Kövess minket!

Médiapiac

A hazai internethálózat további fejlesztése várható

A kijárási korlátozások és a távmunka miatt az adatforgalom átlagosan 30 százalékos emelkedését mérték a szolgáltatók.

Pixabay

A Telenor hálózatán a tavaly márciusi kijárási korlátozások bevezetése után hirtelen mintegy 30 százalékos adatforgalmi növekedést mértek – közölte az MTI megkeresésére a szolgáltató.

A lezárások nemcsak a hálózati adatforgalmat növelték meg, hanem megváltozott az internethasználat helyszíne is, a korábban zsúfolt csomópontok kiürültek, az alvó városokban hirtelen megnövekedett a forgalom.

Ezekre azonnal reagálva több mint 200 helyszínen finomhangolták a hálózatot. Az első időszak forgalomnövekményéhez képest az internetezési láz az év második felére valamelyest csökkent, de az évről évre megszokott növekvő adatforgalmi tendenciát 2020 második fele még így is felülmúlta.

Egy mobilszolgáltató “békeidőben” is folyamatosan fejleszti és hangolja a hálózatát a folyamatosan változó területi és mennyiségi igényekhez igazodva, a járvány miatt mindezt gyorsabban és nagyobb léptékben kellett megtenni. Az alkalmazott technológia lehetővé tette a nagymértékű növekedés magas szintű kiszolgálását,

a Hipernet hálózat kiválóan vizsgázott, de a fogyasztói igények tovább fognak növekedni, így további beruházásokra van szükség

– írták.

A Telenor a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) aukcióján már 2020 májusában megszerezte Magyarországon a legnagyobb egybefüggő, 140 MHz-es frekvenciablokkot a 3600 MHz-es tartományban, ami elsősorban a szupergyors hálózat kiépítését segíti, idén pedig jelentős sávot szerzett a 900 MHz-es tartományban, ami további területi lefedettség kiépítését teszi lehetővé akár a legmodernebb technológiákkal.

A Telenor hangsúlyozta, hogy hosszú távú beruházásai az elmúlt években és a következő időszakban több tíz milliárd forintot tesznek ki.

A Vodafone Magyarország azt közölte: a hálózatfejlesztési munkálatokra kiemelt figyelmet fordítanak, és mindent megtesznek, hogy az ügyfelek zavartalanul kapcsolatban maradhassanak szeretteikkel, dolgozhassanak, tanulhassanak. Folyamatosan figyelik a hazai járványhelyzet változásait és a kormánnyal szorosan együttműködve alakítják ki az intézkedéseket a lakosság és a cégek hatékony támogatásához a koronavírus jelenlegi szakaszában is

A cég a vezetékes és a mobilhálózatán egyaránt átlagosan 30-40 százalékos forgalomnövekedést mért a koronavírus-korlátozások bevezetése óta. A Vodafone Magyarország annak érdekében, hogy a távmunka és távoktatás alatt is biztosítsa ügyfeleinek a zavartalan munkavégzést, az elmúlt időszakban több milliárd forintos beruházásokat hajtott végre, amivel a hálózatait fejlesztette, illetve a hálózatkapacitást bővítette. A szolgáltató minden szükséges karbantartást és fejlesztést igyekszik úgy véghezvinni, hogy abból a munkálatok alatt az ügyfelek a lehető legkevesebbet érzékeljenek.

A Vodafone Magyarország 2021-ben is folytatja a hálózatfejlesztési munkálatokat, amelyek közül kiemelt prioritást élvez az 5G hálózat további fejlesztése.

Az 5G még szélesebb elterjedését idén további megyeszékhelyeken megvalósuló hálózatfejlesztéssel és vállalati ügyfeleknek biztosított privát hálózatok létesítésével tervezik – hangsúlyozták.

A DIGI az MTI érdeklődésére közölte: már tavaly tavasszal feltérképezték az extrém hálózati terhelési pontokat országszerte, és mindenhol, ahol szükséges volt, erősítették a hálózati, valamint adatközponti kapacitásokat. Ezzel felkészültek a mostani nehéz időszakra is.

A DIGI csúcstechnológiás, optikai hálózata (1000MB/s) biztosítja azokat az előnyöket, amelyeknek köszönhetően az előfizetők zavartalanul élvezhetik a minőségi szolgáltatásokat – írták.

Az a céljuk, hogy minden előfizető otthonába eljusson a száloptika, hiszen ez a technológia jelenleg a legkorszerűbb.

Ennek a költségét a cég nem közölte, azt írták: egyetlen forint sem kidobott pénz, amit a hálózatuk fejlesztésére vagy adott technológiai probléma, például túlterhelés elhárítására költenek. Idén is gőzerővel dolgoznak a gerinchálózat, valamint a mobilhálózat bővítésén és lefedettségének sűrítésén, 2021 a technológiai fejlesztések éve – közölték.

A Magyar Telekom is jelentős forgalombővülésről számolt be. Azt írták, a Telekom vezetékes és mobilhálózata tavaly, a koronavírus első hulláma alatt a távmunka és távoktatás következtében extrém módon megnövekedett forgalmat is jól bírta.

Az első hullám csúcsidőszakában (2020. tavasz) a vezetékes hangforgalom 75 százalékos, a mobil hangforgalom 45 százalékos, a vezetékes és mobil adatforgalom pedig egyformán nagyjából 30 százalékos megugrást mutatott.

A megnövekedett terhelés időszakában kiemelten nagy figyelmet szenteltek a hálózataik felügyeletére, a gyors hibaelhárításra. Ahol pedig szükséges és arra lehetőség volt, kapacitásbővítéssel is éltek, és a mostani, második hullám során is így tesznek – írták.

Adataik szerint az egy előfizetőre jutó havi átlagos mobil adatforgalom 40 százalékkal nőtt 2020 harmadik negyedévében az előző év azonos időszakához képest, elsősorban a lakossági ügyfelek erős keresletének köszönhetően, a vezetékes internetet igénybe vevők száma pedig 7,4 százalékkal 1,299 millióra nőtt. A vezetékes adatforgalom 34 százalékkal nőtt 2020-ban.

A CAPEX költés (beruházás tárgyi eszközökbe és immateriális javakba) a spektrum licensz díj nélkül 13,0 százalékkal 26,5 milliárd forintra nőtt 2020 harmadik negyedévében és 75,0 milliárd forintot tett ki 2020 első kilenc hónapjában, ami 17,8 milliárd forintos növekedés az előző év azonos időszakához képest. A növekedést jórészt az optikai hálózat fejlesztéséhez és a mobilhálózat modernizációjához kapcsolódó beruházások okozták – közölte a Telekom.

Médiapiac

Elhunyt Sződy Szilárd rendező, dramaturg

Vasárnap, hosszú betegség után, családja körében halt meg.

Közzétéve:

Elhunyt 81 éves korában Sződy Szilárd rendező, dramaturg, tanár, a Magyar Rádió Rádiószínházának egykori dramaturgja – közölte a család hétfőn.

Sződy Szilárd 1940. július 16-án született Budapesten. 1963-ban az ELTE Bölcsészettudományi karán magyar-történelem szakon diplomázott. Ezután Pécsen egy technikumban, majd a Pollack Mihály Műszaki Főiskolán tanított, ahol adjunktusi címet szerzett. 1970-ben doktorált historiográfiából.
1963-tól rendszeresen foglalkozott versmondókkal, vezette a Városi Színpadot, ahol több ősbemutatót és saját dramatizálást mutatott be. Több amatőr színházi fesztiválon nyert fő és egyéb díjakat. Éveken át megyei színjátszó szakreferensként dolgozott.

1979 és 1982 között elvégezte a Színház- és Filmművészeti Főiskola színházelmélet szakát. Az 1980-as években országos jelentőségű versmondóműhelyt vezetett a Fővárosi Művelődési Házban. 1982-től az akkori Művelődési Minisztérium Színházi Osztályára került, ahol főelőadóként dolgozott. Többek között részt vett a Játékszín és a Rock Színház megalapításában.

Az 1980-as évektől a Dunaújvárosi Bemutatószínpadnál, a székesfehérvári Vörösmarty Színháznál, a győri Kisfaludy Színháznál és a tatabányai Jászai Mari Színháznál dolgozott külsős dramaturgként. Az 1970-80-as években több elemző kritikája jelent meg a Színház című folyóiratban. 1987-től 2002-ig a Magyar Rádió Rádiószínházánál dolgozott, különböző drámákat alkalmazott a rádióra, hangjátékok dramaturgja és rendezője volt. 1992 és 1997 között megszakításokkal a Nemzeti Színház Színiakadémiáján dramaturgiát és műelemzést tanított, évekig vezette is az akadémiát.
2005-ben Csokonai Vitéz Mihály alkotói díjjal jutalmazták.

Az elmúlt években a Budaörsi Játékszínben és többnyire saját társulattal nem rendelkező színházakban dolgozott. Budaörsi Játékszín 1998-2008 címmel jelent meg könyve 2008-ban.

Tovább olvasom

Médiapiac

Vastag Tamás válaszolt Vágó István vádjaira

A médiatudatosság erősítésének érdekében Vastag Tamás kávézásra hívta Vágó Istvánt.

Közzétéve:

Varju László, a DK alelnöke és Vágó István, a párt elnökségi tagja Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke 2016-os évértékelõ beszéde elõtt. MTI Fotó: Marjai János

Vágó István közösségi oldalán írt arról, hogy Vastag Tamás összehasonlította, hány cikk jelent meg a kormányoldalakon Cseh Katalin ügyéről, és hány a nem kormánypárti médiumokban a Pegasus-botrányról. A Demokratikus Koalíció politikusa nehezményezte Vastag Tamás elemzését, és nem is értette, „mi Cseh Katalin bűne”.

A Transzparens Újságírásért Alapítvány nevében Vastag Tamás válaszolt Vágó István vádjaira. Mint Vastag írta, Vágó bejegyzésében „több valótlan állítást tett, hamis következtetést vont le és érvelési hibát vétett”. Egy politikusnál sosem tudhatjuk, hogy ez szándékos megtévesztés vagy felületesség-e, ezért fontosnak éreztem azt, hogy ezekre reagáljak”

– fogalmazott Vastag Tamás. 

Hozzátette: Vágó állításával ellentétben „nem vontunk le olyan következtetést, miszerint minden rendben lenne”. Vastag Tamás kiemelte azt is:„mi sehol nem mondtuk azt, hogy a két ügyet azonos fajsúlyúnak tartjuk. A műsorban azt mondtam, hogy mi ezzel a kérdéssel nem foglalkozunk, nem minősítjük ezeket az ügyeket”.

A médiatudatosság erősítésének érdekében Vastag Tamás a bejegyzés végén kávézásra hívta Vágó Istvánt – számolt be róla a Mandiner.

Tovább olvasom

Médiapiac

Kamala Harrist hívták segítségül a lengyel liberális aktivisták

Nyílt levélben figyelmeztetik a lengyel aktivisták Kamala Harris amerikai alelnököt arra, hogy Lengyelországban egyelőre nem hosszabbították meg az amerikai Discovery társaság tulajdonában lévő TVN24 hírtelevízió hamarosan lejáró működési engedélyét – közölte csütörtökön a lengyel sajtó.

Közzétéve:

Marta Lempart, a Nõk Sztrájkja nevû feminista mozgalom vezetõje egy kormányellenes demonstráción Varsóban 2021. január 20-án. Fotó: MTI/EPA/PAP/Piotr Nowak

Az eredetileg a hat lengyel női aktivista, köztük Agnieszka Holland neves filmrendező, valamint a lengyelországi feminista tüntetések szervezője, Marta Lempart által jegyzett, szerdán közzétett levelet egy nap alatt több mint ötezren írták alá a Gazeta Wyborcza lengyel balliberális napilap szerint.

A magukat a demokrácia védelmezőinek nevező aláírók azt hangoztatják: fel akarják hívni Harris figyelmét arra, hogy Lengyelországban veszélyben van a szólásszabadság.

Utalnak a lengyel médiatörvénynek az alsóházba benyújtott törvénymódosítási tervezetére. Ez megváltoztatná azokat a szabályokat, melyek alapján a külföldi részesedésű médiának odaítélik a működési engedélyeket. Az új szabályzat úgy pontosítana az Európai Gazdasági Térség (EGT) országaiban bejegyzett cégekre jelenleg is korlátozódó engedélyeztetési jogosultságon, hogy ezen alanyok nem függhetnek az EGT-n kívüli jogi személytől.

A levél szerzői szerint a módosítás célja megakadályozni a TVN24 hírtelevízió működési engedélyét. Hasonló véleményt fogalmazott meg az utóbbi napokban több lengyel ellenzéki politikus is.

Az amerikai Discovery tulajdonában lévő, de hivatalosan Hollandiában, az amsterdami Schiphol repülőtér területén bejegyzett, Polish Television Holding BV nevű cég által felügyelt TNV24 működési engedélyéről múlt héten szavazott a magán rádió- és tévécsatornák regisztrálásáról döntő és a szólásszabadság felett őrködő lengyel országos rádió- és televíziótanács (KRRiT).

A szavazás eredménye döntetlen lett, sajtóértesülések szerint a testület kétségeit éppen a TVN24 tulajdonosi viszonyai ébresztették. Az engedélyeztetési eljárást bejelentések szerint folytatni fogják. A TVN24 működési engedélye szeptember 26-án jár le, meghosszabbítását a cég tavaly februárban kérvényezte.

Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő kedden úgy reagált a médiatörvény tervezett módosítását érő kifogásokra: a javaslat célja kivédeni azokat a kockázatokat, melyeket a lengyelországi média megszerzése jelentene például oroszországi vagy kínai cégek által.

A lengyel kormánykoalíciót vezető Jog és Igazságosság (PiS) tervezetét az ellenzék mellett nem támogatja az egyik kisebb koalíciós partner, az Egyetértés sem. A párt szerint a lengyel médiapiacot a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) országai – ezen belül az Egyesült Államok – számára is meg kellene nyitni.

Tovább olvasom