Médiapiac
A hazai netezők ötöde táblagépezik
A táblagépet használók fele videókat is szokott nézni, és már azok is érezhetően megjelentek a piacon, akik élő tévéműsort is néznek eszközükön. Az alkalmazásokért egyelőre kevesen hajlandóak fizetni, a többség csak ingyenes applikációkat tölt le tabletjére. Ez derül ki az eNET és a Telekom Jelentés az internetgazdaságról-kutatássorozatának friss részéből.
Élen a közösségimédia-alkalmazások
A táblagépet használók 30 százaléka tíznél kevesebb alkalmazást tart az eszközén, kicsit több mint harmada (35%) pedig 11-20 közötti mennyisége, tehát a felhasználók kétharmadára igaz, hogy 20-nál kevesebb alkalmazásuk van. Mindössze 7 százalék azok aránya, akiknél ötvennél is több applikációt lehet találni.
A használat gyakorisága ennél is alacsonyabb, a legjellemzőbb, hogy vagy hatnál kevesebb (38%) vagy 6 és 10 közötti (38%) alkalmazást használnak legalább egyszer egy hónapban. A letöltésre kerülő applikációk nagy részét tehát a felhasználók nem feltétlenül használják rendszeresen.
1. ábra Tevékenységek, amelyekre a tabletezők alkalmazást használnak
 |
| Forrás: eNET, VeVa online panel, 2013. november – 2014. március, 18+ internetező, N=1337 |
A táblagépeket használó felnőttek leginkább a közösségimédia-felületek látogatása céljából (62%) használják az alkalmazásokat. Szintén népszerűek a fényképkészítésre- és nézegetésre (50%), a vásárlás előtti és közbeni tájékozódásra (47%) és a banki információszerzésre vagy egyenleg lekérdezésére (46%) alkalmas alkalmazások. Legkevésbé könyvek, újságok, dokumentumok olvasására és zenehallgatásra használják tabletjüket a megkérdezettek.
Nagy a nyitottság, sokan vennének táblagépet
Az eNET felmérése alapján minden ötödik (21%) internetező felnőtt rendelkezik táblagéppel, ami az azonos körben mért 51 százalékos okostelefon-ellátottsághoz képest jó aránynak tekinthető a kutatócég szerint.
A férfi és a női táblagép-tulajdonosok aránya közel azonos, de a mérleg nyelve inkább a férfiak felé billen, ami megfelel annak az elképzelésnek, hogy a férfiak nyitottabbak az új technológiai vívmányok felé. Ugyanakkor az eNET 2013. szeptemberi online mobil kutatásához képest a nemek arányában így is javulás történt, hiszen akkor jóval alacsonyabb, 40 százalék volt a nők aránya.
A tablethasználat főleg a fiatalabb korosztályokra jellemző, hiszen az azt használó internetezők 35 százaléka 18 és 29 év közötti, 27 százalékuk pedig a harmincas éveiben jár. A táblagéptulajdonosok közel kétharmada (62%) aktív kereső, 10% tanuló, 9% pedig nyugdíjas. A fennmaradó 19% vagy munkanélküli, vagy egyéb státuszú.
2. ábra Tabletekhez való hozzáállás
 |
| Forrás: eNET, online mobil kutatás, 2014. január, 18+ internetező, N=1065 |
Meglehetősen magas azoknak aránya, akik ugyan még nem rendelkeznek tablettel, de saját bevallásuk szerint előbb-utóbb venni akarnak egyet. Miközben a felnőtt korú internetezők ötödének már van táblagépe, addig minden további negyedik ember hajlandó lenne megvásárolni azt és szintén magas, mintegy 35% azok aránya, akik ugyan vásárlási szándékot nem mutattak, de nyitottak arra, hogy kipróbálják. A megkérdezett felnőtt netezőknek csupán 18 százaléka nem érdeklődik a tabletek iránt.
Videónézés és e-könyv olvasás tableten
A táblagépek használati szokásait is vizsgáló kutatás alapján minden második megkérdezett szokott filmeket nézni az eszközön. Még magasabb azok aránya, akik videónézésre is használják azt (72%), és míg 32 százalék saját bevallása szerint alkalmazáson, addig 40 százalék weben keresztül néz videókat rajta. A fennmaradó 28 százalék azonban egyáltalán nem használja ilyen célra a táblagépét.
Ugyan még kevésbé jellemző az élő, vagy felvett tévéműsorok tableten való megtekintése, de az az eNet szerint mindenképpen biztató, hogy már itthon is megjelent az a csoport, amely erre is használja a táblagépét. Közel minden negyedik táblagéptulajdonosra igaz, hogy felvételről néz meg rajta valamilyen tévéműsort, 17 százalék pedig élőben adott adást is követ rajta.
A kényelmes képernyőméretének köszönhetően további jellemző felhasználási terület az e-könyvek olvasása. Azok közül, akik elektronikus formában is szoktak könyvet olvasni 23 százalék jelezte, hogy ezt a tevékenységet tableten is végzi. Az internetező felnőttek közül 18 százalék pedig e-könyv olvasási céllal tervezi táblagép vásárlását a közeljövőben.
Nem szívesen fizetnek
A hazai internetező felnőtt lakosságból már minden ötödik személy rendelkezik táblagéppel és többségben vannak az Android operációs rendszerre épülő eszközök. Bár a felhasználók nem szívesen fizetnek applikációk letöltéséért, de már a magyar piacon is megjelent az a szűk réteg, amely hajlandó erre pénzt áldozni. 73 százalék egyáltalán nem adott még ki pénzt ilyesmiért, de 12 százalék már háromnál több alkalmazásért is fizetett.
A kutatásról
Az eNET 18 évnél idősebb internetezők bevonásával, 2013 és 2014 során végezte kutatásait, részben a táblagép használati szokásokkal kapcsolatban. Az alábbi kutatások zajlottak ebben a témában:
- eNET online panel adatfelvétel, 2013. november – 2014. március, N~15 000
- eNET online mobil kutatás, 2014. január, N=1066
- eNET online e-könyv kutatás, 2014. január, N=1122
- eNET online TV kutatás, 2014. április, N=1044
- eNET online e-kereskedelmi kutatás, 2014. május, 18+ internetező, N=1218
A felmérés a Véleményem Van (Veva.hu) online kutatási közösség tagjainak körében készült. Az adatok nem, kor és régió alapján reprezentálják a 18 évnél idősebb hazai internetezők véleményét.
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás
Médiapiac
Az EU eljárást indított a TikTok ellen a TikTok Lite elindítása miatt
Az Európai Bizottság eljárást indított a TikTok ellen a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály (DSA) alapján, mert előzetes megállapítások szerint a TikTok Lite franciaországi és spanyolországi elindítását megelőzően az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére – tájékoztatott a brüsszeli testület.
Az uniós bizottság közleménye szerint
az eljárás célja annak megállapítása, hogy a kínai ByteDance tulajdonában álló TikTok megsértette-e a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt, amikor elindította a TikTok Lite-ot Franciaországban és Spanyolországban anélkül, hogy az online óriásplatformok esetében kötelező értékelési jelentést nyújtott volna a lehetséges kockázatok mérséklésére.
Az Európai Bizottság aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a TikTok Lite Task and Reward nevű programot, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy az alkalmazáson belül bizonyos feladatok, így például videók megtekintése, tartalom kedvelése, barátok meghívása során pontokat szerezzenek, az üzemeltető anélkül indította el, hogy előzetesen értékelte volna az azzal járó kockázatokat, különösen a platform függőséget okozó hatásával kapcsolatosan.
Különös aggodalomra ad okot, hogy az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére, ugyanis a TikTokon nem állnak rendelkezésre hatékony életkor-ellenőrző mechanizmusok.
Amennyiben a felsorolt aggodalmak bizonyítást nyernek, a mulasztások a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály vonatkozó cikkeinek megsértését jelentenék – hívták fel a figyelmet.
A TikToknak április 23-ig kell benyújtania a kockázatértékelési jelentését az Európai Bizottság részére, és május 3-ig az összes kért információt a brüsszeli testület rendelkezésére kell bocsátania.
Abban az esetben, ha a TikTok a megadott határidőn belül nem válaszol, az uniós bizottság a szolgáltató teljes éves jövedelmének vagy világméretű forgalmának 1 százalékáig terjedő pénzbírságot, valamint a szolgáltató átlagos napi jövedelmének vagy világszintű éves árbevételének legfeljebb 5 százalékát kitevő kényszerítő bírságot szabhat ki – közölték.
Mivel a brüsszeli testület szerint “fennáll a felhasználók mentális egészsége súlyos károsodásának kockázata”, arról tájékoztatta a TikTokot, hogy ideiglenes intézkedéseket kíván bevezetni a TikTok Lite érintett programjának felfüggesztésére az egész EU-ban a program biztonságosságának értékeléséig.
Az Európai Bizottság emlékeztetett, hogy ez a második eljárás a TikTokkal szemben a hatékony életkor-ellenőrzési mechanizmusok hiánya és a platform feltételezett függőséget okozó kialakítása miatt. A február 19-én kezdődött eljárást a brüsszeli testület azért indította, mert előzetes vizsgálatai alapján a TikTok “feltételezhetően nem tesz eleget a kiskorúakat érő negatív hatások kezelésére”.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
Politikusok, sportolók és hírességek szerepeltek a leggyakrabban tavaly az online médiában
Politikusok, sportolók, hazai és külföldi hírességek szerepelnek a leggyakrabban említett nevek között, amelyek megjelentek az online médiatérben 2023-ban. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 93 népszerű médiafelület – televíziós csatornák, újságok, rádiók honlapjai, valamint hírportálok, közösségimédia-felületek, fórumok és blogok – elemzésével azt vizsgálta, kik álltak a hírek és a közbeszéd fókuszában, valamint azt is, hogy Magyarország és a nagyvilág helyszínei közül melyek szerepeltek a legtöbbet.
Az NMHH kommunikációs igazgatósága kedden azt közölte az MTI-vel, hogy
az ezer legtöbbször említett ismert ember nevével összesen egymillió alkalommal lehetett találkozni a neten, köztük domináltak a hazai szereplők, illetve a férfiak.
A leggyakoribb száz név esetében az említések több mint felét politikából ismert emberek tették ki, csaknem harmaduk médiaszereplőhöz vagy hírességhez volt köthető, 14 százalékban pedig sportolókról lehetett olvasni az online felületeken.
Kiemelték, hogy
2023-ban a legtöbbször említett név az online médiatérben Orbán Viktor miniszterelnöké volt, 92 ezer alkalommal.
A kormányfő leginkább a Kossuth rádióban adott interjúi és bejelentései miatt került fókuszba. Neve egy átlagosnak nevezhető napon 250 alkalommal jelent meg, legtöbbet december 15-én és 21-én említették.
Magyarország miniszterelnökét a külügyminiszter, Szijjártó Péter követte, 27 ezres értékkel, harmadik helyen pedig Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerepelt, nevével 14 ezer alkalommal lehetett találkozni
– írták.
Az év során többször kiemelkedett egy-egy közszereplő a mindennapi közbeszédből: két kiváló magyar kutató is jelentős említést ért el, október 2-án Karikó Katalint (682 említés) tüntették ki orvostudományi Nobel-díjjal, másnap pedig Krausz Ferencet (330) díjazták a fizikában elért kiemelkedő munkásságáért.
Úgy folytatták, hogy akadtak lesújtó, tragikus események is, mint például Vágó István (312) volt televíziós műsorvezető, vagy épp a Mount Everest megmászására induló, majd eltűnő Suhajda Szilárd halálhíre (338), a hegymászó hollétéről utoljára május 25-én hallhatott a világ.
Tavaly a külföldiek toplistáján legtöbbet Vlagyimir Putyin (49 ezer) orosz, Volodimir Zelenszkij (25 ezer) ukrán elnök és Joe Biden (15 ezer) az Egyesült Államok vezetője szerepelt.
Európán kívüliként az első tíz ember között feltűnt még Donald Trump volt amerikai elnök, illetve Benjámín Netanjáhu jelenlegi izraeli miniszterelnök is.
A nemzetközi hírességek között olyan embereket gyászolt a média, mint a Jóbarátok sorozat szereplője, Matthew Perry (446), Tina Turner (228) énekesnő vagy Elvis lánya, Marie Presley (188)
– tették hozzá.
Az online médiatérben megjelent földrajzi helynevek esetében tízből négy magyar vonatkozású volt. Négy esetben az említés európai országgal vagy várossal, míg a fennmaradó részben a világ többi tájával volt kapcsolatos.
A kutatás szerint az év során Magyarországot 191 ezer alkalommal említették meg a vizsgált médiatermékek, Budapestet pedig 151 ezerszer. Magyarországot és fővárosát a sportrendezvények idején kifejezetten gyakran, legalább ezerszer emlegették.
A kulturális események is nagy visszhangot váltottak ki: kiemelkedett Ferenc pápa áprilisi látogatása, a magyar fővárost ekkor csaknem négyezerszer említették. A további magyar helyszíneket illetően háromezernél is több említést főleg a vármegyeszékhelyek, a nagyobb városok és a Balaton értek el – fűzték hozzá.
A külföldi földrajzi neveket elemezve kitűnik a kiemelt jelentőségű háborúk hírértéke (Ukrajna, Oroszország, Izrael), az Európai Unióhoz (Brüsszel, tagországok és azok fővárosai), illetve a fontosabb külpolitikai partnerekhez (Kína, USA, Törökország) fűződő történések bemutatása.
Egyes napok statisztikáit elemezve kiemelkedik többi között Liverpool (460) Szoboszlai Dominik, a magyar válogatott csapatkapitányának szerződésével kapcsolatban, továbbá néhány szomorú esemény helyszíne is, mint például Törökország (725), a februári tragikus földrengés idején vagy Prága (424) a Károly Egyetemnél meggyilkolt és megsebesített emberek miatt – áll a közleményben.
Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke beszédet mond a Fidesz-KDNP európai választási kampányindító rendezvényén a Millenárison 2024. április 19-én