Médiapiac
A brüsszeli események hírkövetése a magyar médiában
A március 22-i brüsszeli terrortámadásokkal 24 óra leforgása alatt 2379 megjelenés foglalkozott a magyar médiában – állapította meg az Observer Budapest Médiafigyelő Kft. gyorselemzése. Összesen 1842 online híranyag, 382 rádiós és televíziós híradás, valamint 155 újságcikk számolt be az eseményekről.
A hírterjedést vizsgálva megállapítható, hogy 8.27-től 19.27-ig fokozott médiafigyelem követte az eseményeket, óránként 100 feletti megjelenésszámot eredményezve. A híraktivitás csúcspontjának a 11.27 és 12.27 közötti időszak bizonyult, amikor a médiaforrások 1 óra leforgása alatt 246 megjelenést közöltek. Ezt követően a reggeli órákban már mérsékeltebb médiafigyelem övezte az eseményeket, elsősorban a rádiós és televíziós híradásoknak köszönhetően került 100 megjelenésszám közelébe a reggeli aktivitás.
 |
A magyar médiumok közül elsőként a 24.hu és a 444.hu vette napirendjére a témát, a két hírportál 8.27-kor írta meg, hogy kora reggel két robbanás történt a brüsszeli Zaventem reptér egyik épületében. RTV médiumok közül a Klubrádió és az M1 reagált leggyorsabban a hírre, melyek 8.31-kor tudósítottak először az eseményekről.
9.05-kor az első magyar vonatkozású hírként az origo.hu számolt be arról, hogy 6.33-kor szállt fel Budapesten a Brussels Airlines járata, aminek a támadások idején kellett volna leszállnia, azonban nincs hír a megérkezéséről.
9.20-kor az m1 Ma délelőtt című műsorának nyilatkozott Georg Spöttle biztonságpolitikai szakértő, aki a terrorcselekmények várható következményeiről beszélt.
9.30-kor az origo.hu-n jelent meg, hogy szigorították a biztonsági intézkedéseket a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren is.
9.32-kor a propeller.hu és az origo.hu, majd 9.37-kor az index.hu és a magyaridok.hu írt Havasi Bertalan tájékoztatásáról, miszerint a magyar kormányfő azonnali és folyamatos tájékoztatást kért az illetékes külügyi, rendvédelmi és terrorelhárítási szervek vezetőitől.
9.53-kor a nepszava.hu, 9.57-kor az origo.hu, majd pár perccel követően a velvet.hu és a 24.hu vette át a Belügyminisztérium tájékoztatását, miszerint Pintér Sándor 2-es fokozatúra emelte a magyar terrorkészültséget a brüsszeli terrortámadások miatt.
10 órától már hazai politikusok és kint élő magyarok beszámolóiról is tudósított a média, Szanyi Tibor, Molnár Csaba, Ujhelyi István és Schiffer András az elsők között küldött helyszíni beszámolót.
10.04-kor Hardy Mihály, a Budapest Airport kommunikációs igazgatója a Kossuth Rádiónak, majd 10.06-kor Nagy Zoltán brüsszeli nagykövet az Inforádiónak nyilatkozva erősítette meg, hogy a Budapestről Brüsszelbe tartó járat biztonságban megérkezett a reptérre, utasai a reptér területén a gépen várakoznak. 10.09-kor és 10.13-kor az origo.hu illetve a mandiner.hu vette át a nagykövet MTI-nek küldött tájékoztatását, miszerint nincs tudomásuk magyar áldozatról vagy sérültekről.
10.06-kor a Kossuth Rádió Délelőtti Krónikája számolt be elsőként arról, hogy a brüsszeli robbantások nyomán fokozott ellenőrzést rendelt el Papp Károly országos rendőrfőkapitány a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren, és a budapesti metróállomások területén. A tájékoztatást a vg.hu, a lokal.hu és a figyelo.hu átvétele követte 10.11-kor.
10.27-kor a Brussels Airlines sajtószóvivője az origo.hu-nak nyilatkozva mondta el, hogy a Budapestről érkező repülőgépet nem hagyhatták még el az utasok, a földön lévő gépet az utasokkal együtt egy biztonságos hangárba vontatják, onnan buszokkal szállítják majd el őket.
10.40-et követően a budapesti intézkedések kerültek a média fókuszába, a ferihegyi ellenőrzőpont, a repülőtérre tartó páncélozott járművek, a Stadionok metrómegállónál és a Kossuth térnél észlelt egyenruhások jelenléte számos sajtóorgánumot foglalkoztatott az egész nap folyamán.
11.00-kor a brüsszeli konzuli osztály vezetője közölte az Origóval, hogy két magyar sérültje – egy férfi és egy nő – van a brüsszeli terrortámadásnak, akiket már kórházban ápolnak. 11.12-kor Nagy Zoltán brüsszeli magyar nagykövet is megerősítette az információt, miszerint két magyar sérült meg a reggeli merényletsorozatban.
11.06-kor az origo.hu, majd 11.13-kor az index.hu írt arról, hogy Göndöcs Zsigmond, a Magyar Vöröskereszt elnöke az elsők között érkezett a Maelbeek nevű metróállomáson megsérültek ellátására.
11.14-kor kerültek napirendre az első cikkek Áder János részvétnyilvánításával kapcsolatban. Elsőként regionális lapok online hírportáljai, majd a 444.hu idézte a Köztársasági Elnöki Hivatal MTI-hez eljuttatott közleményét, melyben az államfő részvétét fejezte ki Fülöp belga királynak a halálos áldozatokat követelő kedd reggeli brüsszeli robbantások miatt.
11.17-kor a 444.hu, majd a 24.hu közölte elsőként a Terrorelhárítási Központ közleményét, miszerint Magyarország területére ideiglenesen kihirdetett 2-es terrorfokozatnak megfelelően, Hajdu János főigazgató teljes készültségbe helyezte a Terrorelhárítási Központ állományát.
11.19-kor a 24.hu írt először arról, hogy szerda délelőttre rendkívüli bizottsági ülést hívott össze az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának szocialista elnöke, Molnár Zsolt.
11.30-tól kezdtek a források cikkezni Szijjártó Péter más témában tartott sajtótájékoztatójáról, melyben elmondta, a jelenlegi információk szerint két magyar sérültje van a kedd reggeli brüsszeli robbantásoknak, állapotuk nem súlyos. Egyúttal hozzátette, nem kérdéses, hogy nőtt az európai terrorfenyegetettség.
A válságkommunikáció első 3 óráját követően a hatóságok további intézkedéseiről, az áldozatok számáról, a sebesültek ellátásáról, a részvétnyilvánításokról és politikusok további reakcióiról számoltak be jelentős aktivitással a hazai médiumok.
Médiapiac
Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány
A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.
A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.
A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.
A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.
Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.
A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.
Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő
Médiapiac
Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.
A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.
Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.
A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.
A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.
Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.
A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.
Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás