Kövess minket!

Médiapiac

A Hír TV és a Karc FM elérése is jelentősen javult a szeptemberi átszervezéssel

Sikerként könyvelhető el a Hír TV szeptemberben indult új sávos műsorstruktúrája, a nézettség 40 százalékkal emelkedett a tavalyi év hasonló időszakához képest, s a Bayer Show adásai rendszeresen százezer feletti nézőt vonzanak a képernyő elé főműsoridőben. Gajdics Ottó, a Hír TV tartalomért felelős igazgatója, és a Karc FM ügyvezetője arról is beszélt a Médiapiacnak adott interjúban, hogy az átszervezés révén a televízióval összevont működésű rádió hallgatottsága is jelentősen nőtt. Szavai szerint a következő hetekben azt is megvizsgálják, hogy mely műsorelemeken érdemes változtatni.

MTI Fotó: Beliczay László

– Nagyjából három hónapja működik a Hír TV és a Karc FM új műsorstruktúrája. A televízió, és a rádió működésének összekötése, illetve a sávos műsorrend beváltotta az ehhez fűzött reményeket, és elvárásokat?

– Jó úton haladunk, hiszen összességében jó 40 százalékkal nőtt a csatorna átlagos nézettsége a tavaly ilyenkori állapothoz képest. Például a Bayer Show esetenként 110-120 ezer embert ültet le a képernyő elé vasárnaponként, ami kiváló eredmény. De a legnézettebb műsorok közé tartozik a szintén a Bayer Zsolt által vezetett Sajtóklub, az új Vezércikk és a híradóink is. Míg egy évvel ezelőtt főműsoridőben, vagyis délután fél 6 és este 11 óra között nagyon gyatra volt a nézettség, mára már ebben a sávban a magyar nyelvű csatornák között a 14. helyen állunk, ami a kínálat bőségét tekintve különösen jónak számít.

– A 40 százalékos növekedés valóban rendkívül impozánsan hangzik, ezt mivel sikerült elérni?

– Fontos szerkezeti változás volt a már említett sávos műsorstruktúra kialakítása, amely azt jelenti, hogy az egyes műsortípusok minden nap ugyanabban a sorrendben követik egymást, és mindegyiknek megjegyezhető a kezdési időpontja. Nemzetközi tapasztalat, hogy a nézők azt szeretik, ha tudják, hogy a kedvenc csatornájukon az adott napon és időben milyen műsor fog képernyőre kerülni. Így ha ezt kiszámíthatóvá tesszük, az már önmagában nézettséget generál. Ellenkező esetben a néző jellemzően elkezd kapcsolgatni, és előbb-utóbb talál olyan csatornát, amely eltereli rólunk a figyelmét. Másrészt az új, vagy megújult műsoroknak köszönhetjük a kedvező eredményeket.

Gajdics Ottó élete egyik legnagyobb kihívásának tekinti a Hír TV és a Karc FM rádió megújítását (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

– Milyen logika alapján állítják össze a sávok kínálatát?

– Minden sávnál mérlegelni kell, hogy mely műsor illik oda, melyik képes a csatorna célcsoportjának érdeklődését leginkább felkelteni, és lekötni a nézőket. Az új rendszerben fél 4-kor indul a Paláver, amely a Karc FM rádióval közös, interaktív, betelefonálós műsor. Ez jó döntésnek bizonyult, hiszen ez a program lett a főműsoridőn kívüli sáv legnézettebbike. Sőt, a legfontosabb műsorok közé tartozik, mivel a nézők igénylik, hogy a csatornán bemutatott témák mentén ők maguk is elmondhassák az álláspontjukat, véleményüket. És arra is nagyon sokan kíváncsiak, mit gondol ezekben a kérdésekben a többi választópolgár.

– Korábban csak a Karc FM-en ment a Paláver, az új formátummal mennyivel több emberhez jut el ez a műsor?

– Nagyságrendekkel több nézőhöz, és hallgatóhoz. Annak ellenére, hogy a délután fél 4-es időpont televíziózás szempontjából kicsit holtidő – mondhatni a brazil sorozatok ideje – a Paláver 2,5-3,5 százalékos közönségarányt ér el az összes csatorna között, ami szép teljesítmény. Célunk volt azokkal a nézőkkel is megismertetni a Palávert, akik eddig nem követték a műsort, és ez sikerült is. Délután fél 4 és 4 között a Hír TV-n fut, délután 4 és 5 óra között pedig a televízió és a rádió is adja. Az azt követő egy órában pedig csak a Karc FM-en megy a betelefonálós műsor, így aki az 5 órai híradót szeretné megtekinteni, az megteheti ezt a Hír TV-n. Azt is kiemelném, hogy a Paláver korábban is jelentős népszerűségét tovább növelte, hogy olyan médiaszemélyiségek várják a betelefonálókat, mint Bayer Zsolt, Stefka István, Lentulai Krisztián, Apáti Bence és Dezse Balázs.

– Mi a helyzet a főműsoridővel, hogy muzsikálnak az abban a sávban játszott műsorok?

– Összességében sikerként könyvelhető el a főműsoridőben elindított programsávok mindegyike is, amit a Radar című forgatott riport műsorral indítunk. Ez a nézők ügyes-bajos dolgait dolgozza fel, különböző érdekességeket vonultat fel az országból, és a világból, valamint minden olyan dologgal foglalkozik, ami érdekelheti a nemzet-konzervatív nézőtábort, etősítheti identitását, tehát nagyon színes palettán mozog. Ezt követően híradó következik, majd a Napi Aktuális nevű háttér-, és elemző műsor. Ebben a napi hírfolyamból az emberekre zúduló híreket elemzik, és kommentálják politikusok, politológusok, érintettek és szakértők.

– Az esti vitaműsorokkal is elégedettek?

– Igen, az este 8 és 9 óra közti vitasáv, valamint az azután következő, 22 óráig tartó úgynevezett megmondósáv – amelyben a nemzeti-konzervatív politikai tábornak fontos újságírók, elemzők, és más közéleti szereplők mondják el a véleményüket – az elvárásaink szerint szállítják a nézettséget. Igaz, utóbbival könnyebb a dolgunk, mert abban nem kell különböző világnézetű embereket rávenni a közös szereplésre.

– Ezek szerint az ellenzéki szereplők nehezebben állnak kötélnek?

– Igen, esetenként éppen azok nem vállalják egymással a vitát, akik a legautentikusabbak, vagy legilletékesebbek lennének egy-egy téma megvitatásában. Így nem mindig a legjobb felállásban szerkesztjük a műsort, és sokszor arra kell hagyatkoznunk, hogy éppen ki hajlandó bejönni.

– Mitől függhet, hogy egy-egy elemző, vagy politikus elfogadja-e a meghívást?

– Baloldali politikusok esetében sarkítva fogalmazva azt mondhatnám, függ attól, hogy mit mond nekik a Feri, de ennél összetettebb kérdésről van szó. Hiszen a politikához kötődő különböző szereplők jellemzően aprólékosan mérlegelik, hogy éppen mi áll érdekükben, szerintük használ-e nekik a szereplés egy adott műsorban, vagy nem, esetleg benne van-e a pakliban, hogy nem jól jönnek ki belőle. Ugyanakkor arra is volt példa, hogy egy ellenzéki politikus azért kapott kedvet a szerepléshez, mert látta, hogy egy társa jól elboldogult a vitában, ügyesen replikázott. Több olyan nagyon érdekesre sikerült adást is tudnék említeni, ahol kifejezetten konstruktív vita alakult ki a különböző politikai oldalhoz tartozó szereplők között. Törekszünk arra, hogy megváltozzon az a jelenlegi helyzet, hogy Magyarországon nincs igazi közéleti-politikai vita a szekértáborok éles szembenállása miatt.

– Itt érdemes megjegyezni, hogy amikor a Partizánnak adott interjút, Gulyás Márton műsorvezető azt vetette a szemére, hogy nem ad lehetőséget az ellenzéki szereplőknek az ön által vezetett médiumokban.

– Hát igen, ahogy említettem, nem rajtunk múlik.

– Összességében kiforrta magát a Hír Tv új műsorstruktúrája?

– Negyed évnyi idő telt el, ki kell értékelni, hogy mi az, ami bejött, és mi az, ami csak mértékkel. Meg kell nézni, min érdemes változtatni, és milyen irányban. Hamarosan megkezdődnek a megbeszélések az alkotóközösségekkel, és a szerkesztőségekkel. Azon programok esetében, amelyek nem váltották be a reményeinket, változtatni fogunk. Januárban valószínűleg már konkrétumok is tudok majd mondani.

– Az átalakítás előtt elég nagy volt a fluktuáció a Hír TV-ben, ez a folyamat mára lecsillapodott?

– Minden változás szorongással, és feszültséggel jár, ami bizony okozhat ilyen mozgásokat. Nem mindenki értett egyet sem a változás szükségességével, sem az irányával. Voltak kollégák, akik máshol találták meg a számításukat, őket igyekeztünk pótolni. Viszont azt gondolom, hogy akik ma ezt a műsorstruktúrát működtetik, azok ezt nagy odaadással, szívvel-lélekkel teszik a nemzeti-konzervatív politikai közösség érdekében. Szó sincs arról, amitől egyesek tartottak, vagyis, hogy bulvárosodna a tévé, vagy egyéb nemkívánatos irányt venne. Ellenkezőleg: a G-nap után szétvert csatorna nézőit szeretnénk újra megtalálni, és úgy tűnik, hogy sikerült is megszólítani őket.

– A fiatalokat is sikerült megszólítani?

– Folyamatosan törekszünk erre, ami nem egyszerű feladat, hiszen minden mérés, és tapasztalat, nemzetközi kitekintésben is azt mutatja, hogy a fiatalok nem néznek televíziót. Legalábbis nem abban a formában, ahogy azt egy lineáris műsorszolgáltató szeretné, vagyis követve a sávos szerkezetben összeállított a műsorstruktúrát. Bár a mai 18-20 éves korosztályt is érdekli a képes tartalom, de nem a tévében, és nem rögzített időpontban, hanem a közösségi médiában, és a különböző online videómegosztó portálokon, ahol annyi részletben, és annyi megszakítással nézhetik, ahogy nekik megfelelő. Mindemellett mint minden csatorna, mi is dolgozunk azon, hogy mégiscsak idecsábítsuk a fiatalokat.

– Az ATV például rendszeresen közvetít sorozatokat, amelyek akár még távolról sem kapcsolódnak a politikához. Ez nem lehet járható út a Hír TV számára?

– Szeretnénk megőrizni a Hír TV hírcsatorna jellegét, így nem ebbe az irányba haladnánk. Ugyanakkor folyamatosan gondolkodunk azon, hogyan lehetne könnyedebb, lazább, oldottabb módon közölni mindazokat a tartalmakat, amelyekkel foglalkozunk. Ezt a célt szolgálja például az a műsorsáv, amelyben dokumentumfilmeket adunk, vagy Bayer Zsoltnak a Szélessávú történelem című műsora. Ebben régi magyar filmeket mutatunk be egy kis beszélgetéssel fűszerezve. Megszólaltatjuk az alkotókat, és a szereplőket, de filmkritikusok és filmesztéták is beszélnek arról a korról amelyben a film keletkezett, és amelyről szól. Így nemcsak a filmélményből részesül a néző, hanem megkapja azt a kicsit politikus, kicsit közéleti megközelítést, amely erre a csatornára jellemző.

– A Karc FM hallgatottsága hogyan változott szeptember óta?

– Negyedévente mérik a rádiók elérését, így az átalakítás hatását pontos számokra lefordítva még nem tudjuk megállapítani. Mindenesetre az utolsó egy-másfél évben lezajlott változás, vagyis az, hogy Budapesten kívül már 20 településen van földi sugárzású adóberendezésünk, jelentős növekedést hozott a hallgatottságban. A legutolsó mérés szerint csaknem 160 ezer embert érünk el naponta.

– Hogyan profitált az átszervezésből a rádió?

– Az átszervezés alapvető célja volt, hogy a csatorna és a Karc FM egymást erősítse, s természetesen az utóbbi javára is vált ez a szimbiózis, amely egyébként egyedülálló a hazai médiában. Az említett Paláver megugrott elérése a Karc FM hallgatottságára is kihat. A műsorstruktúra gerincét alkotó programok is népszerűek, így a reggeli Hangadó című információs magazinunk, de sok rendszeres hallgatója van a Spájz nevű, délelőtti szolgáltató műsorunknak, amely elsősorban a kismamáknak, nagymamáknak valamilyen okból otthon ülőknek szól. Nyitottunk sportsávot, átvesszük a legizgalmasabb Csörte hanganyagát, és kiváló zenei műsoraink is vonzzák a hallgatókat. Emellett a Karc FM-re került a Hír Tévéből a közkedvelt Háttérkép Boros Imre, Bogár László és Bayer Zsolt részvételével, és a Civil kör, amelyben jómagam is szerepelek.

– Több más műsornak is állandó, vagy visszatérő szereplője, így például a Csörtének, és a Sajtóklubnak is. Nem támadják amiatt, hogy a vezetői tevékenysége mellett véleményvezér szerepet is visz?

– Mivel már azelőtt szerepeltem ezekben a műsorokban, hogy a tartalomért felelős igazgató lettem, úgy döntöttünk, a nézők kedvéért megtartjuk az eredeti felállást. Akárhova megyek az országban – ha mondjuk megállok a főtéren, vagy elmegyek egy fürdőbe – néhány percen belül többen is odajönnek hozzám, és elmondják, hogy milyen sokat jelentenek számukra ezek a műsorok. Mindemellett fontos hangsúlyozni, hogy amikor beülök a stúdióba, ugyanúgy vendég vagyok mint a többiek, nem igazgatóként jelenek meg, vagy beszélek.

– Karrierje során nem csak rádiót, és televíziót vezetett, hanem napi- és hetilapot is, illetve médiaszemélyiségként is számos műfajt kipróbált. Mi jelentette a legnagyobb kihívást?

– Egyértelműen a jelenlegi megbízatásom. Életem talán legnagyobb kihívását jelentette, hogy a Hír TV-t úgy kellett a rádióval együtt megújítani, hogy közben felismerjük és ki tudjuk használni az ebből adódó lehetőségeket. Ráadásul emellett a boltnak folyamatosan üzemelnie kellett, és a kollégákat is meg kellett győzni, hogy mindez jó lesz. Szerencsére a nehezén már túl vagyunk, működik rendszer, és hozza a várt eredményeket.

– Lassan itt a karácsony. Milyen műsorokkal készülnek az ünnepekre?

– Az ünnepek alatt mindig rendkívüli műsorrend van, igyekszünk emelkedettebb, ünnepibb tartalmakat közölni. Sokat fogunk ismételni, válogatás műsorokat készítünk, figyelembe véve, hogy a karácsony időszaka a békességről szól, így nem a leghevesebb viták kerülnek adásba. Ezen kívül több filmet és más olyan műsort tűzünk képernyőre amelyek nem szokványos témákkal foglalkoznak. Minderre most készülünk, így most mindenki háromszoros erőfeszítéssel dolgozik ezekben a napokban.

– Otthon hogyan ünneplik a karácsonyt?

– Amikor közvetlenül az ünnepek előtt le tudom tenni a lantot, körbejárom az országot, összeszedem a rokonságot, és mindenkit elviszek hozzánk, Kiskunfélegyházára. Ott jókat eszünk-iszunk, felállítjuk a karácsonyfát, várjuk a Jézuskát, és közösen ünnepelünk.

– Hagyományos karácsonyi menüvel készülnek?

– Természetesen van hagyományos rész is, de már a családi tradíció részévé vált, hogy más fogásokat is elkészítünk. Így amellett, hogy a nagymamák hoznak töltöttkáposztát, és elengedhetetlen a hagyományos, többféle húsból készülő húsleves, a beigli, valamint a halászlé is, a háromnapos karácsonyi menünk része a sült libamáj szőlőmártással, valamint a tenger gyümölcseivel töltött tészta is. A családi recept alapján készített sütemények sem hiányozhatnak, ezek közül a legkülönlegesebb a mandulás krémmel töltött, kagyló formájú, dióból készült tészta.

– Ki a szakács a családban?

– A feleségemmel mindig együtt főzünk, pontosabban ő a séf, én kuktáskodom mellette.

– A két ünnep között milyen programot terveznek?

– A karácsonyt végig együtt ünnepeljük a nagycsaláddal, december 27-én pedig a feleségemmel elmegyünk egy wellness-szállóba, ahol orrig belemerülök a meleg vízbe, és szilveszterig ki sem szállok onnan.

Kárpáti András

Borítókép: Gajdics Ottó, a Hír TV tartalomért felelős igazgatója, és a Karc FM ügyvezetője

Médiapiac

Lengyel változat készül Zelenszkij A nép szolgája című tévésorozatából

A vígjátéksorozat sikere nyomán indult el a színész politikai karrierje, és lett 2019-ben Ukrajna elnöke.

Közzétéve:

Borítókép: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, fotó: MTI/EPA/Ukrán elnöki sajtószolgálat

A Polsat lengyel tévécsatornánál azonos címmel forgatják a színész-producer Zelenszkij politikai karrierjét is elindító sorozat lengyel verzióját. A Polot Media produkciójában készülő adaptáció főszerepét Marcin Hycnar kapta, rendezője pedig Maciej Bielinski – számolt be róla a The Hollywood Reporter nyomán az MTI.

A szatirikus hangvételű eredeti szériában, amely nagy sikert aratott Ukrajnában, Zelenszkij alakította a főhőst, egy középiskolai történelemtanárt, aki véletlenül csöppen bele a politikába, és államfő lesz belőle. A vígjátéksorozat sikere nyomán a színész politikai karrierje is beindult, és 2019-ben megválasztották Ukrajna elnökévé.

Az Ukrajna ellen indított orosz háború kitörése után a Netflix, amelynek kínálatában korábban már szerepelt a sorozat, újra műsorra tűzte, de számos ország tévécsatornája is megvásárolta a sugárzási jogokat.

Mindeddig Lengyelország fogadta be a legtöbb ukrán menekültet a háború kitörése óta. A lengyel határőrség múlt héten posztolt Twitter-üzenetében azt írta, hogy az orosz katonai invázió február 24-i kezdete óta mintegy 5,4 millió ember érkezett Ukrajnából Lengyelországba.

Tovább olvasom

Médiapiac

Szorítja az idő Baranyit: augusztus végéig dönteni kell a kerületi médiacég sorsáról

Korábbi szövetségesei ebben az ügyben sem állnak ki Ferencváros polgármestere mellett.

Közzétéve:

Baranyi Krisztina, a IX. kerület polgármestere, fotó: MTI/Mohai Balázs

Szorítja az idő Baranyi Krisztinát: augusztus végéig döntenie kell a ferencvárosi vezetésnek arról, hogy mi lesz a kerületi médiacég sorsa. Az erről szóló testületi ülés tegnap lett volna, de a baloldali pártok által korábban támogatott polgármester a sajtóhírek szerint nem tudott maga mellé állítani tíz képviselőt, így most sem rendeződtek a kerületi médiaháborús viszonyok – írja a Magyar Nemzet.

Mint arról már írtunk, az önkormányzat kizárólagos tulajdonában lévő Ferencvárosi Média Kft. ügyvezető igazgatója, Hagymási Zoltán elbocsátotta a 9 Magazin főszerkesztőjét, Vágvölgyi B. Andrást szerződésszegés miatt. Baranyi Krisztina akkor az esetre a Facebook-oldalán úgy reagált: erről a szándékról előzetesen őt nem értesítették.

Később a baloldali képviselőknek sikerült elérniük, hogy Hoffmann György televí­ziós szakember – Kálmán Olga DK-s országgyűlési képviselő férje – kerüljön Hagymási helyére. Baranyi ugyanakkor ellenezte a Gyurcsány-párthoz kötődő médiaszakember kinevezését, így átmeneti megoldásként Bencsik Márta, a felügyelőbizottság elnöke lenne a vezetője a ferencvárosi médiacégnek. A polgármester ugyanakkor kikötötte: csak akkor hajlandó ebbe belemenni, ha az ideiglenes vezető vállalja, hogy Vágvölgyi B. Andrást 2024 ­végéig foglalkoztatja.

Az sem mellékes információ, hogy Vágvölgyi többmilliós sérelemdíjat és az elmaradt munkabér kifizetését is követeli a ferencvárosi önkormányzattól, és a hónapok óta törvénytelenül működő cég ellen cégbírósági végzés is érkezett, így sürgeti az idő Baranyi Krisztinát, hogy helyreállítsa a magazin működését.

Tovább olvasom

Médiapiac

Hazánk belügyeiről „értekeztek” a Szigeten bulizó baloldali újságírók

Magyarországról, Orbán Viktor miniszterelnökről, valamint a szexuális kisebbségek helyzetéről is „értekeztek” a külföldiekkel bulizó balliberális újságírók a Sziget fesztiválon. A Telex és 24.hu újságírói továbbá szükségét érezték a gyermekvédelmi népszavazás kérdéseit és a tusványosi beszéd egy részét is bemutatni, hogy olyan emberek mondjanak véleményt vagy éppen ítéletet, akik hazánkat és a politikai viszonyokat egyáltalán nem vagy csak a nyugati média által levetített hírekből ismerik.

Közzétéve:

Fotó: MTI/Mónus Márton

Behozni a magyar valóságot a szabadság szigetére – ezzel a céllal készített riportot a Sziget fesztivál résztvevőivel a 24.hu újságírója, amelyben külföldi fiatalok tájékozatlansága vagy a Magyarországgal és a miniszterelnökkel kapcsolatos negatív sztereotípiák köszöntek vissza. A videóból ugyanis kiderült, hogy

 a fiatalok többsége szinte semmit nem hallott hazánkról, akinek pedig mégis volt némi fogalma, az a homoszexuálisok helyzetét emlegette, vagy előadta, hogy az országban uralkodó légkör miatt egy kicsit félt Magyarországra jönni. Orbán Viktor neve ugyanakkor már többeknek volt ismerős, akiről azt hallották, hogy „nem nagyon csípi a melegeket”. 

A baloldali hírportál újságírója ezt követően lejátszotta a tusványosi beszéd sokat támadott, a fajok keveredésére vonatkozó részletét is, amelynek értelmezésébe többen belezavarodtak, egyesek pedig Hitlerhez és Aljakszandr Lukasenka belarusz elnökhöz hasonlították a kormányfőt.

Szintén hazánk belügyeit firtatta a Szigeten a Telex újságírója is, aki arra volt kíváncsi, hogy a külföldi fiatalok hogyan értékelik a kormány gyermekvédelmi népszavazását, amely bár jogi értelemben érvénytelen lett, a magyarok elsöprő többségének véleményét, miszerint nem kérnek az LMBTQ-propagandából, jól tükrözi. A reprezentatívnak aligha nevezhető felmérésből kiderült:

a fesztiválozók támogatnák, hogy a szülők hozzájárulása nélkül szexuális irányultságokat bemutató foglalkozásokat tartsanak a gyermekeknek. Egyikük pedig azt is hozzátette: „az kevésbé számít, hogy a szülő ezzel nem ért egyet, mert nem az ő életéről van szó, hanem a gyermekéről”.

 Arra, támogatják-e, hogy kiskorú gyermekek számára nemi átalakító műtéteket végezzenek, úgy reagáltak: aki más akar lenni, az legyen más, ugyanakkor többen felhívták a figyelmet, hogy ez komoly döntés, ami az egész életre kihat és nem fordítható vissza. Egyesek szerint meg lehet velük ismertetni ezt a témát, de csak egy bizonyos kortól és bizonyos korlátok között, valamint fontos az is, hogy hiteles információkat kapjanak. 

Szinte mindegyik válaszadó ellenezte, hogy a kiskorú gyermekeknek a fejlődésüket befolyásoló szexuális médiatartalmakat korlátozás nélkül mutassanak be, hiszen nagyon könnyű hatni rájuk. Éppen ezért az ilyen tartalom csak bizonyos kor fölött megfelelő. Egyesek ugyanakkor úgy válaszoltak: attól függ, hogy mi jutna el a gyermekekhez. 

Azt viszont már a többség támogatná, hogy a kiskorú gyermekeknek a nem megváltoztatását bemutató médiatartalmakat jelenítsenek meg, mondván fontos már kicsi kortól tanítani őket arra, hogy léteznek más emberek is, akiket el kell fogadni. Szerintük tehát ez nem jelent rájuk veszélyt, inkább az a veszélyes, ha el kell rejteniük azt, akik lenni akarnak – tudósított róla a Magyar Nemzet.

Tovább olvasom