Médiapiac
Zavaró szagot, zajokat észlel?
Jelentse be pár kattintással!
Zajok, szaghatások, és illegális hulladéklerakók bejelentésére hozott létre internetes portált az iASK. Az EnviroMind elnevezésű környezetvédelmi honlap célja, hogy a lakosság könnyen és egyszerűen, akár egy telefonról vagy táblagépről jelezhesse a mindennapokban tapasztalt környezeti problémákat, amelyek ezután gyorsabban összesíthetők és feldolgozhatók. Ha valaki zavaró zaj-, vagy szaghatást észlel a környezetében, illetve tudomása van illegális hulladéklerakóról, a portálon könnyedén, egy űrlap kitöltésével jelezheti a problémát – olvasható a lapunknak elküldött közleményben.
A már beküldött észleléseket a honlapon térképes formában, egy dashboard felületen láthatjuk, így arról is vonhatunk le következtetéseket, milyen gondok körvonalazódnak az egyes régiókban. Sőt, mivel angol nyelvű űrlap és aloldal is elérhető a portálon, a világ bármely pontjáról lehet bejelentést tenni. Az eddig csak szeparáltan megjelenő lakossági bejelentések a portálon rendszerezett, strukturált módon vannak összegyűjtve, így az illetékes hivatalok könnyen végezhetik el a további szükséges vizsgálatokat.
Nő a lakosság szerepe
„A közösségi környezetvédelmet szeretnénk előtérbe hozni, és egy új szintre juttatni. A költséghatékony szenzor technológiák, illetve a big data technológiák gyors ütemű fejlődése lehetővé teszi, hogy már a lakosság is részt vehessen az automatizált környezeti adatgyűjtésben, illetve az észlelések rögzítésében, megosztásában, továbbá akár az adatok feldolgozásában, további visszajelzések megfogalmazásában is. Ám sajnos a lakosság, mint egy adott települést – általában a legjobban – ismerő és a lakóhelyére jellemző egyes környezeti hatásokat közvetlenül észlelő fél a legtöbb esetben nincs kellőképpen bevonva a térségre vonatkozó mérési és döntési folyamatokba. Az EnviroMind portállal ezen a tendencián szeretnénk változtatni” – emelte ki Erdős Gergely, az EnviroMind egyik alapítója, az iASK big data csoportjának vezető kutatója.
A projekt megalkotói emellett olyan önkormányzati, állami és ipari együttműködések kialakítására törekednek, amelyek keretében segítséget nyújtanak a döntéshozóknak összeszedni azokat az észleléseket, illetve műszeres, szenzoros méréseket, amelyek biztosíthatnák a releváns információkat a lakosságot érintő problémákról. Ipari cégek esetében a környezethasználattal kapcsolatos észrevételek feldolgozására, valamint környezetmonitorozásra használható kiválóan a portál.
Felgyorsul az ügyintézés
A portál fejlesztői most egy olyan új funkció kialakításán dolgoznak, amely az időjárási adatokat automatikusan hozzárendeli a szagészlelésekhez: ez választ adhat arra, honnan jöhet a szag, a potenciális forrásokat körül lehet határolni, ezáltal a vizsgálatok gyorsabban le tudnak zajlani, és nem telnek el hetek, hónapok vagy évek, mire elindul a megoldás keresésének folyamata. Emellett az észlelések, feltárt összefüggések alapján automatikus értesítéseket, riportokat szeretnének küldeni a településvezetők, hatóságok felé, hogy ők is lássák a probléma súlyát, mértékét. Hosszabb távú fejlesztés, hogy az üzemek, telepek működtetését – a környezetet terhelő nemkívánatos hatások alapján – optimális keretek közé tudják szorítani, hiszen a tervezési, engedélyeztetési folyamatban fel tudják használni a korábbi adatokat.
„A globális fenntarthatóság egy nagy odafigyelést igénylő probléma, az EnviroMind portállal mi emellett a mindennapi, helyi gondokra – amelyek jelentősen befolyásolják az emberek életminőségét – fókuszálunk, ezekre lokálisan, rögtön bevethető megoldásokat dolgozunk ki. Így gyorsabb és hatékonyabb eredmény érhető el a jólét növelésében – véleményem szerint összességében sokkal több ember boldogsága növekedne, ha a legtöbb embert zavaró, hátráltató problémákat ilyen módon kezelni tudnánk.” – tette hozzá Erdős Gergely, az EnviroMind egyik alapítója, az iASK big data csoportjának vezető kutatója.
A rendszerhez hamarosan csatlakoztathatók lesznek külső adatgyűjtő eszközök, automatizált mérőrendszerek is, mint pl. házi időjárás állomások, környezeti információt biztosító szenzorok, amelyek plusz információkkal egészíthetik ki a lakossági észleléseket, biztosítva ezáltal az adott problémakör pontosabb és gyorsabb, akár valós idejű elemzését is.
Médiapiac
Három jogsértést is megállapított az ATV-nél a médiatanács
A testület összesen 775 ezer forint bírságot rótt a televízió médiaszolgáltatójára, ezen felül további 75 ezer forintot kell fizetnie a médium vezető tisztségviselőjének
Az ATV március 16. és 22. közötti adáshetének hatósági ellenőrzése során több szabálytalanságot is megállapított a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa. A testület három jogsértés miatt összesen 775 ezer forint bírságot rótt a televízió médiaszolgáltatójára, ezen felül további 75 ezer forintot kell fizetnie az ATV vezető tisztségviselőjének – közölte az NMHH csütörtökön az MTI-vel.
Az országos kereskedelmi csatorna egyhetes műsorfolyamának vizsgálata során a hatóság megállapította, hogy a szolgáltató határozatában szereplő vállalásával ellentétben a televízió egy adásnapon nem teljesítette a rendszeres híradásra vonatkozó kötelezettségét, valamint a vállalt heti műsoridejét is túllépte, amiért a hatóság 75 ezer forintos bírságot rótt ki a csatorna szolgáltatójára.
A burkolt kereskedelmi közlemény közzétételének tilalmára vonatkozó törvényi rendelkezést több alkalommal is megsértette az ATV a Hazahúzó című műsorában. A műsor a vizsgált adáshéten az ismétlésekkel együtt összesen nyolc alkalommal került adásba. A médiatanács ezért 600 ezer forint bírsággal sújtotta a médiaszolgáltatót.
A műsorszámok támogatására vonatkozó előírások megszegését állapította meg a médiatanács összesen két alkalommal az Életre fel! című műsor március 18-án és 19-én sugárzott epizódjaiban, amiért 100 ezer forintos bírságban részesítette az ATV médiaszolgáltatóját. A fenti döntésekhez kapcsolódóan, az ismételt jogsértésekre való tekintettel a szolgáltató vezető tisztségviselőjét 75 ezer forint bírsággal sújtotta – közölte az NMHH.
Médiapiac
A külpolitikai újságírásba avat be a Magyar Médiafigyelő legújabb száma
A külföldi tudósítók, a haditudósítók és az ’56-os forradalomról tájékoztató sajtómunkások tevékenységéről is sokat megtudhatunk a folyóirat hasábjairól.
A külpolitikai újságírás világába nyújt betekintést a Transzparens Újságírásért Alapítvány Magyar Médiafigyelő című folyóiratának 2023. évi második száma. A lap cikkei ismertetik a téma elméleti hátterét, a hozzá kapcsolódó szakmai és diplomáciai narratívákat, ezt követően pedig felvázolják a külföldi tudósítók munkájának lényegi elemeit és az elmúlt évtizedekben történt változásokat. Az olvasók bepillantást nyerhetnek a haditudósítás kulisszái mögé is, hogy miként zajlik a különböző katonai műveletekkel kapcsolatos tudósítói tevékenység a háborús vagy egyéb konfliktusövezetekben. A lapszám bemutat néhány híres haditudósítót, majd nyomon követi, hogyan alakult a háborúk tálalása és milyen módon változott az újságírók hozzáférése a kényes információkhoz.
A szerkesztők külön cikket szentelnek azoknak
a külföldi tudósítóknak, akik sokszor az életüket, de legalábbis a testi épségüket kockáztatva az 1956-os forradalom sűrűjéből tájékoztatták az általuk képviselt sajtótermékek olvasóközönségét.
Elemzésükben kitérnek arra is, hogy milyen körülmények között végezték munkájukat a forradalom árnyékában, és hogyan látták, majd interpretálták az 1956 októberében lezajlott tragikus eseményeket. A folyóirat következő száma a forradalom külföldi sajtóképének részletesebb rekonstruálásával folytatja majd a téma feldolgozását.
Azt is megvizsgálják, hogy az utóbbi két évtizedben mely országok médiumai rendelkeztek saját magyarországi vagy a szomszédos államok valamelyikében tartózkodó közép-kelet-európai tudósítóval, majd azt is górcső alá veszik, hogy milyen tendenciák fedezhetők fel a hazánkban működő külföldi tudósítói hálózat működésében. Végül azt is bemutatják, hogy kik írják a Magyarországról szóló tudósításokat. A Transzparens Újságírás Alapítvány mottójának megfelelően, miszerint céljuk, hogy „informáljunk azokról, akik informálnak téged”, arra törekszenek, hogy közelebb hozzák az olvasókhoz azon külföldi újságírók személyét, akik a magyar vonatkozású híreket tolmácsolják, munkájukkal pedig önkéntelenül is formálják a Magyarországról alkotott képet.
A folyóirat második száma IDE KATTINTVA érhető el.
Médiapiac
A Médiatanács jelzésére tett gyermekvédelmi lépéseket a bajor és a cseh médiahatóság
Az Amazon Prime Video és a HBO Max Hungary streamingszolgáltatók kínálatában elérhető filmek közül több alacsonyabb korhatárbesorolást kapott, mint azt a magyar szabályozás megkívánná. A külföldi társhatóságok a magyar megkeresések alapján intézkedtek a szolgáltatókkal szemben.
A Médiatanács tájékoztatása szerint a bajor joghatóság alá tartozó Amazon Prime Video műsorkínálatában elérhető tartalmak besorolása több esetben nem felelt meg a magyar szabályozásnak. A bajor médiahatóság a Médiatanács ellenőrzésének eredménye alapján megvizsgálta a műsorszámokat. Arról tájékoztatta a magyar médiahatóságot, hogy
az eljárás nyomán a szolgáltató önkéntesen módosította A bűn éjszakája, a Jason Bourne, az Assassin’s Creed és a Széttörve című műsorszámok korhatár-megjelölését.
A Médiatanács megkeresésére reagálva a cseh médiahatóság felhívta az HBO MAX Hungary Csehországban bejegyzett médiaszolgáltatóját, hogy tegyen eleget a magyar jogszabályban meghatározott szigorúbb klasszifikációs követelményeknek. Ahogy arról korábban hírt adtunk, a streamingszolgáltató több filmet is a hazai követelményeknél alacsonyabb korhatár-megjelöléssel tett elérhetővé.
Az HBO Max kifogásolt műsorszámai: A kaptár: Raccoon City visszavár, a Démonok között: Az ördög kényszerített, az Eleven kór, a Röfi – Malacka ésa Mortal Kombat című filmek voltak. Ezek a magyar korhatár-besorolási szabályok szerint 18 éven aluliak számára nem ajánlott műsorszámok, míg a szintén a HBO Maxon elérhető Mátrix: Feltámadások című film a IV. korhatári kategóriába tartozik, azaz 16 éven aluliak számára nem ajánlott.