Kövess minket!

Médiapiac

A jövő hitelesítési megoldásai, avagy mi van a jelszón túl?

Egyre több okos eszközt és online szolgáltatást használunk, ami egyben növekvő kibertámadási felületet is jelent, ezért nem kérdéses, hogy a korábbiaknál erősebb védelemre van szükségünk.

Ma már mindennaposnak számít, hogy különféle okos eszközök szolgálják a kényelmünket. Ami azonban az internethez kapcsolódik, azt a hálózaton keresztül fel is lehet törni, és ez – az adott készülék funkciójától függően – számos különféle visszaélésre adhat okot – olvasható a NetIQ lapunknak elküldött közleményében.

Hozzáférések az IoT korában
Mint írják, léteznek már például olyan okos hűtők, amelyek képesek szenzorjaikkal érzékelni saját tartalmukat, és maguktól összeállítanak egy listát a kifogyóban lévő termékekből, amelyeket a tulajdonos egyszerűen, néhány gombnyomással meg is rendelhet. Ahhoz azonban, hogy például a család ifjabb és tréfásabb kedvű tagjai ne használhassák ki a technológia nyújtotta lehetőségeket olyan hirtelen ötletek megvalósítására, mint mondjuk száz tábla csokoládé megrendelése, célszerű plusz biztonsági lépcsőket beiktatni a folyamatba. Praktikus ilyen esetben, ha a rendelést például telefonon is jóvá kell hagynia annak a személynek, aki a számlát állja a szállításoknál.

De nem csupán a háztartási eszközök kapcsolódnak az információs hálózathoz, hanem többek között az autók is egyre okosabbak lesznek. Néhány éven belül teljesen általános jelenségnek számítanak majd az önvezető járművek, és már most is használhatunk okos, online kapcsolatot igénylő funkciókat a kocsikban. Hallgathatjuk máshol tárolt zenéinket és csatlakoztathatjuk telefonjainkat az alkalmazásokkal együtt, az autógyártók és flottakezelők pedig távolról is elérhetik a járművel kapcsolatos információkat. Ha más is hozzáférhet ezekhez a rendszerekhez, az veszélyekkel járhat, a legrosszabb esetben még az autó felett is átveheti az uralmat, ezért célszerű erős biztonsági megoldásokkal és többlépcsős hitelesítéssel védeni a hozzáféréseket ezekhez a rendszerekhez.

Az egészségügyben is számos területen használnak okos eszközöket és rendszereket. Egyes diagnosztikai készülékek már online továbbítják a mért adatokat, a testünkön hordható „kütyük”, köztük a fitneszkarkötők például rengeteg, az egészségünkhöz kapcsolódó információt rögzítenek, és maguk az egészségügyi intézmények is gyakran kezelik a páciensek adatait online rendszerekben. Ezek rendkívül érzékeny információnak számítanak, amelyeket szintén javasolt erős védelemmel ellátni. Ezért a NetIQ-tól is egyre több egészségügyi szervezet kér professzionális támogatást ahhoz, hogy egyszerűen, de minél biztonságosabban tudják használni a különféle azonosítási módszereket.

Ki vagy, hol vagy és mi van nálad?
A különféle okos, online eszközökkel (és potenciális veszélyforrásokkal) együtt az azonosítási és hitelesítési módszerek száma is folyamatosan nő. Sok helyen alkalmaznak például arcfelismerést, így akár már a telefonunk is képes lehet a módszer használatára. A Bluetooth-os azonosító eszközöket is többen használják a NetIQ ügyfelei körében, különösen az egészségügy területén, illetve a hagyományos, jelszóval vagy PIN-kóddal történő azonosítást is igyekeznek modernizálni. Több bank fontolgatja például, hogy valamilyen biometrikus azonosítóra cseréli a statikus PIN-kódos hitelesítést, hiszen ezeket a számsorokat könnyebb kitalálni vagy egyéb módon ellopni.

Hasznos módszer továbbá a geo-fencing is, ahol csupán egy „virtuális kerítésen” belül engedélyezett a felhasználók belépése a szervezet hálózatára. Ezt a megoldást először egy egyetem vette igénybe a NetIQ keretrendszerén keresztül, amellyel egyszerűen kezelhető több különféle hitelesítési eszköz. Az intézmény számára problémát okozott, hogy többen visszaéltek a hallgatók számára biztosított ingyenes internet-hozzáféréssel. Az egyetem környékén több diákszállás is található, ahol sokan privát szórakozásra használták a sávszélességet, így a nagy adatforgalom miatt nem lehetett az eredeti, oktatási célokra használni a kapcsolatot. A geo-fencing viszont megoldotta a problémát, mivel csak az intézmény falai között engedélyezi, hogy a felhasználók belépjenek és igénybe vegyék a szolgáltatást.

A szervezeteknek azonban nehézkes lehet a különböző hitelesítési megoldások együttes használata hiszen mindegyik eltérő technológiát alkalmaz. Ebben nyújt segítséget, ha egy olyan egységes keretrendszerben kezelik az összes azonosítási rendszert, mint például a NetIQ Advanced Authentication. A megoldást folyamatosan fejleszti a vállalat, hogy mindig együttműködjön a legfrissebb hitelesítő eszközökkel, így a szervezetek nem csupán a meglévő, de a jövőbeni azonosítási technológiák felügyeletét is rábízhatják.

Médiapiac

Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány

A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.

Közzétéve:

MTI/Koszticsák Szilárd

A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.

A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.

A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.

Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.

A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.

Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő

Tovább olvasom

Médiapiac

Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács

Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.

Közzétéve:

Pixabay

Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.

A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.

Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.

A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.

A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.

Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.

A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.

Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.

A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Médiapiac

A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket

Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.

Közzétéve:

A TikTok kínai videomegosztó applikáció ikonja egy okostelefonon, fotó: MTI/EPA/Hayoung Jeon

Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.

A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.

A sajátot könnyű…

Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.

… és másét?

De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy

többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti

– jegyezte meg Fáczán Gábor.

S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?

– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.

Sorozat indul!

A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.

Jakubász Tamás

Tovább olvasom