Kövess minket!

Médiapiac

A adatközponti forgalom 92 százaléka felhőalapú lesz

2020-ra a globális felhő alapú adatforgalom közel négyszeresére, 3,9 zettabájtról 14,1 zettabájtra növekszik.

A Cisco hatodik alkalommal tette közzé a Cisco® Global Cloud Index (2015-2020) című előrejelzését, amely a globális felhő alapú és adatközponti forgalommal kapcsolatos trendeket vizsgálja. A kutatás adatai szerint 2020-ra a globális felhő alapú adatforgalom közel négyszeresére, 3,9 zettabájtról 14,1 zettabájtra növekszik.

A fejlett felhőalkalmazások bevezetéséhez szükséges vezetékes és mobilhálózatok teljesítményét vizsgálva, Magyarország kiemelkedő eredményekkel rendelkezik.

A Cisco Global Cloud Index főbb megállapításai:

• 2020-ra a munkafolyamatok 92 százaléka felhőalapú adatközpontokban, 8 százaléka pedig hagyományos adatközpontokban zajlik majd.

• A fogyasztói szegmensben az adatok tárolása az eszközökről egyre inkább eltolódik a felhő irányába. Ennek következtében az adatközpontok tárolási kapacitása 2020-ra közel ötszörösére, 382 exabájtról 1,8 zettabájtra fog növekedni.

Egyre több fogyasztó használja majd a felhőt adattárolásra: 2020-ra az internetezők 59 százaléka használ majd személyes felhő alapú adattárolást, szemben a 2015-ös 47 százalékkal. A fogyasztói felhő tárolási forgalom 1,7 gigabájt lesz havonta, míg 2015-ben ez a mennyiség havonta csak 513 megabájt volt.

• Az IoT (Internet of Things) hatalmas mennyiségű adatot termel majd: globálisan az IoT által generált (nem szükségszerűen tárolt) adatok 2020-ra el fogják érni az évi 600 zettabájtot. Ez 275-ször magasabb, mint az adatközpontokból a végfelhasználók vagy eszközök felé irányuló várható forgalom, és 39-szer nagyobb, mint a teljes várható adatközponti forgalom.

• A nyilvános felhő gyorsabban növekszik majd, mint a privát felhő: 2020-ra a felhő alapú munkafolyamatok 68 százaléka már nyilvános, míg 32 százaléka privát felhő alapú adatközpontokban zajlik majd.

• Az adatközponton belül zajló üzleti munkafolyamatok aránya 79-ről 72 százalékra csökken. Ezek 29 százalékát számítástechnikai műveletekre, 24 százalékát pedig együttműködésre használják majd, további 22 százalék pedig az adatbázisok, az elemzés, illetve az IoT területéről érkezik.

• 2020-ra az adatközpontok teljes munkafolyamatainak 28 százalékát a fogyasztókhoz kapcsolódó adatforgalom generálja majd. Ezen belül a munkafolyamatok növekedését elsősorban videóstreamelés (34 százalék), a közösségi médiával kapcsolatos munkafolyamatok (24 százalék), valamint a keresés (15 százalék) generálják majd.

• A kelet-közép európai átlaghoz hasonlóan, a magyar vezetékes hálózati feltételek is megfelelőek a fejlett felhőalkalmazások bevezetéséhez (2,500 kbps feletti letöltési sebesség, 1,000 kbps feletti feltöltési sebesség, illetve 100 ms alatti késleltetés). A mobilhálózatok esetében Magyarország minden kritériumban a régió átlagát meghaladó értékekkel rendelkezik: hazánkban mérhető a régió legmagasabb átlagos letöltési sebessége (a régiós átlag közel háromszorosa), illetve a második leggyorsabb feltöltési sebessége.

A Cisco idén első alkalommal számszerűsítette és elemezte a hyperscale adatközpontok hatását is. Ezeknek az adatközpontoknak a száma 2015-ben 259 volt, 2020-ra 485-re fog emelkedni. A hyperscale adatközpontok forgalma várhatóan az ötszörösére fog nőni az elkövetkező öt évben. Ezek az infrastruktúrák 2020-ra a teljes adatközpontokban telepített szerverek 47 százalékát teszik majd ki, és az összes adatközponti forgalom 53 százalékát fogják támogatni.

Az egyik legfontosabb infrastrukturális trend a hyperscale (és más) adatközpontok átalakítását szolgálja. A szoftvervezérelt hálózatok (SDN) és a hálózati funkciók virtualizálása (NFV) egyszerűbbé teszi az adatközpont felépítését és ésszerűsíti ezek forgalmát. A következő öt évben a globális hyperscale adatközpontok közel 60 százaléka alkalmaz majd SDN/NFV megoldásokat. A nagyobb hatékonyság érdekében 2020-ra az adatközpontok forgalmának 44 százalékát támogatják majd SDN/NFV platformok, ami 23 százalékkal több, mint 2015-ben volt.

Médiapiac

Megbírságolta a Tilos Rádiót és vidéki rádiókat vizsgált a Médiatanács

Korhatár-besorolási büntetést kapott a fővárosi adó.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága pénteki közleménye szerint a fővárosi Tilos Rádió szolgáltatójára 75 ezer forint bírságot rótt ki a Médiatanács, mert a 7térítő című műsorban elhangzott, következetesen trágár kifejezések ellenére nem 16-os korhatár-besorolással és nem a 21 és 5 óra közötti idősávban, hanem besorolás nélkül, reggel 7 és 9 óra között sugározta a vitatott műsort.

A grémium a szerződéses vállalások betartását vizsgálta több vidéki rádiónál. A nyíregyházi Karc FM 102,6 kevesebb magyar zenét, a dunaújvárosi Rádió 24 kevesebb hírt és közszolgálati, valamint a helyi közélettel foglalkozó, a mindennapi életet segítő műsort, míg a békéscsabai Csaba Rádió kevesebb szöveget és helyi közéleti műsort, valamint több zenét tett közzé, amiért a testület figyelmeztette a rádiók szolgáltatóit.

“A Médiatanács a jogi következmények kiszabásakor minden esetben a fokozatosság és az arányosság elve alapján, az ügyek összes körülményét figyelembe véve állapítja meg a jogkövetkezmények adott formáját, mértékét” – hangsúlyozták.

Bejelentés alapján olyan műsorokat is vizsgált a grémium, amelyeknél nem indít eljárásokat. Júniusban a TV2 Családi titkok című sorozat egyik epizódjában homoszexuális témával foglalkozó tartalmat sugároztak. A Médiatanács döntésénél elsősorban arra volt figyelemmel, hogy az elbírálásnál még a szigorúbb gyermekvédelmi szabályok nem alkalmazhatók, tekintettel arra, hogy a törvénymódosítás csak később lépett hatályba.

A testület az Úgytudjuk nevű sajtótermék augusztusi számában látható “Szerelem a Gayer parkban” című tartalom kapcsán sem indít eljárást, ugyanis az a kiskorúak védelme szempontjából ártalmas elemet nem tartalmazott.

A rádiós frekvenciapályázatokkal kapcsolatos döntésekről azt közölték, a Médiatanács megállapította, hogy a Szeged 87,9 MHz körzeti frekvencia kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázat eredménytelen, ugyanis az egyedül pályázó Radio Plus Kft. alakilag érvénytelen ajánlatot adott. A testület ugyanakkor a médiaszolgáltatási lehetőség újrapályáztatásáról döntött, és elfogadta a pályázati felhívás tervezetét. A Médiatanács emellett véglegesítette a körzeti Nyíregyháza 100,5 MHz pályázati felhívását.

A testület elvégezte a Tapolca 101,8 MHz, a Veszprém 94,6 MHz és a Tatabánya 107,0 MHz pályázati felhívásaira benyújtott egy-egy ajánlat alaki vizsgálatát: előbbi kettőnél nyilvántartásba vette a Katolikus Rádió Zrt.-t, míg utóbbinál a Karc FM Média Kft.-t.

A testület a szolgáltató kérelmére 60 napos ideiglenes hatósági szerződést köt a kisközösségi Gyöngyös 92,4 MHz használatára a Mátra Média Kulturális Egyesülettel – áll a közleményben.

Tovább olvasom

Médiapiac

Terheléses informatikai támadás az Origo ellen

Péntek reggel terheléses támadás érte az Origo weboldalát. A szerkesztőség 8 óra után nem sokkal észlelte, hogy az Origo oldala többször elérhetetlenné vált és válik mind az olvasók, mind szerkesztőség számára.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

A hiba pontos okát még vizsgálják, de az elsődleges vizsgálatok alapján megállapítható, hogy külső, terheléses támadás érte a weboldalt. 

Korábban a Mandiner oldalát is támadás érte, csütörtökön pedig a Békemenetet szervező CÖF-CÖKA honlapja ellen és a Magyar Hírlap ellen indult terheléses támadás, így egy ideig mindegyik oldal elérhetetlenné vált – emlékeztetett az Origo.  

Tovább olvasom

Médiapiac

Így újul meg 2022-ben a Duna Televízió

Hamarosan átalakul a közmédia főadója: 21. századi vizuális megjelenéssel és tartalommal készülnek a nézőknek a csatorna megújulására – jelentette be Papp Dániel, az MTVA vezérigazgatója a Figyelő aktuális számában, amelyben hangsúlyozta, az innováció a legfontosabb célkitűzés.

Közzétéve:

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

A 2011-ben létrejött Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap napjainkban másfélszer annyi tartalmat gyárt, mint az első évben. A tartalomgyártó vállalat célkitűzése, hogy folyamatosan magas minőséget nyújtson nézőinek, miközben a szolgáltatást olyan egyedülálló innovációkkal fejleszti, mint a megújult Időjárás-jelentés vagy az M4 Sport stúdiója. Papp Dániel, az MTVA vezérigazgatója a Figyelőnek adott interjújában kiemelte, az átalakulás folytonos: 2022-ben két nagy projektre készül a közmédia, a Duna Televízió, valamint az M5 oktatási-kulturális csatorna megújulására.

„Az építkezés folyamatos, teljes technológiamegújítás történik az infrastruktúránkban. Hamarosan önálló stúdiót kap az M5 és Duna csatorna. Olyan eszközparkot kapott az informatikai és a műszaki rendszer, amely a legmagasabb szintű kiszolgálást biztosítja egy 21. századi médiavállalat működéséhez. Amikor külföldi szakmai vendégeket fogadunk, azt szokták mondani, hogy ez az a színvonal, amihez hozzászoktak” –

fogalmazott a vállalatvezető, aki hozzátette, hogy mind tartalmilag, mind vizuálisan újdonságokra számíthatnak jövőre a közmédia nézői, amelynek előszele volt a közelmúltban bemutatott két nagyszabású produkció, a Toldi animációs film és a Rozmaring kunyhó bábjátéksorozat.

A szakember hozzátette: a közmédia felnőtt a XXI. századhoz, sok tekintetben már a médiapiaci innováció meghatározó szereplőjévé vált.

Példaként említette a közelmúlt egyik nagy fejlesztéseként a nyári olimpia és a labdarúgó-Európa-bajnokság közvetítésére létrehozott webes lebonyolító rendszert, amellyel a hazai médiapiacon egyedüliként lehetővé vált, hogy a különböző mérkőzések párhuzamosan nyomon követhetők legyenek.

A teljes interjú Papp Dániel vezérigazgatóval a Figyelő aktuális számában olvasható.

(Borítókép: Papp Dániel, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelõ Alap /MTVA/ megbízott vezérigazgatója a Süsü, a sárkány címû bábfilmsorozat mesehõseirõl készült alkalmi bélyegblokk forgalomba bocsátásán Budapesten, az MTVA székházában 2019. szeptember 2-án.)

Tovább olvasom