A 2011 óta elnyerhető támogatásra tavaly óta pályázhattak azok a rádiós médiaszolgáltatók, amelyek Magyarországgal szomszédos állam területén jogosultak a rádiós médiaszolgáltatás végzésére, bejegyzetten működnek és a magyar nemzetiségűnek valló kisebbség számára készítenek tartalmakat.

A szabadkai Magyar Médiaházban működő Pannon Rádió Magyarországon több régiós, valamint országos csatorna délvidéki tudósítópontjaként élő kapcsolatot biztosít Budapest és Szabadka között.

A magyar-szerb párbeszéd előmozdításának eredményeként riportjai rendszeresen megjelennek a szerbiai közmédiában is.

A médiaszolgáltató a magyarországi események mellett a Vajdaság egész területéről tudósít, továbbá beszámol Európa és a világ híreiről. Ennek részeként élőben közvetíti a vajdasági magyarság kiemelt politikai, közéleti és művelődési eseményeit, ünnepi rendezvényeit. A dinamikusan fejlődő médiaszolgáltató tudósítóhálózata a teljes Vajdaságra kiterjed, emellett riporterei dolgoznak Belgrádban és Budapesten is.

A Pannon Rádiót a 2005-ben létrejött Pannónia Alapítvány civil szerveződés működteti, amelynek

célja a magyar nyelvű tájékoztatás fejlesztése a Vajdaságban, továbbá a vajdasági magyarság közösségként való megmaradásának támogatása.

A Médiatanács pályázati eljárása, a RÁDIÓÁLLANDÓ 2021 négy negyedéven keresztül minden hét azonos napján vagy napjain, azonos időpontban rendszeresen jelentkező közszolgálati célú rádiós műsorszám támogatott időszakban történő folyamatos készítésének és adásba szerkesztésének vissza nem térítendő támogatása – írja a hirado.hu.

– Elegem lett abból, hogy a globális nagyvállalatok érzékenyítése, szélsőséges üzenetei öntik el a közösségi médiát – fogalmaz a Facebook-oldalára feltöltött videójában Kötter Tamás író, ügyvéd, aki szerint hazánkban a Momentum politikusai saját oldalaikon biztosítják a liberális hálózat minél nagyobb elérését.

– A világ legjobb marketingesei öntik le cukormázzal és próbálják újracsomagolva fogyaszthatóvá tenni a marxizmust

– mutat rá Kötter Tamás, aki elmondása szerint azért hozott létre Facebook-profilt, hogy figyelmeztesse fiatalabb, középosztálybeli társait arra, mivel jár, ha bedőlnek a baloldal szépen hangzó, üres szlogenjeinek.

– Hiába tudjuk Medgyessy óta, hogy a szlogenekből csak csőd következhet, és jólétet csak munkával lehet teremteni, ha ezek a hangok nem jutnak el a választókhoz – hangsúlyozza az író, aki azért kereste fel a Megafon csapatát, hogy ütős online tartalmak készítésével járuljon hozzá a valóság bemutatásához.

– Ne engedjük, hogy ezek a lejárt szavatosságú szocik újra szétverjék a hazánkat!

– figyelmeztet Kötter Tamás a videót zárva.

A Megafon olyan kezdeményezés, amelynek célja a konzervatív hangok felerősítése a közösségi médiában. Kötter Tamás mellett olyan neves jobboldali médiaszemélyiségek csatlakoztak hozzá az utóbbi hónapokban, mint Bayer Zsolt publicista, Bohár Dániel riporter, Deák Dániel politikai elemző vagy Rákay Philip tévés személyiség.

Sikeresen vizsgázott rugalmasságból és méltányosságból a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a telekommunikációs szolgáltatók a koronavírus-járvány ideje alatt – mondta Karas Monika, a szervezet elnöke csütörtökön a távközlés világnapja alkalmából 12. alkalommal rendezett konferencián.

Az NMHH és a győri Széchenyi István Egyetem távközlési tanszéke által rendezett online szimpóziumon Karas Monika kiemelte: az elmúlt évben a távközlési szakma megtapasztalta, mennyire fontos a hírközlési infrastruktúra, mert az az otthoni munkavégzéssel és a digitális oktatással még jobban az emberek mindennapjainak részévé vált.

Hozzátette, hogy

bár a hírközlési technológia fejlődése “önmagában nem csodaszer”, ugyanakkor fejlett hírközlési technológia nélkül a járvány okozta problémákat nem lehet hatékonyan orvosolni.

Az is világossá vált, hogy egyre sürgetőbb az új generációs hálózatok megvalósítása, az igény irántuk erősebb, mint valaha – fogalmazott.

Karas Monika kitért arra is, hogy az elmúlt egy évben az új távközlési technológiákat az idősebb korosztályban is egyre többen kezdték használni. Az NMHH májusban elindította a 65 éven felülieknek szóló Netre fel! elnevezésű kampányát, hogy ez a korosztály is magabiztosan mozoghasson az infokommunikáció világában.

A program célcsoportja az idősek mellett az ifjabb generáció is, mert ők a nagyszülők segítői az internethasználatban – fűzte hozzá.

Az NMHH elnöke beszélt arról is, hogy a hatóság minden feladatának teljesítését “alapos tervezés és gondos előkészítés” előzi meg, és “előrelátóan” gondolkodtak akkor is, amikor januárban megtartották a 900 és az 1800 megahertzes frekvenciák értékesítését, hogy biztosítsák a hazai mobilszolgáltatás jövőjét.

Az online konferencián Karas Monika átadta az általa 2014-ben alapított Magyari Endre-díjat. Az elismerés a hírközlési piac fejlődéséért folytatott, több évtizeden át végzett kiemelkedő munkáért és egy életmű elismeréséért évente adományozható, legfeljebb két ember részére.

Az elmúlt hat évben Bartolics István, Fiala Károly, Győrbíró László, Somogyi András, Böcskei Imre, Bugyi József, Bánhidi Zoltán, Madarász Erika, Pados László, Czuczy András és Schmideg Iván kapták.
Idén Balogh János, az NMHH nem polgári frekvenciagazdálkodásért felelős főosztályvezetője és Bozsóki István, a Nemzetközi Távközlési Egyesület (International Telecommunication Union – ITU) távközlési hálózatok spektrumgazdálkodási és infrastruktúra osztályának vezetője kapták.

Mario Maniewicz, az ITU igazgatója köszöntőjében szintén arról beszélt, hogy a koronavírus-járvány mekkora kihívás és milyen fejlődés elé állította a telekommunikációt.

Földesi Péter, a Széchenyi István egyetem rektora arról beszélt, hogy a felsőoktatási intézmény a világnap alkalmából rendezett konferenciával is híd szerepet tölt be a szakma és a hallgatók között.

Bartolits István, az NMHH Technológia-elemző főosztályvezetője a járvány távközlési ágazatra gyakorolt hatásairól szóló előadásában hangsúlyozta, hogy a világon a távközlési piacon tavaly 3,5 százalékos visszaesés volt, amely 56 milliárd dollár (16 512 milliárd forint) kiesést jelent, de ez a visszaesés nem volt egyenletes.

Kifejtette, hogy

a járvány felgyorsította a digitális csatornák elfogadottságát, de az üzleti szolgáltatások irányába vitt tevékenységeket megtépázta.

A helyhez kötött szélessávú bevételekre és a mobilszolgáltatók belföldi előfizetéses piacára nem volt hatással, a roamingszolgáltatásokból származó bevétel pedig időszakosan eset vissza az utazási korlátozások miatt tavaly májusban és áprilisban.

Elmondta, hogy a közeljövőben a telekommunikációs szektorban részben bevételnövekedés várható, ugyanakkor az üzleti szolgáltatások terén reális esélye van egy második gazdasági visszaesési hullámnak.

Hosszútávon alapvető tényezővé fog válni a szélessávú hozzáférés, amely a biztonság alapja lesz – mondta Bartolits István, hozzátéve, hogy ebben kiemelt fontosságú lesz a helyhez kötött hálózat, szükséges lesz az 5G hálózatok elterjedése, amelyben Európa lemaradóban van, emellett intenzíven készül a 6G követelményrendszere.

A konferencián a 3G kivezetését mérlegelő kerekasztal-beszélgetést is tartottak a hírközlési szolgáltatók és az NMHH képviselőivel. A résztvevők leszögezték:

az elavult technológia fenntartása ugyanannyi erőforrást visz el, mint ami egy újgenerációs hálózat üzemeltetése, sőt, az újabb hálózatok energia- és költséghatékonyabbak.

A rendezvényen rendhagyó gyászszertartáson emlékeztek meg a koronavírusban elhunyt hírközlési szakemberekről: a győri egyetem, a hallgatók, az NMHH és az Országos Meteorológiai Szolgálat képviselőinek főhajtása mellett az egyetem területéről egy meteorológiai ballont engedtek föl koszorúval, szalagján versrészlettel.

A távközlési világnapot 1968 óta május 17-én tartják annak emlékére, hogy 1865-ben azon a napon Párizsban húsz ország képviselői aláírták a Nemzetközi Távközlési Egyesület létrehozásáról szóló alapító okmányt, amelyhez Magyarország 1866-ban csatlakozott, szintén alapító tagként.