Médiapiac
A Klubrádióé a 95.3 MHz
A Médiatanács szerint ″érdemes volt a jogállami utat végigjárni″.
“A Budapest 95,3 MHz-es frekvenciapályázat körül kialakult összetett jogvitát a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság március 5-ei döntése mindenki számára megnyugtató jogállami döntéssel zárta le” – áll az NMHH Médiatanácsának közleményében. Hozzáteszik: összesen 14 alkalommal hosszabbították meg a rádió működési engedélyét, amely “mostantól új, állandó szerződés keretében folytathatja eddig is zavartalan műsorszolgáltatását.” A médiahatóság teljes közleménye elolvasható itt.
A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság március 5-én helyezte hatályon kívül az NMHH Médiatanácsának azon határozatát, amelyet tavaly decemberben hozott a testület a Klubrádió által használt, fővárosi 95,3 MHz-es frekvencia pályázatával kapcsolatban. A bíróság új eljárásra kötelezte a hatóságot.
A Médiatanács decemberben visszavonta azt a korábbi határozatát, amely szerint eredményesen zárult a pályázat, a Klubrádió ezt támadta meg. A legutóbbi ítélet ellen már nem lehetett fellebbezni. A bíróság az indoklásában kifogásolta, hogy a Médiatanács még nem hozott egyértelmű döntést a pályázati eljárás végeredményéről.
A Klubrádió a frekvenciát 2011 februárja óta használja folyamatosan – a Médiatanács friss közlése szerint 14 alkalommal – megújított, hatvannapos engedéllyel, azóta, hogy tartós használati jogosultsága lejárt. A hatóság 2011 júliusában pályáztatta meg a hullámsávot, és még abban az évben az Autórádiót hirdette nyertesnek, a Klubrádió a pályázati eljárást a második legjobb eredménnyel zárta.
A Klubrádió a döntést megtámadta, ennek eredményeként a Fővárosi Ítélőtábla tavaly márciusban az Autórádió pályázatának alaki érvénytelensége miatt a nyertes tekintetében hatályon kívül helyezte a pályázatot lezáró határozatot, és új eljárásra kötelezte a hatóságot. A döntés többi elemét azonban – például azt, amelyik kimondta az eljárás érvényességét – hatályban hagyta.
Később a hatóság a bírósági ítéletben foglaltakra tekintettel, alaki érvénytelenség miatt a Klubrádiót és az összes többi pályázót is kizárta az eljárásból. A rádió ezt a döntést is megtámadta, azóta több bírósági döntés is született az ügyben. A vita a rádió és a hatóság között arról folyik, hogy alakilag érvénytelen-e a Klubrádió beadványa amiatt, hogy azon az üres oldalak nincsenek cégszerűen aláírva. A hatóság által ellentmondásosnak ítélt bírósági határozatok miatt a Médiatanács az ügyészséghez fordult, amely – a tanács tájékoztatása szerint – lehetőséget látott a döntés visszavonására. Ez tavaly decemberben meg is történt.
A bíróság erről a határozatról február 18-án folytatta le az eljárást, azonban ítéletet csak márciusban hirdetett. Ennek indoklásában kimondta, hogy a Médiatanács továbbra sem tett eleget a Fővárosi Ítélőtábla tavaly márciusi ítéletében foglalt iránymutatásnak, mivel nem hozott a médiatörvénynek megfelelően a pályázati eljárást befejező érdemi döntést, nem döntött egyértelműen a pályázati eljárás végeredményéről.
A médiatanácsnak a bíróság szerint arra sem lett volna lehetősége, hogy visszavonja korábbi határozatát a pályázat érvényességéről, tekintettel a korábbi bírósági döntésre és arra, hogy első, érdemi határozatát egyszer már módosította. Az indoklás szerint az olyan hatósági gyakorlat, amely a döntés szorosan összefüggő rendelkezéseit külön-külön vizsgálná, a hatóság saját hatáskörben történő hivatalbóli döntés-felülvizsgálati jogosultságát parttalanná tenné. A bíróság a Klubrádió érveléséből részben alaposnak tartotta azt is, hogy a hatóság ilyen eljárása már egyes alaptörvényi rendelkezések sérelmére is vezethet.
Győztest kell hirdetni a budapesti 95,3 MHz-es körzeti rádiós frekvencia pályázatán, méghozzá az egyedüliként versenyben maradó Klubrádiót – értékelte a rádió vezetése a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság március 5-ei ítéletét közvetlen annak meghozatala után. Arató András vezérigazgató újságíróknak akkor azt mondta: a Klubrádió nemcsak másodikként végzett a még 2011-ben kiírt pályázaton, de immár egyedüliként áll versenyben, mivel a többi pályázót vagy a bíróság zárta ki vagy a médiahatóság.
A vezérigazgató szerint a Klubrádió nyertessé nyilvánításának kötelezettsége már az ügyben hozott első, 2012. márciusi bírósági döntésből is következett. Hozzátette: a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa azonban ezt nem hajtotta végre, hanem a pályázat üres hátoldalain hiányolta a rádió cégszerű aláírását. Arató András közölte azt is: olyan megoldást várna a médiatanácstól, amely a többi budapesti, nem zenei rádióhoz hasonlóan ingyenes frekvenciahasználatot biztosít a Klubrádiónak.
Médiapiac
Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány
A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.
A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.
A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.
A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.
Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.
A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.
Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő
Médiapiac
Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.
A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.
Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.
A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.
A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.
Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.
A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.
Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás