Médiapiac
A baloldali sajtóban napi rutin az álhírgyártás
Míg a hazai baloldal egyre több szereplője válogatás nélkül bélyegzi propagandagyárnak a jobboldali média orgánumait, s erre hivatkozva elutasítanak mindenféle válaszadást, addig az elmúlt évtizedekben épp a baloldali sajtó zászlóshajói bizonyultak a legnagyobb hírhamisítóknak. Az álhírek között bőven található álinterjú, a jobboldali politikusok ellen irányuló gyalázkodás, rágalom, ahogy a kormány hitelességét rontani próbáló összeesküvés-elmélet is.
A Magyar Nemzet arról ír, hogy a baloldali politikusok körében hódító új divat szerint sokan egyáltalán nem hajlandóak jobboldali médiumoknak nyilatkozni. A lap felidézi Baranyi Krisztina ATV-s ügyét, amikor is a ferencvárosi polgármester egy kérdezős műsorban gyakorlatilag szóra sem méltatta a Pesti Srácok riporterét.
Az ellenzéki politikusok és a szövetségeseik arról persze nem ejtenek szót, hogy éppen a baloldali sajtó jár az élen az álhírgyártásban.
Csak az elmúlt két évtizedet nézve egy kötetre való esetet lehet megemlíteni, ezek közül a Magyar Nemzet felidézte a legkirívóbbakat.
Az egyik legdurvább hamisítási botrány az ismert balliberális médiaszemélyiség, Bánó András nevéhez fűződik. Amikor 1992. október 23-án kifütyülték az ünnepi szónoklata elmondására készülő Göncz Árpád köztársasági elnököt, a Bánó vezette Esti egyenleg az eredeti felvételt úgy manipulálta, hogy úgy tűnjön: skinheadek fütyülték ki Gönczöt.
Később a Sony bevonásával lefolytatott vizsgálaton bebizonyosodott, hogy stúdióban megszerkesztett, módosított felvétel volt, amelyről Bánó egy meghallgatáson azt állította, hogy vágatlan.
Az eredeti képsorokon látszik, hogy az SZDSZ-s államfőt jelentős részben az egykori szabadságharcosok fütyülték ki, mivel közülük sokan az 1956-os forradalom árulójának tartottak Göncz Árpádot. Bánó és csapata a lebukásuk után sem kértek bocsánatot, inkább egy újabb verzióval álltak elő, amelyet szintén azonnal megcáfoltak.
Később azonban egyértelművé vált, hogy a skinheadként bemutatott figurák közül többen a hatás kedvéért beöltöztetett statiszták voltak. Például az emelvény előtt árpádsávos zászlót lengető és fasiszta önkényuralmi jelképet viselő fiatalember azonosításakor bebizonyosodott, hogy Gadó György SZDSZ-es aktivista volt. Nem sokkal ezt követően az is kiderült, hogy az ünnepséget megelőzően a filmgyárból eltűnt jelentős mennyiségű náci, nyilas egyenruha, SS-horogkeresztes és árpádsávos zászló s egyéb náci önkényuralmi jelkép, jelvény.
Kegyeletsértő állevél
Egy másik közfelháborodást keltő botrány a Népszabadsághoz köthető. A lap 2003-ban egy Teller Edének tulajdonított, hamisított levelet közölt. A Rossz hírek a szülőföldről című írás élesen támadta az akkor ellenzékben lévő Fideszt: egyebek mellett Amerika-ellenességgel és antiszemitizmussal vádolta a pártot.
Később a Népszabadság beismerte, hogy valójában semmiféle Teller Ede által írt levél nem volt a birtokukban. Mint később kiderült, az írás egy Zeley László nevű újságíró szerzeménye. A nagy port kavaró hamisítási ügyet súlyosbítja, hogy a közlés idején Teller már halott volt.
Németh Sándort, a Hit Gyülekezete lelkészét is hamisított levéllel igyekezett lejáratni a baloldali sajtó. Egy 2019-es cikkben a hvg.hu azt állította, hogy Németh Sándor eljuttatott a szerkesztőségükhöz egy levelet, amelyben spirituális kérdésekről, jógáról és keleti harcművészetekről értekezett.
Az álhírt a 24.hu és a 444.hu is átvette. Azonban később a Hit Gyülekezete közleményben cáfolta, hogy Németh Sándor írta volna a levelet, és a hazugságoktól elhatárolódva jelezték: a lelkész jogi lépéseket tesz.
Az idei áprilisi választás előtt az állítólagos erdélyi szavazatégetésről felröppent hírek is kitaláltak voltak. Hamar bebizonyosodott, hogy a március végén a Jedd nevű településen „talált”, „megégetett” levélszavazatok egy provokáció kellékei voltak, az akcióban a Telex is közreműködött.
A magyar liberális portál és az Átlátszó Erdély zsákokat, valamint kidobott szavazólapokat mutogatva azt sugallta, hogy választási csalás történhetett.
Később azonban a cikk dátumozásából, valamint az azonosító sorszámából kiderült, hogy a Telex már jó előre, február elsején vagy akár januárban is elkészíthette a lejárató anyagot.
Korábban egy ehhez kísértetiesen hasonló eset is történt Jedden. Amikor 2008-ban először választották meg Izsák Balázst a Székely Nemzeti Tanács elnökévé, a leadott szavazatok több mint 90 százalékával, egy ismeretlen személy bejelentése alapján a balos román sajtó arról cikkezett, hogy félig elégett szavazólapokat találtak a településen, ahol egyébként Parászka Boróka balliberális újságíró-aktivista is él.
A 2014-es országgyűlési választási kampány hajrájában 2013. október 18-án a hvg.hu „Itt a bizonyíték a csalásra: pénzért és tűzifáért szavaztak Baján” címmel közölt egy felvételt. A videóról már aznap este kiderült, hogy hamis, amit aztán a rendőrség is megerősített néhány napon belül.
A 2018-as választás előtt mások mellett az Index.hu, a HVG, a 444.hu, a 24.hu, valamint a 168 Óra is átvette a nyíltan balliberális Szabad Pécs 2018 elején közölt rosszindulatú álhírét arról, hogy amennyiben a Fidesz ismét kétharmaddal nyeri a választásokat, akkor megszünteti a főpolgármester-választást, s szinte teljesen felszámolná az önkormányzati rendszert az országban.
Jolly jokerként használták a nácizmuskártyát
A baloldali sajtó előszeretettel állítja be a Fideszt szélsőjobboldali pártnak, amivel párhuzamosan a Magyarországon tapasztalható rasszizmust a valósnál súlyosabb problémaként tüntetik fel. A lejáratáshoz időnként álhíreket is kreálnak, ahogy az például az úgynevezett Mortimer-ügyben történt. Bár kiderült, a Patai József nevű cigány tinédzsert egy másik roma származású fiatal szúrta le, a balliberális lapok mégis rasszista indíttatású támadásról írtak, amiért a Fideszt is hibáztatták.
Az RTL Klub 2012-ben egy rasszista támadásról közölt riportot, amelyben azt állították, hogy egy hetven év körüli idős férfit vertek meg zsidó származása miatt a belvárosban.
Ám kiderült, hogy az áldozatként bemutatott személyt csak illusztrációként használták a felvételeken, ráadásul az eset jóval korábban, a hamisított riport készítése előtt mintegy másfél hónappal történhetett.
Emlékezetes a tulajdonosváltás előtti TV2 hírhamisítási botránya is. Az előző évtized elején a csatorna nem létező kukoricatolvajok tettenéréséről készített hamisított riportot. A riportot forgató Barczai Gabriellát később elküldték a csatornától.
Orbán Viktort is megpróbálták lejáratni
A 168 Óra a 2006-os választás előtt közölt egy olyan fényképet az akkor ellenzékben lévő Orbánról, amelyen a Fekete Sereg vezére, a később elítélt Magyar Róbert mellett állt. A képhez készített cikkben azt állították, hogy a szerkesztőség egy névtelen borítékban kapta meg a fotókat a 90-es évek végi robbantásos merényletekről szóló korábbi újságcikkekkel együtt.
A szerző felsorolta a Magyar Róbert által elkövetett bűncselekményeket, és arra utalt, hogy nem véletlenül pózolt Orbán Viktorral. Nagy port kavart, amikor kiderült, hogy a képet a rendőrség szivárogtathatta ki. Ugyanis Magyar elmondása szerint a 2004-ben, egy éttermi rendezvényen készült fotó egy korábbi házkutatás során a hatóságok birtokába került. Magyar azt is felidézte, hogy a nyomozók hosszasan kérdezgették az Orbán Viktorhoz fűződő viszonyáról, s a kért kompromittáló információkért cserébe segítséget ígértek neki az éppen zajló büntetőügyében.
Soros blogja is a hamisításban jeleskedett
Kövér Lászlót, az Országgyűlés jelenlegi elnökét ugyancsak rendszeresen próbálja lejáratni a baloldali sajtó. Az egyik ilyen ügy miatt az év elején helyreigazítást volt kénytelen közölni a 444.hu, amiért a „Harrach Péter igazsága” című írás szerzője hamisan állította, hogy „Veress László, az Országgyűlés elnökének titkárságvezetője 300 millió forintot lopott el a határon túli magyar tehetségeknek járó pénzből”.
A Soros blogjaként emlegetett portál egy másik propagandistáját, Halász Júliát pedig rágalmazásért ítélte el a bíróság néhány éve, miután a médiamunkás valótlanul vádolta meg Szabó László XI. kerületi fideszes önkormányzati képviselőt a 2018-as választási kampányban. Halász azt állította, hogy egy újbudai rendezvényen Szabó László elvette a telefonját, s lökdöste, majd a karjánál fogva lerángatta őt az emeletről, s hogy hiába kiáltott hangosan segítségért, a folyosón állók közül is többen rátámadtak.
Később a rendezvényen készült felvételek is arról tanúskodtak, hogy ebből semmi nem igaz, ám addigra a baloldali sajtó nagy része már átvette a rágalmakat.
A hamisítási módszerek terén széles repertoárral rendelkező 444.hu egy másik alkalommal már jóval azelőtt készítette el az „ítéletet” Novák Katalin egyik beszédéről, hogy az akkor államtitkárként tevékenykedő politikus elmondta volna azt.
Az egyik legszürreálisabb baloldali hírhamisítási eset az álmentőként elhíresült történet. A magát mentőápolónak kiadó Németh Athina azt állította az MSZP kézi vezérlése alatt álló Hírklikken közzétett videóban, hogy tapasztalatai szerint Magyarországon tíz kórházból hazaküldött betegből kilenc meghalt a pandémia alatt.
A videóban több más álhír is szerepelt, amelyekkel az egészségügy helyzetét próbálták horrorisztikusként ábrázolni, emellett azzal is riogattak, hogy a kormányzat a veszélyhelyzetre hivatkozva diktatúrát vezet be. A lejárató videó minden állításáról kiderült, hogy hazugság.
A teljes cikk IDE kattintva olvasható.
Borítókép: Pikó András, a VIII. kerület, Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely, Baranyi Krisztina, a IX. kerület és Fülöp Zsolt, Szentendre polgármestere (b-j) a Transparency International Magyarország konferenciáján egy VI. kerületi étteremben 2019. december 9-én
Médiapiac
Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány
A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.
A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.
A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.
A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.
Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.
A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.
Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő
Médiapiac
Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.
A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.
Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.
A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.
A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.
Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.
A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.
Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás