Kövess minket!

Médiapiac

A jobboldalt kárhoztatta a baloldali sajtó 2006 őszén

Erősen elfogultan, sőt önmagának is ellentmondva sietett a baloldali sajtó és az értelmiségi holdudvar Gyurcsány Ferenc védelmére az őszödi beszéd kiszivárgását követő napokban.

MTI/Szigetváry Zsolt

Miután 2006. szeptember 17-én nyilvánosságra került – és hatalmas tiltakozáshullámot váltott ki – Gyurcsány Ferenc őszödi beszéde, amelyben a kabinetje folyamatos hazugságairól és a cselekvésképtelenségükről értekezett, a baloldali sajtó és a holdudvarhoz tartozó értelmiség szinte azonnal védelmébe vette a szocialista miniszterelnököt – emlékeztet a Magyar Nemzet.

Némelyikük teljesen képtelen, nyakatekert érveléssel mentegette Gyurcsány beismerését kormánya hazugságairól, illetve bizonygatta, hogy az MSZP-s kormányfőnek fontos a helyén maradnia.

Zavaros védőbeszédek

A leginkább önellentmondó írást talán Aczél Endre jegyezte, aki a Népszabadságban 2006. szeptember 21-én megjelent cikkében Gyurcsányt egy elhivatott, a saját pártját és politikai közösségét megreformálni szándékozó figuraként említi, akit ráadásul ebben a tekintetben Tony Blair akkori brit kormányfőhöz hasonlított.

„Gyurcsány a legnagyobb tehertételnek a saját, szocialista örökségét érzi, s (…) a pártot, amely (…) jól eldagonyázna még, ha nem ébresztené rá valaki a modern világ kihívásaira

– fogalmazott a publicista. Figyelemre méltó, hogy úgy vélte, Gyurcsánynak éppen a bűnbánatra képtelen egyénisége fogja meg a magyarországi helyzet külföldi szemlélőit, akik szerinte nem a jó erkölcsöt, hanem a határozottság képviselőjét látják benne.

A Magyar Hírlap 2006. szeptember 26-i számában olyan – meg nem nevezett – szocialista parlamenti képviselőket és megyei pártvezetőket idézett, akik szerint Gyurcsányt csak erősítették az ellene irányuló támadások. Sőt a névtelen MSZP-s prominensek úgy vélték, hogy a kialakult helyzetben akár pártelnökké is választhatják Gyurcsányt, holott szerintük erre a beszéd kiszivárgása előtt kevés esély volt.

Nádas Péter író egyenesen a retorika csúcsának nevezte az őszödi beszédet, az abban elhangzott nem szalonképes kifejezések szerinte a helyükön vannak, és sem obszcénnak, sem pedig trágárnak nem tekinthetők.

Hozzátette: semmiféle olyan jogi vagy alkotmányos lehetőséget nem lát, hogy Gyurcsánynak mennie kéne. Úgy vélte továbbá, hogy Gyurcsánynak van realitásérzéke, Orbánnak nincs.

„A Fidesz a hibás”

A Magyar Krónika 2006. október 11-i számában szintén Gyurcsány narratívájának adtak teret. Arról számoltak be, hogy a szocialista miniszterelnök a beszédstílusa miatt kért bocsánatot, valamint azért, amiért nem mondták ki, hogy a gondok csak áldozatok útján oldódnak meg, a költségvetés egyensúlya pedig felborult.

Azt már nem kérték számon a kormányfőn, hogy miért nem vállalja a felelősséget azért, hogy hazudtak reggel, délben és este, valamint hogy trükkök százait bevetve tévesztették meg a választókat és a nemzetközi közvéleményt.

Mindemellett Gyurcsány azon kijelentését is idézték, amellyel némileg burkoltan az akkor ellenzékben lévő pártokra, köztük a Fideszre igyekezett hárítani a felelősséget az őszödi beszéd kiszivárgását követően kirobbant zavargásokért. Az MSZP-s miniszterelnök úgy fogalmazott: sajnálja, hogy a beszéd lehetőséget teremtett a harmadik Magyar Köztársaság alkotmányos rendje elleni ellenzéki támadáshoz.

A jobboldalt hibáztatta a kialakult helyzetért Kállai R. Gábor filozófus is, aki 2006. október 5-én arról értekezett a Népszabadságban, hogy „a hatalomból kiszorult párt és vezére a vigaszágon mindenáron, akár az alkotmányos rend felforgatásával is vissza akar kerülni a hatalomba”, s úgy vélte, hogy a jobboldaliság ma nem társadalmi-politikai alternatíva, hanem hatalomtechnikai eszköz.

Szerinte a Gyurcsány-kormány lemondatása a társadalmi párbeszédet lehetetlenítette volna el.

Németh Péter, a Népszava főszerkesztője a Fidesz-elnök Orbán Viktor és Sólyom László köztársasági elnök felelősségéről értekezett a lapjában 2006. szeptember 20-án, s Gyurcsánynak mindössze azt rótta fel, hogy „nem számolt azzal, hogy azok a mondatok, amelyek ki-ragadva szövegkörnyezetükből éppen az ellenkezőjét jelentik annak, mint amit ő szándékozott mondani”. Ez Németh értelmezésében (ahogy Gyurcsányéban is) azt jelentette, hogy „elég a magyar politikai elit hazudozásaiból”.

Kuncze kioktat

Kuncze Gábor, a baloldali koalíciós kormány kisebbik pártjának, az SZDSZ-nek az elnöke a Zalai Hírlap 2006. szeptember 26-i számában kelt Gyurcsány védelmére. Azt hangoztatta, hogy „Gyurcsánynak igaza van a politika önáltatása, őszintétlensége tekintetében”, emellett kioktató hangon beszélt arról, hogy

„még hátravan a társadalom egyes rétegeiben a tanulási folyamat arról, hol van a határ a szabad véleménynyilvánítás és a bűncselekmény között”.

Ugyancsak magasztalta az őszödi beszédet a Beszélő nevű liberális periodika, amelynek a 2006. októberi számában a maga idején és helyén kitűnő retorikai képességekről árulkodó szónoki teljesítménynek nevezték az ominózus Gyurcsány-szónoklatot. Azt emelték ki, hogy a beszédnek jelentős szerepe volt abban, hogy az MSZP-frakció egységesen támogatta a Gyurcsány-csomagként elhíresült megszorításokat és egyéb intézkedéseket. Úgy vélték, hogy a kormányfő politikájának elfogadtatásához hozzájárult „a nyers beszédmodorral is hangsúlyozott őszinteség”.

Némi kritika megfogalmazása ellenére nem győzték hangsúlyozni, hogy kiállnak Gyurcsány mellett.

Bár a szerző úgy vélte, hogy a miniszterelnök magatartása éppen a saját maga által felállított mércének nem felelt meg, s a következmények nélküli Magyarország modelljét tartósítja, továbbá Gyurcsány szeptember 17. és október 6. között mutatott magatartása komoly aggodalomra ad okot, mégis azzal zárta az írását, hogy továbbra is neki drukkolnak.

Borítókép: Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnök-frakcióvezetője

Médiapiac

Elindult a Mediaworks Hírcentrumának podcastja

A Narratíva első adásának vendége Szánthó Miklós, a KESMA elnöke, az Alapjogokért Központ igazgatója és Trombitás Kristóf publicista volt.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Elindult a Mediaworks Hírcentrumának podcastadása. Az első adásban Heiter Dávid Tamás műsorvezető Szánthó Miklóssal, a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) elnökével, az Alapjogokért Központ igazgatójával és Trombitás Kristóf publicistával beszélgetett az aktuális médiapiaci viszonyokról, valamint az ehhez kapcsolódó politikai folyamatokról – közölte a Mediaworks Hírcentruma. 

Szánthó Miklós többek között arról értekezett, hogy ugyan

 a 90-es éveket követően formailag biztosítva volt a sajtószabadság, de közéleti és politikai értelemben egy erőteljes balliberális monopólium volt jelen, amely az ehhez tartozó körök szerint a független sajtópiacot jelentette.

 A KESMA elnöke továbbá hangsúlyozta, hogy a jobboldalhoz köthető vállalkozók már korábban is tettek kísérletet arra, hogy új típusú médiafelületek jöhessenek létre, ez a folyamat azonban a 2010-es éveket követően felerősödött. 

A Narratíva első adásának résztvevői, fotó: Mediaworks Hírcentrum

Kiemelte, hogy 

a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány lett a szimbóluma annak, hogy a médiaviszonyokat uraló posztkommunista örökség megroppant, de ez egyáltalán nem a jobboldal térfoglalását jelenti, csupán elindultunk egy kiegyensúlyozott médiapiac felé.

Az első adást itt a Videa.hu videómegosztón vagy itt tudja meghallgatni:

Tovább olvasom

Médiapiac

Elhunyt Balogh Mária, a magyar televíziózás első női riportere

Nyolcvanöt éves korában, hosszan tartó súlyos betegség után elhunyt Balogh Mária, a magyar televíziózás első női riportere – közölte a Magyar Újságírók Szövetsége (MÚOSZ) vasárnap az MTI-vel.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

A szövetség honlapján is közzétett méltatásában azt írták: Balogh Mária az MTV-ben egész munkássága során az elesettek, a kiszolgáltatottak érdekében készített műsorokat. Hangvétele, közvetlen stílusa évtizedekig szolgált mintául az újabb generációknak.

Ebédszünet című műsorával, amely a munkásemberek érdekvédelmét szolgálta, műfajt teremtett – emelték ki. Vezette az Ifjúsági Osztályt, igazgatója volt a Miskolci televíziós fesztiválnak, 2013 óta a MÚOSZ tiszteletbeli tagja, 2019 óta pedig Aranytoll-díjas volt.

Hozzátették: Balogh Mária egyedül nevelte fel mozgássérült, fogyatékossággal élő unokaöccsét, akiről még betegsége idején is, egészen haláláig gondoskodott.

Halálával a televíziózás hőskorának kiemelkedő személyiségét vesztette el a szakma – fűzték hozzá.

Tovább olvasom

Médiapiac

Lemondott a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke

Október 31-től távozik posztjáról Karas Mónika.

Közzétéve:

MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

A híradó információi szerint Karas Monika az Állami Számvevőszék alelnökeként folytatja munkáját.

Az M1 úgy tudja, hogy Karas Monika utódja a médiahatóság élén Koltay András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora lesz.

Az NMHH kommunikációs igazgatósága a híradónak megerősítette a Karas Monika lemondásáról szóló hírt.

Borítókép: Karas Monika, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság volt elnöke

Tovább olvasom