Médiapiac
A Facebook nem a miénk
Idén a Facebook egyszer már felborzolta a hazai marketingesek idegeit, amikor megváltoztatta a hírfolyam alapértelmezett beállításait. Lehet, hogy hamarosan ismét megugrik a Xanax fogyasztás a szakmában, a közösségi oldal ugyanis újabb változtatásra készül. Ha Zuckerberg ma bólintana rá a biztonságos https protokoll alapértelmezetté tételére, azzal többek között mindhárom magyarországi mobilszolgáltató Facebook alkalmazásait eltüntetné.
A Facebook egy gyerekcipőben járó, nagyon gyorsan változó magánvállalat. Éppen ezért a közösségi platformon létrehozott oldalainkat soha nem tekinthetjük teljesen magunkénak – és ezt jobb, ha nem felejtjük el.
Az egész úgy kezdődött, hogy Mark Zuckerberg Facebook oldalát januárban meghackelte (1) valaki, és nevében a következő üzenetet juttatta el rajongóihoz:
“Kezdődjön a hackelés: ha a Facebooknak pénzre van szükség, miért nem hagyja, hogy a felhasználói fektessenek be a közösségi oldalba, ahelyett, hogy a bankokhoz fordulna? Miért nem alakítjuk át a Facebookot egy közösségi üzletté, ahogyan azt a Nobel díjas Muhammad Yunus leírta? Ti mit gondoltok? #hackercup2011″
 |
| Meghackelték Zuckerberg oldalát |
Az ismeretlen hacker valószínűleg egy pofonegyszerű módszert használt. Amint azt az Index.hu is megírta (2), a Firefox kiegészítőként letölthető Firesheep alkalmazás segítségével ugyanis még egy óvodás is el tudja lopni mások Facebook jelszavát, feltéve, hogy azok a nem titkosított http protokollon keresztül lépnek be a közösségi oldalra.
Természetesen a közösségi oldal ilyenkor azonnal megmutatja, hogy mit tud: gyorsan fejleszteni. Az alapító oldalának meghackelése után egy nappal később máris bevezette a titkosított https protokoll használatát a belépőoldalon. Ezt a fejlesztést már régóta sürgették az IT szakértők (3), de korábban a Facebook valahogyan szükségtelennek érezte.
Január 26-án azonban a közösségi oldal mérnökei nyilvánosan elkötelezték (4) magukat a biztonsági fejlesztések mellett. A belépésnél kötelezővé, általánosságban pedig választhatóvá tették a https protokollt, valamint számos más biztonsági fejlesztést vezettek be.
Ahogyan leírják: a https azért nem lett azonnal alapértelmezett beállítás, mert jó néhány harmadik fél által fejlesztett alkalmazás nem működik ezen a protokollon. A blogbejegyzésben szerepel azonban egy mondat, amit a marketingesek eddig nem vettek komolyan:
„We hope to offer HTTPS as a default whenever you are using Facebook sometime in the future.”
Azaz a https protokoll használatát a Facebook a jövőben alapértelmezett beállítássá kívánja tenni.
Eltűnnek a Facebook oldalak?
Nagyon úgy tűnik, hogy a fenti mondat mindeddig elkerülte a fejlesztők és a marketingesek figyelmét. Az általunk végzett kutakodás szerint, ha a Facebook holnap alapértelmezetté tenné a https használatát, akkor eltűnnének a T-Mobil, a Vodafone, a Telenor, az Opel, a Randstad, a KFC és a HP magyarországi Facebook oldalairól az alkalmazások, és velük mennének az Audi USA, a Mercedes-Benz, a Red-Bull, a Pringles alkalmazásai is, a népszerű NoSalty Webszakácskönyv húsvéti receptjeivel együtt.
 |
| Https alatt nem működnek |
Hozzá kell tennünk, hogy nem ezek az oldalak képezik a kivételeket, bármerre nézünk, azt látjuk, hogy a Facebook fejlesztők nem implementálták még a https protokoll használatát az alkalmazásaikba. Talán, mert tanúsítvány kell hozzá, meg olyan macerás (nem az), és különben is minek.
Mondjuk azért, mert több tucat biztonsági cég próbálja meg folyamatosan arra nevelni (5) a felhasználókat, hogy használják a titkosított protokollt?
A https protokoll használata nem ördöngösség, és egyszerűen beállítható. Oda kellene figyelni rá, mert a jövő hamarosan jelenné válik. A Twitter március 15-ével tette alapértelmezettnek választhatóvá (6) a titkosított protokollt, látszik tehát, hogy a közösségi oldalak folyamatosan ebbe az irányba haladnak. (A Google Mail több mint egy éve használja a https-t alapértelmezettként.)
A Facebook néhány nappal ezelőtt javította ki (7) a http-https kapcsolatok között váltó mechanizmusát, így azok a felhasználók, akik alapértelmezett beállításnak választják a titkosított kapcsolatot, kényelmesebben tudnak visszaváltani http protokollra, ha olyan alkalmazással találkoznak, mely nem támogatja a https-t (ez nem vonatkozik az „oldalakra”, mivel azok egyszerűen nem jelennek meg, ha valaki titkosított kapcsolaton keresztül szeretné megtekinteni őket, lásd a fenti galériát).
Kutakodásunk során mi mindössze egyetlen magyar oldalt találtunk, mely implementálta a https használatát, gratulálunk a Nike Football Hungary-nak! (És elnézését kérünk azoktól, akiket nem találtunk meg.)
 |
| Nike Football Hungary http alatt |
 |
| …és https alatt |
Futottak még
Végül ejtsünk azonban szót azokról az oldalakról is, akik még mindig az FBML alkalmazást használják arra, hogy különböző tartalmakat jelenítsenek meg a Facebook oldalukon. Az FBML-t március 11-óta nem támogatja a Facebook (8), azóta nem lehet új FBML füleket létrehozni (hivatalosan).
Az Avon, a Bónusz Brigád, a Cosmopolitan, a Kupon Világ, a Milka, a Vatera vagy a Sony Ericsson magyarországi oldala azonban még mindig ezt a technológiát használja – természetesen számos más magyarországi oldalhoz hasonlóan. Nekik előbb-utóbb át kell állniuk az iFrame alapú alkalmazások használatára, mivel a Facebook nem fogja a végtelenségig támogatni – az egyébként saját, de megbukott – korábbi nyelvezetét.
Záró gondolatként hadd jegyezzük meg: a fejlesztések során a Facebooknak korántsem az a szándéka, hogy bárkivel kitoljon. Bármilyen hihetetlen, a fenti fejlesztések során a közösségi oldal folyamatosan a felhasználói érdekeit nézi, és úgy bocsátja ki a változtatásokat, hogy azok a közösség érdekét szolgálják. Így a hírfolyam februárban bevezetett szűrése sem a marketingesek ellenében, hanem a felhasználók érdekében történt, mint ahogyan az FBML megszüntetése is lehetőséget teremtett arra, hogy a standardnak számító és elterjed nyelveken programozzuk a Facabook oldalakat.
A https protokoll bevezetésére viszont tessék felkészülni. Nem tudni ugyan, hogy pontosan mikor, de előbb-utóbb alapértelmezett lesz.
A szerző Petrányi-Széll András, a PS:PRovocative pr ügynökség egyik ügyvezetője.
Linkek:
- http://technolog.msnbc.msn.com/_news/2011/01/25/5916863-mark-zuckerbergs-facebook-fan-page-hacked
- http://index.hu/tech/2010/10/27/gyerekjatek_belepni_masok_facebookjara/
- http://www.itsecurity.be/facebook-proposes-https
- https://blog.facebook.com/blog.php?post=486790652130
- http://antivirus.blog.hu/2010/01/14/alapertelmezett_lett_a_https
- http://blog.twitter.com/2011/03/making-twitter-more-secure-https.html
- http://softwaredownload.im/2011/04/04/facebook-fixes-http-fallback-mechanism-makes-it-temporary.html
- https://developers.facebook.com/blog/post/462#fbml_roadmap
Médiapiac
Az EU eljárást indított a TikTok ellen a TikTok Lite elindítása miatt
Az Európai Bizottság eljárást indított a TikTok ellen a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály (DSA) alapján, mert előzetes megállapítások szerint a TikTok Lite franciaországi és spanyolországi elindítását megelőzően az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére – tájékoztatott a brüsszeli testület.
Az uniós bizottság közleménye szerint
az eljárás célja annak megállapítása, hogy a kínai ByteDance tulajdonában álló TikTok megsértette-e a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt, amikor elindította a TikTok Lite-ot Franciaországban és Spanyolországban anélkül, hogy az online óriásplatformok esetében kötelező értékelési jelentést nyújtott volna a lehetséges kockázatok mérséklésére.
Az Európai Bizottság aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a TikTok Lite Task and Reward nevű programot, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy az alkalmazáson belül bizonyos feladatok, így például videók megtekintése, tartalom kedvelése, barátok meghívása során pontokat szerezzenek, az üzemeltető anélkül indította el, hogy előzetesen értékelte volna az azzal járó kockázatokat, különösen a platform függőséget okozó hatásával kapcsolatosan.
Különös aggodalomra ad okot, hogy az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére, ugyanis a TikTokon nem állnak rendelkezésre hatékony életkor-ellenőrző mechanizmusok.
Amennyiben a felsorolt aggodalmak bizonyítást nyernek, a mulasztások a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály vonatkozó cikkeinek megsértését jelentenék – hívták fel a figyelmet.
A TikToknak április 23-ig kell benyújtania a kockázatértékelési jelentését az Európai Bizottság részére, és május 3-ig az összes kért információt a brüsszeli testület rendelkezésére kell bocsátania.
Abban az esetben, ha a TikTok a megadott határidőn belül nem válaszol, az uniós bizottság a szolgáltató teljes éves jövedelmének vagy világméretű forgalmának 1 százalékáig terjedő pénzbírságot, valamint a szolgáltató átlagos napi jövedelmének vagy világszintű éves árbevételének legfeljebb 5 százalékát kitevő kényszerítő bírságot szabhat ki – közölték.
Mivel a brüsszeli testület szerint “fennáll a felhasználók mentális egészsége súlyos károsodásának kockázata”, arról tájékoztatta a TikTokot, hogy ideiglenes intézkedéseket kíván bevezetni a TikTok Lite érintett programjának felfüggesztésére az egész EU-ban a program biztonságosságának értékeléséig.
Az Európai Bizottság emlékeztetett, hogy ez a második eljárás a TikTokkal szemben a hatékony életkor-ellenőrzési mechanizmusok hiánya és a platform feltételezett függőséget okozó kialakítása miatt. A február 19-én kezdődött eljárást a brüsszeli testület azért indította, mert előzetes vizsgálatai alapján a TikTok “feltételezhetően nem tesz eleget a kiskorúakat érő negatív hatások kezelésére”.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
Politikusok, sportolók és hírességek szerepeltek a leggyakrabban tavaly az online médiában
Politikusok, sportolók, hazai és külföldi hírességek szerepelnek a leggyakrabban említett nevek között, amelyek megjelentek az online médiatérben 2023-ban. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 93 népszerű médiafelület – televíziós csatornák, újságok, rádiók honlapjai, valamint hírportálok, közösségimédia-felületek, fórumok és blogok – elemzésével azt vizsgálta, kik álltak a hírek és a közbeszéd fókuszában, valamint azt is, hogy Magyarország és a nagyvilág helyszínei közül melyek szerepeltek a legtöbbet.
Az NMHH kommunikációs igazgatósága kedden azt közölte az MTI-vel, hogy
az ezer legtöbbször említett ismert ember nevével összesen egymillió alkalommal lehetett találkozni a neten, köztük domináltak a hazai szereplők, illetve a férfiak.
A leggyakoribb száz név esetében az említések több mint felét politikából ismert emberek tették ki, csaknem harmaduk médiaszereplőhöz vagy hírességhez volt köthető, 14 százalékban pedig sportolókról lehetett olvasni az online felületeken.
Kiemelték, hogy
2023-ban a legtöbbször említett név az online médiatérben Orbán Viktor miniszterelnöké volt, 92 ezer alkalommal.
A kormányfő leginkább a Kossuth rádióban adott interjúi és bejelentései miatt került fókuszba. Neve egy átlagosnak nevezhető napon 250 alkalommal jelent meg, legtöbbet december 15-én és 21-én említették.
Magyarország miniszterelnökét a külügyminiszter, Szijjártó Péter követte, 27 ezres értékkel, harmadik helyen pedig Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerepelt, nevével 14 ezer alkalommal lehetett találkozni
– írták.
Az év során többször kiemelkedett egy-egy közszereplő a mindennapi közbeszédből: két kiváló magyar kutató is jelentős említést ért el, október 2-án Karikó Katalint (682 említés) tüntették ki orvostudományi Nobel-díjjal, másnap pedig Krausz Ferencet (330) díjazták a fizikában elért kiemelkedő munkásságáért.
Úgy folytatták, hogy akadtak lesújtó, tragikus események is, mint például Vágó István (312) volt televíziós műsorvezető, vagy épp a Mount Everest megmászására induló, majd eltűnő Suhajda Szilárd halálhíre (338), a hegymászó hollétéről utoljára május 25-én hallhatott a világ.
Tavaly a külföldiek toplistáján legtöbbet Vlagyimir Putyin (49 ezer) orosz, Volodimir Zelenszkij (25 ezer) ukrán elnök és Joe Biden (15 ezer) az Egyesült Államok vezetője szerepelt.
Európán kívüliként az első tíz ember között feltűnt még Donald Trump volt amerikai elnök, illetve Benjámín Netanjáhu jelenlegi izraeli miniszterelnök is.
A nemzetközi hírességek között olyan embereket gyászolt a média, mint a Jóbarátok sorozat szereplője, Matthew Perry (446), Tina Turner (228) énekesnő vagy Elvis lánya, Marie Presley (188)
– tették hozzá.
Az online médiatérben megjelent földrajzi helynevek esetében tízből négy magyar vonatkozású volt. Négy esetben az említés európai országgal vagy várossal, míg a fennmaradó részben a világ többi tájával volt kapcsolatos.
A kutatás szerint az év során Magyarországot 191 ezer alkalommal említették meg a vizsgált médiatermékek, Budapestet pedig 151 ezerszer. Magyarországot és fővárosát a sportrendezvények idején kifejezetten gyakran, legalább ezerszer emlegették.
A kulturális események is nagy visszhangot váltottak ki: kiemelkedett Ferenc pápa áprilisi látogatása, a magyar fővárost ekkor csaknem négyezerszer említették. A további magyar helyszíneket illetően háromezernél is több említést főleg a vármegyeszékhelyek, a nagyobb városok és a Balaton értek el – fűzték hozzá.
A külföldi földrajzi neveket elemezve kitűnik a kiemelt jelentőségű háborúk hírértéke (Ukrajna, Oroszország, Izrael), az Európai Unióhoz (Brüsszel, tagországok és azok fővárosai), illetve a fontosabb külpolitikai partnerekhez (Kína, USA, Törökország) fűződő történések bemutatása.
Egyes napok statisztikáit elemezve kiemelkedik többi között Liverpool (460) Szoboszlai Dominik, a magyar válogatott csapatkapitányának szerződésével kapcsolatban, továbbá néhány szomorú esemény helyszíne is, mint például Törökország (725), a februári tragikus földrengés idején vagy Prága (424) a Károly Egyetemnél meggyilkolt és megsebesített emberek miatt – áll a közleményben.
Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke beszédet mond a Fidesz-KDNP európai választási kampányindító rendezvényén a Millenárison 2024. április 19-én
Médiapiac
Csak egy kereskedelmi médiaszolgáltató tenne közzé politikai reklámokat
Csak egy kereskedelmi médiaszolgáltató jelentkezett a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB), hogy a szombaton indult választási kampányban politikai reklámot kíván közzétenni – közölte a Nemzeti Választási Iroda (NVI) az MTI-vel.
A választási kampányban a jelöltek, jelölőszervezetek népszerűsítését célzó politikai reklám televízióban, rádióban jelenik meg.
A törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltatók (rádiók, televíziók) nem kötelesek ilyen jellegű politikai reklámot sugározni, de vállalhatják azt.
A jogszabály szerint amennyiben a közszolgálatinak nem minősülő, országosan elérhető lineáris médiaszolgáltatást nyújtó szolgáltatók biztosítani kívánják politikai reklám közzétételének lehetőségét, ezt kötelesek közölni a NVB-vel. A politikai reklám közzétételére vonatkozó jognyilatkozatokat külön kell megtenniük az európai parlamenti választásra, az önkormányzati, valamint a nemzetiségi választásra.
A nem közszolgálati médiaszolgáltatóknak szombat 16 óráig volt lehetőségük ilyen bejelentést tenni.
Az NVI tájékoztatása szerint határidőig mindössze egy kereskedelmi médiaszolgáltató jelentkezett be: a Magyar RTL Televízió Zrt., amely a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán, valamint az Európai Parlament tagjainak választásán is 150-150 percben jelölte meg a közzététel összes időtartamát.
A választási eljárásról szóló törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltató egyenlő feltételek mellett teheti közzé a jelöltet, illetve listát állító jelölőszervezetek és a független jelöltek politikai reklámjait, közös jelölt, illetve közös lista esetén a jelölőszervezetek együttesen jogosultak a politikai reklám megrendelésére.
A politikai reklámhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos, közzétételéért a médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet, nem fogadhat el.
Borítókép: illusztráció