Médiapiac
A balliberális média a pedofilokat mentegeti
Alig vált ismertté a pedofilellenes törvénycsomag néhány részlete, a balliberális oldal a médián keresztül máris elkezdte támadni a javaslatokat. A hozzáállás nem új keletű, a pedofilokkal szembeni érzékenyítés folyamatosan jelen van köreikben.
A múlt héten mutatta be Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője az új pedofilellenes törvénycsomag egyes elemeit, melyet azóta benyújtottak az Országgyűlésnek.
Ha azt hinnénk, hogy a pedofilok elleni szigorúbb fellépés osztatlan egyetértést váltott ki a magyar közélet szereplőiből, akkor tévedünk.
A Soros György támogatását is élvező, nyíltan migránsbarát és kormányellenes 444.hu ugyanis szinte azonnal elkezdte – először finoman, majd egyre egyértelműbben – támadni a pedofilokat szigorúbban büntető javaslatokat
„A pedofilok nyilvános listázására készül a Fidesz” – harsogta a 444 címe, miután Kocsis Máté közölte, hogy arra tesznek javaslatot, miszerint létre kell hozni egy kereshető pedofil-nyilvántartást azokról, akik gyermekek sérelmére követtek el szexuális bűncselekményt.
A cikk nem ér véget Kocsis Máté javaslatával, hanem klasszikus „vörös farokként” egy tavalyi cikküket ajánják az olvasó figyelmébe. Ebből kiderül, hogy
szerintük az ilyen nyilvántartások teljesen feleslegesek.
Hosszan fejtegetik a témát, miközben olyan megállapításokat tesznek, melyek szerint azért is feleslegesek az ilyen listák, mert „a nyilvántartott bűnöző bármikor befestetheti a haját, a szomszéd városba is átjárhat gyereket molesztálni, és ha szembejön egy sötét utcán, akkor nem fog bemutatkozni”.
Az idézett cikk főleg amerikai példákat hoz, de az ottani szabályozás nem kizárólag a pedofilokat, hanem a különböző szexuális visszaéléseket elkövető, ugynevezett „sex offendereket” is nyilvántartja. Azokat az esetek is regisztrálják, amikor 19–21 éves fiatalok olyan 16–17 évesekkel kerültek szexuális kapcsolatba, akikről nem tudták, hány évesek.
Tipikusan liberális érvelés ez egyébként: végy egy teljesen szélsőséges példát, majd tedd általánossá, és kérdezd ártatlan bociszemekkel: hogy lehetséges mindez? Ugyanezen logika mentén kell szerintük mindenhova transznemű vécéket építeni, hiába van nagyságrendekkel kevesebb transznemű, mint született férfi vagy nő.
„A legkevésbé sem érdekelnek a pedofilok jogait taglaló gyermektelen liberálisok sirámai, az érveiket nem hallgatom meg, meggyőzni úgysem tudnak. Más bolygón élnek, más világban”
– írta a Magyar Nemzetben Apáti Bence publicista, a pedofilokat mentegető a „listázáson” szörnyülködő liberálisok érveire.
A 444.hu azonban itt nem állt meg, újabb, átfogó cikket közölt a témában, melynek már a címe is beszédes: Klasszikus politikai pedofília. A cikkhez közölt képen pedig Orbán Viktort és Kocsis Mátét láthatjuk, hogy
már első ránézésre is világos legyen: itt nem a pedofilokat, hanem a kormányoldalt fogják támadni.
Az írást Bede Márton jegyzi, aki arról híresült el, hogy 2015-ben, a migránsválság legnehezebb időszakában arról értekezett, hogy „az a baj, hogy továbbmennek”. Mármint a migránsok.
Az említett cikket most is büszkén linkelte írásába, melyben a migránsokhoz és a homoszexuálisokhoz hasonlítja a pedofilokat, hisz mindannyiuk ellen „uszít” a Fidesz. Természetesen Bede Márton azt is tudni véli, hogy a pedofilok „listázása” csak azért kerülhetett napirendre, mert közeleg a választás és a – kutatások szerint vezető – Fidesz kétségbeesésében nem talált magának jobb témát, amivel újra győzhetne jövőre.
Az írás egy szintén klasszikus liberális módszert mutat, mely szerint a már meglévő és elfogadott kisebbséghez hasonlítjuk az újat, majd a végén levonjuk a következtetést: ha a melegeknek és a migránsoknak jár a védelem, miért ne járhatna a pedofiloknak? Nos, ilyen nyíltan ennyire messzire ez az írás még nem megy, de a sorok közt ezt olvashatjuk ki – fogalmaz a Híradó.hu cikke.
Korábban is leleplezték már magukat a balliberális oldalon:
igenis a pedofilokkal szembeni érzékenyítés a cél,
végül pedig eljuthatunk oda, amely szerint a pedofília nem üldözendő bűn, hanem gyógyítandó betegség, esetlegesen szexuális orientáció.
Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója szerint az első lépés a már említett érzékenyítés, és relativizálás: „ezt ne kezeljük bűnként, ez inkább egy betegség” – mondják a liberálisok.
„A kerülőutas érzékenyítést követően pedig, amikor eléggé felpuhították a szélesebb társadalmi közegek ingerküszöbét, jön az egyenlőségre és az általános emberi jogokra történő hivatkozás, annak előre megkoreografált táncrendjével együtt. Hiszen ha már valamit átsoroltunk a bűnből a »nem bűn« kategóriájába, akkor »nem bűn« (»betegség«, nemi eltévelyedés, speciális indokok szülte élethelyzet) és »nem bűn« (egészség, normalitás) között milyen alapon teszünk különbséget? Egyenlő bánásmód jár mindenkinek, nem szabad diszkriminálni, nem szabad elítélni senkit, ha amit tesz, végül is elfogadott és ő úgy dönt, hogy úgy tesz” – írta a Magyar Nemzetben megjelent írásában Szánthó Miklós.
De nézzük, hogyan is néz ki mindez a gyakorlatban!
2009-ben a Magyar Narancsban jelent meg egy írás Kőszeg Ferenctől, az SZDSZ-alapítójától:
„Az Amerikából világszerte szétterjedt új prüdéria, miután a homoszexualitást már nem illik üldöznie, pedofíliát hörögve vesz üldözőbe minden erotikával átszőtt érzelmi kapcsolatot felnőtt és gyerek között.”
2014-ben aztán a Népszabadságban Révész Sándor A pedofil is ember című írásával jelentkezett. Néhány évvel később már a Hvg.hu-n közölt írást, melyben azt írja: „A pedofilia nem büntetendő cselekmény! Nem is szabad annak lennie! Sehol sem büntetik, mert nem is lehet.”
Az idézett cikk egy a Magyar Narancsban megjelent írásra reagált, melyben a pedofilok személyes történetein keresztül próbálták „érzékenyíteni” az olvasót, az egyik szakértő megszólaló pedig ki is mondja a végső következtetést: „Érthető módon ezeknek a bűncselekményeknek a társadalmi megítélése szélsőségesen negatív. De a képlet azért nem ilyen egyszerű. Jó volna kicsit érzékenyíteni a társadalmat.”
Ha azt hinnénk, ezek csak elszigetelt jelenségek, tévedünk. A pedofília társadalmi elfogadtatása régóta napirenden van a nyugati liberális gondolkodásban. Hollandiában még pártja is van a pedofiloknak.
„A pedofília »hívei« a befogadó LMBTQ-mozgalom szárnyai alatt szeretnék legalizálni aberrációjukat, új nevet is kapna, mint egyfajta diagnózis: MAP-nek hívnák, az angol minor attracted persons kifejezés rövidítéseként. A mozgalom már zászlót is kreált magának, szivárványos ez is. A céljuk, hogy csökkentsék a pedofília stigmatizációját úgy, hogy egy marginális és félreértett kisebbségnek állítsák be azokat, akik gyerekekhez vonzódnak szexuálisan” – hívta fel a jelenségre a figyelmet már évekkel ezelőtt a Figyelő.
Beszámolójuk szerint „a honlapjaik olyan »megható« történeteket mutatnak be, ahol a pedofiloknak a népharag miatt öngyilkos gondolataik lettek, de olyan esetről is beszámolnak, mennyire sértve érezte magát egy pedofil, amikor azzal utasította el a kezelését egy pszichiáter, hogy nem foglalkozik bűnözőkkel.”
Nos, a fent idézett Magyar Narancs-cikkben szintén megjelent az öngyilkosság és az elutasító pszichiáter motívuma.
A Figyelő akkori írása beszámolt Mirjam Heine, a würzburgi egyetem kutatójának előadásáról, amelyben azzal érvelt, hogy „a pedofíliára úgy kell tekinteni, mint a heteroszexualitásra, mindkettő normális szexuális orientáció”.
A téma kapcsán Szánthó Miklós nemrég a Kossuth Rádióban fontosnak nevezte, hogy a társadalom egyértelműen ítélje el ezeket a cselekményeket, és ne engedje, hogy az érzékenyítést és az egyenlőség nevében történő bűnfelejtést, a bűn megbocsátását rá tudják kényszeríteni.
Vagyis, el a kezekkel a gyermekeinktől!
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás – bár néha olyannak tűnik
Így használd a közösségi médiás profilodat – II. rész: Sokkal többet szabad annak, aki kritizál vagy parodizál.
Sokan sok mindent közzétesznek a közösségi médiában, ám a megjelenő tartalmakat nem mindig lehet szabadon elvinni, átvenni. A Facebook és a többi információs közösségi médiafelület tehát nem olyan, mint az utcai lomtalanítás, onnan nem lehet mindent hazavinni, ami csak tetszik. Bizonyos esetekben azonban mégis. Hogy mikor, arról a médiahatóság adott útmutatást.
Mind többször hallani, hogy a közösségi média egyre inkább az álhírek, a hitvány információk és performanszok gyűjtőhelyévé silányul. Ennek ellentmond, hogy megannyi olyan tartalom lelhető fel a különféle platformokon, amelyeket utóbb – bármilyen céllal – idéznénk. De milyen szabályok kötik azt, aki részben vagy egészben átvenné mások bejegyzését? A kérdést a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakemberének, Fáczán Gábornak tette fel a Médiapiac.com.
Előnyben a humorista
A szervezet Online Platformok Főosztályának vezetője azzal kezdte: attól függ, milyen minőségű tartalomról van szó. Ha szerzői alkotásról, vagyis például zenéről, videóról, irodalmi műről, úgy a szerzői jog szabályai alapján feltételezni lehetne, hogy minden esetben engedélyt kellene kérni az eredeti alkotás szerzőjétől, hogy posztolni lehessen a tartalmakat. – Ugyanakkor – mutatott rá a főosztályvezető – akadnak bizonyos kivételek.
A felhasználók mások posztjait engedély nélkül is felhasználhatják, ha kritikát fogalmaznának meg azzal kapcsolatban, ha paródiát készítenének, de akkor is, ha véleményüket fejeznék ki vagy tudósítanak, beszámolnak róla. A kutatás is olyan eset lehet, amikor nem kell beszerezni a bejegyzés eredeti szerzőjének engedélyét.
A főosztályvezető megemlítette, a kérdés kapcsán maga a Facebook is ad iránymutatást arról, miként érhető el, hogy a felhasználó által közzétett tartalom ne sértsen szerzői jogot. Eszerint attól, hogy egy tartalmat megvásárolt az adott felhasználó, vagy az interneten talált egy képet, amit posztolni szeretne, még megsértheti a szerzői jogot. A platform ezért azt tanácsolja, hogy védett tartalom megosztása előtt általában véve tanácsos írásos engedélyt kérni a szerzőtől. – Egy ismert sportolóról készült kép közzététele előtt érdemes tájékozódni, hogy az adott felvétel élvez-e szerzői jogi védelmet. Ha igen, engedélyt kell kérni a fotó eredeti posztolójától – húzta alá Fáczán Gábor.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett, sokan idejük igen jelentős részét töltik ezen a felületen. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, fénykép.
Jakubász Tamás
Médiapiac
Átadták a 42. Magyar Sajtófotó Pályázat díjait
A 42. Magyar Sajtófotó Pályázat MÚOSZ Nagydíját Mohos Márton, az André Kertész Nagydíjat pedig Erdős Dénes vehette át csütörtökön Budapesten, a pályázat képeiből rendezett kiállítás díjátadóval egybekötött megnyitóján.
A Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) Nagydíját Mohos Márton (24.hu) Fokozódó nyomás a magyar-szerb határon című sorozatával nyerte el, a legjobb emberközpontú dokumentarista fotográfiáért járó André Kertész Nagydíjat pedig Erdős Dénes (The Associated Press) A lakhatás alapjog című sorozata érdemelte ki. A fotóriporteri életműdíjat Balogh László vehette át.
A kiállítást Karikó Katalin nyitotta meg. A Nobel-díjas kutatóbiológus fontosnak nevezte a fotóriporterek munkáját és a képeket, amelyek üzenetet hordoznak. Karikó Katalin szerint a fotózás és a tudományos kutatás abban hasonlít egymásra, hogy az emberek látják az eredményeket, de nem tudják megnevezni, hogy azt ki hozta létre, kinek a munkája áll mögötte.
Karikó Katalin felidézte, hogy az általános iskola ötödik osztályában a fotószakkör tagja volt, képeket hívtak elő, fixáltak, szárítottak, a tanár fényképezőgépével készítettek fotókat. Nyolcadikos korában az országos élővilág versenyen harmadik helyezést ért el és jutalmul egy Smena fényképezőgépet kapott, amellyel a családról, az iskoláról és a barátokról készített képeket. Ezt a gépet később a Szegedi Tudományegyetemnek ajándékozta – tette hozzá.
Karikó Katalin a megnyitón megkapta Koszticsák Szilárdnak, az MTI/MTVA fotóripoterének fotóját, amely a Nobel-díj átadása előtti napon készült róla és Krausz Ferenc fizikusról a svédországi magyar nagykövetségen.
Kőrösi Orsolya, a 42. Magyar Sajtófotó Kiállításnak helyet adó Capa Központ ügyvezető igazgatója emlékeztetett arra, hogy tavaly ünnepelte fennállása 10. évfordulóját a fotográfiai központ, és az alkalomból megnyílt a Robert Capa munkásságát bemutató állandó kiállítás is. Az első emelet termeit is felújították, így a sajtófotó-kiállítás is megszépült környezetben várja a látogatókat – mondta.
Kitért arra is, hogy jövő szerdán Burger Barna-emlékkiállítás nyílik a Természettudományi Múzeumban a 2017-ben elhunyt fotóriporter Kék vándor című könyvéből.
A Magyar Sajtófotó Pályázatra ebben az évben 250 fotográfus 2470 pályaművel, összesen 6801 képpel nevezett – hangsúlyozta Bánkuti András, a MÚOSZ Fotóriporterek Szakosztályának elnöke, hozzátéve: Az év fotói 2023 című évkönyv a kiállítás megnyitójával egy időben jelenik meg.
Bánkuti András átadta a sajtóban dolgozó fotóriporterek teljesítményét, életművét elismerő Arany Kamera-díjakat is, amelyet minden évben hárman kapnak meg. Idén Balázs Attila fotóriporter (MTI/MTVA), Révész Tamás fotóművész, fotóriporter és Szlukovényi Tamás fotóriporter, kurátor, a 42. Magyar Sajtófotó Pályázat zsűrijének elnöke kapta meg az elismerést.
A csütörtöki eseményen átadták a sajtófotó pályázat tizennégy kategóriájának első három díját és számos különdíjat is, amelyeknek nyerteseit már februárban nyilvánosságra hozták.
A Magyar Sajtófotó kiállítás június 2-ig tart nyitva a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központban.
Borítókép: A díjazottak a 42. Magyar Sajtófotó Pályázat eredményeit ismertető sajtótájékoztatón a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) székházában 2024. február 15-én
Médiapiac
VIP különkiadással indul a Zsákbamacska április 27-én
Új műsorvezető párokkal és új játékokkal tér vissza a TV2 képernyőjére a Zsákbamacska. A második évadban Szente Vajk és T. Danny, valamint Marics Peti és Pető Brúnó garantálják a jó hangulatot.
Április 27-én szombaton VIP adással indul a Zsákbamacska második évada a TV2-n. Az évtizedek után tavaly visszatért műsor sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a 2023-as év legnézettebb műsora volt a tavaly március 12-én adásba került Zsákbamacska nyitóepizódja mindhárom kiemelt korcsoportban (A18-59, A18-49, A4+).
A teljes lakosság körében ez 1,3 milliós átlag nézettséget (AMR) jelentett.
A mostani különkiadásban Demcsák Zsuzsa, Stohl András, Sydney van den Bosch, Ördög Nóra, Krausz Gábor, Lékai-Kiss Ramóna, Gáspár Győző és Gáspár Bea, valamint Tilla és a Kincsvadászokból ismert műtárgykereskedő, dr. Katona Szandra játszanak majd, és az első évadhoz hasonlóan jelmezben érkeznek. A fergeteges hangulatú adásban nem csak alkudozás lesz, hanem zrikálás is rendesen, még egy pofon is elcsattan a sztárok között – derül ki a TV2 közleményéből.
A megújult game-show április 29-én folytatódik minden hétköznap este, ezúttal is közel 60 féle játékot próbálhatnak ki a szereplők. A régi jól beváltak mellett olyan látványos és izgalmas próbatételek is lesznek, mint például az óriás társasjáték, ahol a játékos maga a bábu, aki lépked a pályán, de lesz pénzlapátolás bekötött szemmel, és egy különleges golyóderbi, ahol minden a száguldó golyókon múlik, na meg a szerencsén.
Szente Vajk és T. Danny, valamint Marics Peti és Pető Brúnó folyamatosan hozzák a buli hangulatot, de nemcsak ők, hanem a játékosok is, hiszen énekes, táncos performanszokból ezúttal sem lesz hiány. Ahogy értékes nyereményekből sem: több autó is gazdára talál az új évadban, de egyéb értékes tárgynyereményekkel és akár milliós pénznyereménnyel is hazatérhetnek a szerencsések.
A műsorvezetőket most is egy-egy hölgy segíti a vetélkedőben: Kárpáti Rebeka és Stana Alexandra.