Médiapiac
A bizonytalanság korában élünk
Tegnap tartották a második Uniqa Money Lounge Meetup-ot a belváros szívében, az Extrában, ahol többek között a gépekkel való együttélés is szóba került. A Spark Institute ügyvezetője elmondta, a robotokat egyáltalán nem érdekli, ha mi elbizonytalanodunk.
– kezdte meg előadását Frankó-Csuba Dea, a Spark Institute ügyvezető igazgatója.
Leszögezte, nem tudjuk milyen lesz a jövő, nem tudjuk, hogy öt év múlva mi lesz érték a piacokon és nem tudjuk, hogy mi lesz az a tudás, amellyel relevánsak tudunk maradni azokban a szegmensekben, ahol dolgozunk. „Úgy van berendezkedve az agyunk és az érzelmi világunk, hogy a fix, stabil pontokat keressük, ebben az új környezetben pedig könnyen elbizonytalanodhatunk” – tette hozzá.
Frankó-Csuba elvégzett egy kísérletet: a teljesség igénye nélkül összesűrítette az emberiség radikális, technológiai fejlesztéseit úgy, mintha azok 24 óra leforgása alatt történtek volna:
A listájának első szereplője az öntözéses gazdálkodás (5,5 „órakor”), amelynek következtében az ember már nem volt annyira kiszolgáltatott, kontroll volt az élete fölött, továbbá robbanásszerűen elkezdett növekedni a Föld népessége. A következő tényező az írásos kommunikáció (8,2 „óra”), amikor megtanultuk azt, hogy valamilyen formában nyomot hagyjunk magunk után. „Dél” volt, mire a matematika tudománya igazán virágzásnak indult, amely mai napig minden újdonságnak a gyökere. Este „hét óra” volt már, amikor a Római Birodalom elkezdett tündökölni, amely a szociológia, a politológia, jog és egyéb tudományok szempontjából felforgató változásokat eredményezett.
„Innen indul el valami nagyon izgalmas dolog: újabb három óra telik el, amíg van nyomdagépünk, amellyel nagy mennyiségű embert tudunk elérni. Ezt követően fél órával feltalálta az ember a gőzgépet, majd egy kicsivel később a robbanómotort, majd elkezdtek záporozni a technológiai újítások, melyek alapvetően változtatták meg azt, ahogyan éljük az életünket és azt, ahogyan a biztonságot keressük. Lett telefonunk, repülőgépünk, Penicillinünk, atomenergiánk, számítógépünk, mikroprocesszorunk, és még embert is küldtünk a Holdra.
Példaként az internetet, mobiltelefont, Facebookot, 3D-nyomtatót, önvezető autót, mesterséges intelligenciát és a kiterjesztett valóságot említette meg. Azt mondta, hogy azok a sémák vannak belénk kódolva, hogy amikor történik valamilyen nagy tech-változás, akkor van időnk alkalmazkodni, hiszen emberöltők telnek el egy-két újítás között.
„Egy lineáris világra rendezkedünk be, amelyben megtanultunk az újdonságokkal együtt élni. Hirtelen ebből a világból exponenciális lett, amelyben nincs időnk erre és mégis azt várják el tőlünk, hogy adekvát válaszokat adjunk soha nem látott problémákra.”
Elmondta, olyan iskolákból jövünk, ahol arra képeztek ki minket, hogy kiszolgáljuk a gyárakat, hivatalokat. Ezt a folyamatot a monotonitástűrés és a dolgok elfogadása jellezmi, amely korábban teljesen rendben volt, viszont ez a séma már ma nem működik. „Az első számú adottságok, amelyekre szert kell tennünk az az önálló gondolkodás, illetve a kritikai- és a megkérdőjelezés képessége” – tette hozzá.
Van egy érdekes trend, amely szerint minden alaptechnológia 18 hónap leforgása alatt kétszer olyan fejlett lesz. Ezt exponenciális technológiai fejlődésnek nevezzük, ennek köszönhetően olyan számítási kapacitást vehetünk igénybe, melyet korábban soha máskor, elég csak az okostelefonokra gondolni. „A fejlődés soha nem fog megállni, ez a duplázódó hatás egyre gyorsabbá fogja tenni a változásokat körülöttünk.
Ha megfelelő mennyiségű adathoz és jó algoritmusokhoz jutnak, akkor ők bármire képesek lesznek, amire mi őket használni akarjuk.”
Médiapiac
Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány
A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.
A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.
A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.
A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.
Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.
A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.
Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő
Médiapiac
Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.
A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.
Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.
A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.
A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.
Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.
A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.
Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás