Kövess minket!

Médiapiac

A baloldali propagandamédia kényelmes bűnbakja

A nyugat-európai baloldali médiumokról írt Mathieu Bock-Côté, világhírű kanadai esszéíró a Le Figaro-ban. Bock-Côté szerint a baloldali médiumok ahelyett, hogy az embereket most már mindenütt súlyosan érintő biztonsági helyzet romlásának valós okairól írnának, inkább egy olyan jelenséget nagyítanak fel irtózatosan, amely egyébként kisebbségben van, és amely csak elvétve tehető felelőssé az országon végig száguldó erőszakhullámért.

Borítókép: Ünneplő marokkói szurkolók a párizsi Champs-Elysées-n 2022. december 1-jén, miután Marokkó 2-1-re győzött és továbbjutott a katari labdarúgó-világbajnokságon. Fotó: MTI/EPA/Christophe Petit Tesson

Nem arról írnak, hogy a bűnözés, a kábítószerterjesztés és az erőszakos bűncselekmények száma az egyre inkább növekvő migráció miatt emelkedik meredeken, és már nemcsak a nagyobb városok peremkerületei, hanem belsőbb övezetei is kezdenek élhetetlenné válni, hanem arról, hogy – alig észrevehető számú – ultrajobboldali csoportok „tartják rettegésben” a francia városokat. Nem arról van szó, hogy Bock-Côté alul értékelné ennek a veszélyét, de azt mondja, hogy a baloldali médiumok eltorzítják a valóságot és nem a közbiztonság hiányának igazi okairól írnak. A francia-marokkói VB-elődöntő utáni utcai háborúk valódi mérlege: néhány tucat újnáci francia és több ezer muszlim bevándorló tombolt, tört-zúzott. A baloldal mégis csak az előbbire írt, és komikusan felnagyítva. Igaz, ebben a baloldali-ultraliberális Macron-kormány is segített.

Az Origo.hu is írt arról korábban, hogy a marokkói válogatott meccsei után polgárháborúhoz hasonlítható erőszakhullám söpört végig Franciaország és Belgium migránsok lakta negyedeiben. Csak, hogy ne kelljen erről és a valós, lakosságot érintő súlyos problémákról beszélni, a baloldali média úgy döntött, hogy most néhány „ultrajobboldali” banda jelenti a fő veszélyt Franciaországban és szokásához híven felnagyított egy periférikus, alig-alig látható jelenséget.

„… új médiakísértet járja be Franciaországot: az ultrajobboldalé. A jelek szerint mindez egy olyan mérkőzés kapcsán derült ki, amelyről megjósolható volt, hogy ha vége lesz, akkor elszabadul a pokol mindenütt. A hírek szerint számos francia várost ostromoltak és fenyegettek ezek a bandák, sőt katonai szervezetek, amelyeket mostantól a „barna” veszedelem árnyéka kísért. Felfegyverkezve, verésről álmodozva kutattak a terrorizálható és megverhető kisebbségek után.” írja Mathieu Bock-Côté, népszerű becenevén MBC, majd így folytatja: „Nyilvánvalóan aggodalomra okot adó események húzódnak meg a leírás mögött, Párizsban például letartóztattak mintegy negyven fegyveres, harcra elszánt aktivistát is.”

„A baloldali sajtó eközben nem tudta leplezni örömét. Azt is mondhatnánk, hogy (számukra)„isteni meglepetés” történt, ugyanis miközben a baloldal és távolról sem független sajtója folyamatosan relativizálja a közbiztonság drasztikus romlását és gyanúsan tagadja a bűnözés és a migráció közötti összefüggést, végre rátalált a tévképzeteinek megfelelő fenyegetésre.”

A baloldal által kedvelt úgynevezett „barna-veszély” indokolatlan felnagyítása miatt kritizálja Mathieu Bock-Coté a baloldali sajtót és arra a következtetésre jut, hogy „a sokszínű társadalom eszméjét valló rezsimek a folyamatosan fenntartott és újjáélesztett antifasiszta mitológiára épülnek: ez a rendszer az „intolerancia” elleni küzdelemben nyeri el legitimitását.

Azokat a veszélyeket, amelyek ellen küzdelmet folytat, legtöbbször saját maga találja ki, és ezt általában úgy teszi, hogy a szavak, hogy a szavak jelentését elferdíti és a konzervatív ellenzékiség bármilyen formáját egyszerűen „lefasisztázza”.

Mindeközben a baloldali média nem csak megtűri, hanem gyakran a rezsim segéderőiként legitimálja ezeket a militáns (szélsőbaloldali, bevándorló) bandákat, akiket azzal bíznak meg, hogy éljenek az erőszakkal az ellenzéki (konzervatív) erőkkel szemben. Az ultrajobboldali csoportok végre arcot adnak az eddig hasztalanul keresett utolsó fasisztáknak.

„Érdemes megjegyezni, mondja Bock-Côté, hogy „ezeket a csoportokat mindenki egységesen elítéli, a hagyományos jobboldallal az élen. Ritka az, amikor ugyanezt teszik az antifák erőszakos cselekményeivel szemben, akiket a Mélenchon (kommunista, szélsőbaloldali, antiszemita elnökjelölt) nevével fémjelzett baloldal a kegyeibe fogadott.

„Ami most zajlik, nemcsak Franciaországra jellemző. Már más nyugati országokban is, a biztonsági szolgálatok és a radikális mozgalmak nyomon követésére specializálódott szervezetek 2001. szeptember 11. óta azt ismételgetik, hogy a valódi terrorfenyegetést nem csak az iszlamizmus jelenti, hanem legalább ugyanolyan mértékben az ultrajobboldal is. Ismét láthatjuk tehát a sokszínűség dogmájának torzító hatását, amely szerint a demokráciát belülről elutasító reakciós erők jelentik az igazi veszélyt, míg a (migrációs-hátterű) sokszínű társadalom vagy az ultrabaloldal okozta erőszak csak véletlenszerűen fordul el, és leginkább a nyugati társadalom szívében lüktető kirekesztési mechanizmusok okozzák – olvasható az Origo.hu cikkében.

Médiapiac

Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány

A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.

Közzétéve:

MTI/Koszticsák Szilárd

A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.

A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.

A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.

Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.

A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.

Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő

Tovább olvasom

Médiapiac

Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács

Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.

Közzétéve:

Pixabay

Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.

A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.

Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.

A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.

A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.

Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.

A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.

Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.

A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Médiapiac

A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket

Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.

Közzétéve:

A TikTok kínai videomegosztó applikáció ikonja egy okostelefonon, fotó: MTI/EPA/Hayoung Jeon

Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.

A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.

A sajátot könnyű…

Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.

… és másét?

De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy

többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti

– jegyezte meg Fáczán Gábor.

S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?

– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.

Sorozat indul!

A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.

Jakubász Tamás

Tovább olvasom