Kövess minket!

Médiapiac

A Fox News lassan belesimul a liberális fősodor orgánumainak sorába

Furcsa dolgok történtek mostanában az amerikai tévécsatorna háza táján.

Vannak cenzúrára utaló jelek, elhamarkodott döntések, némely témákról pedig nem lehet teljesen szabadon beszélni. A Fox pálfordulása azonban egy kisebb konzervatív csatornának még jól jöhet – írja összeállításában a V4NA hírügynökség.

A Fox News 1996-ban kezdte meg a sugárzást, célja vállaltan az volt, hogy a konzervatív nézőket megfogja. A televíziós csatorna az évek során azonban egyre inkább kezdett belesimulni a liberális mainstream sajtóorgánumok sorába. A folyamat az elmúlt napokban csúcsosodott ki.

Bár a Fox alapvetően barátian viszonyult Donald Trumphoz, az amerikai elnök az elmúlt időben többször is kritizálta a csatornát. Idén nyáron Trump nagyon keményen odaszúrt a Foxnak a CBN televíziónak adott interjújában.

“Nem tetszik, amit ott csinálnak. (…) Egyáltalán nem vagyok elégedett a Fox-szal, és a szavazóim sem azok. Hirtelen a Fox News is politikailag korrekt akar lenni. A mi embereink tették naggyá, és úgy tűnik, mintha ezt egyedül maga a Fox News nem értené”

– fogalmazott az elnök, hozzátéve, hogy hétvégén a napközbeni műsorokban hajtóvadászatot indítottak ellene.

Trump az elnökválasztás napján a Fox and Friends című műsornak adott interjúban is kritizálta a csatornát, többek között azt állította, hogy a televízió sokat változott az elmúlt négy évben, illetve több megjelenést biztosítottak a demokratáknak, mint a republikánusoknak.

Az elmúlt időszakban a Fox rengeteg olyan hibát követett el, amely cenzúrára enged következtetni, illetve olyan témák is akadtak, amelyeknek láthatóan nem örültek a szerkesztők, és próbálták eltussolni azt. A Fox még a kampányban lényegében megvédte Soros György amerikai tőzsdespekulánst.

A csatorna az amerikai képviselőház korábbi elnökével, Newt Gingrichcsel készített interjút. A politikus arról beszélt, hogy némely városokban

“az erőszakot baloldali, rendőrellenes, bűncselekménypárti kerületi ügyészek okozzák, akik nem hajlandók börtönbe zárni az embereket”.

Hangsúlyozta, hogy

“ezeket a progresszív ügyészeket Soros György pénzéből választották meg”.

Harris Faulkner, a Fox News műsorvezetője azt mondta Gingrichnek, hogy nem szükséges Sorost bevonni a vitába, nem kellene megemlíteni a nevét. Ekkor néhány másodperces kínos pillanat tanúi lehettek a nézők, mert Gingrich erre visszakérdezett:

“Miért is ne beszélhetnénk arról, hogy dollármilliárdokat költ a zavargásokra?”

Harris Faulkner később bocsánatot kért a kínos pillanatokért.

A választás estéjén a Fox továbbá egy érthetetlen döntést is hozott, ugyanis nagyon hamar, látszólag megalapozatlanul azt állították, hogy Joe Biden behúzta Arizonát. Ez azért is furcsa, mert más csatornák ezt nem jelentették ki. Az államban még e cikk írásakor is számolták a voksokat. A Fox nem vonta vissza a döntését, ami felháborodást váltott ki a konzervatívok között.

Még a CNN sem mondta ki, hogy Biden nyerte volna Arizonát.

Az ügy mögött az állhat, hogy a Foxnál egy Arnon Mishkin nevű demokrata elkötelezettségű ember dönt az államok odaítéléséről az egyes jelölteknek. Mivel még tart a szavazatszámlálás, lehetséges, hogy a csatornának igaza lesz, és Biden megnyeri Arizonát, azonban november harmadikán egyértelműen túl korai volt győztest hirdetni.

Az elnökválasztás körül több gyanús, csalásra utaló jel is előkerült, azonban a Fox valamiért nem szívesen foglalkozik ezekkel, legalábbis élő adásban nem.

Kayleigh McEnany, a Fehér Ház sajtófőnöke néhány napja sajtótájékoztatót tartott, amelyben többek között arról beszélt, hogy a választás nem ért véget, és szólt arról is, hogy a jogszerű szavazatokat akarják megszámoltatni.

Ekkor a Fox elkapcsolt az élőben mutatott sajtótájékoztatóról, és a műsorvezető, Neil Cavuto magyarázni kezdte, hogyMcEnany csalással vádolja a másik oldalt, és ezt bizonyítani kellene.

Egy másik eset során egy bekapcsolva maradt kamera felvette Sandra Smith műsorvezető reakcióját arra a felvetésre, hogy attól, mert a sajtó valakit elnöknek nevez ki, még nem lesz az. Smithen jól látszik az értetlenség.

Úgy tűnik, hogy a csatorna nem is akarja titkolni, hogy a volt alelnöknek szurkoltak. A Fox tulajdonosának, Rupert Murdochnak a felesége,Kathryn Murdoch, miután a sajtó november 7-én Joe Bident nevezte meg győztesnek, a Twitter-oldalára azt írta ki, hogy “megcsináltuk”.

A Fox pálfordulásának azonban győztesei is lehetnek. Ilyen például a Newsmax, amely egy kisebb jobboldali, konzervatív csatorna.

A Fox arizonai fiaskója, illetve, hogy Floridát csak csúszva ítélték oda Trumpnak, annyira felháborította a konzervatívokat, hogy hangot is adtak nemtetszésüknek.

“Nem számít, milyen eredmények születnek ma este, egy dolog rendkívül egyértelmű: a Fox már nem állíthatja, hogy tisztességes és kiegyensúlyozott csatorna lenne. Sok elfogult zugíró van ott, és ezt rengeteg ember észreveszi. A Newsmaxen nézem a választási eredményeket”

– írta Travis Tritt countryénekes.

Andrew Giuliani, az elnök különleges asszisztense pedig azt nyilatkozta a csatornának, hogy a Newsmaxet nézik minden tv-n a Fehér Házban.

Médiapiac

A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket

Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.

Közzétéve:

A TikTok kínai videomegosztó applikáció ikonja egy okostelefonon, fotó: MTI/EPA/Hayoung Jeon

Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.

A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.

A sajátot könnyű…

Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.

… és másét?

De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy

többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti

– jegyezte meg Fáczán Gábor.

S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?

– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.

Sorozat indul!

A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.

Jakubász Tamás

Tovább olvasom

Médiapiac

Az EU eljárást indított a TikTok ellen a TikTok Lite elindítása miatt

Az Európai Bizottság eljárást indított a TikTok ellen a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály (DSA) alapján, mert előzetes megállapítások szerint a TikTok Lite franciaországi és spanyolországi elindítását megelőzően az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére – tájékoztatott a brüsszeli testület.

Közzétéve:

Flickr

Az uniós bizottság közleménye szerint

az eljárás célja annak megállapítása, hogy a kínai ByteDance tulajdonában álló TikTok megsértette-e a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt, amikor elindította a TikTok Lite-ot Franciaországban és Spanyolországban anélkül, hogy az online óriásplatformok esetében kötelező értékelési jelentést nyújtott volna a lehetséges kockázatok mérséklésére.

Az Európai Bizottság aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a TikTok Lite Task and Reward nevű programot, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy az alkalmazáson belül bizonyos feladatok, így például videók megtekintése, tartalom kedvelése, barátok meghívása során pontokat szerezzenek, az üzemeltető anélkül indította el, hogy előzetesen értékelte volna az azzal járó kockázatokat, különösen a platform függőséget okozó hatásával kapcsolatosan.

Különös aggodalomra ad okot, hogy az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére, ugyanis a TikTokon nem állnak rendelkezésre hatékony életkor-ellenőrző mechanizmusok.

Amennyiben a felsorolt aggodalmak bizonyítást nyernek, a mulasztások a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály vonatkozó cikkeinek megsértését jelentenék – hívták fel a figyelmet.

A TikToknak április 23-ig kell benyújtania a kockázatértékelési jelentését az Európai Bizottság részére, és május 3-ig az összes kért információt a brüsszeli testület rendelkezésére kell bocsátania.
Abban az esetben, ha a TikTok a megadott határidőn belül nem válaszol, az uniós bizottság a szolgáltató teljes éves jövedelmének vagy világméretű forgalmának 1 százalékáig terjedő pénzbírságot, valamint a szolgáltató átlagos napi jövedelmének vagy világszintű éves árbevételének legfeljebb 5 százalékát kitevő kényszerítő bírságot szabhat ki – közölték.

Mivel a brüsszeli testület szerint “fennáll a felhasználók mentális egészsége súlyos károsodásának kockázata”, arról tájékoztatta a TikTokot, hogy ideiglenes intézkedéseket kíván bevezetni a TikTok Lite érintett programjának felfüggesztésére az egész EU-ban a program biztonságosságának értékeléséig.
Az Európai Bizottság emlékeztetett, hogy ez a második eljárás a TikTokkal szemben a hatékony életkor-ellenőrzési mechanizmusok hiánya és a platform feltételezett függőséget okozó kialakítása miatt. A február 19-én kezdődött eljárást a brüsszeli testület azért indította, mert előzetes vizsgálatai alapján a TikTok “feltételezhetően nem tesz eleget a kiskorúakat érő negatív hatások kezelésére”.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Médiapiac

Politikusok, sportolók és hírességek szerepeltek a leggyakrabban tavaly az online médiában

Politikusok, sportolók, hazai és külföldi hírességek szerepelnek a leggyakrabban említett nevek között, amelyek megjelentek az online médiatérben 2023-ban. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 93 népszerű médiafelület – televíziós csatornák, újságok, rádiók honlapjai, valamint hírportálok, közösségimédia-felületek, fórumok és blogok – elemzésével azt vizsgálta, kik álltak a hírek és a közbeszéd fókuszában, valamint azt is, hogy Magyarország és a nagyvilág helyszínei közül melyek szerepeltek a legtöbbet.

Közzétéve:

MTI/Koszticsák Szilárd

Az NMHH kommunikációs igazgatósága kedden azt közölte az MTI-vel, hogy

az ezer legtöbbször említett ismert ember nevével összesen egymillió alkalommal lehetett találkozni a neten, köztük domináltak a hazai szereplők, illetve a férfiak.

A leggyakoribb száz név esetében az említések több mint felét politikából ismert emberek tették ki, csaknem harmaduk médiaszereplőhöz vagy hírességhez volt köthető, 14 százalékban pedig sportolókról lehetett olvasni az online felületeken.

Kiemelték, hogy

2023-ban a legtöbbször említett név az online médiatérben Orbán Viktor miniszterelnöké volt, 92 ezer alkalommal.

A kormányfő leginkább a Kossuth rádióban adott interjúi és bejelentései miatt került fókuszba. Neve egy átlagosnak nevezhető napon 250 alkalommal jelent meg, legtöbbet december 15-én és 21-én említették.

Magyarország miniszterelnökét a külügyminiszter, Szijjártó Péter követte, 27 ezres értékkel, harmadik helyen pedig Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerepelt, nevével 14 ezer alkalommal lehetett találkozni

– írták.

Az év során többször kiemelkedett egy-egy közszereplő a mindennapi közbeszédből: két kiváló magyar kutató is jelentős említést ért el, október 2-án Karikó Katalint (682 említés) tüntették ki orvostudományi Nobel-díjjal, másnap pedig Krausz Ferencet (330) díjazták a fizikában elért kiemelkedő munkásságáért.

Úgy folytatták, hogy akadtak lesújtó, tragikus események is, mint például Vágó István (312) volt televíziós műsorvezető, vagy épp a Mount Everest megmászására induló, majd eltűnő Suhajda Szilárd halálhíre (338), a hegymászó hollétéről utoljára május 25-én hallhatott a világ.

Tavaly a külföldiek toplistáján legtöbbet Vlagyimir Putyin (49 ezer) orosz, Volodimir Zelenszkij (25 ezer) ukrán elnök és Joe Biden (15 ezer) az Egyesült Államok vezetője szerepelt.

Európán kívüliként az első tíz ember között feltűnt még Donald Trump volt amerikai elnök, illetve Benjámín Netanjáhu jelenlegi izraeli miniszterelnök is.

A nemzetközi hírességek között olyan embereket gyászolt a média, mint a Jóbarátok sorozat szereplője, Matthew Perry (446), Tina Turner (228) énekesnő vagy Elvis lánya, Marie Presley (188)

– tették hozzá.

Az online médiatérben megjelent földrajzi helynevek esetében tízből négy magyar vonatkozású volt. Négy esetben az említés európai országgal vagy várossal, míg a fennmaradó részben a világ többi tájával volt kapcsolatos.

A kutatás szerint az év során Magyarországot 191 ezer alkalommal említették meg a vizsgált médiatermékek, Budapestet pedig 151 ezerszer. Magyarországot és fővárosát a sportrendezvények idején kifejezetten gyakran, legalább ezerszer emlegették.

A kulturális események is nagy visszhangot váltottak ki: kiemelkedett Ferenc pápa áprilisi látogatása, a magyar fővárost ekkor csaknem négyezerszer említették. A további magyar helyszíneket illetően háromezernél is több említést főleg a vármegyeszékhelyek, a nagyobb városok és a Balaton értek el – fűzték hozzá.

A külföldi földrajzi neveket elemezve kitűnik a kiemelt jelentőségű háborúk hírértéke (Ukrajna, Oroszország, Izrael), az Európai Unióhoz (Brüsszel, tagországok és azok fővárosai), illetve a fontosabb külpolitikai partnerekhez (Kína, USA, Törökország) fűződő történések bemutatása.
Egyes napok statisztikáit elemezve kiemelkedik többi között Liverpool (460) Szoboszlai Dominik, a magyar válogatott csapatkapitányának szerződésével kapcsolatban, továbbá néhány szomorú esemény helyszíne is, mint például Törökország (725), a februári tragikus földrengés idején vagy Prága (424) a Károly Egyetemnél meggyilkolt és megsebesített emberek miatt – áll a közleményben.

Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke beszédet mond a Fidesz-KDNP európai választási kampányindító rendezvényén a Millenárison 2024. április 19-én

Tovább olvasom