Médiapiac
A kisgömböc
Az utóbbi években tőlünk nyugatabbra még a csapból is a Netflix folyik, ami lassacskán kiássa a lineárismédia-szolgáltatók sírját. A cég ugyan nemrég emelt az előfizetői árakon, cserébe viszont megsokszorozza a saját gyártású tartalmak számát, így már nemcsak a televízióknak van félnivalójuk, hanem a nagy filmstúdióknak is.
Hazánkban a Netflixről kis túlzással csak rébuszokban lehet beszélni, hiszen még nem érezteti úgy a hatását, ahogyan más régiókban. A szolgáltatás Magyarországra – pontosabban a régióra – való kiterjesztése, úgy tűnik, elsősorban a befektetőknek szólt, és nem a nézőknek, hiszen nálunk nem nagyon pörögnek az angol nyelvű filmek, sorozatok. Ugyan már 2009-ben lefoglalták a netflix.hu domaint, de csak 2016 januárjában indultak el, ráadásul még egy évet kellett várniuk a magyar rajongóknak arra, hogy a tartalmak jelentősebb hányada magyar feliratot kapjon.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy a vállalat elhanyagolná a fejlesztéseseket, komoly céljaik vannak a jövőre nézve, ami nyilván érinteni fogja Magyarországot is – minél több feliratos film, sorozat jelenik meg, annál inkább. Ted Sarantos, a vállalat tartalomfelelőse a közelmúltban azt nyilatkozta, hogy 2018-ban 80 saját gyártású filmet szeretnének a piacra dobni. Ez a szám komoly előrelépés, összehasonlításképp: az elmúlt három hónapban mindösszesen nyolc eredeti Netflix-alkotás jelent meg. Sarantos elmondása szerint az idén tartalomgyártásra költött hatmilliárd dolláros összeget fel fogják tornázni hét-nyolcmilliárdra, így nem csak a kereskedelmi csatornáknak van mitől tartaniuk.
Az eddigi legnagyobb dobásuk, a Bright – Will Smith főszereplésével, David Ayer rendezésében – egy 90 milliós blockbuster, amely feladja a leckét a „klasszikus” filmkészítőknek is. És ez nem minden, 2019-ben jön a Martin Scorsese rendezésében készülő The Irishman, amelynek 100 millió dollárra rúg a büdzséje. A cég ugyanakkor nem elégszik meg az említett piacokkal, nyit az ázsiai régiók felé is. A saját gyártású filmek mellé érkezik jövőre 30 animesorozat is, a vállalat a múlt hónapban mutatta be az első ilyen alkotását, a Neo Yokiót, amelyhez többek közt Jaden Smith (Will Smith fia) kölcsönzi a hangját. A Japánból behozott tartalmak jó lehetőségként szolgálnak arra, hogy a Netflix nyisson a fiatalok felé, akik hivatalos források híján kénytelenek voltak kalózkodás útján eljutni a kívánt sorozatokig.
A Disney kapcsolt először
Ezen döntések hátterében az áll továbbá, hogy a Netflix még túlságosan függ a külső partnerektől, akiket szeretne minél hamarabb lerázni. Céljuk, hogy 2018-ra a katalógusukban szereplő alkotások fele saját gyártású legyen, mert ahogy növekedett a cég, úgy egyre magasabb sugárzási díjakat kértek a stúdiók a filmekért és a sorozatokért. Másfelől az említett tartalomgyártók rájöttek arra, hogy nekik is jobban megérné egy saját streamfelület, mint a Netflixszel való összeborulás. Ennek ékes példája a Disney, amely azt tervezte, hogy létrehoz két szolgáltatót erre a célra (egyet a gyerekeknek a Disney- és a Pixar-, egyet pedig a felnőtteknek a Star Wars– és a Marvel-tartalmakkal).
 |
| Fotó: Jelenet a Kártyavár című sorozatból |
Később viszont úgy döntött a társaság, nem szabdalja fel a portfólióját, és csak egy digitális videótékával megy a piacra. Természetesen ez csak azt követően valósulhat meg, hogy lejár 2019-ben a Netflixszel kötött exkluzív szerződésük, ami után már csak a közösen gyártott sorozatok lesznek elérhetők a streamszolgáltatón. Másfelől az Egyesült Államok első számú tékájának ezekkel a bővítésekkel hamarosan megnyílhat az útja a rangos filmes elismerések felé, amelyeknek begyűjtése nem titkolt célja.
Emelés, emelés
A „mozgósítások” nem meglepők, hiszen a streamszolgáltató összesen 5,3 millió (4,45 millió külföldi és 850 ezer egyesült államokbeli) új előfizetővel gazdagodott a szeptember végén zárult harmadik negyedévben. A cég az utolsó negyedévre még körülbelül 6,3 millió új előfizetőre számít, ami érzékelhető előrelépés a mostanihoz képest. Összességében elmondható, hogy a Netflixre összesen 115,6 millióan fizettek elő, bevétele pedig mintegy 30 százalékkal nőtt a harmadik negyedévben, és miután nyilvánosságra hozta a negyedéves adatait, a részvényeinek az ára 205,7 dollárig, az árfolyama pedig 64 százalékkal emelkedett a New York-i tőzsdén. A cég ugyanakkor október elején bejelentette, hogy emelni kényszerül a díjain, ami októbertől az újonnan regisztrálókra, novembertől pedig a régi felhasználókra is vonatkozik. Az általános előfizetés Nagy-Britanniában 50 centtel, az Egyesült Államokban pedig 1 dollárral nőtt 7,88 fontra (2800 forint), illetve 10,99 dollárra (2900 forint), a prémium szolgáltatás pedig – amely esetén négy eszközzel lehet egyszerre filmeket, sorozatokat nézni – 1 fonttal, illetve 2 dollárral lett drágább, így összesen 9,99 fontba (3500 forint), illetve 13,99 dollárba (3700 forint) kerül. A döntés mögött valószínűleg az áll, hogy a Netflix mellett az Amazon Prime és a Hulu TV is növekedni tudott (nem beszélve a Twitch e-sport-szolgáltatóról, amely ugyan sem a digitális videótékáknak, sem a csatornáknak nem közvetlen konkurenciája, de rengeteg fiatal nézőt szív el az említett vállalkozásoktól). A cég várhatóan további két jelentős európai piacán, Németországban és Franciaországban is kénytelen lesz áremelést végrehajtani.
Nem bírnak magukkal
Ha azt hittük, hogy ebbe a harcba a YouTube vagy a Facebook nem akar beszállni, akkor tévedtünk. A videómegosztó Red névre hallgató szolgáltatásának mindösszesen másfél millió előfizetője volt egy éve, mert nehezen tudta rávenni a nézőket, hogy átálljanak ingyenesről fizetősre. Kreatív ötletekből ugyanakkor nincs hiány, a cég egy nyolcrészes sorozatot jelentett be a közelmúltban, amely Tinder-használók történeteit fogja feldolgozni.
Habár úgy tűnhet, hogy ez az üzenet a Netflixnek szól, valójában egy újabb támadás a Snapchat ellen, amely a Discover felületén tudja elérni a fiatalokat a csak náluk nézhető – sok esetben neves médiumoktól, mint például a CNN-től, a National Geographictől és a Comedy Centraltől, kapott – tartalmaival.
Médiapiac
Az EU eljárást indított a TikTok ellen a TikTok Lite elindítása miatt
Az Európai Bizottság eljárást indított a TikTok ellen a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály (DSA) alapján, mert előzetes megállapítások szerint a TikTok Lite franciaországi és spanyolországi elindítását megelőzően az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére – tájékoztatott a brüsszeli testület.
Az uniós bizottság közleménye szerint
az eljárás célja annak megállapítása, hogy a kínai ByteDance tulajdonában álló TikTok megsértette-e a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt, amikor elindította a TikTok Lite-ot Franciaországban és Spanyolországban anélkül, hogy az online óriásplatformok esetében kötelező értékelési jelentést nyújtott volna a lehetséges kockázatok mérséklésére.
Az Európai Bizottság aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a TikTok Lite Task and Reward nevű programot, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy az alkalmazáson belül bizonyos feladatok, így például videók megtekintése, tartalom kedvelése, barátok meghívása során pontokat szerezzenek, az üzemeltető anélkül indította el, hogy előzetesen értékelte volna az azzal járó kockázatokat, különösen a platform függőséget okozó hatásával kapcsolatosan.
Különös aggodalomra ad okot, hogy az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére, ugyanis a TikTokon nem állnak rendelkezésre hatékony életkor-ellenőrző mechanizmusok.
Amennyiben a felsorolt aggodalmak bizonyítást nyernek, a mulasztások a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály vonatkozó cikkeinek megsértését jelentenék – hívták fel a figyelmet.
A TikToknak április 23-ig kell benyújtania a kockázatértékelési jelentését az Európai Bizottság részére, és május 3-ig az összes kért információt a brüsszeli testület rendelkezésére kell bocsátania.
Abban az esetben, ha a TikTok a megadott határidőn belül nem válaszol, az uniós bizottság a szolgáltató teljes éves jövedelmének vagy világméretű forgalmának 1 százalékáig terjedő pénzbírságot, valamint a szolgáltató átlagos napi jövedelmének vagy világszintű éves árbevételének legfeljebb 5 százalékát kitevő kényszerítő bírságot szabhat ki – közölték.
Mivel a brüsszeli testület szerint “fennáll a felhasználók mentális egészsége súlyos károsodásának kockázata”, arról tájékoztatta a TikTokot, hogy ideiglenes intézkedéseket kíván bevezetni a TikTok Lite érintett programjának felfüggesztésére az egész EU-ban a program biztonságosságának értékeléséig.
Az Európai Bizottság emlékeztetett, hogy ez a második eljárás a TikTokkal szemben a hatékony életkor-ellenőrzési mechanizmusok hiánya és a platform feltételezett függőséget okozó kialakítása miatt. A február 19-én kezdődött eljárást a brüsszeli testület azért indította, mert előzetes vizsgálatai alapján a TikTok “feltételezhetően nem tesz eleget a kiskorúakat érő negatív hatások kezelésére”.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
Politikusok, sportolók és hírességek szerepeltek a leggyakrabban tavaly az online médiában
Politikusok, sportolók, hazai és külföldi hírességek szerepelnek a leggyakrabban említett nevek között, amelyek megjelentek az online médiatérben 2023-ban. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 93 népszerű médiafelület – televíziós csatornák, újságok, rádiók honlapjai, valamint hírportálok, közösségimédia-felületek, fórumok és blogok – elemzésével azt vizsgálta, kik álltak a hírek és a közbeszéd fókuszában, valamint azt is, hogy Magyarország és a nagyvilág helyszínei közül melyek szerepeltek a legtöbbet.
Az NMHH kommunikációs igazgatósága kedden azt közölte az MTI-vel, hogy
az ezer legtöbbször említett ismert ember nevével összesen egymillió alkalommal lehetett találkozni a neten, köztük domináltak a hazai szereplők, illetve a férfiak.
A leggyakoribb száz név esetében az említések több mint felét politikából ismert emberek tették ki, csaknem harmaduk médiaszereplőhöz vagy hírességhez volt köthető, 14 százalékban pedig sportolókról lehetett olvasni az online felületeken.
Kiemelték, hogy
2023-ban a legtöbbször említett név az online médiatérben Orbán Viktor miniszterelnöké volt, 92 ezer alkalommal.
A kormányfő leginkább a Kossuth rádióban adott interjúi és bejelentései miatt került fókuszba. Neve egy átlagosnak nevezhető napon 250 alkalommal jelent meg, legtöbbet december 15-én és 21-én említették.
Magyarország miniszterelnökét a külügyminiszter, Szijjártó Péter követte, 27 ezres értékkel, harmadik helyen pedig Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerepelt, nevével 14 ezer alkalommal lehetett találkozni
– írták.
Az év során többször kiemelkedett egy-egy közszereplő a mindennapi közbeszédből: két kiváló magyar kutató is jelentős említést ért el, október 2-án Karikó Katalint (682 említés) tüntették ki orvostudományi Nobel-díjjal, másnap pedig Krausz Ferencet (330) díjazták a fizikában elért kiemelkedő munkásságáért.
Úgy folytatták, hogy akadtak lesújtó, tragikus események is, mint például Vágó István (312) volt televíziós műsorvezető, vagy épp a Mount Everest megmászására induló, majd eltűnő Suhajda Szilárd halálhíre (338), a hegymászó hollétéről utoljára május 25-én hallhatott a világ.
Tavaly a külföldiek toplistáján legtöbbet Vlagyimir Putyin (49 ezer) orosz, Volodimir Zelenszkij (25 ezer) ukrán elnök és Joe Biden (15 ezer) az Egyesült Államok vezetője szerepelt.
Európán kívüliként az első tíz ember között feltűnt még Donald Trump volt amerikai elnök, illetve Benjámín Netanjáhu jelenlegi izraeli miniszterelnök is.
A nemzetközi hírességek között olyan embereket gyászolt a média, mint a Jóbarátok sorozat szereplője, Matthew Perry (446), Tina Turner (228) énekesnő vagy Elvis lánya, Marie Presley (188)
– tették hozzá.
Az online médiatérben megjelent földrajzi helynevek esetében tízből négy magyar vonatkozású volt. Négy esetben az említés európai országgal vagy várossal, míg a fennmaradó részben a világ többi tájával volt kapcsolatos.
A kutatás szerint az év során Magyarországot 191 ezer alkalommal említették meg a vizsgált médiatermékek, Budapestet pedig 151 ezerszer. Magyarországot és fővárosát a sportrendezvények idején kifejezetten gyakran, legalább ezerszer emlegették.
A kulturális események is nagy visszhangot váltottak ki: kiemelkedett Ferenc pápa áprilisi látogatása, a magyar fővárost ekkor csaknem négyezerszer említették. A további magyar helyszíneket illetően háromezernél is több említést főleg a vármegyeszékhelyek, a nagyobb városok és a Balaton értek el – fűzték hozzá.
A külföldi földrajzi neveket elemezve kitűnik a kiemelt jelentőségű háborúk hírértéke (Ukrajna, Oroszország, Izrael), az Európai Unióhoz (Brüsszel, tagországok és azok fővárosai), illetve a fontosabb külpolitikai partnerekhez (Kína, USA, Törökország) fűződő történések bemutatása.
Egyes napok statisztikáit elemezve kiemelkedik többi között Liverpool (460) Szoboszlai Dominik, a magyar válogatott csapatkapitányának szerződésével kapcsolatban, továbbá néhány szomorú esemény helyszíne is, mint például Törökország (725), a februári tragikus földrengés idején vagy Prága (424) a Károly Egyetemnél meggyilkolt és megsebesített emberek miatt – áll a közleményben.
Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke beszédet mond a Fidesz-KDNP európai választási kampányindító rendezvényén a Millenárison 2024. április 19-én
Médiapiac
Csak egy kereskedelmi médiaszolgáltató tenne közzé politikai reklámokat
Csak egy kereskedelmi médiaszolgáltató jelentkezett a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB), hogy a szombaton indult választási kampányban politikai reklámot kíván közzétenni – közölte a Nemzeti Választási Iroda (NVI) az MTI-vel.
A választási kampányban a jelöltek, jelölőszervezetek népszerűsítését célzó politikai reklám televízióban, rádióban jelenik meg.
A törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltatók (rádiók, televíziók) nem kötelesek ilyen jellegű politikai reklámot sugározni, de vállalhatják azt.
A jogszabály szerint amennyiben a közszolgálatinak nem minősülő, országosan elérhető lineáris médiaszolgáltatást nyújtó szolgáltatók biztosítani kívánják politikai reklám közzétételének lehetőségét, ezt kötelesek közölni a NVB-vel. A politikai reklám közzétételére vonatkozó jognyilatkozatokat külön kell megtenniük az európai parlamenti választásra, az önkormányzati, valamint a nemzetiségi választásra.
A nem közszolgálati médiaszolgáltatóknak szombat 16 óráig volt lehetőségük ilyen bejelentést tenni.
Az NVI tájékoztatása szerint határidőig mindössze egy kereskedelmi médiaszolgáltató jelentkezett be: a Magyar RTL Televízió Zrt., amely a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán, valamint az Európai Parlament tagjainak választásán is 150-150 percben jelölte meg a közzététel összes időtartamát.
A választási eljárásról szóló törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltató egyenlő feltételek mellett teheti közzé a jelöltet, illetve listát állító jelölőszervezetek és a független jelöltek politikai reklámjait, közös jelölt, illetve közös lista esetén a jelölőszervezetek együttesen jogosultak a politikai reklám megrendelésére.
A politikai reklámhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos, közzétételéért a médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet, nem fogadhat el.
Borítókép: illusztráció