Kövess minket!

Médiapiac

A csatorna család. A bevétel kettő

Pap Gitkával, az RTL Klub kábelcsatorna portfolió igazgatójával beszélgettünk a Médiapiac október 8-i adásában a 90.9 Jazzy Rádióban. Szöveges összefoglalónkból kiderül többek között, hogy mit vár az RTL-csoport az RTL II-től, mit jelent az üzleti értelemben, hogy nem hagyományos kábeltévének szánják az új csatornát, és hogy számítottak-e a bevezető kampány elindította mém-lavinára.

Pap Gitka

Az RTL II bemutatkozó sajtótájékoztatóján találkoztunk először. Mióta töltöd be a pozíciódat?

Több mint 8 éve dolgozom az RTL Klubnál, különböző területeken. Az elmúlt pár évben már a kábelportfolió bővítése volt a feladatom. A portfolió egy éve létezik nálunk, azóta töltöm be a kábelcsatorna portfolió igazgatói pozíciót.

 

Még tavaly júliusi hír, hogy az RTL-csoport kivásárolta a magyar tulajdonost, és ezzel párhuzamosan megvásárolta az IKO hét kábelcsatornáját. Mennyiben jelentett ez új szakaszt az RTL kábelportfoliójának a fejlesztésében? Hogyan változtak azóta a kábeles folyamatok és üzleti lehetőségek az RTL-nél?

Az első és legfontosabb változás, hogy – akárcsak az RTL Gruppe legtöbb csatornája – már mi is 100 százalékos leányvállalatként működünk. Ugyanakkor ez az akvizíció teremtette meg a portfolióbővítés lehetőségét. Például az RTL II elindítását is azért halasztottuk el, mert a tranzakció akkor még nem zárult le. Az RTL II szempontjából azért is fontos, mert az RTL-csoporton belül külön figyelmet fordítanak azokra a csatornákra, amelyek az RTL nevet viselik.

Üzletileg két szempont van. A fragmentáció miatt a nagy csatornák nézettsége folyamatosan csökken, ezért ahhoz, hogy meg tudjuk tartani a piacvezető szerepünket, szükségünk van a csatornacsaládra. Másrészt a reklámpiac is csökken, tehát az a modell, amelyben a csatorna kizárólag a reklámbevételekből tartotta fenn magát, ma már nem működik. Egyelőre az országos csatornánkkal nem léphetünk be a terjesztési piacra, de a kábelportfoliónk erre lehetőséget ad. Ez az egész csoportra nézve egyfajta stabilitást ad, hiszen a kábelbevételek sokkal inkább tervezhetőek, mint a reklámbevételek.

 

A horvát piacon is volt hasonló kivásárlás. Nemzetközileg jellemző, hogy az RTL-csoport megszünteti a vegyes tulajdonokat? Ennyire fontos a nagyobb üzleti kontroll?

Igen. Csoportszinten cél, hogy 100 százalékos tulajdonban legyenek a csatornák, hiszen így sokkal rugalmasabban tudnak reagálni a piaci változásokra.

 

A tévés piac egyik jellemzője, hogy jönnek fel a kis tematikus csatornák. Bár nem veszélyeztetik még az országos csatornák pozícióját, de érezhető az átrendeződés. Az RTL-csoportban vannak kis és nagy halak is, hogyan néz ki belülről ez a küzdelem?

Természetesen nincsen olyan modell, amiben biztosan meg tudnánk akadályozni, hogy a csatornáink kannibalizálják egymást, de a cél ez. Gondoljunk csak bele, hogy ha növekszik a piac, a nézőknek egyre nagyobb lehetőségük van az elkapcsolásra, és ezt meg is teszik. Nemrég számoltuk ki az RTL Klubnál, hogy a tőlünk elkapcsolt nézők 70 százaléka a saját kábelcsatornáinkra megy, ami azt jelenti, hogy tíz néző helyett csak hármat veszítünk.

Az új csatorna elindításával természetesen nem az a cél, hogy akár a kábelcsatornákról, akár az RTL Klubról veszítsünk nézőket, hanem az, hogy a konkurenciától hódítsuk el őket. A programing osztály legfontosabb feladata, hogy olyan műsorstruktúrát alakítson ki, amivel ez megvalósítható. Cégen belül szintén leginkább a programing területen látható az egymással való harc. Ez mindig így volt, és így is lesz, ugyanakkor problémát nem jelent, mert mindenki tudja, hogy az az elsődleges cél, hogy portfoiló szinten hozzuk a megfelelő eredményeket.

 

HVG címlap (forrás: HVG.hu)

Október 1-jén rajtolt el az RTL II, amelyről azt kommunikáltátok, hogy nem hagyományos tematikus tévé, és ezért a középmezőny élére szánjátok. Mennyire kell más stratégiával, más volumenű beruházással, marketinggel építeni egy ilyen televíziót? Egyáltalán mit jelent az, hogy nem hagyományos kábeltévé?

Az, hogy mennyiben kell más stratégiával, marketinggel vagy akár programinggal indítani egy olyan csatornát, amelyet már az elejétől nagyobbnak szánunk a kis tévék között, szerintem jól látható. A kampányunkban már eleve oda pozicionáltuk a csatornát, ahová szeretnénk, hogy a későbbiekben eljusson. Éppen ezért nem hagyományos kábelcsatorna-kommunikációt terveztünk, hanem több szakaszból felépített imidzskommunikációt. Aki ma Budapesten jár, az RTL Klubra kapcsol, vagy éppenséggel látta a 2-3 héttel ezelőtti HVG címlapját, szerintem pontosan érti, hogy mit akartunk elérni. Már most nagyon sokan beszélnek az RTL II-ről, engem is rengetegen kérdezgetnek, hogy hol lehet elérni a csatornát.

 

Tényleg, hol lehet?

Jelenleg kb. a háztartások egynegyedében látható a csatorna, de a megállapodások folyamatban vannak, a tárgyalások aktívan zajlanak. Bízunk benne, hogy az év végére ez egy sokkal nagyobb háztartás számot fog jelenteni.

 

Tehát addigra elérhető lesz kb. kétmillió háztartásban, ahogyan Dirk Gerkens vezérigazgató korábban mondta?

Igen, a célunk továbbra is ez.

 

Térjünk vissza a kommunikációra. Tényleg számítottatok arra, hogy ekkora mémgyártás indul? Teljesen tudatos volt ez?

Igen, már az elején, a kampány kiválasztásakor számítottunk erre. Úgy tűnik, hogy a mém hatott, mindenki tud róla. Mi szeretjük a kampányt, és úgy gondolom, hogy sikerült vele pont azt a célközönséget megtalálni, akikre ténylegesen célozni akartunk.

 

Mely csatornákkal kell az RTL II-nak közvetlenül versenyeznie?

Kezdetben minden kábelcsatorna közvetlen versenytárs az RTL II számára, hiszen még fel kell épülnie a csatornának, és először a kisebb kábeltévéket kell megelőznie. Hosszabb távon – ahogy az többször el is hangzott – az a célunk, hogy a középmezőny tagjává váljon, és a Cool, illetve a Film+ mellett egy nagyon erős csatorna legyen.

 

Milyen időtávon nőhet az RTL II a Cool és a Film+ társává, vagy akár azoknál nagyobbá?

Erre mi egy 1-2 éves időszakot határoztunk meg.

 

Elhangzott korábban egy még ambíciózusabb cél, hogy az RTL II a második legerősebb csatorna legyen. Ha a jelenlegi piacvezető RTL Klub marad az élen, akkor emögött lenne második az RTL II. Mennyire nehezen megvalósítható ez, és milyen időtávon van realitása?

Mindenképpen hosszútávon. A célunk továbbra is az, hogy az RTL II az RTL Klub mögött a nézők második választása legyen. Ezért mindent megteszünk, és szerintem ezt jól mutatja az a kampány, amivel a csatornát elindítottuk és az a programing invesztíció, amit már a kezdetektől beletettünk a csatornába. Ezt a továbbiakban is így kívánjuk folytatni. Az első hét eredményei azt bizonyítják, hogy jó eséllyel meg tudjuk ezt lépni.

 

Milyen közönségarányt ért el az RTL II az első héten a kereskedelmi célcsoportban?

Az első hét eredményei alapján 1 százalék körül mozgott a csatorna. Voltak kiemelkedő műsorok, például a Forró nyomont a tévénézők 1,8 százaléka nézte. Az epizód második része az adott idősávban a közszolgálati televíziót is megelőzte.

 

Ez hogyan viszonyul az első hétre vonatkozó előzetes elvárásaitokhoz?

Voltak elvárásaink, reményeink, de úgy gondolom, hogy ez felülmúlta az elképzeléseinket.

 

Már említetted, hogy a terjesztési bevételek felértékelődnek, miközben a hirdetési bevételekről tudjuk, hogy 2008 óta csökkenek, nem egy évben két számjeggyel, és idénre sem prognosztizál senki sokkal jobb eredményeket. Ha jól emlékszem, éppen Dirk Gerkens mondta néhány éve egy konferencián, hogy “content is king, distribution is King Kong”. Mennyire küzdelmes a disztribúciós pálya? Tényleg King Kong?

Igen. Ma már minden bevételi típusra szükség van, és összpiaci szinten az is kimutatható, hogy ma már a terjesztési bevételek piaca nagyobb, mint a hirdetési bevételeké. Éppen a legszínesebb kínálattal rendelkező, legnagyobb költségvetéssel működő két országos csatorna van egyelőre kizárva erről a piacról. Az jól látható, hogy az a modell, amelyben ez a két csatorna csak a reklámbevételekre számíthat, hosszú távon nem tartható fenn. Ezért a cél az, hogy hosszú távon a nagy csatornákkal is be lehessen lépni erre a piacra.

Az RTL II esetében úgy tervezzük, hogy az első egy-két évben még a kábelterjesztési bevételek lesznek a nagyobbak, de ahogy nő a csatorna nézettsége, meg fog nőni a hirdetési bevétel is, és akár meg is haladhatja a terjesztési bevételt. Ez nem jelenti azt, hogy bármelyikre ne lenne szükség a jövőben.

 

A nem klasszikus kábeltévés pozicionálásban az is benne van ezek szerint, hogy az RTL II bevételi modellje inkább a nagy csatornákéhoz hasonlít?

Ahhoz, hogy meg tudjuk tartani azt az erős programingot, amellyel a csatornát elindítottuk, mindenképpen két bevételi lábra van szükség. Ezért fontos, hogy a nézettség minél hamarabb felépüljön, és a csatorna a középmezőny élére kerüljön.

 

Az RTL II esetében egymilliárd forintot meghaladó induló beruházásról volt szó. Ez milyen időtávon térülhet meg?

Nyilván nem az első évben térül meg, és lehet, hogy nem is a második évben, de utána már mindenképpen azt várjuk, hogy a csatorna a portfolión belül, önállóan is nyereséges legyen.

 

A portfolió egészét “megrángatta”, hogy ekkora invesztícióval indult el az új tag?

Szerencsére ez a portfolió már egészen stabil, így nincs szó arról, hogy megrángatta volna.  Nyilván érinti a portfoliót, de továbbra is az a cél, hogy az nyereséges maradjon.

 

A legnagyobb konkurens TV2-csoport belengette, hogy a SuperTV2 idei indulása után akár már jövőre újabb csatornával léphet piacra. Vannak-e az RTL-csoportnak hasonló ambíciói?

Portfolió szinten mi már most közel 40 százalékos közönségarányt érünk el, az utánunk jövő TV2-csoport nem éri el a 20 százalékot. Már most több mint kétszer akkorák vagyunk, mint a közvetlen konkurencia. Pillanatnyilag nem gondolkodunk új csatorna indításában, sokkal inkább a jelenlegi portfolió megerősítésén dolgozunk, aminek nagy mérföldköve az RTL II.

 

Amennyiben az RTL II felépül oda, amit vártok tőle, milyen lehet a főműsoridős, kereskedelmi célcsoportos közönségarány a mostani 40 százalékhoz képest?

Ha figyelembe vesszük, hogy az országos kereskedelmi tévék közönségaránya folyamatosan csökken, akkor már az is nagy eredmény, ha ezt meg tudjuk tartani a portfolió többi elemének a segítségével.

 

A további csatornák indítása olyan mértékű kannibalizációt okozna, hogy az már nem érné meg? Végeztek számításokat az optimális portfolió-méretre vonatkozóan?

Folyamatosan végzünk ilyen számításokat, a piaci változásokat, igényeket is folyamatosan elemezzük. Ezek alapján nem látjuk úgy, hogy újabb csatorna indításába kellene belevágnunk.

 

A Pap Gitkával készült beszélgetés teljes hanganyaga (zenékkel együtt) csütörtöktől elérhető lesz a Mediapiac.com On air rovatában. Itt meghallgathatóak a korábbi adások is.

Műsorunk minden hétfőn 20 órától hallható a 90.9 Jazzy Rádióban. Következő vendégünk október 15-én Hídvégi Zoltán, az MPG Key Account Directora lesz.

Médiapiac

Elferdítette a szentatya szavait a baloldali média

Az Orbán-kormány elleni lejárató hadjárattal próbálkozott a baloldali média Ferenc pápa látogatása kapcsán, hiába. A katolikus egyházfő üdvözölte a magyar kabinet családpolitikai intézkedéseit.

Közzétéve:

MTI/Miniszterelnökség/Botár Gergely

A baloldali politikusok és médiamunkásaik megnyilvánulásai egyértelműen azt mutatják, hogy a liberális fősodor szeretné a maga értelmezése szerint bemutatni Ferenc pápa személyét és szavait. A balliberális megmondóemberek és a sajtójuk egyértelmű politikai üzenetként igyekeztek értelmezni a pápa magyarországi látogatásának rövid idejét, és még arra is kísérletet tettek, hogy a szentatyának a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus zárómiséjén elhangzott prédikációját az Orbán-kormányhoz intézett kritikaként tálalják – számol be róla a Magyar Nemzet.

A liberális propaganda szócsövei, például Sárosi Péter emberi jogi aktivista is azon élcelődött a 444.hu-nak, hogy a kormány alig bírta Budapestre csábítani Ferenc pápát. Eközben a Mandiner összefoglalója szerint

a valóság az, hogy a pápát Erdő Péter bíboros hívta meg az eucharisztikus kongresszus záróeseményére, az állami meghívás pedig csak ezt követte. Kiemelték azt is, hogy a katolikus egyházfő azért töltött ilyen rövid időt Budapesten, mert ennyi időre szólt a meghívás. A portál megjegyezte: az eddigi ötvenkét eucharisztikus kongresszusból csupán néhányon volt jelen a katolikus egyházfő.

Az a közlésük is álhírnek bizonyult, hogy a pápa nem hajlandó találkozni a magyar állami vezetőkkel, és hogy bármiféle konfliktus lenne a kormány és az egyházfő között.

Ferenc pápa ezzel szemben találkozott Áder János köztársasági elnökkel és Orbán Viktor miniszterelnökkel is, a szentszék szóvivője pedig megcáfolta a baloldali hazugságokat.

A találkozóról elmondta, hogy a felek a teremtett világ megóvásáról, a családok védelméről és a támogatásáról, valamint az egyház szerepéről beszéltek. A magyar családpolitikát egyébként üdvözölte is a katolikus egyházfő.

A baloldali portálok arról is elfelejtettek beszámolni, hogy nem sokkal a pápa látogatása előtt, augusztus végén a magyar családpolitika elismeréseképpen Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli minisztert Szent Mórus Tamás-díjjal tüntette ki a Nemzetközi Katolikus Törvényhozói Testület Rómában.

A zárómisét fokozott érdeklődéssel követő keresztényellenes sajtó Ferenc pápa prédikációját is igyekezett politikai kampánycélokra felhasználni.

Értelmezésük szerint az egyházfő elfogadásról szóló szavai a kormány migrációs politikáját kritizálta. Ahogyan azonban a Mandiner.hu rámutatott:

Ferenc pápa lelki beszéde a keresztényi elfogadásról szólt, és nem szólított fel sem megengedőbb migránspolitikára, sem hazai egyházreformra, nem bírálta a magyar kormányt és nem mondott burkolt véleményt a magyar demokráciáról sem.

Arra is emlékeztettek, hogy a migráció kapcsán Ferenc pápa eddig is azon az állásponton volt, hogy a bevándorlóknak el kell fogadniuk a befogadó országok kultúráját, és a befogadó országok maguk dönthetik el, mennyi embert bírnak befogadni, és egyáltalán milyen migránspolitikát folytatnak.

A kongresszus annyira megihlette a egyházellenes tábort, hogy még Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök és a Demokratikus Koalíció elnöke is átszellemülten posztolta közösségi oldalára Ferenc pápa szavainak átértelmezését. A baloldali összefogás vezére úgy fogalmazott: „A hit megvallása nem magamutogatás, a hit nem érv, az Isten ajándék és küzdelem. Jóságod, emberséged nem hited oka, hiányát nem menti a vallásos buzgóság. Ha jól értem Ferenc pápa gondolatait. Értem és szeretem.” A DK-vezér szavai most is egybecsengenek a korábbi egyházellenes kijelentéseivel. 2013-ban egy parlamenti felszólalásában ő hangsúlyozta, hogy a vallás magánügy, és a Demokratikus Koalíció kezdeményezni fogja, hogy az állam szüntesse meg az összes „egyházi privilégiumot”, és szüntesse meg az egyházaknak nyújtott hitéleti támogatást.

Nem lógott ki a baloldali hadrendből a nemzetközi sajtó sem. Miközben a katolikus egyházfő a Magyar Egyházak Ökumenikus Tanácsával és a zsidó közösségek képviseletével tartott vasárnapi találkozón a keresztény és a zsidó közösségek testvéri kapcsolatát hangsúlyozta, és az Európában egyre fokozódó antiszemitizmus elleni fellépésre szólított fel, a BBC teljesen másképp értelmezte a pápa szavait. A nemzetközi baloldal zászlóvivői úgy kommentálták az eseményt, hogy Ferenc pápa találkozott „a populista Orbánnal”, aki teljesen eltérő nézeteket vall a bevándorlásról és a menekültekről.

Ennél nagyobb tévedést már csak a New York Times vétett: ismét összekeverték a magyar fővárost Bukaresttel.

Varga Judit igazságügyi miniszter ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott a közösségi oldalán: ha bárkinek a jövőben kedve támadna hiteles hírforrásként hivatkozni a New York Timesra, akkor jusson eszébe, hogy az újság 17 millió követővel rendelkező Facebook-oldala szerint Ferenc pápa Romániában töltötte a vasárnapot.

Borítókép: Ferenc pápa távozik Budapestről a Liszt Ferenc-repülőtéren 2021. szeptember 12-én

Tovább olvasom

Médiapiac

Rádiós frekvenciapályázatokról hozott döntést a médiatanács

Illetve a televíziók támogatási gyakorlatáról készült legfrissebb tanulmányt ismertették.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön azt közölte az MTI-vel, hogy a testület a Budapest 105,9 MHz körzeti médiaszolgáltatási lehetőség közösségi jellegű használatára kiírt pályázati eljárásában a beérkezett egyedüli ajánlat alaki vizsgálata után hiánypótlásra szólította fel az LBK Sport Kft.-t.

Eredménytelennek nyilvánította a grémium a Gyöngyös telephelyű kisközösségi rádiós médiaszolgáltatási lehetőség elvi használatára megindított pályázati eljárását, mert az egyedüli pályázó ajánlata alakilag érvénytelen volt – tették hozzá.

Véglegesítette a tanács a Berettyóújfalu, a Mezőtúr, a Szombathely, a Székesfehérvár és a Törökszentmiklós telephelyű kisközösségi kisközösségi rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek elvi használatára, továbbá a Kaposvár 97,5 MHz helyi frekvencia közösségi használatára irányuló pályázati felhívásokat.

A grémium elfogadta a Debrecen 104,6 MHz és a Nyíregyháza 91,1 MHz körzeti médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára vonatkozó pályázatok felhívásainak tervezeteit.

A dokumentumok az NMHH honlapján lesznek olvashatók – jelezték.

Kitértek arra is, a televíziók támogatási gyakorlatáról készült legfrissebb – a testület által elfogadott – NMHH-tanulmány szerint a vizsgált csatornákon 2021 első félévében 74 385 szponzorüzenet jelent meg, a szponzorcégek száma pedig már 1089 volt.

A legnagyobb eléréssel rendelkező televíziók összesen 63 487 szpottal jelentkeztek, közülük a TV2 vonultatta fel a legtöbbet (35 682), majd az RTL Klub (21 352) és a Duna TV (6453) következett a sorban. A legtöbbször – 1689 esetben – a Leier Hungaria Kft. jelent meg szponzorként, ezt követte az Austrotherm Kft. 2207 és a Stavmat Építőanyag Kereskedelmi Kft. 1945 üzenettel.

A legtöbb támogatói megjelenést a TV2 időjárás-jelentésében szerkesztették adásba (14 734), amit az RTL Klub (5530) és a Hír TV (4022) időjárás-jelentései követtek.

A minta állandó szereplői a legnagyobb eléréssel rendelkező országos kereskedelmi televíziók – az RTL Klub, a TV2 -, valamint a közszolgálati Duna TV voltak, mellettük egy-egy hónapig helyet kapott a mintában a Duna World, az M2, az M5, az ATV, a Hír TV és a Life TV.

A teljes tanulmány napokon belül az NMHH honlapján lesz olvasható – írták.

Tovább olvasom

Médiapiac

Mintegy 130 millió forintból készülhetnek televíziós műsorok

Hír-, közéleti és kulturális magazinműsorok gyártására nyertek el támogatást helyi és körzeti televíziók az NMHH döntése szerint.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsának kommunikációs igazgatósága azt közölte csütörtökön az MTI-vel, hogy 24 televíziós pályázat 129,5 millió forint támogatást kap.

A Városi Televízió Bóly, a bükkábrányi Eleven Televízió, a Gotthárd TV, a Városi TV Mohács, a Ladány Televízió és a fővárosi City TV közéleti magazinokat gyárthat az elnyert összegből.

Hírműsorokat készíthet a békéscsabai 7.Tv, a Sopron Televízió, a Makó Városi TV, a Mezőtúri Városi Televízió, a Zemplén TV, a szarvasi Körös Televízió, a Karcag Televízió, a Körzeti Televízió Tata, a nyíregyházi Kölcsey Televízió és az Ózdi Televízió.

A százhalombattai Halom Televízió, a Zalaegerszegi Televízió, a Keszthelyi Televízió, a Somogy TV, a sátoraljaújhelyi Zemplén TV, a Fehérvár Televízió, a TV Budakalász és a budapesti Hatoscsatorna kulturális magazinműsorok készítésére pályázott sikerrel – tájékoztatott az NMHH.

A médiafelügyeleti döntésekről azt közölték, hogy az M5-ön futó A művészet templomai című ismeretterjesztő műsor egy júliusban, 21 óra után, 12-es karikával sugárzott adása miatt nem indít eljárást a testület, mert a bemutatott (férfi félaktokat is ábrázoló) festmények és azokat ismertető szegmens nem indokolta az 18 éven aluliaknak nem ajánlott korhatári besorolást.

Nem indít eljárást a tanács az M4 Sport szolgáltatója ellen sem a Wales és Dánia nyolcaddöntő mérkőzésének közvetítése miatt. A sportműsorokat ugyanis egyrészt nem kell korhatári kategóriába sorolni, másrészt a mérkőzés élő adás volt, tehát nem volt lehetőség a szerkesztésére vagy sugárzási időpontjának megválasztására, valamint már a kisebb gyermekek is képesek arra, hogy azonosítsák a műfajt és a versenyzéssel járó felfokozott lelkiállapotot és megértsék, hogy a csapattagok vagy a szurkolók összeölelkezése ennek a következménye.

A grémium bejelentések után nem indít eljárást a Pestisracok.hu és a 888.hu internetes újságok szolgáltatóival szemben sem, ugyanis az LMBTQ-s közösségekkel foglalkozó cikkeikben pornográfia, erőszak vagy más olyan, a védett korosztályra ártalmas elem nem jelent meg, amely miatt az írásokat csak olyan műszaki vagy egyéb megoldás alkalmazásával vagy a kiskorúak lehetséges veszélyeztetéséről szóló figyelmeztető jelzéssel tehették volna közzé, hogy azokhoz ne férjenek hozzá – írták.

Közölték azt is, bejelentés érkezett a nemzeti konzultáció kitöltésére felhívó társadalmi célú reklámmal kapcsolatban, a Médiatanács azonban megállapította, hogy a közlemények tartalma miatt jogsértés nem merült fel.

Az NMHH szerint a Hír TV szolgáltatója az év második negyedévében hatszor adott le túl hangos reklámot vagy műsorelőzetest, ezért a Médiatanács felszólította a jogszerű magatartásra. A médiatörvény a nézők védelme érdekében egyértelműen előírja, hogy a reklámok, a televíziós vásárlási műsorok, műsorelőzetesek, illetve az ezek közzétételét jelző figyelemfelhívás hangereje nem lehet nagyobb, mint a környező műsorszámoké – hívták fel a figyelmet.

A testület a szerződéses vállalásoktól való eltérés miatt figyelmeztetett három rádiót: a 90.5 Gyula Rádió kevesebb magyar zenét, a kalocsai Korona FM 100 kevesebb szöveget, továbbá közszolgálati, valamint a helyi élettel foglalkozó és a helyi mindennapi életet segítő műsort, míg az FM 95 – Rádió 1 Debrecen kevesebb magyar zenét, továbbá közszolgálati, valamint a helyi élettel foglalkozó és a helyi mindennapi életet segítő műsort tett közzé.

A Szegedi Televízió szolgáltatóját azért figyelmeztette a grémium, mert áprilisban megkülönböztető jelzés nélkül sugárzott reklámot, ami megtéveszthette a nézőket – áll a közleményben.

Tovább olvasom