Kövess minket!

Médiapiac

A hét második felében egyeztetnek a reklámadóról

Befutott a megkeresés a kormánytól, jöhet a szakmai egyeztetés.

“A Miniszterelnökség, illetve az azt vezető államtitkár reklámadóval kapcsolatos egyeztetésre vonatkozó felkérése megérkezett a Magyar Reklámszövetséghez, az egyeztetésre a hét második felében fog sor kerülni” – tájékoztatott az MRSZ.

A múlt hét csütörtökön Orbán Viktor az Inforádióban úgy nyilatkozott: a kormány szándékai szerint már júliustól bevezetik az új adónemet, de arra a miniszterelnök is utalt, hogy a szakmai egyeztetés még hátravan. Erre kerül sor a hét második felében.

Csütörtökön korábban Giró-Szász András azt mondta, nem ördögtől való az új adónem bevezetése, arra több példa is van Európában. Hasonló adó van például az osztrákoknál, a belgáknál, a franciáknál vagy az olaszoknál is. Ezek egy része a hirdetőket, más részük a médiatulajdonosokat sújtja.

A hazai tervezet alapján médiaadóról lenne szó, mivel azt a médiavállalkozások bevételeik után fizetnék. A sávos adó a jelen állás szerint elsősorban az országos kereskedelmi televíziókat sújtaná. A MEME ezzel kapcsolatban jelezte is: a reklámadót leginkább televíziós különadóként értelmezik, s amennyiben azt a tervezetett formájában bevezetik, az beláthattalan károkat okoz az iparágban.

“A teljes médiapiac 100 legnagyobb vállalkozása együttesen már 2011-ben is veszteséget termelt, közülük több mint 40 vállalat negatív eredményt ért el. Egy évek óta veszteséges ágazat kapna tehát újabb aránytalan terheket ezzel az adónemmel, miközben az ebből tervezett adóbevétel magyar költségvetésre gyakorolt hatása valójában elenyésző” – olvasható a MEME múlt heti közleményében.

A friss adatok szerint a leginkább érintett, az RTL Klubot üzemeltető Magyar RTL Televízió Zrt. 2012-ben 25,799 milliárdos bevétel mellett 6,643 milliárdos adózott eredményt könyvelhetett el. A TV2-t üzemeltető MTM-SBS 14,239 milliárdos bevétel mellett 6,707 milliárdos veszteséget produkált.

A Napi Gazdaság korábban, még a 2011-es bevételek alapján kiszámolta, mennyi lenne a reklámadó az egyes cégcsoportoknál: a teljes lista itt olvasható. Ez az M-RTL-nél 4,3 milliárd forintos, az MTM-SBS-nél 1,8 milliárdos, míg a Sanoma Mediánál 451 milliós adót kalkulált. E számítás szerint 8 milliárd körüli összbevétellel számolhatna a költségvetés, ami utóbbi szintjén nem tétel, a magyar médiapiacnak viszont gyakorlatilag az új adó el is vinné a profitját összpiaci szinten. A tévék számairól részletesebben itt írunk.

Médiapiac

Új műsorvezetővel rajtol el az M1 turisztikai műsora

Június 16-án ismét útjára indul a Nyaralj itthon! című műsor. Ezúttal Farkas Bettina, az M4 Sport riportere kalauzolja a nézőket a magyarországi helyszíneken.

Közzétéve:

A műsorvezető az első részben Szigetszentmiklósra látogat, ahol kipróbálja a motorcsónakázást és megcsodálja Európa második legnagyobb úszólápját is, amely a Ráckevei-Duna ágán található – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája.

„Nagyon élvezem a forgatásokat. A sporthoz képest ez egy teljesen más terület, de mivel szeretek utazni és új dolgokat felfedezni, ezért igazán testhezálló a feladat. A sorozat első részében egy olyan varázslatos hazai helyszínre kalauzoljuk a nézőket, amely bár nincs messze a fővárostól, mégis rengeteg védett, illetve fokozottan védett növény- és állatfajnak ad otthont” – fogalmazott Farkas Bettina, a Nyaralj itthon! műsorvezetője.

Az augusztus végéig futó műsorban feltárulnak hazánk csodálatos turisztikai értékei, számtalan látványosság és programlehetőség teszi színessé és látványossá a Nyaralj itthon! kétperces epizódjait.

A 66 adásban 66 különböző aktivitást ismerhetnek meg az érdeklődők, egyes részekben pedig népszerű sztársportolók is felbukkannak.

A Nyaralj itthon! június 16-tól az M1 csatornán túl a Duna Televízió nyári magazinműsorában, a Nyár21-ben is látható lesz.

Borítókép: Fővárosi természetjárók a Pilis parkerdejének Alsó-Jegenye-völgyi turistaútján kiépített lépcsősoron

Tovább olvasom

Médiapiac

Karácsony Gergely a Medyascope.tv-nek sem mond igazat (videó)

A török portálnak adott videóinterjúja a politikus nyelvvizsgabotránya miatt került az érdeklődés középpontjába, ám nyelvtudásbeli hiányosságai mellett az ott tett megállapításai is figyelemre méltóak.

Közzétéve:

MTI/Mónus Márton

Karácsony Gergely a Medyascope.tv-nek adott interjúja a főpolgármester nyelvvizsgabotránya kapcsán került az érdeklődés fókuszába. A török portálnak adott nyilatkozat a nyilvánosságra kerülésekor nem kapott nagyobb figyelmet idehaza, ám ez aligha véletlen: a beszélgetés során Karácsony tolmácson keresztül kommunikált az őt angolul kérdező török riporterrel, így adva bizonyítékát hiányos nyelvtudásának. A beszélgetés azonban nemcsak ebből a szempontból érdekes, hiszen Karácsony igyekezett jelentősen megszépíteni a valóságot a török nézőknek.

„Én egy zöldprogrammal nyertem meg a választást, és az elmúlt évben számos intézkedésünk volt, ami ezt szolgálta. Számos megörökölt beruházást újraterveztünk, sok ezer fát mentettünk meg, rengeteg parkot újítottunk fel, és elindítottuk a pesti oldal villamoshálózatának a komplex fejlesztését” – emelte ki az interjúban Karácsony.

Az állítás tényszerűségét megvizsgálva komoly problémákba ütközünk – hívja fel a figyelmet a Magyar Nemzet. A pesti villamoshálózat fejlesztése valóban elindult – döcög –, ám azt

nem tudni, hogy mire gondolt a főpolgármester, amikor azt mondta: rengeteg parkot újítottak fel. Valójában egyetlen ilyen park sincs, a felújított parkok száma konkrétan nulla.

Erre a legjobb példa a Városháza park, amely Karácsony választási ígérete szerint a budapestieké lesz, ám eddig egy kapavágás sem történt, a másfél hektáros terület kétharmada jelenleg is az önkormányzat hivatali parkolójaként szolgál.

A „megörökölt beruházás újratervezéseként” pedig Karácsony alighanem a Lánchíd-projektre gondolt, ami mintegy ötmilliárddal drágult meg a Fővárosi Önkormányzat szerencsétlenkedése miatt.

A fák megmentéséről tett nyilatkozata pedig a legújabb fejlemények kapcsán még vitathatóbb: a napokban betonozták le a Lánchíd budai hídfőjénél lévő virágágyásokat.

Az interjúban a főpolgármester arról beszélt, hogy „egy más típusú politikai vezetést kezdtünk el kialakítani, ami folyamatosan interakcióban van a polgárokkal, a választókat minden döntésünkről informáljuk és megkérdezzük”. A valóság azt mutatja, hogy számos projekt kapcsán a „kérdések” fázisában elakadtak a dolgok, így például az előbb említett Városháza park esetében is: valóban kiírtak egy online konzultációt 2020 áprilisában, azóta azonban lényegében nem történt semmi.

A polgárokkal való interakció szintén sajátosan alakult: ez jellemzően a Gyurcsány korábbi kommunikációs szakembere, Gál J. Zoltán által írt és fővárosi közpénzből folyamatosan hirdetett Facebook-posztokon keresztül történik, amelyekben azt magyarázza el a főpolgármester a budapestieknek, hogy mi miért nem az ő hibája – és miért a kormányé.

„Nagy a kockázat, hogy hiába lesz EU-s támogatás, ezek nem érkeznek meg oda, ahol igazán szükség van rá” – mondta a főpolgármester az interjúban. Ez azonban szintén éles ellentétben áll a valósággal, ugyanis Karácsony és stábja azt kommunikálja hónapok óta, hogy Budapest „lerohasztása” a cél. Ezzel szemben a következő uniós ciklusban érkező támogatásokból ezermilliárdok juthatnak majd Budapestnek, amelyek elosztásáról a kabinet fog dönteni. Ráadásul a főváros sosem látott beruházásdömping helyszíne volt az elmúlt évtizedben: lényegében az összes fontosabb nagyobb köztér megújult.

„Budapesten a koalíció nagyon szilárd, és nincsenek olyan viták, amelyek blokkolnák a hatékony kormányzást” – állította Karácsony, ami a valóság jelentős megszépítése. A konfliktusok folyamatosak az egyes pártok között, például Soproni Tamás, a VI. kerület momentumos polgármestere nyílt háborút vív az MSZP-vel, ami lejárató mémekkel bombázza a kerületvezetőt. De a Momentum kapcsán érdemes kiemelni Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettest is, aki a korrupciós ügyek – többek között az esetleges kispesti visszaélések – feltárásával kampányolt 2019-ben, és többek között azzal, hogy „korrupciós forródrótot” indítanak a Városházán. Ebből eddig semmi sem valósult meg.

Az interjúban a főpolgármester arról is beszélt, hogy a közlekedési – és más – beruházások kapcsán részletesen felmérik az emberek igényeit. Ennek szintén pontos ellenpéldáját mutatja a körúti biciklisávok rajtaütésszerű megvalósítása: lényegében előzetes bejelentés nélkül, egyik napról a másikra elvettek egy sávot az autósoktól egy gyengén kihasznált biciklisáv létesítésére, amely az eddig is komoly belvárosi dugókat tovább súlyosbította. Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára úgy jellemezte a helyzetet hétfői országgyűlési felszólalásában:

„Autós üldözés zajlik a fővárosban, ami nem lesz jobb hely, ha osztályharcos tempóval egymás ellen hangolják az autósokat, a kerékpárosokat és a gyalogosokat.”

Borítókép: Karácsony Gergely főpolgármester

Tovább olvasom

Médiapiac

A globális űrtávközlési szolgáltatók közé léphet a 4iG

A tőkepiaci társaság és két leányvállalata, a Hunagro DigiTel és a CarpathiaSat előzetes megállapodást kötött az izraeli Space-Communication Ltd.-vel (SpaceCom) a társaság 51 százalékos részvénycsomagjának megszerzéséről zártkörű tőkeemeléssel – közölte a 4iG Nyrt.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

A tel-avivi tőzsdén jegyzett SpaceCom négy geoszinkron műholdjával globális lefedettséggel rendelkező műhold-üzemeltető és -szolgáltató vállalat, amely Magyarországon és a régióban AMOS 3 műholdján keresztül biztosítja szolgáltatásait. A társaság átvilágítását követően az ügylet sikeres lezárásának feltétele, hogy a SpaceCom közgyűlése, valamint az izraeli kommunikációs minisztérium is jóváhagyja a tulajdonszerzést. A tranzakció becsült értéke 65 millió dollár – írták az MTI-hez eljuttatott közleményükben.

A 65 munkavállalóval rendelkező SpaceCom részvényeivel a Tel-Avivi Értéktőzsdén kereskednek. A társaság árbevétele 2020-ban 88 millió dollár, EBITDA (kamat- és adófizetés, valamint értékcsökkenési leírás előtti) eredménye pedig 52 millió dollár volt. A társaság 300 millió dollár értékű szerződésállománnyal rendelkezik.

“Bízom benne, hogy a SpaceCommal kötött előzetes megállapodást követően még az ősszel eredményesen zárhatjuk az ügyletet, amely egyben azt is jelentené, hogy a 4iG csoport sikeresen végrehajtotta első nemzetközi akvizícióját. A tranzakciót nem csak cégcsoportunk növekedésében gondolom meghatározónak, hiszen egy olyan megállapodást készítünk elő, amely Magyarország számára is új kapukat nyithat az űriparban, illetve az űrtávközlés területén”

– mondta Jászai Gellért, a társaság elnök-vezérigazgatója a közleményben. Hozzátette: a SpaceCom évtizedes technológiai tapasztalata, innovatív megoldásai, globális piacismerete, valamint szakembergárdája nagymértékű támogatást biztosíthat a CarpathiaSatnak az első magyar kereskedelmi műhold fejlesztéséhez, illetve pályára állításához. Így az akvizíció a tudástranszfer, valamint a nemzetközi stratégiai együttműködések kialakítása szempontjából is fontos lépés számunkra – hangsúlyozta az elnök-vezérigazgató.

Az előzetes megállapodás értelmében a 4iG és leányvállalatai a zártkörű tőkeemeléssel abszolút irányító többségi tulajdont szereznének az izraeli társaságban. Az akvizíció megvalósítása érdekében a 4iG megkezdi a céltársaság átvilágítását, melynek augusztusra várható eredménye alapján tehet végleges ajánlatot SpaceCom 51 százalékos részvénycsomagjának megszerzésére. A tranzakció zárása 2021 őszére várható, melynek előfeltétele, hogy a tulajdonszerzéshez a társaság közgyűlése és az izraeli kommunikációs minisztérium is hozzájáruljon.

A SpaceCom tulajdonában és üzemeltetésében működő AMOS 3 műhold 2004 óta szolgáltat a nemzetközi egyezmények szerint Magyarország által birtokolt geostacionárius nyalábon. A SpaceCom és a magyar állam között létrejött bérleti szerződés 2024-ben jár le.

A bérleti időszakot követően a 4iG, az Antenna Hungária és a New Space Industries Zrt. által alapított CarpathiaSat Zrt. az AMOS 3 műhold pályaszakaszára új kereskedelmi műholdat bocsátana fel.

A SpaceCom akvizíciója tehát jelentős mértékben támogatná a CarpathiaSat stratégiai terveit, hiszen az izraeli társaság több évtizedes tapasztalattal rendelkezik a műholdak fejlesztésében és üzemeltetésében is – közölték.

Az idei első negyedév a 4iG történetében a legerősebb volt, az informatikai vállalat árbevétele 15,27 milliárd forintot tett ki, ami 77 százalékkal meghaladta a tavalyi év azonos időszakáét. A vállalat adózott eredménye január-márciusban 566 millió forintot tett ki, szemben az egy évvel korábbi 312 millió forinttal. A 4iG részvényeivel a BÉT prémium kategóriájában kereskednek. Egy éven belül a legmagasabb értékük 711 forint, a legalacsonyabb 488 forint volt.

Tovább olvasom