Kövess minket!

Médiapiac

A fake news reputáció-romboló hatása a hírmédiában

A „Fake news” jelenség megerősítette a mainstream hírmedia iránti bizalmat, miközben rontotta a közösségi media források megítélését. A Kantar által készített „Trust in News” kutatás rávilágít, hogy a mainstream hírmédia megítélése alig változott, míg a közösségi media platformok és a kizárólag online létező hírmédiumok reputációja jelentősen romlott a közelmúlt politikai választásai nyomán felszínre került „fake news” narratíva hatására.

A Kantar ma publikálta nemzetközi „Trust in News” tanulmányának eredményeit. A világ négy országában (Brazília, Franciaország, Egyesült Királyság, USA) összesen nyolcezer embert kérdeztek meg a politikai és választási hírekkel kapcsolatos attitűdjéről.

 

A kutatás főbb megállapításai:

1. A mainstream hírmédia „fake news”-ként történő megbélyegzése egyértelműen kudarcot vallott. A hagyományos nyomtatott és sugárzott media reputációja sokkal ellenállóbbnak bizonyult – elsősorban az általuk nyújtott tartalmak mélysége miatt –, mint a közösségi media platformoké és a kizárólag online létező híroldalaké.

2. A közönség egyre szélesebb körben informálódik és összetettebb a viszonya és elvárásai a hír jellegű tartalmakkal szemben.

3. A közvélemény változatlanul hisz abban, hogy az újságírói munka kulcsfontosságú a demokratikus értékek megőrzése szempontjából, de sokkal szkeptikusabbá vált. Az USA-ban és Brazíliában például a lakosság kiugróan nagy százaléka gondolja azt, hogy a legutóbbi választások eredményeit nagyban befolyásolta a „fake news”.

Kiben bízunk?

A „fake news” jelenség reputációromboló hatásáért túlnyomórészt a közösségi média, az üzenetküldő applikációk és a kizárólag online létező hírcsatornák tehetők felelőssé. A nyomtatott magazinok számítanak a legmegbízhatóbb hírforrásnak (72%), utána szorosan a többi hagyományos médium: a nyomtatott napilapok, a televíziós és rádiós hírműsorok. A megkérdezettek mindössze egyharmada jelölt meg közösségi média oldalt vagy üzenetküldő alkalmazást megbízható hírforrásként. A kizárólag online létező hírforrásokban a megkérdezettek fele bízik, jóval kevesebben, mint a nyomtatott és sugárzott társaikban. Érdekes módon, ez utóbbiak online verzióiban valamivel kisebb a bizalom, mint az eredeti offline médiumokban.

 

Fotó: A használt hírforrások iránti bizalom – Kantar

 

A közösségi média és az üzenetküldő platformok megbízható hírforrásként történő megítélése jelentősen romlott. A social média platformok (közöttük a Facebook dominál 84 százalék használta az elmúlt hetekben) és üzenetküldő appok (a Whatsapp a legelterjedtebb) által közvetített politikai és választási hírekben a hírfogyasztók közel 60 százaléka „bízott kevésbé” a „fake news” jelenség miatt. A „csak online” hírmédiumok megítélése is erősen romlott: a hírfogyasztok 41 százaléka kevésbé bízik bennük.


Fotó: A használt platformok politikai híreibe vetett bizalom alakulása a „fake news” jelenség után – Kantar

 

A nyomtatott hírforrások ennél ellenállóbbnak bizonyultak, és csak enyhe bizalomvesztést szenvedtek el: a közönség mindössze 23 százaléka mondta azt, hogy kevésbé bízik a nyomtatott napilapok és magazinok híreiben. Ám szinte ugyanennyien mondták azt is, hogy nőtt a bizalmuk az előbb említett két médiatípus tartalmaival szemben (23% ill. 17%). A nyomtatott médiáról összességében a megkérdezett hírfogyasztók több mint háromnegyede nyilatkozta azt, hogy ugyanúgy vagy jobban bízik benne, mint a „fake news” jelenség előtt. A 24 órás televíziós hírcsatornák szintén tartani tudták erős pozíciójukat a megbízható hírforrások között: a hírfogyasztók 78 százaléka ugyanúgy vagy jobban bízik bennük, mint azelőtt.

A vizsgált négy ország megkérdezett hírfogyasztóinak 46 százaléka gondolja azt, hogy a „fake news” befolyásolta a legutóbbi választások eredményét. Ez az arány Brazíliában volt a legmagasabb, ahol a válaszadók 69 százaléka, az USA-ban pedig a megkérdezettek 47 százaléka volt ezen a véleményen. Van azonban arra utaló jel is, hogy a Facebook és a Google tett lépéseket a „fake news” megállítására (az Egyesült Királyság hírfogyasztóinak 13 százaléka mondta azt, hogy látott erre irányuló erőfeszítést, Braziliában az egyharmaduk, Franciaországban 16 százaléka, az Egyesült Államokban 22 százalék).

Változó hírfogyasztási szokások

A hírolvasó közönség egyre szélesebb körben informálódik: a megkérdezettek 40 százaléka több forrásból tájékozódik, mint 12 hónappal ezelőtt. A „Bármilyen online” átvette a vezetést a televíziótól az elsődleges hírforrások sorában. A 35 év alattiak körében pedig a közösségi media megbízhatósága – az elszenvedett reputációvesztés ellenére is– vetekszik a televízióéval (65% vs 69%).

 

Fotó: A hírfogyasztásra használt médiumok az elmúlt héten, korcsoportok szerint – Kantar

 

A hírfogyasztók emellett egyre megfontoltabbak is. A „szűrőbuborék effektusnak” némiképp ellentmond, hogy a közösségi média használók 40 százaléka a sajátjától eltérő nézőpontokat is olvas a neten, és csaknem kétharmaduk aggódik amiatt, hogy a személyre szabottság miatt hírszűrő buborék alakul ki körülötte. A hírfogyasztók több mint háromnegyede állította magáról, hogy független források segítségével ellenőrizte egy-egy történet valóságtartalmát, és 70 százalékukkal fordult már elő, hogy nem osztott meg egy cikket azért, mert félt attól, hogy esetleg „fake news”. Viszont közel egyötödük bevallotta, hogy osztott már meg úgy tartalmat, hogy csak a fősorát olvasta el.

A Kantar „Trust in News” kutatást 2000 fős reprezentatív mintán végezték mind a 4 országban (Brazília, Franciaország, Egyesült Királyság, USA).

Eric Salama, Kantar CEO megjegyezte „A tanulmányunk számos kihívásra és lehetőségre hívja fel a hírszolgáltatók figyelmét a média minden szegmensében. A hagyományos média egyértelműen megszabadult a »fake news« vádaktól, és továbbra is jelentős bizalmat élvez a hírfogyasztók körében. A nagy kihívás ezen vállalatok számára az, hogyan konvertálják át ezt a hűséget és bizalmat kereskedelmi előnnyé.  A hírszolgáltató szektor új belépői – beleértve a közösségi média oldalakat és az online hírcsatornákat – az elmúlt években komoly reputációcsökkenést szenvedtek el a platformjaikon megjelenő tartalmak kétes megbízhatósága miatt. De egyértelműen látszik, hogy ez a bizalom visszaszerezhető, hiszen a social media, mint »hírfelfedező platform« egyre fontosabb szerephez jut a hírfogyasztásban. Bízunk benne, hogy a Trust in News tanulmány értékes insightokkal szolgál az összes hírszolgáltató számára, akik ezen a társadalom számára oly fontos és gyorsan változó piacon tevékenykednek.”

Sir Martin Sorrell, WPP CEO szavai: „Örömmel látom, hogy a Trust in News igazolta, a márkaerő mennyire fontos tényező a hírpiacon; hajtóereje a hírfogyasztók és hírszolgáltatók közötti elkötelezett kapcsolat és a tartalomba vetett bizalom kiépülésének. A kutatás megmutatta a hagyományos hírmédiumok számára, hogy a bizalom növelésén keresztüli márkaépítés egy jó lehetőség arra, hogy kereskedelmileg is biztosítsák a jövőjüket, és közben kitaláljanak egy rugalmas előfizetési modellt a fiatalabb generációk számára, akik már megbarátkoztak a fizetős rendszerekkel. Tudjuk, hogy a legnagyobb social media cégek elkezdtek foglalkozni a »fake news« problémával. A tanulmány azzal, hogy számszerűsíti, milyen mértékben ásta alá a közösségi média megítélését a »fake news«, megmutatja, milyen fontos, hogy ez a munka folytatódjon.”

Médiapiac

A Dal 2022 – Szombaton lesz az első válogató adás

Az első válogató adással szombaton indul A Dal 2022. A közmédia dalválasztó élő showműsora új műsorvezető párossal, megújult zsűrivel és rendhagyó zenei koncepcióval várja a nézőket a Dunán.

Közzétéve:

MTI/Cseke Csilla

Az MTVA közleménye szerint ismét a magyar zenéké lesz a főszerep, és a zsűri ez alkalommal is a közönséggel együtt keresi az év dalát. Idén is negyven produkció versenyez, a dalok minden adásban élőben hangzanak el, és a döntősök szimfonikus változatban lesznek hallhatók a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának kíséretében.

A Dal első válogató adása január 29-én, szombaton 19 óra 35 perctől lesz látható és hallható a megújult Dunán. A műsorban tíz versenydal hangzik el: fellép Erdős Fruzsi (dalának címe: Azt beszélik), a Kies (Nem félek), Kijube (Holnap majd elhiszem), Majoros Csenge (Földöntúli szerelem), a Pankastic! (Hosszú volt a nyár), a Prove (Karambol), a Ruby Harlem & Roy (Még ma este), Sándor Szofi (21 gramm), az Easy Babies (Szerelem) és Ya Ou (Zsákutca).

A Dal 2022-ben újra helyet foglal a zsűriben Wolf Kati énekesnő, aki 2012-ben már volt zsűritag, majd 2015-ben és 2020-ban versenyzőként szerepelt a műsorban. Mező Misi, a Magna Cum Laude énekese negyedik alkalommal lesz benne a zsűriben, Ferenczi György, az 1ső Pesti Rackák frontembere, szájharmonikása, hegedűse másodszor vesz részt a dalválasztásban, a negyedik zsűritag, Egri Péter, a rockabilly magyar nagykövete pedig korábban zenekarával, a Mystery Ganggel állt A Dal színpadán.

A dalverseny új műsorvezető párosa Rókusfalvy Lili és Király Viktor. Előbbi A Dal 2020-ban már volt házigazda, utóbbi versenyzőként szerepelt többször a műsorban: 2012-ben testvéreivel, 2014-ben és 2018-ban szólóprodukcióval jutott a döntőig.

A négy válogatóból adásonként öt, összesen húsz dal jut tovább a két elődöntőbe: négy produkció a zsűri pontjai alapján, az ötödik a közönség szavazataival. Az elődöntőkből négy-négy dal kerül a fináléba, így nyolc dalt hallhatnak újra a nézők, amelyek közül márciusban kiderül, melyik lesz Magyarország slágere 2022-ben. A végső győztesről idén is a közönség dönt.

A győztes dal előadója Az Év Dala 2022, egyben a Petőfi Zenei Díj Év dala 2022 elismerésben részesül, emellett tízmillió forintot kap produkciója fejlesztésére, valamint egy tízdalos stúdiólemezt és az egyik felvételhez videoklipet készíthet. A döntőbe jutott nyolc dal minden előadója gazdagodik zenei pályájára fordítható nyereménnyel. Idén is odaítélik a legjobb dalszövegért járó díjat, valamint az Akusztik Dalverseny fődíját.

Részletes információk A Dal Facebook- és Instagram-oldalán, a műsorvezetők közösségimédia-felületein, az adal.hu-n, valamint a műsor hivatalos YouTube-csatornáján találhatók.

Borítókép: Az év férfi előadója díj átadója, Wolf Kati énekesnő, a Dal 2022 zsűritagja a Petőfi Zenei Díjak átadásán az MTVA óbudai gyártóbázisának stúdiójában 2022. január 20-án

Tovább olvasom

Médiapiac

Dzsihádra felszólító weboldalt tiltott be a francia belügyminiszter

A francia belügyminiszter vasárnap az M6 televízió képernyőjén jelentette be, hogy elrendelte a 2012-ben létrehozott és az Egyenes út névre keresztelt szalafista weboldal felszámolását.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Az online felület évek óta a francia hatóságok megfigyelése alatt áll, Gérald Darmanin elmondása szerint a portálnak jelentős szerepe volt a radikális iszlamista tanok terjesztésében, a gyűlöletkeltésben és a dzsihád hirdetésében. A belügyminiszter szerint a portál egyfajta online kiadóként funkcionált, amely a francia titkosszolgálatok által is megfigyelt radikális imámok prédikációiról készült felvételeket is sugározta.

A weboldal egyik ilyen állandó prédikátora volt a pantin-i mecset volt imámja, Ibrahim Abou Talha is, akit a francia történelemtanár, Samuel Paty lefejezése után eltávolítottak a mecset éléről, mert megosztotta a hívek között azt a videót, amelyben az egyik diák apja a muszlim diákok elleni diszkriminációval vádolta a tanárt, és amely az oktató lefejezéséhez vezetett.

Ugyancsak az Egyenes út weboldal radikális prédikátorai között szerepelt az a Youssef Abou Anas is, aki az Ecquevilly településen bezárt mecset egykori, szalafista imámjaként tartanak azóta is számon a francia hatóságok. Abou Anas rendszeresen szólította fel híveit a nők, a zsidók és a keresztények elleni erőszakra – írta a Magyar Nemzet

Tovább olvasom

Médiapiac

2021 legnézettebb gyerekcsatornája lett a JimJam

A csatorna közönségaránya 2021-ben a 18-49 éves lakosság körében a Nielsen Közönségmérés adatai szerint 1,06 százalékot ért el, így megelőzve valamennyi hazánkban sugárzott gyermekcsatornát ebben a célcsoportban.

Közzétéve:

Az említett célcsoportban előkelő első helyre került a JimJam a gyerekcsatornák között nem csak az év elején, hanem egész 2021 folyamán. 

Nagyon örülünk a JimJam eredményének, hogy a ráfordított figyelem és következetes befektetések révén a kisgyermekes családoknak egy igazán értékes csatornát kínálhatunk. Boldogan tapasztaljuk a kiugró érdeklődést a tartalmaink iránt, köszönjük a gyerekek lelkesedését és a szülők bizalmát” – mondta Radóczy Katalin, az AMCNI programigazgatója.

A JimJam 2006-os indulása óta mára több, mint 100 országban van jelen. Elsősorban a legfiatalabb, vagyis 2-5 éves korosztály igényei szerint készül mind a programstruktúra, mind a csatorna arculata. Népszerűsége annak köszönhető, hogy a bájos és szerethető karakterek – mint például az ovisok ikonikus kedvencei a Bing nyuszi vagy Tesz-Vesz város hősei – észrevétlenül tanítják a gyerekeket, és segítenek felfedezni, megérteni a körülöttünk lévő világot a legkisebbeknek is. A mesék lassabb tempójúak és kevésbé vibrálók, emellett teljes mértékben agresszió mentesek, így abszolút biztonságos környezetet biztosítanak, csak úgy, ahogy a csatornán látható családi filmek, melyek mind reklámmegszakítások nélkül élvezhetők.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom