Kövess minket!

Médiapiac

A Hír TV és a Karc FM elérése is jelentősen javult a szeptemberi átszervezéssel

Sikerként könyvelhető el a Hír TV szeptemberben indult új sávos műsorstruktúrája, a nézettség 40 százalékkal emelkedett a tavalyi év hasonló időszakához képest, s a Bayer Show adásai rendszeresen százezer feletti nézőt vonzanak a képernyő elé főműsoridőben. Gajdics Ottó, a Hír TV tartalomért felelős igazgatója, és a Karc FM ügyvezetője arról is beszélt a Médiapiacnak adott interjúban, hogy az átszervezés révén a televízióval összevont működésű rádió hallgatottsága is jelentősen nőtt. Szavai szerint a következő hetekben azt is megvizsgálják, hogy mely műsorelemeken érdemes változtatni.

MTI Fotó: Beliczay László

– Nagyjából három hónapja működik a Hír TV és a Karc FM új műsorstruktúrája. A televízió, és a rádió működésének összekötése, illetve a sávos műsorrend beváltotta az ehhez fűzött reményeket, és elvárásokat?

– Jó úton haladunk, hiszen összességében jó 40 százalékkal nőtt a csatorna átlagos nézettsége a tavaly ilyenkori állapothoz képest. Például a Bayer Show esetenként 110-120 ezer embert ültet le a képernyő elé vasárnaponként, ami kiváló eredmény. De a legnézettebb műsorok közé tartozik a szintén a Bayer Zsolt által vezetett Sajtóklub, az új Vezércikk és a híradóink is. Míg egy évvel ezelőtt főműsoridőben, vagyis délután fél 6 és este 11 óra között nagyon gyatra volt a nézettség, mára már ebben a sávban a magyar nyelvű csatornák között a 14. helyen állunk, ami a kínálat bőségét tekintve különösen jónak számít.

– A 40 százalékos növekedés valóban rendkívül impozánsan hangzik, ezt mivel sikerült elérni?

– Fontos szerkezeti változás volt a már említett sávos műsorstruktúra kialakítása, amely azt jelenti, hogy az egyes műsortípusok minden nap ugyanabban a sorrendben követik egymást, és mindegyiknek megjegyezhető a kezdési időpontja. Nemzetközi tapasztalat, hogy a nézők azt szeretik, ha tudják, hogy a kedvenc csatornájukon az adott napon és időben milyen műsor fog képernyőre kerülni. Így ha ezt kiszámíthatóvá tesszük, az már önmagában nézettséget generál. Ellenkező esetben a néző jellemzően elkezd kapcsolgatni, és előbb-utóbb talál olyan csatornát, amely eltereli rólunk a figyelmét. Másrészt az új, vagy megújult műsoroknak köszönhetjük a kedvező eredményeket.

Gajdics Ottó élete egyik legnagyobb kihívásának tekinti a Hír TV és a Karc FM rádió megújítását (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

– Milyen logika alapján állítják össze a sávok kínálatát?

– Minden sávnál mérlegelni kell, hogy mely műsor illik oda, melyik képes a csatorna célcsoportjának érdeklődését leginkább felkelteni, és lekötni a nézőket. Az új rendszerben fél 4-kor indul a Paláver, amely a Karc FM rádióval közös, interaktív, betelefonálós műsor. Ez jó döntésnek bizonyult, hiszen ez a program lett a főműsoridőn kívüli sáv legnézettebbike. Sőt, a legfontosabb műsorok közé tartozik, mivel a nézők igénylik, hogy a csatornán bemutatott témák mentén ők maguk is elmondhassák az álláspontjukat, véleményüket. És arra is nagyon sokan kíváncsiak, mit gondol ezekben a kérdésekben a többi választópolgár.

– Korábban csak a Karc FM-en ment a Paláver, az új formátummal mennyivel több emberhez jut el ez a műsor?

– Nagyságrendekkel több nézőhöz, és hallgatóhoz. Annak ellenére, hogy a délután fél 4-es időpont televíziózás szempontjából kicsit holtidő – mondhatni a brazil sorozatok ideje – a Paláver 2,5-3,5 százalékos közönségarányt ér el az összes csatorna között, ami szép teljesítmény. Célunk volt azokkal a nézőkkel is megismertetni a Palávert, akik eddig nem követték a műsort, és ez sikerült is. Délután fél 4 és 4 között a Hír TV-n fut, délután 4 és 5 óra között pedig a televízió és a rádió is adja. Az azt követő egy órában pedig csak a Karc FM-en megy a betelefonálós műsor, így aki az 5 órai híradót szeretné megtekinteni, az megteheti ezt a Hír TV-n. Azt is kiemelném, hogy a Paláver korábban is jelentős népszerűségét tovább növelte, hogy olyan médiaszemélyiségek várják a betelefonálókat, mint Bayer Zsolt, Stefka István, Lentulai Krisztián, Apáti Bence és Dezse Balázs.

– Mi a helyzet a főműsoridővel, hogy muzsikálnak az abban a sávban játszott műsorok?

– Összességében sikerként könyvelhető el a főműsoridőben elindított programsávok mindegyike is, amit a Radar című forgatott riport műsorral indítunk. Ez a nézők ügyes-bajos dolgait dolgozza fel, különböző érdekességeket vonultat fel az országból, és a világból, valamint minden olyan dologgal foglalkozik, ami érdekelheti a nemzet-konzervatív nézőtábort, etősítheti identitását, tehát nagyon színes palettán mozog. Ezt követően híradó következik, majd a Napi Aktuális nevű háttér-, és elemző műsor. Ebben a napi hírfolyamból az emberekre zúduló híreket elemzik, és kommentálják politikusok, politológusok, érintettek és szakértők.

– Az esti vitaműsorokkal is elégedettek?

– Igen, az este 8 és 9 óra közti vitasáv, valamint az azután következő, 22 óráig tartó úgynevezett megmondósáv – amelyben a nemzeti-konzervatív politikai tábornak fontos újságírók, elemzők, és más közéleti szereplők mondják el a véleményüket – az elvárásaink szerint szállítják a nézettséget. Igaz, utóbbival könnyebb a dolgunk, mert abban nem kell különböző világnézetű embereket rávenni a közös szereplésre.

– Ezek szerint az ellenzéki szereplők nehezebben állnak kötélnek?

– Igen, esetenként éppen azok nem vállalják egymással a vitát, akik a legautentikusabbak, vagy legilletékesebbek lennének egy-egy téma megvitatásában. Így nem mindig a legjobb felállásban szerkesztjük a műsort, és sokszor arra kell hagyatkoznunk, hogy éppen ki hajlandó bejönni.

– Mitől függhet, hogy egy-egy elemző, vagy politikus elfogadja-e a meghívást?

– Baloldali politikusok esetében sarkítva fogalmazva azt mondhatnám, függ attól, hogy mit mond nekik a Feri, de ennél összetettebb kérdésről van szó. Hiszen a politikához kötődő különböző szereplők jellemzően aprólékosan mérlegelik, hogy éppen mi áll érdekükben, szerintük használ-e nekik a szereplés egy adott műsorban, vagy nem, esetleg benne van-e a pakliban, hogy nem jól jönnek ki belőle. Ugyanakkor arra is volt példa, hogy egy ellenzéki politikus azért kapott kedvet a szerepléshez, mert látta, hogy egy társa jól elboldogult a vitában, ügyesen replikázott. Több olyan nagyon érdekesre sikerült adást is tudnék említeni, ahol kifejezetten konstruktív vita alakult ki a különböző politikai oldalhoz tartozó szereplők között. Törekszünk arra, hogy megváltozzon az a jelenlegi helyzet, hogy Magyarországon nincs igazi közéleti-politikai vita a szekértáborok éles szembenállása miatt.

– Itt érdemes megjegyezni, hogy amikor a Partizánnak adott interjút, Gulyás Márton műsorvezető azt vetette a szemére, hogy nem ad lehetőséget az ellenzéki szereplőknek az ön által vezetett médiumokban.

– Hát igen, ahogy említettem, nem rajtunk múlik.

– Összességében kiforrta magát a Hír Tv új műsorstruktúrája?

– Negyed évnyi idő telt el, ki kell értékelni, hogy mi az, ami bejött, és mi az, ami csak mértékkel. Meg kell nézni, min érdemes változtatni, és milyen irányban. Hamarosan megkezdődnek a megbeszélések az alkotóközösségekkel, és a szerkesztőségekkel. Azon programok esetében, amelyek nem váltották be a reményeinket, változtatni fogunk. Januárban valószínűleg már konkrétumok is tudok majd mondani.

– Az átalakítás előtt elég nagy volt a fluktuáció a Hír TV-ben, ez a folyamat mára lecsillapodott?

– Minden változás szorongással, és feszültséggel jár, ami bizony okozhat ilyen mozgásokat. Nem mindenki értett egyet sem a változás szükségességével, sem az irányával. Voltak kollégák, akik máshol találták meg a számításukat, őket igyekeztünk pótolni. Viszont azt gondolom, hogy akik ma ezt a műsorstruktúrát működtetik, azok ezt nagy odaadással, szívvel-lélekkel teszik a nemzeti-konzervatív politikai közösség érdekében. Szó sincs arról, amitől egyesek tartottak, vagyis, hogy bulvárosodna a tévé, vagy egyéb nemkívánatos irányt venne. Ellenkezőleg: a G-nap után szétvert csatorna nézőit szeretnénk újra megtalálni, és úgy tűnik, hogy sikerült is megszólítani őket.

– A fiatalokat is sikerült megszólítani?

– Folyamatosan törekszünk erre, ami nem egyszerű feladat, hiszen minden mérés, és tapasztalat, nemzetközi kitekintésben is azt mutatja, hogy a fiatalok nem néznek televíziót. Legalábbis nem abban a formában, ahogy azt egy lineáris műsorszolgáltató szeretné, vagyis követve a sávos szerkezetben összeállított a műsorstruktúrát. Bár a mai 18-20 éves korosztályt is érdekli a képes tartalom, de nem a tévében, és nem rögzített időpontban, hanem a közösségi médiában, és a különböző online videómegosztó portálokon, ahol annyi részletben, és annyi megszakítással nézhetik, ahogy nekik megfelelő. Mindemellett mint minden csatorna, mi is dolgozunk azon, hogy mégiscsak idecsábítsuk a fiatalokat.

– Az ATV például rendszeresen közvetít sorozatokat, amelyek akár még távolról sem kapcsolódnak a politikához. Ez nem lehet járható út a Hír TV számára?

– Szeretnénk megőrizni a Hír TV hírcsatorna jellegét, így nem ebbe az irányba haladnánk. Ugyanakkor folyamatosan gondolkodunk azon, hogyan lehetne könnyedebb, lazább, oldottabb módon közölni mindazokat a tartalmakat, amelyekkel foglalkozunk. Ezt a célt szolgálja például az a műsorsáv, amelyben dokumentumfilmeket adunk, vagy Bayer Zsoltnak a Szélessávú történelem című műsora. Ebben régi magyar filmeket mutatunk be egy kis beszélgetéssel fűszerezve. Megszólaltatjuk az alkotókat, és a szereplőket, de filmkritikusok és filmesztéták is beszélnek arról a korról amelyben a film keletkezett, és amelyről szól. Így nemcsak a filmélményből részesül a néző, hanem megkapja azt a kicsit politikus, kicsit közéleti megközelítést, amely erre a csatornára jellemző.

– A Karc FM hallgatottsága hogyan változott szeptember óta?

– Negyedévente mérik a rádiók elérését, így az átalakítás hatását pontos számokra lefordítva még nem tudjuk megállapítani. Mindenesetre az utolsó egy-másfél évben lezajlott változás, vagyis az, hogy Budapesten kívül már 20 településen van földi sugárzású adóberendezésünk, jelentős növekedést hozott a hallgatottságban. A legutolsó mérés szerint csaknem 160 ezer embert érünk el naponta.

– Hogyan profitált az átszervezésből a rádió?

– Az átszervezés alapvető célja volt, hogy a csatorna és a Karc FM egymást erősítse, s természetesen az utóbbi javára is vált ez a szimbiózis, amely egyébként egyedülálló a hazai médiában. Az említett Paláver megugrott elérése a Karc FM hallgatottságára is kihat. A műsorstruktúra gerincét alkotó programok is népszerűek, így a reggeli Hangadó című információs magazinunk, de sok rendszeres hallgatója van a Spájz nevű, délelőtti szolgáltató műsorunknak, amely elsősorban a kismamáknak, nagymamáknak valamilyen okból otthon ülőknek szól. Nyitottunk sportsávot, átvesszük a legizgalmasabb Csörte hanganyagát, és kiváló zenei műsoraink is vonzzák a hallgatókat. Emellett a Karc FM-re került a Hír Tévéből a közkedvelt Háttérkép Boros Imre, Bogár László és Bayer Zsolt részvételével, és a Civil kör, amelyben jómagam is szerepelek.

– Több más műsornak is állandó, vagy visszatérő szereplője, így például a Csörtének, és a Sajtóklubnak is. Nem támadják amiatt, hogy a vezetői tevékenysége mellett véleményvezér szerepet is visz?

– Mivel már azelőtt szerepeltem ezekben a műsorokban, hogy a tartalomért felelős igazgató lettem, úgy döntöttünk, a nézők kedvéért megtartjuk az eredeti felállást. Akárhova megyek az országban – ha mondjuk megállok a főtéren, vagy elmegyek egy fürdőbe – néhány percen belül többen is odajönnek hozzám, és elmondják, hogy milyen sokat jelentenek számukra ezek a műsorok. Mindemellett fontos hangsúlyozni, hogy amikor beülök a stúdióba, ugyanúgy vendég vagyok mint a többiek, nem igazgatóként jelenek meg, vagy beszélek.

– Karrierje során nem csak rádiót, és televíziót vezetett, hanem napi- és hetilapot is, illetve médiaszemélyiségként is számos műfajt kipróbált. Mi jelentette a legnagyobb kihívást?

– Egyértelműen a jelenlegi megbízatásom. Életem talán legnagyobb kihívását jelentette, hogy a Hír TV-t úgy kellett a rádióval együtt megújítani, hogy közben felismerjük és ki tudjuk használni az ebből adódó lehetőségeket. Ráadásul emellett a boltnak folyamatosan üzemelnie kellett, és a kollégákat is meg kellett győzni, hogy mindez jó lesz. Szerencsére a nehezén már túl vagyunk, működik rendszer, és hozza a várt eredményeket.

– Lassan itt a karácsony. Milyen műsorokkal készülnek az ünnepekre?

– Az ünnepek alatt mindig rendkívüli műsorrend van, igyekszünk emelkedettebb, ünnepibb tartalmakat közölni. Sokat fogunk ismételni, válogatás műsorokat készítünk, figyelembe véve, hogy a karácsony időszaka a békességről szól, így nem a leghevesebb viták kerülnek adásba. Ezen kívül több filmet és más olyan műsort tűzünk képernyőre amelyek nem szokványos témákkal foglalkoznak. Minderre most készülünk, így most mindenki háromszoros erőfeszítéssel dolgozik ezekben a napokban.

– Otthon hogyan ünneplik a karácsonyt?

– Amikor közvetlenül az ünnepek előtt le tudom tenni a lantot, körbejárom az országot, összeszedem a rokonságot, és mindenkit elviszek hozzánk, Kiskunfélegyházára. Ott jókat eszünk-iszunk, felállítjuk a karácsonyfát, várjuk a Jézuskát, és közösen ünnepelünk.

– Hagyományos karácsonyi menüvel készülnek?

– Természetesen van hagyományos rész is, de már a családi tradíció részévé vált, hogy más fogásokat is elkészítünk. Így amellett, hogy a nagymamák hoznak töltöttkáposztát, és elengedhetetlen a hagyományos, többféle húsból készülő húsleves, a beigli, valamint a halászlé is, a háromnapos karácsonyi menünk része a sült libamáj szőlőmártással, valamint a tenger gyümölcseivel töltött tészta is. A családi recept alapján készített sütemények sem hiányozhatnak, ezek közül a legkülönlegesebb a mandulás krémmel töltött, kagyló formájú, dióból készült tészta.

– Ki a szakács a családban?

– A feleségemmel mindig együtt főzünk, pontosabban ő a séf, én kuktáskodom mellette.

– A két ünnep között milyen programot terveznek?

– A karácsonyt végig együtt ünnepeljük a nagycsaláddal, december 27-én pedig a feleségemmel elmegyünk egy wellness-szállóba, ahol orrig belemerülök a meleg vízbe, és szilveszterig ki sem szállok onnan.

Kárpáti András

Borítókép: Gajdics Ottó, a Hír TV tartalomért felelős igazgatója, és a Karc FM ügyvezetője

Médiapiac

A Dal 2022 – Szombaton lesz az első válogató adás

Az első válogató adással szombaton indul A Dal 2022. A közmédia dalválasztó élő showműsora új műsorvezető párossal, megújult zsűrivel és rendhagyó zenei koncepcióval várja a nézőket a Dunán.

Közzétéve:

MTI/Cseke Csilla

Az MTVA közleménye szerint ismét a magyar zenéké lesz a főszerep, és a zsűri ez alkalommal is a közönséggel együtt keresi az év dalát. Idén is negyven produkció versenyez, a dalok minden adásban élőben hangzanak el, és a döntősök szimfonikus változatban lesznek hallhatók a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának kíséretében.

A Dal első válogató adása január 29-én, szombaton 19 óra 35 perctől lesz látható és hallható a megújult Dunán. A műsorban tíz versenydal hangzik el: fellép Erdős Fruzsi (dalának címe: Azt beszélik), a Kies (Nem félek), Kijube (Holnap majd elhiszem), Majoros Csenge (Földöntúli szerelem), a Pankastic! (Hosszú volt a nyár), a Prove (Karambol), a Ruby Harlem & Roy (Még ma este), Sándor Szofi (21 gramm), az Easy Babies (Szerelem) és Ya Ou (Zsákutca).

A Dal 2022-ben újra helyet foglal a zsűriben Wolf Kati énekesnő, aki 2012-ben már volt zsűritag, majd 2015-ben és 2020-ban versenyzőként szerepelt a műsorban. Mező Misi, a Magna Cum Laude énekese negyedik alkalommal lesz benne a zsűriben, Ferenczi György, az 1ső Pesti Rackák frontembere, szájharmonikása, hegedűse másodszor vesz részt a dalválasztásban, a negyedik zsűritag, Egri Péter, a rockabilly magyar nagykövete pedig korábban zenekarával, a Mystery Ganggel állt A Dal színpadán.

A dalverseny új műsorvezető párosa Rókusfalvy Lili és Király Viktor. Előbbi A Dal 2020-ban már volt házigazda, utóbbi versenyzőként szerepelt többször a műsorban: 2012-ben testvéreivel, 2014-ben és 2018-ban szólóprodukcióval jutott a döntőig.

A négy válogatóból adásonként öt, összesen húsz dal jut tovább a két elődöntőbe: négy produkció a zsűri pontjai alapján, az ötödik a közönség szavazataival. Az elődöntőkből négy-négy dal kerül a fináléba, így nyolc dalt hallhatnak újra a nézők, amelyek közül márciusban kiderül, melyik lesz Magyarország slágere 2022-ben. A végső győztesről idén is a közönség dönt.

A győztes dal előadója Az Év Dala 2022, egyben a Petőfi Zenei Díj Év dala 2022 elismerésben részesül, emellett tízmillió forintot kap produkciója fejlesztésére, valamint egy tízdalos stúdiólemezt és az egyik felvételhez videoklipet készíthet. A döntőbe jutott nyolc dal minden előadója gazdagodik zenei pályájára fordítható nyereménnyel. Idén is odaítélik a legjobb dalszövegért járó díjat, valamint az Akusztik Dalverseny fődíját.

Részletes információk A Dal Facebook- és Instagram-oldalán, a műsorvezetők közösségimédia-felületein, az adal.hu-n, valamint a műsor hivatalos YouTube-csatornáján találhatók.

Borítókép: Az év férfi előadója díj átadója, Wolf Kati énekesnő, a Dal 2022 zsűritagja a Petőfi Zenei Díjak átadásán az MTVA óbudai gyártóbázisának stúdiójában 2022. január 20-án

Tovább olvasom

Médiapiac

Dzsihádra felszólító weboldalt tiltott be a francia belügyminiszter

A francia belügyminiszter vasárnap az M6 televízió képernyőjén jelentette be, hogy elrendelte a 2012-ben létrehozott és az Egyenes út névre keresztelt szalafista weboldal felszámolását.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Az online felület évek óta a francia hatóságok megfigyelése alatt áll, Gérald Darmanin elmondása szerint a portálnak jelentős szerepe volt a radikális iszlamista tanok terjesztésében, a gyűlöletkeltésben és a dzsihád hirdetésében. A belügyminiszter szerint a portál egyfajta online kiadóként funkcionált, amely a francia titkosszolgálatok által is megfigyelt radikális imámok prédikációiról készült felvételeket is sugározta.

A weboldal egyik ilyen állandó prédikátora volt a pantin-i mecset volt imámja, Ibrahim Abou Talha is, akit a francia történelemtanár, Samuel Paty lefejezése után eltávolítottak a mecset éléről, mert megosztotta a hívek között azt a videót, amelyben az egyik diák apja a muszlim diákok elleni diszkriminációval vádolta a tanárt, és amely az oktató lefejezéséhez vezetett.

Ugyancsak az Egyenes út weboldal radikális prédikátorai között szerepelt az a Youssef Abou Anas is, aki az Ecquevilly településen bezárt mecset egykori, szalafista imámjaként tartanak azóta is számon a francia hatóságok. Abou Anas rendszeresen szólította fel híveit a nők, a zsidók és a keresztények elleni erőszakra – írta a Magyar Nemzet

Tovább olvasom

Médiapiac

2021 legnézettebb gyerekcsatornája lett a JimJam

A csatorna közönségaránya 2021-ben a 18-49 éves lakosság körében a Nielsen Közönségmérés adatai szerint 1,06 százalékot ért el, így megelőzve valamennyi hazánkban sugárzott gyermekcsatornát ebben a célcsoportban.

Közzétéve:

Az említett célcsoportban előkelő első helyre került a JimJam a gyerekcsatornák között nem csak az év elején, hanem egész 2021 folyamán. 

Nagyon örülünk a JimJam eredményének, hogy a ráfordított figyelem és következetes befektetések révén a kisgyermekes családoknak egy igazán értékes csatornát kínálhatunk. Boldogan tapasztaljuk a kiugró érdeklődést a tartalmaink iránt, köszönjük a gyerekek lelkesedését és a szülők bizalmát” – mondta Radóczy Katalin, az AMCNI programigazgatója.

A JimJam 2006-os indulása óta mára több, mint 100 országban van jelen. Elsősorban a legfiatalabb, vagyis 2-5 éves korosztály igényei szerint készül mind a programstruktúra, mind a csatorna arculata. Népszerűsége annak köszönhető, hogy a bájos és szerethető karakterek – mint például az ovisok ikonikus kedvencei a Bing nyuszi vagy Tesz-Vesz város hősei – észrevétlenül tanítják a gyerekeket, és segítenek felfedezni, megérteni a körülöttünk lévő világot a legkisebbeknek is. A mesék lassabb tempójúak és kevésbé vibrálók, emellett teljes mértékben agresszió mentesek, így abszolút biztonságos környezetet biztosítanak, csak úgy, ahogy a csatornán látható családi filmek, melyek mind reklámmegszakítások nélkül élvezhetők.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom