Kövess minket!

Médiapiac

A fake news reputáció-romboló hatása a hírmédiában

A „Fake news” jelenség megerősítette a mainstream hírmedia iránti bizalmat, miközben rontotta a közösségi media források megítélését. A Kantar által készített „Trust in News” kutatás rávilágít, hogy a mainstream hírmédia megítélése alig változott, míg a közösségi media platformok és a kizárólag online létező hírmédiumok reputációja jelentősen romlott a közelmúlt politikai választásai nyomán felszínre került „fake news” narratíva hatására.

A Kantar ma publikálta nemzetközi „Trust in News” tanulmányának eredményeit. A világ négy országában (Brazília, Franciaország, Egyesült Királyság, USA) összesen nyolcezer embert kérdeztek meg a politikai és választási hírekkel kapcsolatos attitűdjéről.

 

A kutatás főbb megállapításai:

1. A mainstream hírmédia „fake news”-ként történő megbélyegzése egyértelműen kudarcot vallott. A hagyományos nyomtatott és sugárzott media reputációja sokkal ellenállóbbnak bizonyult – elsősorban az általuk nyújtott tartalmak mélysége miatt –, mint a közösségi media platformoké és a kizárólag online létező híroldalaké.

2. A közönség egyre szélesebb körben informálódik és összetettebb a viszonya és elvárásai a hír jellegű tartalmakkal szemben.

3. A közvélemény változatlanul hisz abban, hogy az újságírói munka kulcsfontosságú a demokratikus értékek megőrzése szempontjából, de sokkal szkeptikusabbá vált. Az USA-ban és Brazíliában például a lakosság kiugróan nagy százaléka gondolja azt, hogy a legutóbbi választások eredményeit nagyban befolyásolta a „fake news”.

Kiben bízunk?

A „fake news” jelenség reputációromboló hatásáért túlnyomórészt a közösségi média, az üzenetküldő applikációk és a kizárólag online létező hírcsatornák tehetők felelőssé. A nyomtatott magazinok számítanak a legmegbízhatóbb hírforrásnak (72%), utána szorosan a többi hagyományos médium: a nyomtatott napilapok, a televíziós és rádiós hírműsorok. A megkérdezettek mindössze egyharmada jelölt meg közösségi média oldalt vagy üzenetküldő alkalmazást megbízható hírforrásként. A kizárólag online létező hírforrásokban a megkérdezettek fele bízik, jóval kevesebben, mint a nyomtatott és sugárzott társaikban. Érdekes módon, ez utóbbiak online verzióiban valamivel kisebb a bizalom, mint az eredeti offline médiumokban.

 

Fotó: A használt hírforrások iránti bizalom – Kantar

 

A közösségi média és az üzenetküldő platformok megbízható hírforrásként történő megítélése jelentősen romlott. A social média platformok (közöttük a Facebook dominál 84 százalék használta az elmúlt hetekben) és üzenetküldő appok (a Whatsapp a legelterjedtebb) által közvetített politikai és választási hírekben a hírfogyasztók közel 60 százaléka „bízott kevésbé” a „fake news” jelenség miatt. A „csak online” hírmédiumok megítélése is erősen romlott: a hírfogyasztok 41 százaléka kevésbé bízik bennük.


Fotó: A használt platformok politikai híreibe vetett bizalom alakulása a „fake news” jelenség után – Kantar

 

A nyomtatott hírforrások ennél ellenállóbbnak bizonyultak, és csak enyhe bizalomvesztést szenvedtek el: a közönség mindössze 23 százaléka mondta azt, hogy kevésbé bízik a nyomtatott napilapok és magazinok híreiben. Ám szinte ugyanennyien mondták azt is, hogy nőtt a bizalmuk az előbb említett két médiatípus tartalmaival szemben (23% ill. 17%). A nyomtatott médiáról összességében a megkérdezett hírfogyasztók több mint háromnegyede nyilatkozta azt, hogy ugyanúgy vagy jobban bízik benne, mint a „fake news” jelenség előtt. A 24 órás televíziós hírcsatornák szintén tartani tudták erős pozíciójukat a megbízható hírforrások között: a hírfogyasztók 78 százaléka ugyanúgy vagy jobban bízik bennük, mint azelőtt.

A vizsgált négy ország megkérdezett hírfogyasztóinak 46 százaléka gondolja azt, hogy a „fake news” befolyásolta a legutóbbi választások eredményét. Ez az arány Brazíliában volt a legmagasabb, ahol a válaszadók 69 százaléka, az USA-ban pedig a megkérdezettek 47 százaléka volt ezen a véleményen. Van azonban arra utaló jel is, hogy a Facebook és a Google tett lépéseket a „fake news” megállítására (az Egyesült Királyság hírfogyasztóinak 13 százaléka mondta azt, hogy látott erre irányuló erőfeszítést, Braziliában az egyharmaduk, Franciaországban 16 százaléka, az Egyesült Államokban 22 százalék).

Változó hírfogyasztási szokások

A hírolvasó közönség egyre szélesebb körben informálódik: a megkérdezettek 40 százaléka több forrásból tájékozódik, mint 12 hónappal ezelőtt. A „Bármilyen online” átvette a vezetést a televíziótól az elsődleges hírforrások sorában. A 35 év alattiak körében pedig a közösségi media megbízhatósága – az elszenvedett reputációvesztés ellenére is– vetekszik a televízióéval (65% vs 69%).

 

Fotó: A hírfogyasztásra használt médiumok az elmúlt héten, korcsoportok szerint – Kantar

 

A hírfogyasztók emellett egyre megfontoltabbak is. A „szűrőbuborék effektusnak” némiképp ellentmond, hogy a közösségi média használók 40 százaléka a sajátjától eltérő nézőpontokat is olvas a neten, és csaknem kétharmaduk aggódik amiatt, hogy a személyre szabottság miatt hírszűrő buborék alakul ki körülötte. A hírfogyasztók több mint háromnegyede állította magáról, hogy független források segítségével ellenőrizte egy-egy történet valóságtartalmát, és 70 százalékukkal fordult már elő, hogy nem osztott meg egy cikket azért, mert félt attól, hogy esetleg „fake news”. Viszont közel egyötödük bevallotta, hogy osztott már meg úgy tartalmat, hogy csak a fősorát olvasta el.

A Kantar „Trust in News” kutatást 2000 fős reprezentatív mintán végezték mind a 4 országban (Brazília, Franciaország, Egyesült Királyság, USA).

Eric Salama, Kantar CEO megjegyezte „A tanulmányunk számos kihívásra és lehetőségre hívja fel a hírszolgáltatók figyelmét a média minden szegmensében. A hagyományos média egyértelműen megszabadult a »fake news« vádaktól, és továbbra is jelentős bizalmat élvez a hírfogyasztók körében. A nagy kihívás ezen vállalatok számára az, hogyan konvertálják át ezt a hűséget és bizalmat kereskedelmi előnnyé.  A hírszolgáltató szektor új belépői – beleértve a közösségi média oldalakat és az online hírcsatornákat – az elmúlt években komoly reputációcsökkenést szenvedtek el a platformjaikon megjelenő tartalmak kétes megbízhatósága miatt. De egyértelműen látszik, hogy ez a bizalom visszaszerezhető, hiszen a social media, mint »hírfelfedező platform« egyre fontosabb szerephez jut a hírfogyasztásban. Bízunk benne, hogy a Trust in News tanulmány értékes insightokkal szolgál az összes hírszolgáltató számára, akik ezen a társadalom számára oly fontos és gyorsan változó piacon tevékenykednek.”

Sir Martin Sorrell, WPP CEO szavai: „Örömmel látom, hogy a Trust in News igazolta, a márkaerő mennyire fontos tényező a hírpiacon; hajtóereje a hírfogyasztók és hírszolgáltatók közötti elkötelezett kapcsolat és a tartalomba vetett bizalom kiépülésének. A kutatás megmutatta a hagyományos hírmédiumok számára, hogy a bizalom növelésén keresztüli márkaépítés egy jó lehetőség arra, hogy kereskedelmileg is biztosítsák a jövőjüket, és közben kitaláljanak egy rugalmas előfizetési modellt a fiatalabb generációk számára, akik már megbarátkoztak a fizetős rendszerekkel. Tudjuk, hogy a legnagyobb social media cégek elkezdtek foglalkozni a »fake news« problémával. A tanulmány azzal, hogy számszerűsíti, milyen mértékben ásta alá a közösségi média megítélését a »fake news«, megmutatja, milyen fontos, hogy ez a munka folytatódjon.”

Médiapiac

Megújul az M2 Petőfi TV

Friss arculattal, új műsorokkal jelentkezik a közmédia zenés ifjúsági csatornája.

Közzétéve:

A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) gyártóbázisának épületei és a főváros III. kerületében, Óbudán, a Kunigunda útja 64. alatt, előtérben az M2 Petőfi TV logója, fotó: MTVA/MTI/Zih Zsolt

Az M2 Petőfi TV a Petőfi Rádió műfajgazdag, magyar kínálatához igazodó, sokszínű tartalommal várja nézőit, a fiatalok igényeire szabott, aktuális témákkal – közölte a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Sajtó és Marketing Irodája szerdán az MTI-vel.

A csatorna új, saját gyártásában készült egyedi tartalmakkal, élő közvetítésekkel, fesztiválok, koncertek, szórakoztató programok bemutatásával, filmes és ismeretterjesztő adásokkal, a fiatalok mindennapjait érintő témákkal várja a nézőket.

A megújulás szoros együttműködésben valósul meg a Petőfi Rádióval, láthatóvá téve a rádiós műsorvezetőket.

A közlemény szerint a csatorna kiemelt célja, hogy napjaink magyar slágereinek, a fiatal feltörekvő, értékteremtő zenei teljesítményt nyújtó zenészeknek bemutatkozási lehetőséget biztosítson a Petőfi Rádió tehetségkutató törekvéseivel szoros együttműködésben.

A tavaly októberben megújult rádióadónak már több ezer felvételt küldtek az új, valamint a széles körben még nem ismert előadók.

Tehetségük kibontakoztatásában, dalaik terjesztésében vállal hangsúlyos szerepet – műfaji megkötés nélkül – a magyar zenei médiumok között egyedüliként a két csatorna – emlékeztetnek a közleményben.

Mint hozzáteszik, a tehetséggondozás mellett fontos törekvésük a múlt könnyűzenei örökségének gondozása, hogy a hazai könnyűzene legendás alakjait közelebb hozzák az ifjúsághoz. A nézők ennek részeként több évtizede készült, zenei ritkaságnak számító archív koncertfelvételeket, interjúrészleteket is láthatnak.

Íme az újdonságok

Az elmúlt évekhez hasonlóan minden hétköznap 21 órától élő műsor várja majd a nézőket. Az Esti Kornél című műsorban különböző zenei formációk aktualitásait mutatják be, de előtérbe kerül az előadók színpadon túli élete, például kedvenc sportjuk, hobbijuk vagy karitatív tevékenységeik.

Az adások továbbá rávilágítanak arra is, hogyan kapcsolódik össze a zene egyéb művészeti és más területekkel. A műsorvezetők között a már jól ismert csatornaarcok szerepelnek, így Csitári Gergely, Pató Márton, Csapó Dóra, Hernandez Vivien, Matthesz Flóra és Tótfalusi Fanni.

A tévéadó újdonságai közé tartozik az élő műsor után következő zenés kívánságműsor. A Mit kíván? című műsor adásaiban válogatást adnak a Petőfi Rádió kívánságműsorának legnépszerűbb dalaiból, valamint zenei témákban megszólaltatják az utca emberét.

Szombat esténként 20 órától a Petőfi Rádióból ismert műsorvezetők, Mák Kata, Fekete László, Habóczki Máté, Szani Roland és Szikora Tamás várják a nézőket a Házibuli című zenés műsorral. Minden adás egy hazánkban népszerű zenei stílust, illetve sokakat foglalkoztató, a dalokban gyakorta megjelenő emberi érzelmet jár körbe különböző rovatokban.

Az adások után szombaton 22 órától koncert- vagy zenés filmet ad a csatorna.

A csatorna népszerű koncertműsora, az Akusztik továbbra is jelentkezik vasárnaponként 20 órától, valamint folytatódik az A38 hajó színpadán és a Kulisszák mögött – az A38 hajón, az A38 Archív és az A38 BESZTOF a zenei szerkesztők válogatásában, a legjobb hazai produkciókkal, érdekességekkel – olvasható a közleményben.

Tovább olvasom

Médiapiac

Vizsgálat indult az EU-ban az Apple, a Google és a Meta ellen

Az Európai Bizottság vizsgálatot indított az Apple, a Google és a Meta vállalat ellen, hogy megfeleltek-e a digitális piacokról szóló szabályozásnak (DMA) – jelentette be Margrethe Vestager digitális korra felkészült Európáért felelős uniós biztos.

Közzétéve:

MTI/EPA/Caroline Brehman

Margrethe Vestager brüsszeli sajtótájékoztatóján közölte:

az előzetes vizsgálatok eredményei szerint feltételezhető, hogy az érintett vállatok nem kezdték meg a hónap elején életbe lépett, átjárhatósággal és versennyel kapcsolatos előírásokat tartalmazó szabályozás szerinti kötelezettségek betartását.

A szabályozás szerint az “alapvető platformszolgáltatásokat” nyújtó, kapuőrnek nyilvánított vállatoknak fel kell számolniuk azokat a zárt technológiai rendszereket, amelyek a fogyasztókat egyetlen vállalat, főként saját termékeinek vagy szolgáltatásainak használta felé terelik. Kiemelte, a szabályozás előírja, hogy a vállalatoknak lehetővé kell tenniük, hogy “ingyenesen tereljék” a felhasználókat alkalmazásboltjain kívüli ajánlatokhoz.

Az Európai Bizottság szeptemberben hat szolgáltatót minősített kapuőrnek, az Alphabet, az Amazon, az Apple, a ByteDance, a Meta és a Microsoft céget.

Az uniós biztos szerint az Európai Bizottság “gyanítja”, hogy az érintett vállatok által bevezetett intézkedések nem tesznek eleget a DMA szerinti kötelezettségeiknek. Az uniós bizottság mélyreható vizsgálata során arra keres választ, hogy a Google és az Apple teljes mértékben betartja-e a DMA szabályait, amelyek megkövetelik a technológiai cégektől, hogy lehetővé tegyék, hogy az alkalmazásboltjaikon kívül elérhető ajánlatokhoz irányítsák a felhasználókat. Az uniós bizottság aggodalma szerint a két vállalat saját ajánlataikon kívüli választás esetén “különféle korlátozásokat” alkalmaz, beleértve egyebek mellett díjak felszámolását.

A gyanú szerint a Google nem tartja be azokat az előírásokat, amelyek megakadályoznák, hogy a technológiai óriáscégek előnyben részesítsék saját szolgáltatásaikat a riválisokkal szemben.

“Az Európai Bizottság aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Google és az Alphabet keresőfelületeiken előnyben részesítik saját szolgáltatásaikat” – mondta.

Közölte továbbá: az előzetes vizsgálatok szerint az Apple alternatív alkalmazásboltokra vonatkozó új díjstruktúrája és az Amazon keresési találatokra vonatkozó rangsorolási gyakorlata szintén aggályokat vet fel. Az Apple intézkedései, beleértve a webböngésző keresési képernyőjének kialakítását, megakadályozhatják a felhasználókat abban, hogy gyakorolják a szabad szolgáltatásválasztás jogát saját rendszerén belül. Az uniós bizottság a Meta esetében a felhasználók adatainak kezelése és a díjköteles szolgáltatások fizetési feltételeivel kapcsolatosan vizsgálódik majd – tájékozatott.

Az Európai Bizottság közölte: vizsgálata során bizonyítékokat és információkat gyűjt a felvetődött gyanúk tisztázására, az eljárást 12 hónapon belül le kívánja zárni.

Jogsértés esetén a brüsszeli testület az érintett vállalat teljes, globális forgalmának 10 százalékáig terjedő bírságot szabhat ki. A bírságok ismételt jogsértés esetén akár 20 százalékot is elérhetnek.

Folyatódó jogsértések esetén az Európai Bizottság további lépéseket is tehet, például kötelezheti a vállalatot egy üzletág vagy annak egy részének eladására, vagy megtilthatja a rendszerszintű meg nem feleléshez kapcsolódó szolgáltatások nyújtását.

Borítókép: a Google amerikai informatikai óriáscég logója a Nemzetközi Szórakoztatóelektronikai Kiállításnak (CES) otthont adó épületen Las Vegasban 2023. január 10-én

Tovább olvasom

Médiapiac

Komoly karriert futott be a közmédia Országjáró című műsora

Eddig is több díjjal jutalmazták a hat éve futó műsort – mondta Siklósi Beatrix, a Kossuth rádió csatornaigazgatója az M1 műsorában hétfőn.

Közzétéve:

Róka Ildikó szerkesztő, gyártásszervező (b) és Móczár István rendező, operatőr (k) átveszi a Duna Televízió és a Duna World csatornán futó Ízőrzők című műsornak járó Hungarikum Liget Média-díjat Lezsák Sándortól, a Magyar Országgyûlés alelnökétõl (j2), Lezsák Sándorné Sütõ Gabriellától a Hungarikum Liget alapítójától (j) és Balogh Lászlótól, a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriumának elnökétől (b) a veszprémi díjátadó gálán 2024. március 21-én, fotó: MTI/Vasvári Tamás

Siklósi Beatrix annak kapcsán beszélt erről, hogy a közmédia két műsora, a Kossuth rádión hallható Országjáró és a Duna csatornán látható Ízőrzők sorozat múlt héten elnyerte a Hungarikum Liget Média-díjat.

A csatornaigazgató elmondta, büszke a műsort készítő csapatra, amelynek tagjait mindenhol nagy szeretettel várják.

A munkatársak óriási munkát végeznek, hétről hétre egy ötórás műsort állítanak össze

– mutatott rá.

Domokos István, az Országjáró felelős szerkesztője, műsorvezető arról beszélt, hogy

a műsor fennállása óta eddig 457 településen jártak és 13 500 riportalanyt szólaltattak meg. Mint mondta, a műsor kaput nyit a világra, megmutatja a helyben élők mindennapjait, az emberi értékeket, kincseket, amire az ott élők büszkék, a műsor készítőinek pedig fontos, hogy ezeket bemutathatják.

A díj megtiszteltetés számukra, és öröm volt a díjátadón újra találkozni azokkal az emberekkel, akiket a műsorban már bemutattak – mondta Domokos István.

Siklósi Beatrix közölte, hogy a díjjal járó 1,5 millió forintot az Országjáró stábja a Jónak lenni jó! jótékonysági kampány legutóbbi kedvezményezettjének, a koraszülött gyermekek fejlesztését segítő Semmelweis Fejlődéstámogató Központnak ajánlotta fel.

Tovább olvasom