló előírást. Szerinte „nem kötelező” közterületen lapot terjeszteni, s mivel ez például a közösségi közlekedés helyszínein jelentős versenyelőnyt jelent a nagy forgalom miatt, a terület fenntartója jogosult arra, hogy a sajtótermékek bizonyos felületeit a saját tartalmai számára követelje.

Borítókép: Bolla Tibor, a BKV Zrt. vezérigazgatója, Karácsony Gergely főpolgármester és Tüttő Kata városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes (b-j) egy szerelvényben a 3-as metróvonal felújított déli, a Nagyvárad tér és Kőbánya-Kispest közötti szakaszának átadásán a megújult Határ úti állomáson 2020. október 22-én

Médiapiac

Gyurcsányék szolgálatában a baloldali média

Ugyan napjainkban a baloldal már finomított oltásellenes álláspontján, márciusban több balliberális médium nyílt levélben kezdeményezte a miniszterelnöknél, hogy az újságírókat és forgatócsoportokat engedjék be a kórházak COVID-osztályaira, valamint az oltópontokra. A Századvég feltérképezte, hogy milyen összefüggés lehet a baloldali pártok védőoltásokkal kapcsolatos “pálfordulása” és a hozzájuk köthető sajtóorgánumok akciója között.

Közzétéve:

MTI/Kovács Tamás

Álhírek és oltásellenesség

Már 2020 tavaszán, a koronavírus-járvány kezdetekor megfigyelhető volt, hogy a baloldal a felelős járványkezelés támogatása helyett – szavazatszerzési lehetőséget látva a pandémiában – különböző politikai játszmákba fogott – áll a Századvég Alapítvány legújabb elemzésében.

Ennek egyértelmű jele volt az álhírek, kamuvideók, valamint félrevezető vélemények terjesztése, a rendkívüli helyzet által indokolt különleges jogrendi berendezkedés sorozatos támadása, továbbá a közegészségügyi és gazdasági válsághelyzet okozta kihívások politikai szempontoknak történő alárendelése.

Miután egészségügyi szakemberek egyöntetű véleménye alapján nyilvánvalóvá vált, hogy a koronavírus legyőzésének a kulcsát a védőoltások jelentik, Gyurcsány Ferenc és partnerei kommunikációjában – a korábban követett stratégiájuk egyenes folytatásaként – megjelentek az oltásellenes, egyes vakcinák iránti közbizalom rombolását célzó hangok. A szakmai szempontok zárójelbe tételét jelzi, hogy a balliberális tömb annak ellenére indított hadjáratot a Szputnyik V és a Sinopharm vakcinákkal szemben, hogy a szóban forgó oltóanyagok hazai alkalmazását engedélyező Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) több mint 70 éve garantálja a magyar gyógyszerbiztonságot, a hatóság gyakorlata pedig világszínvonalúnak tekinthető.

A magyarok bíznak a vakcinákban

A baloldali pártok által remélt népszerűségnövekedés azonban elmaradt, politikai üzeneteik nem találkoztak a magyar választók döntő többségének elvárásaival. Ennek magyarázata több tényezőre vezethető vissza. Ahogy a Századvég márciusi, 1000 fős, reprezentatív közvélemény-kutatása rámutatott,

a magyarok közel háromnegyede (73 százaléka) elfogadhatatlannak tartja, hogy a koronavírus-járvány alatt egy politikus vagy más közszereplő oltásellenes legyen, továbbá a megkérdezettek 62 százaléka úgy gondolja, hogy emberéletek múlhatnak azon, hogy politikusok vakcinák ellen kampányolnak, és megkérdőjelezik a magyar szakhatóság által jóváhagyott oltóanyagok hatékonyságát.

Tovább árnyalja a képet, hogy a magukat beoltatni tervezők, vagy a már beoltottak 71 százaléka elfogadná illetve elfogadta a felajánlott orosz vagy kínai vakcinát. Ezen felül valószínűsíthető, hogy a választópolgárok többsége érzékelte, hogy a baloldal koronavírussal kapcsolatos prognózisaira a valóság rendre rácáfol, amely tovább rombolta az amúgy is hitelességi problémákkal küzdő ellenzéki erők tekintélyét.

E fejleményeket felismerve egy régi recepthez nyúlt a Gyurcsány-szövetség. A 2018-as országgyűlési választások előtt a baloldal igyekezett palástolni a tényt, hogy 2015-ben a migrációs krízis kirobbanásakor hevesen támadták a nemzeti kormány által felépített biztonsági határzárat (amely azóta is kulcsszerepet játszik az illegális migránsok kontrollálatlan beáramlásának megakadályozásában), napjainkban pedig az oltásellenességük elkendőzésébe kezdtek bele, látva az eddig követett irányvonaluk politikai eredménytelenségét. Gyanítható ugyanakkor, hogy e „pálfordulás” nem az oltásellenes, illetve a hatékony védekezés hátráltatására irányuló nézeteik valódi feladását jelenti a balliberális erők részéről, hanem a staféta átadásának kísérletét a hozzájuk közel álló médiumoknak.

A Gyurcsány-lista a baloldali média segítségével hátráltatná a hatékony járványkezelést

Az elmúlt években is megfigyelhető volt, hogy a baloldali sajtó – a balliberális pártok segédhadaként – aktívan részt vett a politikai napirend alakításában, a kormányellenes politikai agenda népszerűsítésében. Miután sajtóorgánumok nem mérettetik meg magukat a választásokon, kockázat nélkül felvállalhatják olyan közéleti álláspontok, üzenetek közvetítését, amelyek a baloldali politikusok népszerűségét hosszú távon megtépáznák. Ezek alapján

feltételezhető, hogy a balliberális médiumok korábban említett terve (amely a kórházakban és oltópontokon történő kamerázást célozza) nem más, mint a Gyurcsány-lista tehermentesítése, a hatékony járványkezelést hátráltató politikai magatartás újságírók általi folytatása, méghozzá a politikai népszerűségvesztés esetleges kockázata nélkül.

E húzásnak köszönhetően a balliberális politikusok tehát úgy igyekeznek lerázni magukról az oltásellenességet, hogy ezt politikai értelemben nem számonkérhető szereplők, a baloldali média képviselői folytatják tovább.

Ennek fényében kijelenthető, hogy a Gyurcsány vezette baloldal emberéleteket és munkahelyeket veszélyeztető politikai hazárdjátéka nem ért véget, legfeljebb átalakult. A baloldali tömb számára a hatalom megragadásának szándéka továbbra is felülírja a koronavírus legyőzésének, és Magyarország mielőbbi talpra állásának szempontját.

Borítókép: Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke

Tovább olvasom

Médiapiac

Rugalmasságot ígér a műsorkvóták vizsgálatakor az NMHH

És az idei első félév médiaszolgáltatási díjait is elengedik.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, forrás: Pixabay

Méltányosan, rugalmasan, a járvány okozta helyzetet figyelembe véve jár majd el a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), amikor a műsorkvóta-kötelezettségeket vizsgálja – közölte a testület Kommunikációs Igazgatósága az MTI-vel.

Azt is megerősítették, hogy a szolgáltatók mentesülnek az idei első fél évben a médiaszolgáltatási díjak befizetése alól a koronavírus-járvány miatt április 9. óta érvényben lévő kormányrendeletnek köszönhetően.

A közlemény szerint a médiatanács erről tájékoztatta a Helyi Rádiók Országos Egyesületét, amely beadványt nyújtott be a második negyedéves médiaszolgáltatási díjaik elengedéséről.

A Retro Rádió és a budapesti Sláger FM szolgáltatója ugyanezért kérelmet nyújtott be az NMHH-nak. A médiatanács esetükben megszüntette az eljárást, mivel az érintett szolgáltatók is mentesülnek az első és második negyedévi médiaszolgáltatási díjak befizetése alól – írták.

Beszámoltak arról is: a médiatanács burkolt reklámozás miatt figyelmeztette a Halom Televízió Százhalombatta szolgáltatóját, mert a Híradó egyik januári adásában egy gyógyászati segédeszközöket árusító bolt részletes bemutatásával a termékek megvételére sarkallhatta a nézőket.

A körzeti, kereskedelmi jelleggel működő 101,7 Pécs FM szolgáltatóját pedig egy januári vizsgált adáshét alapján figyelmeztették, mert a szerződéses vállaláshoz képest kevesebb szöveget, helyi közéleti, helyi mindennapi élettel foglalkozó és közszolgálati műsort, valamint több zenét sugárzott – olvasható a közleményben.

Tovább olvasom

Médiapiac

Csaknem 110 ezer nézői panasz érkezett a BBC-hez

Csaknem 110 ezer nézői panasz érkezett a BBC-hez, amiért a brit közszolgálati médiatársaság számos műsorát törölte Fülöp edinburghi herceg múlt heti halála után.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

II. Erzsébet királynő férje életének századik évében, múlt pénteken hunyt el a windsori kastélyban. Fülöp hercegtől szombaton vesznek végső búcsút ugyancsak Windsorban, a brit királyi család legősibb és legnagyobb rezidenciáján.

A BBC csütörtökön közölte, hogy Fülöp halála óta 109 741 nézői kifogás érkezett, elsősorban a halálhír bejelentése utáni műsorváltozások miatt. A BBC történetében még soha nem kapott ennyi nézői panaszt egyetlen esemény közvetítése sem.

A BBC a halálhír bejelentése után összes hazai sugárzású televíziós csatornáján törölte az adástervben szereplő műsorokat, és ezek helyett a herceg halálával kapcsolatos aktuális híreket, illetve emlékműsorokat és megemlékezéseket közvetített.

A jórészt kulturális, zenei és dokumentumműsorokra szakosodott BBC Four televíziós csatorna adását teljes egészében felfüggesztették múlt pénteken.

Így elmaradtak olyan rendkívül népszerű műsorok is, mint a BBC One televízió minden este milliók által nézett, 36 éve futó szappanopera-sorozata, az EastEnders, vagy a szintén óriási nézettségű MasterChef főzővetélkedő döntője, amelyet erre a hétre helyeztek át.

A médiatársaság csütörtöki beszámolója szerint a BBC One nézettsége heti összevetésben hat százalékkal, a BBC Two tévécsatornáé kétharmadával zuhant az edinburghi herceg halálhírének bejelentését követő műsorváltozások idején.

Csütörtök esti közleményében a BBC hangsúlyozta: Fülöp herceg halála komoly horderejű esemény volt, amely jelentős hazai és nemzetközi érdeklődést váltott ki.

A médiatársaság a közleményben elismerte, hogy “a nézők némelyike” nem fogadta örömmel a herceg halálának szentelt műsoridőt, és azt, hogy ez milyen hatással volt a műsorújságokban meghirdetett televíziós és rádiós programokra.

A BBC hangsúlyozta ugyanakkor, hogy nem hajt végre ilyen mértékű műsorváltoztatásokat gondos mérlegelés nélkül, és a meghozott döntések tükrözték azt a szerepet, amelyet a BBC nemzeti műsorszóró társaságként országos jelentőségű események idején betölt.

Tovább olvasom