Kövess minket!

Médiapiac

A Google a világ legnagyobb médiatulajdonosa

A leggyorsabb növekedést a Facebook produkálta. A legerősebb hagyományos médiacég a Disney, a top 10-ben egyetlen európai médiacsoport van.

Elhúz a Google

Bemutatta a világ 30 médiabevételeit tekintve legnagyobb médiatulajdonosának listáját a ZenithOptimedia. A Google már tavaly is az élen végzett, idén tovább nőtt a különbség közte és a második helyezett The Walt Disney Company között.

Ez azt jelenti, hogy a Google tavaly 115 százalékkal volt nagyobb a Disney-nél, most ez az arány 136 százalék. Más oldalról megvilágítva: a Google nagyobb, mint a Disney és a harmadik helyezett Comcast együttesen.

 

Mi alapján áll össze a lista?

A ZenithOptimedia 2007 óta közli a toplistát, melynek célja annak a meghatározása, hogy mely médiacégek a legfontosabbak a marketingkommunikációs piac számára. E szempontból minden olyan bevételt médiabevételnek tekint, amely hirdetés által finanszírozott üzletből származik. Így ide tartozik a lapkiadás, a televíziózás, a keresőszolgáltatás, a közösségi média és sok más, a hagyományos médiaszolgáltatástól eltérő tevékenység is.

A listán szereplő cégek ugyanakkor nem kizárólag reklámbevételük alapján mérettetnek meg, terjesztési és egyéb, a médiapiachoz köthető bevételeik egyaránt latba esnek.

Tavalyhoz képest módszertani változást jelent, hogy a médiabevételek közül kikerültek az olyan tevékenységek, amelyek a harmadik feles tartalom egyszerű továbbításán alapulnak, így például a pay-TV szolgáltatók esetében csak azon tartalmakból származó bevételek számítanak, amelyeket hirdetés által is finanszíroznak.

A 2015-ös lista 2013-as bevételek alapján áll össze, lévén a 2014-es pénzügyi évről még nem állnak rendelkezésre az adatok.

De mi miatt tudott még jobban elhúzni a Google? Az egyik legfontosabb tényezőt az okostelefonok és a táblagépek növekvő értékesítése jelenti, ezzel összefüggésben a mobil eszközökön való keresés felfutása látható. A funkció a mozgásban lévő fogyasztókat az olyan helyzetekben segíti, mint például a gyors ár-összehasonlítás az üzletekben. A mobil eszközök terjedése azt jelenti, hogy a tartalmak és ezzel együtt a display hirdetések a felhasználókat ott, akkor és olyan formában találják meg, amikor és ahogyan ők szeretnék. Ez utóbbi szintén hízlalja a Google bizniszét, így a ZenithOptimedia.

Az ifjú titánok

Van azonban olyan cég, amely még a Google-nél is jobban örülhet a mobil felfutásának.

Ez pedig a Facebook, amelynek a médiabevételei az előző évhez képest 63 százalékkal nőttek. A Facebook nagy erőfeszítéseket tesz mobilon, hiszen a mobil eszközök használata gyakoribb, rendszeresebb látogatásokat jelent a nap folyamán. Mindez azt jelenti, hogy a Facebook a top 10-be tudott kerülni 2015-ben.

A második legnagyobb (43%) növekedést a kínai Google, azaz a Baidu érte el. A szolgáltató bővülő bevételeit a kínai reklámpiac gyors fejlődése mellett a keresőtechnológia fejlesztése is táplálja. Ezzel a Baidu a 14. helyet csípte el, megelőzve a riválisok közül a Yahoo!-t és a Microsoftot is.

A harmadik legnagyobb arányú növekedést (15%) a legnagyobb brazil médiacég, a Grupo Globo produkálta, amely a Baiduhoz hasonlóan egy nagy méretű feltörekvő piac bővüléséből profitál. A különbség – a tevékenységen túl – az, hogy a brazil gazdaság nehézségei valamelyest behatárolják a Globo rövidtávú lehetőségeit.

A lista élvonalát az amerikai cégek dominálják, a top 10-ben egyetlen európai médiacég, a Bertelsmann található. A médiaüzletre is igaz, hogy figyelni kell a feltörekvő piacokra, a kínai állami tévétársaság, a CCTV például tíz év alatt a háromszorosára duzzadt.

Digitális ötösfogat

A feltörekvő piacok mellett a másik izgalmas terület a digitális médiáé. Tisztán digitális médiacég mindössze öt szerepel a listán: a Google, a Facebook, a Baidu, a Yahoo! és a Microsoft.

Ők öten azonban együttesen 71 milliárd dollárnyi médiabevételt termeltek 2013-ban, és ezzel a a globális digitális reklámköltés 67 százalékát mondhatják magukénak.

Az előző évhez képest az összbevételük 67 százalékkal bővült. Mindezek együttesen azt jelentik, hogy a digitális reklámpiac rendkívül koncentrált, és a jövőben még inkább azzá válik.

A teljes lista

Fotó: A világ legjelentősebb médiatulajdonosai (ZenirthOptimedia, 2015)

(A leadképen a Google koreai irodájának egy részlete látható.)

Médiapiac

A közösségi média veszélyt jelent a demokráciára

A Deloitte és az Allensbach Demoszkópiai Intézet közös jelentése szerint a kibertér fejlettsége elért egy olyan szintet, amelyen a rendszerek a demokratikus folyamatokat veszélyeztethetik.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Közzétette a Deloitte-tal közösen készített idei kiberbiztonsági jelentését az Allensbach Demoszkópiai Intézet. A jelentés készítői a kibertérben megjelenő valamennyi biztonsági kockázatot igyekeznek feltárni, s bár a tanulmányt kifejezetten Németországra vonatkozóan készítették el, a dokumentumból számos tanulságos következtetést le lehet vonni.

Összességében azt, hogy Németország integritását ma három tényező veszélyezteti a kibertérben: a kibervírusok, a rosszindulatú szoftverek (malware-ek) és az álhírek. Mindeközbena közösségi média platformjain rendszeresen visszaélnek a személyes adatokkal,

de jelentős számban történtek kibertámadások által megvalósított adatlopások és kritikus infrastruktúrák (pl. energiahálózat, kórházak) elleni kibertámadások is.

Nemcsak Németországra, hanem általánosságban is igaz, hogy a közösségi média kimutatható veszélyt jelent a demokratikus folyamatokra nézve. A közösségi média a világ fejlett részein a mindennapi élet szerves részévé vált. Mint írják az a jelentés készítői, a vállalkozók 58 százaléka esetében a közösségi média használatából eredő előnyök meghaladják az abból adódó hátrányokat, ugyanez a szám a politikusok esetében pedig 60 százalék. 

Ha azonban a politikusok véleményét tágabb kontextusban vesszük alapul, akkor arra az eredményre juthatunk, hogy – legalábbis a német – politikusoknak több mint 55 százaléka tart attól, hogya közösségi média negatívan befolyásolja a véleményformálást, amely lényegében a demokratikus folyamatok alapja.

Különösen az ilyen platformokon kifejezetten gyorsan terjedő álhírek jelentenek veszélyt.

További, az álhíreknél alattomosabb probléma a közösségi médiával kapcsolatban a platformokon formálódó véleménybuborékok kérdése: aki egy ilyenbe bekerül, jó eséllyel elzárja magától a valódi közbeszédben való részvétel lehetőségétől. Az Allensbach arra jutott, hogy felhasználók egy részét oly mélyen „kebelezi be” ez a véleménybuborék, hogy később nem is képes az azon kívül eső véleményekhez hozzáférni.

A német politikusok túlnyomó többsége úgy véli hogya véleménybuborékok jelentősen veszélyeztetik a demokratikus folyamatokat. 

Hasonlóan aggasztó jelenséget tárt fel az Allensbach, amikor a gyűlöletbeszéd dömpingszerű terjedéséről értekezett. Az interneten ugyanis sokan az anonimitásuk álcája mögül csaknem tét nélkül tehetnek közzé gyűlöletkeltő tartalmakat. Németországban a vállalati szektor 15, a politikusok közösségének pedig 49 százaléka találta már magát szembe ilyen jelenséggel. Megoldást jelenthetne erre egyfelől az információs hatóság irányelveinek megerősítése, másfelől pedig az állampolgárok tudatosságának növelése e téren.

A jelentés készítői szólnak arról is, hogy az egyre növekvő és gyorsuló digitalizációhoz egyfajta kockázatos függőség is társul az olyan technológiai „nagyhatalmakkal” szemben, mint például az Egyesült Államok.

A kibertechnológia előrehaladásával ugyanis egyre szövevényesebb kapcsolat jön létre a világ különböző részei között, lehetővé téve akár az USA, akár más államok titkosszolgálatainak, hogy kihasználják a függőségi viszonyban rejlő lehetőségeket.

Éppen ezért a német ipar képviselőinek 82 százaléka,a politikusoknak pedig a 93 százaléka kívánja azt, hogy a kibertechnológia Európát érintő részét a kontinensen fejlesszék tovább. 

Az Allensbach a hatósági felvigyázás és a felhasználói tudatosságnövelés mellett a kiegyensúlyozott szabályozást is fontosnak tartja. Megjegyzendő, hogy nemrégiben került elfogadásra az Európai Unióban a világ legambiciózusabb egyúttal legszigorúbb adatvédelmi rendelete. A jogszabályról épp mostanában derült ki, hogya GDPR érvényesülését pontosan ott akadályozzák az érvényesülését, ahol erre a legnagyobb szükség lenne: Írországban.

Itt van ugyanis a legtöbb globális tech cég (például a Facebook) európai telephelye, vagyis aki Európában a Facebookot bárhogyan is el akarná számoltatni, azt legnagyobb eséllyel Írországban tudná – ha az ottani adatvédelmi hatóság ehhez asszisztálna – írja a Mandiner.

Tovább olvasom

Médiapiac

Sorsdöntő tárgyalás következhet Gyárfásék perében

Komoly előrelépés várható a Fenyő-gyilkosság ügyében folyamatban lévő büntetőper keddi tárgyalásán.

Közzétéve:

Borítókép: Gyárfás Tamás az egyik korábbi tárgyaláson, fotó: MTI/Balogh Zoltán

A vádirat szerint Gyárfás Tamás elsőrendű vádlott először Tasnádi Pétert bízta meg üzleti riválisa megöletésével, aki ezt nem hajtotta végre – írja a Magyar Nemzet. A Nap TV egykori producere ezt követően fordult Portik Tamáshoz, az alvilág egyik meghatározó figurájához.

Az egykori olajbűnöző a szlovák Jozef Roháčot bérelte fel Fenyő János médiamogul megölésére.

Mint köztudott, 1998. február 11-én, nem sokkal este fél hat után Fenyő autójával egy piros lámpánál várakozott a budapesti Margit körút és Margit utca sarkán, amikor egy ismeretlen fegyveres férfi a mögötte haladó autóból kiugrott, és az anyósülés felőli ablakon keresztül 20-25 lövést adott le a vállalkozóra, aki a helyszínen életét vesztette.

Az ügyben indított nyomozás során az már korábban kiderült, hogy Fenyő Jánost egy szlovák bérgyilkos, Jozef Roháč ölte meg. A férfit ezért 2017-ben jogerősen életfogytiglanra ítélte a bíróság. A felbujtó személy, személyek kiléte ekkor még ismeretlen volt.

Az eljárás akkor kapott újabb lendületet, amikor Gyárfás Tamást ismeretlenek 2018-ban évekkel korábban készített hangfelvételekkel megzsarolták.

A volt producer feljelentést tett, ezt követően a nyomozók a Farkasréti temetőben találták meg azokat az adathordozókat, amelyeken Portik Tamás és Gyárfás Tamás beszélgetései hallhatók.

Gyárfás és Portik egyelőre tagad, ugyanakkor a bíróság által kirendelt eseti nyelvész szakértői vélemény szerint a rendőrség által a hangfelvételek alátámasztják a vádiratban foglaltakat.

Tovább olvasom

Médiapiac

Széll Tamás a Kossuth Rádió új rovatában is ad konyhai tippeket

Átvitt étterem címmel indul a Főmenü rádiós rovata ma a Kossuth Rádió Napközben című műsorában. A Duna Televízió Michelin-csillagos séfje, Széll Tamás hetente háromszor osztja meg konyhai trükkjeit a hallgatókkal.

Közzétéve:

MTVA

Szeptember 18-án, szombaton nyitott ki ismét a Főmenü konyhája a Duna Televízión. A népszerű gasztroműsor második évadában Széll Tamás, Bocuse d’Or döntős séf új társsal, Böröcz Zsófiával készíti el a fogásokat.

A konyha Átvitt étteremként a Kossuth Rádióban is megnyílik, hogy hétköznap se maradjanak a hallgatók gasztroélmény nélkül. Sőt, a délelőtt hallott tippeket, trükköket hasznosítva akár már este is elkápráztathassák az otthoni vacsoraasztalnál ülőket.

Széll Tamás ugyanis a Kossuth Rádió Napközben című adásában egy héten háromszor: hétfőn, szerdán és pénteken osztja meg tanácsait, fantasztikus ötleteit

– közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája.

A Főmenü házigazdája a rádió riporterének, Babucs Krisztának árulja el például, hogy miként és milyen borokat célszerű használni a főzéshez, de segít eligazodni az olajok világában is. Ezen kívül terítékre kerül rengeteg gyakorlati tipp a fokhagymapucolástól, a tökéletes sült cékla készítésén át az édesburgonya sokszínű felhasználásáig.

Tovább olvasom