Médiapiac
A digitális átállásig nem lesz nagy változás a tévés piacon
Kereszty Gáborral, a Viasat újonnan kinevezett kreatívigazgatójával beszélgettünk. A szakember nagyon hisz a mobilban és az internetben, bár a második, harmadik képernyő egyelőre lassabban nyer teret a piacon, mint annak idején várta. A CSI-csatorna imázsból kezd kijönni a Viasat3, bár az nem olyan nagy gond, ha a nevéhez kötik a sorozatot.
 |
| Kereszty Gábor (forrás: Origo.hu) |
Mi kreatívkodni való akad a Viasatnál?
Minden tévénél akad kreatívkodni való. Ez alól a Viasat tévéi sem kivételek. Amúgy, a titulus amit a nyakamba akasztottak, azt fedi, hogy a program, marketing és pr területeket fogom össze. Stratégiát építek.
Ezek jelentősen beleharapnak a programing igazgató feladatkörébe is.
Egyáltalán nem. Csényi Kati pont ugyanúgy végzi ezentúl is a munkáját. Foglalkozik a helyi gyártású műsorokkal és a külföldi tartalom vásárlásával. Nem harapok le egy ici-pici falatot sem a feladatköréből. Én összefogom a három már említett területet és a rendszerhez hozzáadom az évek alatt szerzett személyes tapasztalatomat.
Akkor azért csak kiderül, hogy – bár a pozíció elnevezése nem ezt sugallja -, a feladat nyomokban üzleti vezetési feladatokat tartalmaz.
Persze, például ide tartozik a műsorstruktúra kialakítása, melynek során egy sor üzleti szempontot is figyelembe kell venni. Izgalmas szakmai feladat, hogy az év csúcsidőszakaiban hogyan optimalizálható a nézettség anélkül, hogy reklámidőt veszítenénk. Alapvetően az a feladatom, hogy meghatározzam azt az irányt, amerre szakmailag a Viasat csoport az elkövetkező öt évben tart.
És mit szeretnél elérni?
A minimál program, hogy a Viasat csoport megőrizze a nézettségét egy olyan környezetben, ahol a magyar nyelvű csatornák elképesztő burjánzása erodálja a már piacon lévők közönségét. Az ambiciózus program, hogy növelni tudjuk a nézőtáborunkat. Cél, hogy a már piacon lévő csatornáinkkal, illetve azokkal, amelyekkel még bővülhet a portfolió, meghatározó médiacsoport lehessünk Magyarországon. Az egy jó kiindulópont lehet, hogy a márkakutatásokban legnagyobb csatornánk, a Viasat3 kifejezetten jól áll.
Milyennek látják most a nézők a Viasat3-at? Régen a retro sorozatok kedvenc konzervdobozának tűnt, aztán sportos lett, majd nőcis. Most meg sok CSI van rajta.
Most az emberek a Viasat3-ra sorozatcsatornaként gondolnak, és ennek a márkának a felépítésében a CSI-nak nagy szerepe van. A márkaértékek között a fiatalosságot is említik. Mindez azt jelenti, hogy nem kell mélyről kezdenünk az építkezést.
Jelenleg az a legfontosabb, hogy meghatározzuk, melyik csatornánk merre menjen. Hiszen a nőiesebb Viasat3 mellett ott van a macsós TV6, a Viasat History, Viasat Nature és a Viasat Explorer. Ezeknek együttesen kell lefedniük a nézőket.
Mivel lehet a felszínen maradnia egy kis-közepes tematikus csatornának? A saját gyártású programokon van a hangsúly vagy a jól sikerült vásárlásokon?
Ezek megfelelő kombinációjára van szükség a talpon maradáshoz. Értelemszerű, hogy ezen a szinten nem tölthető meg a műsoridő kizárólag helyi gyártású műsorokkal, mert az nagyon drága. Viszont ezek nélkül sem lehet megélni a sűrű mezőnyben.
A vásárolt, külföldi tartalmak között is többféle van: prémium és egyéb. Előbbiekre minden csatorna rárepül, és a jogtulajdonosok úgy osztják meg a jogokat, hogy a tartalmak minél több helyen fussanak. Bizonyos márkák hozzáköthetőek egy-egy csatornához, de erre inkább a saját gyártású műsorok alkalmasak szerte a világon.
A Viasat3 kijött már a CSI csatorna pozícióból? Mert ez a franchise tipikusan olyan, amire minden tévé rárepül.
Kezd kijönni ebből a csatorna, ugyanakkor jó is, ha hozzánk kötik a CSI-t, mivel az emberek szeretik, nézik. Felesleges lenne kidobni egy ilyen tartalmat.
Mostanra majd 100 magyar nyelvű csatorna érhető el itthon. Meddig duzzadhat még a kínálat?
Én mindig csodálkozom, hogy még mindig vannak olyanok, akik fantáziát látnak egy-egy újabb csatorna elindításában. Ha megnéznénk a kilencvennél is több csatorna eredmény kimutatását, akkor nagy valószínűséggel azt látnánk, hogy 10-15 kivételével a többi veszteséges. Furcsává teszi a helyzetet, hogy nagyszámú csatorna van a platformgazdák kezében, és ez is jelentősen hozzájárul a túltelítettséghez.
Várható tisztulás? Elvégre, ha sokan nem adták fel a válság sűrűjében, sőt, új szereplők is piacra léptek, akkor már csak kibírják…
Akik nem adták fel, azok már mind azon gondolkodnak, hogy hogyan fognak pozíciókat szerezni a digitális jövőben. A 2014-es digitális átállásig nem számítok nagy változásra, legfeljebb a legkisebb szereplők körében.
A tévé láthatóan relatíve jól jön ki a válságból. Ez a képernyő tehát rendben. De mennyire hiszel te az internetben és a mobilban, amelyek egyelőre inkább ígéretet jelentenek, mintsem kemény üzleti modellt?
Nagyon hiszek ezekben a platformokban, de lassabban fejlődik a piac e téren, mint ahogy azt öt éve gondoltam. A lányaim már sokkal ügyesebben bánnak a kütyükkel, mint én, de bizonyos dolgokért még mindig ők is a tévéhez nyúlnak. Csak éppen ők tudatosabbak a műsorválasztásban, mint az idősebb generációk.
A kiemelt műsorainknak, mint például az Éden Hotelnek biztosan lesz internetes lába is, azt viszont nem tudnám megmondani, mikorra kerül teljesen a webre a tévés tartalomszolgáltatás. Annak idején sokan mondták, hogy a mozinak vége lesz a videó miatt, és még mindig járunk moziba.
Ha kereskedelmi oldalról nézzük: idén a Viasat csoport inkább szépészeti megoldásnak alkalmaz webes megjelenéseket, s még mindig szinte kizárólag a szpotokból él meg, vagy a netes felületek jelentékenyen kiveszik a részüket a bevétel-termelésből?
Egyelőre az internetes felületekből még nem tudunk pénzt csinálni. Ez egy kis piac, amelyből jelenleg csak két-három igazán nagy online szereplő tud jelentős bevételekhez jutni.
Vannak, akik 2011-ben már fellendülést vizionálnak. Tényleg fellendülünk?
Jó, ha 2011-ben stagnálni tud a magyar médiapiac. Az, hogy mikor indulhatunk el felfelé, a tágabb gazdasági kontextustól függ, beleértve a nagy nemzetközi piacokat is. Bízzunk abban, hogy néhány éven belül elkezdheti a felfelé kapaszkodást a piac.
Médiapiac
Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány
A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.
A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.
A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.
A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.
Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.
A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.
Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő
Médiapiac
Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.
A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.
Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.
A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.
A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.
Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.
A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.
Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás