Kövess minket!

Médiapiac

A kisgömböc

Az utóbbi években tőlünk nyugatabbra még a csapból is a Netflix folyik, ami lassacskán kiássa a lineárismédia-szolgáltatók sírját. A cég ugyan nemrég emelt az előfizetői árakon, cserébe viszont megsokszorozza a saját gyártású tartalmak számát, így már nemcsak a televízióknak van félnivalójuk, hanem a nagy filmstúdióknak is.

Hazánkban a Netflixről kis túlzással csak rébuszokban lehet beszélni, hiszen még nem érezteti úgy a hatását, ahogyan más régiókban. A szolgáltatás Magyarországra – pontosabban a régióra – való kiterjesztése, úgy tűnik, elsősorban a befektetőknek szólt, és nem a nézőknek, hiszen nálunk nem nagyon pörögnek az angol nyelvű filmek, sorozatok. Ugyan már 2009-ben lefoglalták a netflix.hu domaint, de csak 2016 januárjában indultak el, ráadásul még egy évet kellett várniuk a magyar rajongóknak arra, hogy a tartalmak jelentősebb hányada magyar feliratot kapjon.

 

Ám a szinkronhoz szokott tévénézők többsége számára ez kevés – egy tavalyi felmérés szerint a megkérdezettek fele hajlandó idegen nyelven filmet nézni, felirat nélkül pedig mindössze 2 százalékuk –, a Netflix idehaza elsősorban az angolul jól tudó filmrajongók körében szerzi előfizetőit.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy a vállalat elhanyagolná a fejlesztéseseket, komoly céljaik vannak a jövőre nézve, ami nyilván érinteni fogja Magyarországot is – minél több feliratos film, sorozat jelenik meg, annál inkább. Ted Sarantos, a vállalat tartalomfelelőse a közelmúltban azt nyilatkozta, hogy 2018-ban 80 saját gyártású filmet szeretnének a piacra dobni. Ez a szám komoly előrelépés, összehasonlításképp: az elmúlt három hónapban mindösszesen nyolc eredeti Netflix-alkotás jelent meg. Sarantos elmondása szerint az idén tartalomgyártásra költött hatmilliárd dolláros összeget fel fogják tornázni hét-nyolcmilliárdra, így nem csak a kereskedelmi csatornáknak van mitől tartaniuk.

 

Az eddigi legnagyobb dobásuk, a Bright Will Smith főszereplésével, David Ayer rendezésében – egy 90 milliós blockbuster, amely feladja a leckét a „klasszikus” filmkészítőknek is. És ez nem minden, 2019-ben jön a Martin Scorsese rendezésében készülő The Irishman, amelynek 100 millió dollárra rúg a büdzséje. A cég ugyanakkor nem elégszik meg az említett piacokkal, nyit az ázsiai régiók felé is. A saját gyártású filmek mellé érkezik jövőre 30 animesorozat is, a vállalat a múlt hónapban mutatta be az első ilyen alkotását, a Neo Yokiót, amelyhez többek közt Jaden Smith (Will Smith fia) kölcsönzi a hangját. A Japánból behozott tartalmak jó lehetőségként szolgálnak arra, hogy a Netflix nyisson a fiatalok felé, akik hivatalos források híján kénytelenek voltak kalózkodás útján eljutni a kívánt sorozatokig.

A Disney kapcsolt először

Ezen döntések hátterében az áll továbbá, hogy a Netflix még túlságosan függ a külső partnerektől, akiket szeretne minél hamarabb lerázni. Céljuk, hogy 2018-ra a katalógusukban szereplő alkotások fele saját gyártású legyen, mert ahogy növekedett a cég, úgy egyre magasabb sugárzási díjakat kértek a stúdiók a filmekért és a sorozatokért. Másfelől az említett tartalomgyártók rájöttek arra, hogy nekik is jobban megérné egy saját streamfelület, mint a Netflixszel való összeborulás. Ennek ékes példája a Disney, amely azt tervezte, hogy létrehoz két szolgáltatót erre a célra (egyet a gyerekeknek a Disney- és a Pixar-, egyet pedig a felnőtteknek a Star Wars– és a Marvel-tartalmakkal).

Fotó: Jelenet a Kártyavár című sorozatból

Később viszont úgy döntött a társaság, nem szabdalja fel a portfólióját, és csak egy digitális videótékával megy a piacra. Természetesen ez csak azt követően valósulhat meg, hogy lejár 2019-ben a Netflixszel kötött exkluzív szerződésük, ami után már csak a közösen gyártott sorozatok lesznek elérhetők a streamszolgáltatón. Másfelől az Egyesült Államok első számú tékájának ezekkel a bővítésekkel hamarosan megnyílhat az útja a rangos filmes elismerések felé, amelyeknek begyűjtése nem titkolt célja.

A Netflixnek jelenleg ugyan csak a dokumentumfilmes Oscar-díj versenyében van keresnivalója, de ahogy a hasonló szolgáltatást nyújtó Amazon Studios nagyot dobott tavaly azzal, hogy elkészítette A régi város című filmjét – amely elnyerte a legjobb eredeti forgatókönyvért, illetve a legjobb férfi főszereplőnek járó aranyszobrocskát –, úgy értelemszerűen a Netflix is képes lehet ugyanerre.

 

Emelés, emelés

A „mozgósítások” nem meglepők, hiszen a streamszolgáltató összesen 5,3 millió (4,45 millió külföldi és 850 ezer egyesült államokbeli) új előfizetővel gazdagodott a szeptember végén zárult harmadik negyedévben. A cég az utolsó negyedévre még körülbelül 6,3 millió új előfizetőre számít, ami érzékelhető előrelépés a mostanihoz képest. Összességében elmondható, hogy a Netflixre összesen 115,6 millióan fizettek elő, bevétele pedig mintegy 30 százalékkal nőtt a harmadik negyedévben, és miután nyilvánosságra hozta a negyedéves adatait, a részvényeinek az ára 205,7 dollárig, az árfolyama pedig 64 százalékkal emelkedett a New York-i tőzsdén. A cég ugyanakkor október elején bejelentette, hogy emelni kényszerül a díjain, ami októbertől az újonnan regisztrálókra, novembertől pedig a régi felhasználókra is vonatkozik. Az általános előfizetés Nagy-Britanniában 50 centtel, az Egyesült Államokban pedig 1 dollárral nőtt 7,88 fontra (2800 forint), illetve 10,99 dollárra (2900 forint), a prémium szolgáltatás pedig – amely esetén négy eszközzel lehet egyszerre filmeket, sorozatokat nézni – 1 fonttal, illetve 2 dollárral lett drágább, így összesen 9,99 fontba (3500 forint), illetve 13,99 dollárba (3700 forint) kerül. A döntés mögött valószínűleg az áll, hogy a Netflix mellett az Amazon Prime és a Hulu TV is növekedni tudott (nem beszélve a Twitch e-sport-szolgáltatóról, amely ugyan sem a digitális videótékáknak, sem a csatornáknak nem közvetlen konkurenciája, de rengeteg fiatal nézőt szív el az említett vállalkozásoktól). A cég várhatóan további két jelentős európai piacán, Németországban és Franciaországban is kénytelen lesz áremelést végrehajtani.

Nem bírnak magukkal

Ha azt hittük, hogy ebbe a harcba a YouTube vagy a Facebook nem akar beszállni, akkor tévedtünk. A videómegosztó Red névre hallgató szolgáltatásának mindösszesen másfél millió előfizetője volt egy éve, mert nehezen tudta rávenni a nézőket, hogy átálljanak ingyenesről fizetősre. Kreatív ötletekből ugyanakkor nincs hiány, a cég egy nyolcrészes sorozatot jelentett be a közelmúltban, amely Tinder-használók történeteit fogja feldolgozni.

A másik közösségi óriás, a Facebook is megihletődött állapotba került, sajtóértesülések szerint hollywoodi stúdiókkal tárgyalt: akár hárommillió dollárt is adna exkluzív 10–30 perces sorozatepizódokért, videókért cserébe.

Habár úgy tűnhet, hogy ez az üzenet a Netflixnek szól, valójában egy újabb támadás a Snapchat ellen, amely a Discover felületén tudja elérni a fiatalokat a csak náluk nézhető – sok esetben neves médiumoktól, mint például a CNN-től, a National Geographictől és a Comedy Centraltől, kapott – tartalmaival.

 

Médiapiac

Rugalmasságot ígér a műsorkvóták vizsgálatakor az NMHH

És az idei első félév médiaszolgáltatási díjait is elengedik.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, forrás: Pixabay

Méltányosan, rugalmasan, a járvány okozta helyzetet figyelembe véve jár majd el a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), amikor a műsorkvóta-kötelezettségeket vizsgálja – közölte a testület Kommunikációs Igazgatósága az MTI-vel.

Azt is megerősítették, hogy a szolgáltatók mentesülnek az idei első fél évben a médiaszolgáltatási díjak befizetése alól a koronavírus-járvány miatt április 9. óta érvényben lévő kormányrendeletnek köszönhetően.

A közlemény szerint a médiatanács erről tájékoztatta a Helyi Rádiók Országos Egyesületét, amely beadványt nyújtott be a második negyedéves médiaszolgáltatási díjaik elengedéséről.

A Retro Rádió és a budapesti Sláger FM szolgáltatója ugyanezért kérelmet nyújtott be az NMHH-nak. A médiatanács esetükben megszüntette az eljárást, mivel az érintett szolgáltatók is mentesülnek az első és második negyedévi médiaszolgáltatási díjak befizetése alól – írták.

Beszámoltak arról is: a médiatanács burkolt reklámozás miatt figyelmeztette a Halom Televízió Százhalombatta szolgáltatóját, mert a Híradó egyik januári adásában egy gyógyászati segédeszközöket árusító bolt részletes bemutatásával a termékek megvételére sarkallhatta a nézőket.

A körzeti, kereskedelmi jelleggel működő 101,7 Pécs FM szolgáltatóját pedig egy januári vizsgált adáshét alapján figyelmeztették, mert a szerződéses vállaláshoz képest kevesebb szöveget, helyi közéleti, helyi mindennapi élettel foglalkozó és közszolgálati műsort, valamint több zenét sugárzott – olvasható a közleményben.

Tovább olvasom

Médiapiac

Csaknem 110 ezer nézői panasz érkezett a BBC-hez

Csaknem 110 ezer nézői panasz érkezett a BBC-hez, amiért a brit közszolgálati médiatársaság számos műsorát törölte Fülöp edinburghi herceg múlt heti halála után.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

II. Erzsébet királynő férje életének századik évében, múlt pénteken hunyt el a windsori kastélyban. Fülöp hercegtől szombaton vesznek végső búcsút ugyancsak Windsorban, a brit királyi család legősibb és legnagyobb rezidenciáján.

A BBC csütörtökön közölte, hogy Fülöp halála óta 109 741 nézői kifogás érkezett, elsősorban a halálhír bejelentése utáni műsorváltozások miatt. A BBC történetében még soha nem kapott ennyi nézői panaszt egyetlen esemény közvetítése sem.

A BBC a halálhír bejelentése után összes hazai sugárzású televíziós csatornáján törölte az adástervben szereplő műsorokat, és ezek helyett a herceg halálával kapcsolatos aktuális híreket, illetve emlékműsorokat és megemlékezéseket közvetített.

A jórészt kulturális, zenei és dokumentumműsorokra szakosodott BBC Four televíziós csatorna adását teljes egészében felfüggesztették múlt pénteken.

Így elmaradtak olyan rendkívül népszerű műsorok is, mint a BBC One televízió minden este milliók által nézett, 36 éve futó szappanopera-sorozata, az EastEnders, vagy a szintén óriási nézettségű MasterChef főzővetélkedő döntője, amelyet erre a hétre helyeztek át.

A médiatársaság csütörtöki beszámolója szerint a BBC One nézettsége heti összevetésben hat százalékkal, a BBC Two tévécsatornáé kétharmadával zuhant az edinburghi herceg halálhírének bejelentését követő műsorváltozások idején.

Csütörtök esti közleményében a BBC hangsúlyozta: Fülöp herceg halála komoly horderejű esemény volt, amely jelentős hazai és nemzetközi érdeklődést váltott ki.

A médiatársaság a közleményben elismerte, hogy “a nézők némelyike” nem fogadta örömmel a herceg halálának szentelt műsoridőt, és azt, hogy ez milyen hatással volt a műsorújságokban meghirdetett televíziós és rádiós programokra.

A BBC hangsúlyozta ugyanakkor, hogy nem hajt végre ilyen mértékű műsorváltoztatásokat gondos mérlegelés nélkül, és a meghozott döntések tükrözték azt a szerepet, amelyet a BBC nemzeti műsorszóró társaságként országos jelentőségű események idején betölt.

Tovább olvasom

Médiapiac

Kihirdették a 39. Magyar Sajtófotó Pályázat díjazottjait

A legjobb munkákból a tervek szerint szabadtéri kiállítás nyílik és évkönyv is megjelenik majd.

Közzétéve:

MTI/Balogh Zoltán

A Magyar Sajtófotó Pályázat talán az egyetlen kulturális esemény Magyarországon, amelyet 39 esztendeje minden évben, rendszereken és történelmi változásokon átívelően, folyamatosan megrendeznek – emlékeztett a csütörtöki online eredményhirdetésen Bánkuti András és Szigeti Tamás, a pályázat két szervezője. Elmondásuk szerint

az idei kiírásra a tavalyinál is többen pályáztak – több mint ezerrel nőtt a beadott képek száma -, így 296 fotográfus 2515 pályaművel, összesen 7237 képpel nevezett.

A pályázat legjobb képeiből idén is megjelenik a hagyományos évkönyv, a 39. Magyar Sajtófotó Kiállítást azonban a járványhelyzet miatt rendhagyó módon szabadtéren rendezik meg, a tervek szerint a Műcsarnok mellett, majd több vidéki nagyvárosban is. A kiállítások helyszínét és pontos időpontját később közlik.

A nemzetközi zsűri tagjai voltak: Szlukovényi Tamás, a Toronto/London székhelyű Archive of Modern Conflict kurátora, a Reuters volt globális fotó főszerkesztője (elnök); Heidi Levine Izraelben élő amerikai szabadfoglalkozású fotóriporter, a Sipa Press francia fotóügynökség munkatársa; Stephane Arnaud, az AFP fotó főszerkesztője; Hannah Hess, az EPA tartalomfejlesztési igazgatója; valamint Szigeti Tamás fotóriporterként, szerkesztő, 2015 óta a Magyar Sajtófotó Kiállítás kurátora.

Szlukovényi Tamás kiemelte, hogy a koronavírus-járvány az elmúlt egy évben szinte mindenki életére rányomta a bélyegét, így elkerülhetetlenül a sajtófotó pályázat képeire is.

Nagyon sok fotós szinte terápiás eszköznek használta a fényképezőgépét, akár a saját családját is fotózva

– számolt be a zsűrielnök.

Mint azonban hozzátette, nem csak a járványhelyzetről szóló képek nyertek: az emberi problémákkal foglalkozó képek domináltak idén is, a magyar fotográfiai hagyományoknak megfelelően.

Szlukovényi Tamás üdvözölte, hogy sok női fotográfus nevezett – közülük sokan díjakat is nyertek -, valamint azt is, hogy a vidéki fotóriporterek is jól teljesítettek a pályázaton.

A MÚOSZ Nagydíjának és az Emberi Erőforrások Minisztériuma által támogatott André Kertész-nagydíjnak a nyerteseit a Magyar Sajtófotó Kiállítás megnyitóján, a tervek szerint júliusban hozzák nyilvánosságra.

A legjobb kollekcióért járó Munkácsy Márton-díjat Balogh Zoltán (MTI/MTVA) nyerte, a legjobb teljesítményt nyújtó 30 év alatti fotóriporternek odaítélt Szalay Zoltán-díjat Béres Márton (Népszava) kapta, a megyékben dolgozó, legjobb teljesítményt nyújtó fotóriporter pedig Kerekes M. István (szabadfoglalkozású) lett.

A Magyarországon készült legjobb hírképért járó Escher Károly-díjjal Hegedűs Róbertet (Magyar Hírlap) jutalmazták, a Díj a fenntarthatóság eszméjéért elismerést pedig Radisics Milán (Radex Media Group Kft.) nyerte el.

Budapest, 2021. április 15. Egy kép Balogh Zoltán (MTI/MTVA) fotóriporter A Covid-19 éve Magyarországon címû sorozatából, amellyel elsõ díjat nyert képriport kategóriában a 39. Magyar Sajtófotó Pályázaton 2021. április 15-én. MTI/Balogh Zoltán



A zsűri dicséretben részesítette Balogh Zoltánt Ápolónő éjszakai műszakban a Covid-19 osztályon című munkájáért.

A Hír, eseményfotó kategória első helyezettje Hegedűs Róbert lett, a Képriport kategória legjobb sorozatát pedig Balogh Zoltán készítette. A Mindennapi élet (egyedi) és a Mindennapi élet (sorozat) kategóriák első helyén egyaránt Móricz-Sabján Simon (Világgazdaság) végzett.

Budapest, 2021. április 15. Egy kép Balogh Zoltán (MTI/MTVA) fotóriporter A Covid-19 éve Magyarországon címû sorozatából, amellyel elsõ díjat nyert képriport kategóriában a 39. Magyar Sajtófotó Pályázaton 2021. április 15-én. MTI/Balogh Zoltán



Az Emberábrázolás-portré (egyedi) kategória első helyére Pozsonyi Roland Lászlót (168 óra, Pesti Hírlap) sorolta a zsűri, az Emberábrázolás-portré (sorozat) kategóriában pedig Nemes Tünde (szabadfoglalkozású) és Neményi Márton (nlc.hu) is első díjat kaptak.

Balogh Zoltán nyerte el a Művészet (egyedi) kategória legjobbjának járó díjat is, míg a Művészet (sorozat) kategória legjobbja Chripkó Lili Anna (szabadfoglalkozású) lett. A Sport (egyedi) kategória élén Szabó Bernadett (Reuters) végzett, a Sport (sorozat) kategória első helyére pedig Szalmás Pétert (Magyar Olimpiai Bizottság) sorolták a bírálók.

A Természet és tudomány (egyedi) kategória első helyezettje ifj. Lőrincz Ferenc (szabadfoglalkozású) lett, míg Radisics Milán (Radex Media Group Kft.) a Természet és tudomány (sorozat) kategóriát nyerte meg.

A Társadalomábrázolás, dokumentarista fotográfia (egyedi) kategória első díjával Stiller Ákost (szabadfoglalkozású) tüntették ki, a Társadalomábrázolás, dokumentarista fotográfia (sorozat) kategória élén pedig Sivák Zsófi (szabadfoglalkozású) végzett.

Borítókép: Egy kép Balogh Zoltán (MTI/MTVA) fotóriporter A Covid-19 osztályok Magyarországon című sorozatából, amellyel harmadik díjat nyert képriport kategóriában a 39. Magyar Sajtófotó Pályázaton 2021. április 15-én

Tovább olvasom