Kövess minket!

Médiapiac

A dizájntól a reklámblokkolás paráig

Több mint 250 fő részvételével zajlik hétfőn és kedden a hírmédiát nemzetközileg tömörítő INMA budapesti konferenciája. Tartalomdarabkák az első napról.

A budapesti Boscolóban megrendezett konferencia első napja leginkább azzal foglalkozott, hogy miként zajlik az átalakulás a médiapiacon, és hogyan tudja a trendeket meglovagolni az önmagát átpozicionálni kénytelen hagyományos média. Szó esett ennek a kulturális és cégszervezési hátteréről, a dizájn fontosságáról, a termékfejlesztés kérdéseiről és a jelen egyik legégetőbb kérdéséről, a reklám- és tartalomblokkolásról is.

Earl J. Wilkinson, az INMA ügyvezetője elmondta: nemcsak a hagyományos média tanulhat a digitális piactól, hanem fordítva is. A digitálistartalom-tulajdonosoknak stabil üzleti modellre és minőségi tartalomra van szükségük a piacon maradáshoz. A digitális jelenlét és tartalom monetizálása egyébként minden médiacég számára a legfontosabb kihívások között szerepel, akár hagyományos platformokon kezdte a működését, akár “beleszületett” a digitális világba.

Szerinte a következő tíz év az üzleti modellek közötti egyensúly megteremtéséről szól majd. A legfontosabb irányok egyike a tartalomfogyasztás mobilra költözése, emellett a médiacégeknek a tartalom elérésének mind egyszerűbbé tételét, illetve a fizetős tartalom bevezetését kell megugraniuk.

Dan Miller, a kanadai punkmagazinból kinőtt Vice stratégiai kommunikációs vezetője azt emelte ki, hogy az elsődleges célközönségüket jelentő 18-35 évesek körében hitelességgel és őszinteséggel lehet sikert elérni, mivel ez a nemzedék nagyon gyorsan felismeri a mellébeszélést. Szerinte nem igaz az, hogy lokális témákkal (videótartalmakkal) nem lehet globális érdeklődést kiváltani, és az sem igaz, hogy a digitális videóknak szükségszerűen nagyon rövidnek kell lenniük. A bevonódást keltő tartalom előállításában fontos szerepet játszanak az érzelmek, a célcsoport pontos ismerete, a bátor témafeldolgozás és persze nagy hangsúlyt kell fektetni a megfelelő szerkesztésre és dizájnra.

Faix Csaba, a Prezi.com kommunikációs menedzsere is tartott előadást. Ennek az az érdekessége, hogy az INMA-konferenciára való pályázáskor minden aspiránssal szemben elvárás, hogy vigyen valamilyen helyi “indokot”, sikertörténetet, amiért érdemes odavinni egy médiakonferenciát. A litvánok a Skype-pal érveltek annak idején, míg a budapesti pályázat a Prezit hozta érvként a hazai innovativitásra (és természetesen a magyar pályázat preziben is készült.) Egyébként ez utóbbiról még a konferencia előtt beszélgettünk a rádióban Havas Katalinnal és Kovács Tiborral, a hazai szervező Magyar Lapkiadók Egyesülete (MLE) főtitkárával és elnökével:

Faix Csaba elmondta: óriási a tolongás a közönség és a potenciális üzletfelek kegyeiért, naponta átlagosan ezer mobilalkalmazás jelenik meg a piacon. A Prezi sikerét a kommunikáción (pl. a róluk megjelenő cikkek és az elnyert díjak ügyes használatán) túl a véleményvezérek részvételével létrehozott márkanagyköveti program támogatta.

A keynote előadásokat követően egy egész blokk foglalkozott azzal, hogy miként lehet innovatív légkört, vállalati kultúrát teremteni és fenntartani a médiavállalatoknál. A Neue Zürrcher Zeitung például nagyon hisz abban, hogy a fogyasztókat egy pillanatra se veszítsük szem elől a fejlesztések, kísérletezések és a működés során, azaz mindig belőlük kell kiindulni, még ha ez néha a nehezebb út is. Fontos a cégen belül a különböző vélemények és nézőpontok bátorítása, a kreatívfolyamatok és -módszerek tudatos alkalmazása, a kísérletezés kultúrájának a kialakítása, az agilis fejlesztések meghonosítása a szerkesztőségben és persze a felhasználó mindenek felett.

A nap során előkerült az egyik legnehezebb kérdés is, ez pedig a reklámblokkolás terjedése. Érdekesség, hogy az amerikai hirdetőket tömörítő ANA nemrégiben tartotta az éves kongresszusát, és az AdAge arra panaszkodott, hogy ezt a témát (is) sikeresen agyonhallgatták, holott a magánbeszélgetésekben természetesen ez bizonyult a legizgalmasabbnak. Az INMA konferenciáján szerencsére előkerült a téma, és nem tagadták, hogy a helyzet súlyos. Globálisan mintegy 200 millióan használnak reklámblokkolót és az éves növekedési ütem e téren majdnem 100%. Igaz, hogy a fiatalabbak és a férfiak blokkolják leginkább a reklámokat a neten, ám ez már a többi célcsoportra is átragadt.

A felhasználók számos okból blokkolják a hirdetéseket: lassítják az oldalbetöltést, gyanúsak vagy alacsony minőségűek a kreatívok, túl lassú a net, zavarja őket, hogy a márka láthatóan sokat tud róluk, vagy éppen azért, mert egyszerűen megtehetik. Erre kell tehát választ adni, és valószínűleg nem lesz elég a technológiai ellentámadás vagy az a fajta – határozottságáért sokak által megsüvegelt – fellépés, amelyet például a Bild képvisel: ha blokkolod a reklámot, nem adunk tartalmat. A kiadóknak át kell gondolniuk az üzleti modelljüket és a displayreklám-bevételek helyett az erős tartalomra kell növekvő figyelmet fordítaniuk, hangzott el egy véleményben. Az is elhangzott, hogy eleve nem lett volna szabad a reklámbevételekre ennyire erősen építeni az online újságírás finanszírozása során.

Az INMA profi konferenciablogját itt érdemes böngészni a további részletekért.

Médiapiac

A közösségi média veszélyt jelent a demokráciára

A Deloitte és az Allensbach Demoszkópiai Intézet közös jelentése szerint a kibertér fejlettsége elért egy olyan szintet, amelyen a rendszerek a demokratikus folyamatokat veszélyeztethetik.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Közzétette a Deloitte-tal közösen készített idei kiberbiztonsági jelentését az Allensbach Demoszkópiai Intézet. A jelentés készítői a kibertérben megjelenő valamennyi biztonsági kockázatot igyekeznek feltárni, s bár a tanulmányt kifejezetten Németországra vonatkozóan készítették el, a dokumentumból számos tanulságos következtetést le lehet vonni.

Összességében azt, hogy Németország integritását ma három tényező veszélyezteti a kibertérben: a kibervírusok, a rosszindulatú szoftverek (malware-ek) és az álhírek. Mindeközbena közösségi média platformjain rendszeresen visszaélnek a személyes adatokkal,

de jelentős számban történtek kibertámadások által megvalósított adatlopások és kritikus infrastruktúrák (pl. energiahálózat, kórházak) elleni kibertámadások is.

Nemcsak Németországra, hanem általánosságban is igaz, hogy a közösségi média kimutatható veszélyt jelent a demokratikus folyamatokra nézve. A közösségi média a világ fejlett részein a mindennapi élet szerves részévé vált. Mint írják az a jelentés készítői, a vállalkozók 58 százaléka esetében a közösségi média használatából eredő előnyök meghaladják az abból adódó hátrányokat, ugyanez a szám a politikusok esetében pedig 60 százalék. 

Ha azonban a politikusok véleményét tágabb kontextusban vesszük alapul, akkor arra az eredményre juthatunk, hogy – legalábbis a német – politikusoknak több mint 55 százaléka tart attól, hogya közösségi média negatívan befolyásolja a véleményformálást, amely lényegében a demokratikus folyamatok alapja.

Különösen az ilyen platformokon kifejezetten gyorsan terjedő álhírek jelentenek veszélyt.

További, az álhíreknél alattomosabb probléma a közösségi médiával kapcsolatban a platformokon formálódó véleménybuborékok kérdése: aki egy ilyenbe bekerül, jó eséllyel elzárja magától a valódi közbeszédben való részvétel lehetőségétől. Az Allensbach arra jutott, hogy felhasználók egy részét oly mélyen „kebelezi be” ez a véleménybuborék, hogy később nem is képes az azon kívül eső véleményekhez hozzáférni.

A német politikusok túlnyomó többsége úgy véli hogya véleménybuborékok jelentősen veszélyeztetik a demokratikus folyamatokat. 

Hasonlóan aggasztó jelenséget tárt fel az Allensbach, amikor a gyűlöletbeszéd dömpingszerű terjedéséről értekezett. Az interneten ugyanis sokan az anonimitásuk álcája mögül csaknem tét nélkül tehetnek közzé gyűlöletkeltő tartalmakat. Németországban a vállalati szektor 15, a politikusok közösségének pedig 49 százaléka találta már magát szembe ilyen jelenséggel. Megoldást jelenthetne erre egyfelől az információs hatóság irányelveinek megerősítése, másfelől pedig az állampolgárok tudatosságának növelése e téren.

A jelentés készítői szólnak arról is, hogy az egyre növekvő és gyorsuló digitalizációhoz egyfajta kockázatos függőség is társul az olyan technológiai „nagyhatalmakkal” szemben, mint például az Egyesült Államok.

A kibertechnológia előrehaladásával ugyanis egyre szövevényesebb kapcsolat jön létre a világ különböző részei között, lehetővé téve akár az USA, akár más államok titkosszolgálatainak, hogy kihasználják a függőségi viszonyban rejlő lehetőségeket.

Éppen ezért a német ipar képviselőinek 82 százaléka,a politikusoknak pedig a 93 százaléka kívánja azt, hogy a kibertechnológia Európát érintő részét a kontinensen fejlesszék tovább. 

Az Allensbach a hatósági felvigyázás és a felhasználói tudatosságnövelés mellett a kiegyensúlyozott szabályozást is fontosnak tartja. Megjegyzendő, hogy nemrégiben került elfogadásra az Európai Unióban a világ legambiciózusabb egyúttal legszigorúbb adatvédelmi rendelete. A jogszabályról épp mostanában derült ki, hogya GDPR érvényesülését pontosan ott akadályozzák az érvényesülését, ahol erre a legnagyobb szükség lenne: Írországban.

Itt van ugyanis a legtöbb globális tech cég (például a Facebook) európai telephelye, vagyis aki Európában a Facebookot bárhogyan is el akarná számoltatni, azt legnagyobb eséllyel Írországban tudná – ha az ottani adatvédelmi hatóság ehhez asszisztálna – írja a Mandiner.

Tovább olvasom

Médiapiac

Sorsdöntő tárgyalás következhet Gyárfásék perében

Komoly előrelépés várható a Fenyő-gyilkosság ügyében folyamatban lévő büntetőper keddi tárgyalásán.

Közzétéve:

Borítókép: Gyárfás Tamás az egyik korábbi tárgyaláson, fotó: MTI/Balogh Zoltán

A vádirat szerint Gyárfás Tamás elsőrendű vádlott először Tasnádi Pétert bízta meg üzleti riválisa megöletésével, aki ezt nem hajtotta végre – írja a Magyar Nemzet. A Nap TV egykori producere ezt követően fordult Portik Tamáshoz, az alvilág egyik meghatározó figurájához.

Az egykori olajbűnöző a szlovák Jozef Roháčot bérelte fel Fenyő János médiamogul megölésére.

Mint köztudott, 1998. február 11-én, nem sokkal este fél hat után Fenyő autójával egy piros lámpánál várakozott a budapesti Margit körút és Margit utca sarkán, amikor egy ismeretlen fegyveres férfi a mögötte haladó autóból kiugrott, és az anyósülés felőli ablakon keresztül 20-25 lövést adott le a vállalkozóra, aki a helyszínen életét vesztette.

Az ügyben indított nyomozás során az már korábban kiderült, hogy Fenyő Jánost egy szlovák bérgyilkos, Jozef Roháč ölte meg. A férfit ezért 2017-ben jogerősen életfogytiglanra ítélte a bíróság. A felbujtó személy, személyek kiléte ekkor még ismeretlen volt.

Az eljárás akkor kapott újabb lendületet, amikor Gyárfás Tamást ismeretlenek 2018-ban évekkel korábban készített hangfelvételekkel megzsarolták.

A volt producer feljelentést tett, ezt követően a nyomozók a Farkasréti temetőben találták meg azokat az adathordozókat, amelyeken Portik Tamás és Gyárfás Tamás beszélgetései hallhatók.

Gyárfás és Portik egyelőre tagad, ugyanakkor a bíróság által kirendelt eseti nyelvész szakértői vélemény szerint a rendőrség által a hangfelvételek alátámasztják a vádiratban foglaltakat.

Tovább olvasom

Médiapiac

Széll Tamás a Kossuth Rádió új rovatában is ad konyhai tippeket

Átvitt étterem címmel indul a Főmenü rádiós rovata ma a Kossuth Rádió Napközben című műsorában. A Duna Televízió Michelin-csillagos séfje, Széll Tamás hetente háromszor osztja meg konyhai trükkjeit a hallgatókkal.

Közzétéve:

MTVA

Szeptember 18-án, szombaton nyitott ki ismét a Főmenü konyhája a Duna Televízión. A népszerű gasztroműsor második évadában Széll Tamás, Bocuse d’Or döntős séf új társsal, Böröcz Zsófiával készíti el a fogásokat.

A konyha Átvitt étteremként a Kossuth Rádióban is megnyílik, hogy hétköznap se maradjanak a hallgatók gasztroélmény nélkül. Sőt, a délelőtt hallott tippeket, trükköket hasznosítva akár már este is elkápráztathassák az otthoni vacsoraasztalnál ülőket.

Széll Tamás ugyanis a Kossuth Rádió Napközben című adásában egy héten háromszor: hétfőn, szerdán és pénteken osztja meg tanácsait, fantasztikus ötleteit

– közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája.

A Főmenü házigazdája a rádió riporterének, Babucs Krisztának árulja el például, hogy miként és milyen borokat célszerű használni a főzéshez, de segít eligazodni az olajok világában is. Ezen kívül terítékre kerül rengeteg gyakorlati tipp a fokhagymapucolástól, a tökéletes sült cékla készítésén át az édesburgonya sokszínű felhasználásáig.

Tovább olvasom