Médiapiac
A híréhség jócskán emeli a közszolgálati rádiók hallgatottságát
Honnan informálódnak, mit hallgatnak a járvány alatt az ország lakói?
Érdemes ezt a kérdést is feltenni, miután sorra születnek különböző kimutatások a koronavírus miatt jelentősen megváltozott életvitelről. A járvány természetesen a rádióhallgatási szokásokra is hatással van. A legtöbb hirdetőben és reklámügynökségben felmerült, hogy a gépjárműforgalom csökkenésével a rádiózás is csökkenhet-e, azonban a tömeges otthon maradás következtében a gépjármű helyett inkább otthon szól a rádió.
Az emberek a korábbinál nagyobb mértékben igényelnek információt, és a zenei rádiók helyett egyre hosszabb időt töltenek a közszolgálati és a hír/beszélgetős adók hallgatásával.
Ez nem elszigetelt magyar jelenség, hanem nemzetközi trend. Nemzetközi kutatások segítségével bemutatjuk, hogyan változtak a rádióhallgatási szokások a koronavírus-járvány alatt az egyes országokban.
Hazánkban még nincs a karantén eddig eltelt két hónapját átölelő friss hivatalos kutatási adat. Az NMHH – ©Kantar- Hoffmann – MMeter által végzett hazai rádiós közönségmérés naplós módszertannal készül, amely 3 havi összevont adatot tartalmaz, emiatt a járvány hatása nem látszik rövid távon.
A legfrissebb rendelkezésre álló adatok a február-márciusi időszakról szólnak és ebből a járványügyi intézkedések kizárólag az áprilisi adatfelvétellel estek egybe. Ugyanakkor a hallgatói szokások azonnali változását más módszerrel is meg lehet ismerni. A magyarhoz hasonló mérési módszertant követő országokban ilyenkor az online streaming hallgatottsági adatok változásából vonnak le következtetéseket, és ezek az adatok itthon is elérhetőek.
A legfrissebb online mérések alapján egyértelmű, hogy az információéhség a hír és magazinműsorok iránti érdeklődést drasztikusan megemelte.
Ennek hatására a közszolgálati rádiók (Kossuth, Petőfi, Bartók, Dankó) közvetlenül indított online hallgatása a 9-ről a 13. hétre 41%-kal nőtt, ezen belül a Kossuth Rádió hallgatóinak száma kiemelkedően, 84 %-kal ugrott meg, ami hasonló képet mutat más országok változásaival.
 |
Magyarország: a lakosság 33%-a többet rádiózik
Azért, hogy ne csak a streaming adatok változására hagyatkozzunk a gyors rádióhallgatási változások kimutatásában, az Atmedia az Ipsos Instant Research platformján április 15-17. között, 548 fős (15-65 évesek) mintán kutatást végzett: „Hogyan változtak a rádióhallgatási szokások a kijárási korlátozás bevezetése előtti időszakhoz képest?” kérdéskörben. A kutatás legfőbb megállapítása, hogy a megkérdezettek 33%-a többet hallgata rádiót, és mindössze 12%-a rádiózik kevesebbet. A „hardcore rádiózók” (akik minimum napi 6 órát rádióznak) 40%-a nyilatkozta, hogy a korábbinál is többet hallgatja a műsorokat.
 |
Az elsődleges indokok, amelyek miatt a megkérdezettek többet hallgatják a rádiót: az információszerzés, több a szabadidő, a kikapcsolódás, a jó hangulat, megnyugtató, az otthoni tevékenykedés és az unaloműzés. Elsősorban a hírek hallgatottsága nőtt, de a könnyűzene és a reggeli műsorok is kiemelkedően szerepeltek. A megkérdezett magyarok 53,3%-a valamelyik közrádiót is hallgatja, a válaszadók 50,5 %-a pedig a Kossuth vagy a Petőfi Rádiót is megjelölte.
 |
Több kontinens országainak trendjeit összevetve egyértelműen látszik, hogy míg a globális egészségügyi vészhelyzet szinte minden rádiós piacon jelentősen növelte a közszolgálati, illetve a hír- és beszélgetős műsorok hallgatottságát, addig a zenei rádióknál nem ennyire látványos a változás. A rádiós piacot a gyakorlatban nem érte hátrányosan a tömeges home office munkavégzés, mert a korábbi vezetés közbeni rádiózást az otthoni műsorhallgatás váltotta fel. A megváltozott élethelyzet természetesen módosítja a rádiók versenyét, de összességében megállapítható, hogy a híréhség növelte a rádiós piac presztízsét, hitelességét.
Az Amerikai Egyesült Államokban számos kutatás foglalkozott a rádiózás változásával a COVID-19 járvány alatt. A Nielsen kutatása szerint az amerikai felnőttek (18+) 28%-a tölt több időt rádiózással, és csak 17 %-uknál csökkent a hallgatásra fordított idő.
A válaszadók 26%-a mondta, hogy többet rádiózik otthon, 19%-uk többet hallgatja a rádiót okostelefonról, és 14%-uk többet hallgat podcastokat.
 |
A NuVoodoo Media Services kutatása szerint:
Gyakorlatilag kiesett a reggeli és délutáni autózás közbeni rádióhallgatás, ellenben a válaszadók mindössze 19%-a mondta, hogy emiatt hétköznap reggel kevesebbet hallgatja a rádiót, míg 37%-nál nőtt a rádióhallgatási idő.
Összességében hétköznap délután a hallgatók 38 %-ánál nőtt, és csupán 16%-nál csökkent a rádiózásra fordított idő.
 |
Az Infinite Dial 2020-as kutatás szerint az amerikaiak 83%-a ugyanannyit vagy még többet hallgatja a rádiót a koronavírus kitörése óta, és 60%-uk megbízik a rádiókban hallott információkban.
Az Ipsos kutatása („Hogyan hat a koronavírus a munkahelyi szokásokra és a rádiózásra?”) szerint a „heavy rádió hallgatók” (akik heti minimum öt órát hallgatnak) 18%-a mondta, hogy mostanában még többet fogja hallgatni a rádiót. 79% ugyanannyit és mindössze 4% állítja, hogy kevesebbet fog rádiózni.
 |
| A cikk szerzője: Galavics András, az Atmedia rádiós divíziójának vezetője |
Lássuk, hogyan változik a hallgatás Európában:
Az Egyesült Királyságban is több kutatás érhető el. A Global kimutatása szerint az okoshangszórókon a rádióhallgatás az eddigi legmagasabbra, 11%-ra ugrott és az Alexa Flash News Briefings hallgatottsága 156%-kal növekedett.
A közszolgálati BBC rádió online hallgatása 18%-kal nőtt, a Nation Broadcasting növekedést tapasztal majdnem minden rádiójánál.
Svédországban a közszolgálati rádiók napi elérése 1,6 %-kal 52,2 %-ra nőtt, ugyanakkor a kereskedelmi rádióké 4%-kal esett. A svéd közszolgálati rádió SR Play applikációjában a hírösszefoglalók hallgatottsága rendkívüli mértékben megugrott, egyes napokon többen indítják el, mint máskor egy hét alatt.
Belgiumban – ahol a rádió reklámtortából való részesedése kimagasló és a forgalmi dugók minden naposak – a flamandok 25%-a hallgat több rádiót, mint a koronavírus-járvány előtt. A növekedés leginkább a fiatalok (15–24 évesek) és a munkaerő piacon aktív 25–44 évesek körében figyelhető meg. Ráadásul az online hallgatás is 36%-kal emelkedett. A bizalom nagy, a megkérdezettek körülbelül 86%-a úgy gondolja, hogy a rádió jó információforrás a számukra.
A rádió a legmegbízhatóbb médium Európában
Az Eurobarometer felmérése szerint immár tizedik éve a rádió a legmegbízhatóbb médium Európában. A legfrissebb eredmények azt mutatják, hogy a rádióban a lakosság 57%-a, a televízióban 49%-a, a sajtóban pedig 46%-a bízik/vagy választja.
 |
A járványügyi korlátozások alatt a reklámok szerepe átértékelődött, felértékelődött
Az Atmedia az Ipsos segítségével kvalitatív kutatást végzett a reklámfogyasztásról. Az eredményekből kiderül, hogy a lakosság mai, speciális élethelyzetében a reklám szerepe átértékelődött. Az online fórumbeszélgetés 2020. április közepén négy napig tartott, amelynek 28 (18-59 év közötti) résztvevője volt.
Az alábbiakban azokat a szó szerinti idézeteket közöljük, amelyeket a fogyasztók kifejezetten a kijárási korlátozás hatására, a rádióval kapcsolatban fogalmaztak meg:
• Mivel a rádióreklámokat csak hallom, ezek jobban hatnak az érzelmeimre, s az üzenetek is jobban eljutnak hozzám. A rádióreklámok megnyugtatnak.”
• „Fejben gyorsan összekötöm a TV-ben vagy online látott reklám tartalmával, szereplőivel és a termék külsejével.”
• „Szeretem a rádióreklámokat, hiszen informatívak, aktualitásokról szólnak, és nem túl hosszúak, lehet őket követni és megjegyezhetőek.”
• „Rádióban hallott reklámok a szórakozás, kikapcsolódás terén adnak nekem segítséget és ötletet.”
Médiapiac
Újabb bírság az RTL-nek: erőszakos Sztárbox-jelenetek a Kanapéhuszárokban
A testület adásonként 4 millió forint, azaz összesen 8 millió forint bírságot rótt ki a csatornára.
Összesen 8 millió forint bírságot rótt ki az RTL-re a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa a Kanapéhuszárok című műsorszám két epizódja miatt, miután állampolgári bejelentésre, hatósági ellenőrzést követően hivatalból indított közigazgatási hatósági eljárást a médiaszolgáltatóval szemben.
A Kanapéhuszárok vizsgált epizódjaiban a Sztárbox olyan erőszakos jelenetei is láthatók voltak, amelyek alkalmasak lehettek a tizenhat éven aluli gyermekek személyiségfejlődésének kedvezőtlen befolyásolására
– közölte a hatóság kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
A közlemény szerint a Kanapéhuszárok két vizsgált epizódjában nem az eredeti, élőben sugárzott Sztárbox-jeleneteket játszották le, hanem azok szerkesztett változatát.
A műsorszám azt mutatta be, hogy a „kanapéhuszárok”, akik között egy család is volt négy kiskorú gyermekkel, hogyan reagálnak a látottakra.
A médiaszolgáltató a Kanapéhuszárokat a III. korhatári kategóriába sorolta (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott), az epizódokat ugyanakkor tizenhat éven aluliak számára nem ajánlottként (IV. korhatári kategória) kellett volna klasszifikálni, figyelemmel arra, hogy a tizenhat évesnél fiatalabb kiskorúak személyiségfejlődését a műsorszámban halmozottan előforduló erőszakos jelenetek és azok következményeinek közvetlen ábrázolása, valamint az erőszakos jelenetekre és a sérülésekre reflektáló, intenzív félelmi reakciók bemutatása negatívan befolyásolhatta – írták, hozzátéve, hogy ezért
a testület adásonként 4 millió forint, azaz összesen 8 millió forint bírságot rótt ki az RTL-re.
Úgy folytatták, hogy mivel a klasszifikációs rendelkezések megsértése súlyos jogsértés, indokolt a nyilvánosságot erről minél szélesebb körben tájékoztatni, ezért a médiatanács az RTL-t a jogsértés tényéről szóló közlemény közzétételére is kötelezte, a jogsértés ismételtsége miatt pedig 50 ezer forint bírságot szabott ki a médiaszolgáltató vezető tisztségviselőjére.
Pályázati beszámoló
Közölték azt is, hogy ugyanezen az ülésén a testület elfogadta az MTVA Támogatási Irodájának a Médiatanács Támogatási Program keretében meghirdetett, médiaszolgáltatások támogatását célzó pályázati eljárásokra vonatkozó negyedéves beszámolóját.
A testület döntései nyomán az MTVA az idei év első negyedévében négy, a médiatanács által meghirdetett pályázati eljárásban (Rádióállandó2023, TVállandó2023, KMUSZ2023, Rezsi2024) nyolcvankét támogatási szerződést kötött, melyeknek köszönhetően összesen 473 694 208 forintot oszt szét a nyertes pályázók között.
Bírságot kapott a Rádió 1 Sirius
A közleményből kiderült az is, hogy a médiatanács elmarasztalta a Radio Plus Kft.-t, mert a 91,1 Rádió 1 Sirius január 19. és 25. között megsértette a szerződéses vállalásait, mivel nem tett közzé elegendő közszolgálati, továbbá a helyi közélettel foglalkozó, illetve a mindennapi életet segítő műsorszámot, műsorelemet, valamint szöveges tartalmat, a zenei művek körében irányadó vállalását pedig túllépte.
Mindezek miatt a testület 130 ezer forint bírsággal sújtotta a médiaszolgáltatót, illetve a jogsértés tényéről szóló közlemény közzétételére is kötelezte.
Elmarasztalták a Forrás Rádiót
Az ugyancsak elmarasztalt Forrás Rádió pedig azzal sértette meg a szerződéses vállalásait, hogy január 9. és 15. között nem tett közzé sem megfelelő mennyiségű hírműsorszámot, sem közszolgálati és helyi közélettel foglalkozó, illetve a mindennapi életet segítő műsorszámot, ezért a médiatanács a médiaszolgáltatót, a Turul Média Kft.-t 70 000 forint bírsággal sújtotta, és közlemény közzétételére is kötelezte – tették hozzá.
A TV2 Comedy is hibázott
Azt írták, hogy a hatóság a román társhatósághoz fordult a TV2 Comedy csatornán március 11-én reggel 9 óra 25 perctől vetített Amerikai fater című műsorszám Smikulás című epizódja miatt, mert az a magyar szabályozás alapján – tekintettel a szexualitás megjelenítésére, a trágár nyelvezetre, az erőszak-ábrázolásra, a vallást érintő kijelentésekre, a zoofíliára utalásra, valamint az alkohol- és drogfogyasztásra – alkalmas volt a tizenhat éven aluliak személyiségfejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, miközben a médiaszolgáltató azt „A következő műsorszám csak szülői engedéllyel ajánlott” felhívással, valamint „AP” korhatári jelöléssel sugározta, ami a hazai szabályozás szerint a III. korhatári kategóriának (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) feleltethető meg.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is – a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Médiapiac
Szoboszlai Dominik – Az interjú a Spíler TV-n! (videó)
Szombat este 20:25-kor tűzi műsorára a Spíler 1 a legsikeresebb magyar focista, a Liverpoolban játszó Szoboszlai Dominikkal készült exkluzív interjúját.
A Manchester City-Chelsea FA-kupa elődöntőt követően a Spíler 1-en szombat este 20:25-től érkezik a Szoboszlai Dominik – Az interjú. Az exkluzív filmnek fontos része a sztárjátékossal készített interjú, nem csupán a magyar válogatott csapatkapitányáról tudhatnak meg sokat a nézők, ha szombat este a Splíer 1 programját választják. Baumstark Tibor végigjárta azokat a helyszíneket, amelyek a legszorosabban kötődnek a Liverpool FC-hez. A világklasszis középpályás gondolatain és érzésein túl pedig betekintést nyerhetünk a labdarúgással mélységesen átitatott városnak, a Liverpool-nak a mindennapjaiba is.
„Szoboszlai Dominik részletesen mesél arról, hogy mi történt a Liverpoolnál, miután minden idők egyik legeredményesebb futballedzője, Jürgen Klopp néhány hónappal ezelőtt meghökkentő időzítéssel bejelentette az évvégi távozását. Benézhettünk a kulisszák mögé, így megmutatjuk a topfutball egyik legmodernebb, leginkább felszerelt edzőközpontját, meglátogatjuk a legendás Anfield stadion történelemmel és legendákkal átitatott környékét, és a Spíler TV kameráin keresztül a focirajongók azt is láthatják, amit a világon nagyon kevesen, hogy hogyan fest a mérkőzés előtti percekben a Liverpool öltözője” – árulta el Baumstark Tibor. – „A Dominikkal készült interjún túl a Premier League történetének legjobb játékosai közül is megmutatjuk néhány egykori sztár véleményét az angol bajnokság kihívásairól, és persze Szoboszlai Dominik teljesítményéről” – tette hozzá.
Vasárnap a Spíler 2 közvetítésében Szoboszlai Dominik és a Liverpool a Fulham otthonában lép pályára, majd közvetlenül utána a La Liga és az egyetemes futballvilág csúcsrangadója, az El Clásico kerül képernyőre.
Ezúttal is különleges fel- és levezető műsorral készül a Spíler stábja a rangos küzdelemre. Elismert szakértők, elvakult drukkerek és a futballszakma képviselői lesznek a La Liga műsorvezetőinek vendégei a több helyszínes, kiterjesztett valóságot is felvonultató stúdiókban, valamint helyszíni kollégáik is bejelentkeznek a műsorba, így a spanyol futball rajongóinak vasárnap érdemes a Spíler közvetítésére kapcsolniuk – ismerteti a TV2 közleménye.
Borítókép: Szoboszlai Dominik, a Liverpool játékosa az angol első osztályú labdarúgó-bajnokság Liverpool-Crystal Palace mérkőzésén a liverpooli Anfield Road-i Stadionban 2024. április 14-én
Médiapiac
Átadták az idei evangélikus médiakommunikációs díjakat
Ukrajnai evangélikusok életét bemutató riportot, valamint elváltként újraházasodott, elkötelezett evangélikusokat bemutató riportot ismert el idén a Magyarországi Evangélikus Egyház (MEE) a Bornemisza Péter- és az Írónád díjjal – közölte az egyház kommunikációs szolgálata az MTI-vel.
Az evangélikus egyház által alapított díjakat idén is olyanok vehették át, akik világi, illetve egyházi médiafelületen 2023-ban közzétett munkáikkal az evangélikusság és az evangélikus egyház pozitív megítélését, népszerűsítését vagy missziós tevékenységét segítették.
A díjakat Fabiny Tamás, az MEE elnök-püspöke, Prőhle Gergely, az MEE országos felügyelője, valamint Lovass Tibor, az egyház sajtóbizottságának elnöke adta át hétfő este.
A világi sajtóban publikált, evangélikus vonatkozású anyagok versenyében elnyerhető Bornemissza Péter-díjat Vörös Szabolcsnak a Válasz Online felületén megjelent, “Láttam azokat, akik legyőzték a fenevadat” – először járt magyar püspök ukrán háborús zónában című riportja nyerte el.
Az idei Írónád díjat Vitális Judit, a Magyarországi Evangélikus Egyház honlapjának felelős szerkesztője, az Evangélikus Élet magazin hírszerkesztője vehette át a magazinban megjelent, Nem tündérmese – Isten kegyelme: Balicza Klára és Jenei Róbert egymásra találásának története című, házasság heti interjújáért.
Mindkét kategóriában megítéltek különdíjat is: Kuklai Katalin A babaszagú világ ajándéka – Kölcsönösen gazdagodnak a kisgyerekek és a fogyatékkal élő idős gondozottak a közös programokból című, a Népszava.hu internetes portálon megjelent, a Sztehlo Gábor Evangélikus Szeretetotthon piliscsabai telephelyén készült riportját Bornemisza Péter-különdíjjal, Balczó Mátyás, az Evangélikus Információs Szolgálat újságíró-szerkesztőjének a Hit, humor és lelki mélység – Gyerekkortól megérésig – Kovács András Péter humoristával készült, az Evangélikus Élet magazinban megjelent interjúját pedig Írónád különdíjjal ismerték el.