2022-ben egy átlagos magyar háztartás havonta 18 600 Ft-ot költött távközlési szolgáltatásokra. Beleértve ebbe az otthoni internet és telefon-, a mobiltelefon-, a mobilinternet- és a TV-szolgáltatások díjait.

Ez az összeg viszont nem tartalmazza az eszközök árát, a mobilszámlákon esetenként megjelenő készüléktörlesztési és mobilvásárlási költségeket, illetve a streamingszolgáltatóknak közvetlenül fizetett összegeket sem.

A közel 19 ezer forintos átlagos kiadás jellemzően két mobiltelefon-előfizetés, és két otthoni szolgáltatás díjából adódik össze. Ez utóbbiak leginkább a TV-szolgáltatás és az otthoni internet. A távközlési kiadások jelentős részét a háztartások szinte mindegyikében használt mobiltelefon- és ahhoz kapcsolódó mobilinternet-szolgáltatások 11 000 forintos díja teszi ki. A mobil után a televízió-előfizetés vezet, ezt követi a helyhez kötött internet és az otthoni telefon egy fix költsége, bár ez a szám évről évre csökken.

Hogy ki, mennyit hajlandó vagy tud fizetni, azt több tényező is meghatározza. A legfontosabb a háztartásméret, azaz minél többen élnek a háztartásban, annál magasabb az összköltés. A több háztartástag nyilvánvalóan több mobiltelefon-előfizetést, és ezáltal magasabb mobilkiadást eredményez. Ám ezen felül a háztartásméret az otthoni internet-, és a TV-költést is meghatározza. A több felhasználó mellett feltételezhetően nagyobb sávszélességre, többféle TV-csatornára lehet igény. Leginkább a felnőtt, azon belül a dolgozó háztartástagok száma befolyásolja a költést. Ők mobilabb és sokrétűbb felhasználók lehetnek, ráadásul jövedelmük is fedezi a nagyobb igényeket. Érdekesség még, hogy a TV-előfizetésnél a gyermekek száma, azaz a nekik szóló tartalom igénye a felnőttekéhez hasonló hatással bír.

A távközlési kiadásokat a háztartás anyagi helyzete is meghatározza. A vagyonosabb, magasabb jövedelmű, magukat is jobb anyagi helyzetűnek gondoló háztartások távközlésre is többet tudnak költeni.

Az igényeket a háztartás távközlési szolgáltatásai kapcsán a döntéshozó tagjának életkora, iskolai végzettsége is befolyásolja. A legfiatalabbak kevesebb szolgáltatást használnak, jellemzően nem fizetnek elő otthoni telefonra. Viszont a legidősebbeknek az otthoni internetre és az okostelefonban használt mobilinternetre van kevésbé szükségük. Mindezek eredménye, hogy a középkorú döntéshozóval rendelkező háztartások távközlési kiadásai a legmagasabbak. Az olyan háztartásokban, ahol a legmagasabb iskolai végzettség nyolc általános, összességében kevesebbet költenek távközlésre. A diplomás háztartásokban pedig a gyorsabb otthoni internetre is hajlandóak előfizetni.

A háztartások átlagos telekommunikációs kiadásai a kutatás alapján a 2021-es 17 800 forintról 2022-re 18 600 forintra emelkedtek. Az elemzés a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság „Az elektronikus hírközlési piac fogyasztóinak vizsgálata – Háztartási felmérés” alapján készült.

Borítókép: illusztráció

A novemberben indult A hét lemeze című rovat még a legnagyobb zenerajongók számára is újdonságokkal szolgál.

„A hét lemeze egy igazi szerelem projekt az életemben. Énekesnőként lehetek a műsorvezetője egy olyan rovatnak, ami azt gondolom, hogy hiánypótló jelenleg. Kirándulhatok a zenei stílusok között, és fantasztikus érzés, hogy igazi legendák mesélik el, hogyan alkottak maradandót a zenei életben. A rovat indulása óta olyan nagy múltú zenekarok tagjait láthattam vendégül, mint a KFT vagy Neoton Família, de a Junkies és az Ocho Macho is járt már nálunk”  – nyilatkozta Lola a rovatról, ami a műfaji sokszínűség jegyében készül.

A műsor legizgalmasabb része, hogy sosem hallott kulisszatitkokat tár a nézők elé. A következő, április 1-jei adásból arra is fény derül, miért fordultak meg a tevék az R-GO első lemezborítójának későbbi kiadásain.

A közleményben azt írták:

a Kúria újabb döntése erősítette meg, hogy joga van az Országos Sajtószolgálatnak (OS) minden olyan közlemény kiadását megtagadni, amelyről feltételezhető, hogy az alkalmas lehet más személy személyiségi jogainak megsértésére, valamint azt is kimondta, hogy az MTI-t megilleti a szerkesztői szabadság.

Jelezték: két éve húzódó pereskedést zárt le az öttagú bírói tanács részvételével folytatott felülvizsgálati eljárás eredményeként meghozott ítéletében a Kúria. Az ítélet megfellebbezhetetlenül kimondja – írták -, hogy jogosan utasította vissza az Országos Sajtószolgálat a Jobbik Magyarországért Mozgalom egyik közleményének kiadását.

A bíróság döntése szerint a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény nemzeti hírügynökségre vonatkozó rendelkezéseiből nem következik, hogy az OS-szolgáltatás keretében bárkinek joga lenne követelni egy konkrét közlemény közzétételét

– hangsúlyozták.

Emlékeztettek: korábban a Demokratikus Koalíció hét, szintén az MTI közleménykiadási gyakorlatát kifogásoló valamennyi perét veszítette el a közmédiával szemben.

A baloldali pártok annak ellenére támadták meg az Országos Sajtószolgálat közleménykiadását, hogy előzőleg írásbeli szerződésben elismerték és elfogadták a közszolgálati médiaszolgáltató mérlegelési jogosultságát

– közölték.

Hozzátették: előzőleg ugyancsak a DK által indított perben erősítette meg a Kúria, hogy maguk a szerződéses feltételek is jogszerűek.

A most meghozott végleges bírósági döntés értelmében a Jobbik köteles megfizetni az eljárási költséget a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt.-nek. A Kúria ítélete ellen felülvizsgálatnak nincs helye – áll a közleményben.

Borítókép: illusztráció