Kövess minket!

Médiapiac

A kíváncsiságban hisznek

Mit üzen új kampányával az idén harmincéves Discovery? Versenytársnak tekintik-e a Netflixet? Különböznek-e a magyar és a lengyel nézők? Többek között e témákról kérdeztük Marcin Ziółeket, a Discovery régiónkért felelő senior channel manager factual munkatársát.

Ne mondj le a kíváncsiságról (Don’t Stop Wondering) címmel indított nemzetközi kampányt az ősszel a Discovery. Mit üzen ezzel a márka magáról a piacnak és a nézőknek?

A Ne mondj le a kíváncsiságról egy 360 fokos kampány, amely a kíváncsiságot, a konvenciókkal való dacolást, valamint a tudás és az élmények keresését ünnepli. A célja az, hogy megmutassuk, mire vagyunk képesek a történetmesélés terén, és aláhúzzuk a vezető szerepünket a faktuális szórakoztatás területén. Ez szerintünk egyedülálló értéket biztosít a nézők, a terjesztési partnerek és a hirdetők számára egyaránt. A kreatívkoncepció középpontjában egy olyan erős call-to-action áll, amely a Discovery merész és kíváncsi szellemiségét hivatott megtestesíteni. A rohanó világban a mindennapjainkat a társadalmi elvárások, a felelősségek és mindenféle szabályok szorítják keretek közé, mi viszont – éppen ezért – arra biztatunk mindenkit, hogy dacoljon a szokásokkal, járja a maga útját, és fedezze fel a világot. A kíváncsiság érték.

A Discovery évtizedek óta erős szereplő a televíziós piacon, ám a verseny soha nem volt még ilyen éles, a médiakörnyezet pedig egyre összetettebbé válik. Hogyan változtatja ez meg a Discovery tartalmakhoz és platformokhoz való viszonyát, az ezekről való gondolkodásmódját?

A Discoveryt azzal a céllal hozták létre, hogy kielégítse a nézők kíváncsiságát, és világszerte szórakoztassa őket globális televíziós márkáival. Harminc év után is pontosan ugyanez a célunk. Jelenleg 2,5 milliárd dollárt fordítunk tartalomfejlesztésre, és ez is azt jelzi, hogy minden korábbinál elkötelezettebbek vagyunk aziránt, hogy megőrizzük a vezető szerepünket a faktuális tartalmak területén. A Discovery alapértékei változatlanok.

A fikciós tartalmakban utazó televíziós társaságok számára az olyan digitális játékosok, mint amilyen a Netflix, egyszerre barátok és ellenségek. Hogyan áll a kérdéssel a Discovery és a non-fiction szegmens?

Nem tekintjük a Netflixet közvetlen versenytársnak. Ahhoz, hogy a Netflix vonzó legyen az egyes piacok nézői számára, folyamatosan bővítenie kell a kínálatát, ami azt jelenti, hogy be kell ruháznia a kurrens és érdekes tartalmakba. A Discovery ebből a szempontból remek üzleti partner számára, mivel sokszínű, minőségi tartalmunk van. Az amerikai piacon már teszteltük az együttműködési lehetőségeket a Netflixszel, amely tartalmat vásárol a Discoverytől, és a partnerség évek óta sikeresen működik.

Ha már a digitális szegmensről beszélünk, miközben a tévétársaságok elismerik, hogy nő a jelentősége, az üzletüket döntően még mindig a hagyományos televíziós modellre építik, legalábbis a kelet-közép-európai régióban. A Discovery portfólióján belül milyen szerepet játszanak a digitális platformok?

Az, hogy saját tartalmakra építünk, harminc éve folyamatosan megkülönböztető erőt jelent a versenytársainkkal szemben. Lehetővé teszi számunkra, hogy „platformkészek” és rugalmasak legyünk, azaz a médiafogyasztási szokások változásához igazodva érjük el a fogyasztókat. Mindaddig platformagnosztikusak maradunk, amíg biztosítani tudjuk a tartalmunk skálázhatóvá tételét. Jelenleg két direct-to-consumer termékkel vagyunk jelen a digitális piacon. Az egyik a Dplay, amely népszerű szkriptelt, non-fiction és sporttartalmakat kínál négy európai piacon. A másik az Eurosport Player nevű szolgáltatás, amely Európa ötvenkét piacán érhető el, és korlátlan hozzáférést biztosít az Eurosport streamelt tartalmaihoz.

Novemberben került sor a magyar piacon a Big Picture elnevezésű össztévés rendezvényre, ahol a kollégái bemutatták, mit várhatunk a jövő évben a Discovery csatornáitól. Melyek lesznek a programing legfontosabb pillérei az elkövetkező hónapokban?

2016-ban visszatérnek a régi kedvencek, és érkeznek új műsorok is. A nézők nagy örömére folytatódik az Amcsi benzinfalók, az Autókereskedők, és biztos, hogy újból műsoron lesz az Aranyláz Alaszkában is. Örömmel jelentjük, hogy második évadával tér vissza Ed Stafford és Az önkéntes számkivetett. Aztán lesz egy sor nagy durranás filmünk, mint amilyen a Racing Extinction – A kihalás kora. Az autós újdonságok közül meg kell említenünk a Driving Wildot, amelyben a Forma–1-ből ismert Marc „Elvis” Priestley szerepel, és amely abszolút siker az amerikai piacon. Nem hagyhatjuk ki a felsorolásból a Diesel Brotherst, amely két szenvedélyes autóőrültről szól. A Killing Fields misztikus bűnügyi sorozat révén pedig új területre merészkedünk.

Beszéljünk kicsit a lokalizációról: milyen lehetőségeket és kihívásokat tartogat e téren a kelet-közép-európai régió? Magyarországon helyi fejlesztésű tartalom a portfóliójukban az Attraktor és a Zoltán, a farkasember. Mire számíthatunk még?

Szeretnénk előrelépni a tartalmak lokalizálása terén. Évről évre egyre több órányi helyi tartalmat készítünk a kelet-közép-európai térségben. Magyarországon a legközelebbi tervünk az, hogy folytatódik az Attraktor, a második széria címe Extraktor lesz. Az ID műsoraiban is feltűnhetnek majd hamarosan helyi tehetségek. A többi tervünkről azonban még korai lenne beszélnem.

Inkább hasonlóak vagy inkább különbözőek a kelet-közép-európai régió nézői szokásai?

A magyar és a lengyel nézők nagyon hasonlóak, jellemzően ugyanazokat a műsorokat és műfajokat kedvelik, akár a Discovery Channelről, akár a TLC-ről van szó. Ily módon a nézettségi toplisták is nagyon hasonlítanak a két országban. A magyarok azonban sokkal jobban elköteleződnek a televíziós márkák mellett, mint a lengyelek. A magyar fogyasztók pontosan meg tudják különböztetni a piacon lévő csatornákat, azok kínálatát és márkaértékeit. Emellett átlagosan hosszabb ideig is ülnek a képernyő előtt, például a Discovery Channel átlagos nézési ideje Magyarországon tíz perccel hosszabb, mint Lengyelországban. E mögött nagy valószínűséggel az állhat, hogy a magyar piacon kevesebb tévéadó érhető el, mint a lengyelen: előbbin 110, míg utóbbin 239 helyi csatorna közül választhatnak a nézők, ez több mint kétszeres különbség…

A Discovery fennállása harmincadik évfordulóját ünnepli. Hogyan lehet piacon maradni és fejlődni a gyorsan változó környezetben, és melyek a fő kihívások, amelyeket le kell küzdeni?

A Discovery mögött hihetetlenül sikeres harminc év áll. 1985-ben a Discovery Channelnek 156 ezer nézője volt az amerikai piacon. Most már kumuláltan majdnem hárommilliárd fogyasztót érünk el világszerte. Jelenleg a világ első számú pay-TV szolgáltatója vagyunk, amely több mint 220 piacon átlagosan tíz csatornával van jelen.

Manapság sokkal szélesebb választék áll a nézők rendelkezésére a faktuális csatornákból, mint harminc évvel ezelőtt, de a Discovery továbbra is a nézők első számú választása az Egyesült Államokban és a legtöbb nemzetközi piacon egyaránt. Egyszerűen azért, mert szórakoztató és inspiráló tartalmakat nyújtunk, amelyek rezonálnak a közönségünk igényeire.

CV

Marcin Ziółek tíz évvel ezelőtt került a Discoveryhez. 1996 óta dolgozik a médiaiparban, többek közt a Viacom Company kötelékében is megfordult, ahol 2000 és 2005 között dolgozott. Jelenleg a Discovery faktuális portfóliójáért felel Közép-Európában. Személy szerint nagyon szereti Budapestet, így gyakran látogat el hozzánk, nem csak üzleti ügyekben.

 

Médiapiac

Lemondott a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke

Október 31-től távozik posztjáról Karas Mónika.

Közzétéve:

MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

A híradó információi szerint Karas Monika az Állami Számvevőszék alelnökeként folytatja munkáját.

Az M1 úgy tudja, hogy Karas Monika utódja a médiahatóság élén Koltay András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora lesz.

Az NMHH kommunikációs igazgatósága a híradónak megerősítette a Karas Monika lemondásáról szóló hírt.

Borítókép: Karas Monika, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság volt elnöke

Tovább olvasom

Médiapiac

Nyerteseket hirdettek két vidéki és két fővárosi rádiós frekvenciapályázaton

A Mór 89,0 MHz és a Szekszárd 102,5 MHz frekvenciát a KAtolikus Rádió, a Budapest 100,3 MHz és a Budapest 105,9 MHz frekvenciát a Roma Rádió kapta meg.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Nyertest hirdetett a Mór 89,0 MHz és a Szekszárd 102,5 MHz helyi, valamint a Budapest 100,3 MHz és a Budapest 105,9 MHz körzeti vételkörzetű médiaszolgáltatási lehetőségek közösségi jellegű használatára kiírt pályázati eljárásokban a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa – tájékoztatta az NMHH pénteken az MTI-t.

A közlemény szerint a két vidéki médiaszolgáltatási lehetőségre irányuló pályázati eljárás nyertese az egyedül pályázó Katolikus Rádió Zrt., míg a fővárosiakat a szintén egyedül pályázó Roma Rádió Kft. és az LBK Sport Kft. nyerte.

A testület a Dunaújváros 99,1 MHz, a Dunaföldvár 104,1 MHz, a Kalocsa 94,5 MHz és a Székesfehérvár 106,6 MHz helyi vételkörzetű médiaszolgáltatási lehetőségek közösségi jellegű használatára benyújtott ajánlatok alaki vizsgálata során a dunaújvárosi pályázati eljárásban hiánypótlásra szólította fel, míg a székesfehérvári pályázati eljárásban nyilvántartásba vette az egyedül pályázó Karc FM Média Kft.-t.

A Dunaföldvár 104,1 MHz és a Kalocsa 94,5 MHz pályázati eljárásában nyilvántartásba vette az ugyancsak egyedül pályázó Katolikus Rádió Zrt.-t. A Szeged 87,9 MHz körzeti vételkörzetű médiaszolgáltatási lehetőség kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázat alaki vizsgálata során viszont a grémium megtagadta az egyedül pályázó Radio Plus Kft. nyilvántartásba vételét, ugyanis alakilag érvénytelen volt a pályázata – írták.

Közölték, a médiatanács ugyanakkor véglegesítette az Esztergom 92,5 MHz helyi vételkörzetű, közösségi jellegű, a Debrecen 104,6 MHz és a Nyíregyháza 91,1 MHz körzeti vételkörzetű, kereskedelmi jellegű, továbbá a Gyöngyös telephelyű kisközösségi rádiós médiaszolgáltatási lehetőség elvi használatára szóló pályázati felhívásokat.

A testület az X AND A Kft. kérelme alapján 180 napra szóló ideiglenes hatósági szerződés megkötéséről döntött a körzeti vételkörzetű Budapest 92,9 MHz tekintetében – olvasható az NMHH közleményében.

Tovább olvasom

Médiapiac

Bírságolt és figyelmeztetett a médiatanács

A szerződéses vállalások és a termékmegjelenítésre, támogatásra vonatkozó szabályok megszegése miatt szabott ki bírságot, valamint figyelmeztetett műsorszolgáltatókat a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa.

Közzétéve:

Az NMHH Kommunikációs Igazgatósága által pénteken az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint a grémium a szerződéses vállalások betartását vizsgálta több vidéki rádiónál.

A velencei 90.4 Best FM kevesebb magyar zenét, míg a kiskunfélegyházi Rádió Smile kevesebb szöveget, magyar zenét, illetve a helyi közélettel foglalkozó, a helyi mindennapi életet segítő műsort, továbbá közszolgálati műsorszámot tett közzé, e tekintetben megsértette a vonatkozó törvényi rendelkezést is, valamint több zenét, ismétlést és reklámot tett közzé a megengedettnél, amiért a testület figyelmeztette a rádiók szolgáltatóit.

A kaposvári 99,9 Rádió 1 szolgáltatójára és vezető tisztségviselőjére összesen 20 ezer forint bírságot rótt ki a tanács, mert az adó kevesebb zenét sugárzott szerződéses vállalásaihoz képest – írták.

Közölték, a médiatanács 100 ezer forint bírságot szabott ki a Balaton Televízió szolgáltatójára és figyelmeztette a Somogy TV-t. Előbbi médiaszolgáltató az egyik áprilisi, termékmegjelenítést tartalmazó műsorában olyan reklámértékű információkat közölt egy bemutatott termékről, amelyek közvetlen vásárlásra ösztönözhették a nézőket. Egy másik adásban pedig a műsort támogató cég termékeinek bemutatása ugyancsak vásárlásra buzdító hatású lehetett, amit a jogszabályok nem tesznek lehetővé.
Utóbbi szolgáltató a vizsgált augusztusi adáshéten nyolc alkalommal elmulasztotta közzétenni a termékmegjelenítésről szóló tájékoztatást a műsorszámok végén, emellett két esetben a műsorszámot támogató vállalkozások termékeiről reklámértékű információkat tett közzé – olvasható.

A közleményben kiemelték, a médiatanács a jogi következmények kiszabásakor minden esetben a fokozatosság és az arányosság elve alapján, az ügyek összes körülményét figyelembe véve állapítja meg a jogkövetkezmények adott formáját, mértékét.

Közölték: bejelentés alapján olyan műsorokat is vizsgált a grémium, amelyeknél nem indít eljárásokat.

Augusztusban az RTL Klub Survivor – Celebek a civilek ellen! című műsor egyik epizódjában, valamint a TV2-n sugárzott Bohém rapszódia című filmben nem volt olyan tartalom, amely indokolta volna első esetben a 12-esnél magasabb, 16-os, míg a második esetben a 16-osnál magasabb, 18-as korhatár-besorolást.

A Magyar Lapkiadók Egyesülete eljárása nyomán, amely állampolgári bejelentésre indult a Magyar Nemzet online felületén februárban megjelent cikkel kapcsolatban, a médiatanács hatósági eljárást indított – írták a kommünikében.

.

Tovább olvasom