Kövess minket!

Médiapiac

Wossala Rozina: „Engem ez a műsor gerincvelőn csapott”

Meglepte ismerőseit, amikor 2014-ben az RTL Klub induló gasztro-vetélkedőjében, A Konyhafőnökben debütált. Már akkor sem olyan személyiség volt, akinek nagy szüksége lett volna a média keltette hátszélre… Végül második lett, majd három évaddal később a zsűri egyetlen női, egyben legmegosztóbb tagjaként kifejezetten jót tesz A Konyhafőnök VIP-nek és Juniornak.

Nem te adtad be a jelentkezésed A Konyhafőnökbe, de a castingra már önszántadból mentél el. Gondoltad akkor, hogy ez a lépés megváltoztatja az életed?

Nem én jelentkeztem, de nagyon örültem a lehetőségnek. Ami egy kis nyári időtöltésnek indult, mára életformává vált. Akkoriban két étterem-építkezés között voltam, sok szabadidővel, ezért a kedvesem kész tények elé állított, úgy érezte, az energiáim lekötésére ez a műsor megfelelő lesz.

Bennem, a gasztronómiával kapcsolatban mindig volt kielégületlenség. Ma sem úgy fogom fel, hogy az első évadban bármit elrontottam volna. Azt gondolom, a legjobb dolog, ami velem történt, hogy nem nyertem meg a versenyt.

Most, de akkor kudarcként élted meg…

Még jó, hogy kudarcként éltem meg. Rossz helyre tettem a hangsúlyt. Én egyszemélyes műsornak fogtam fel. Sokkal inkább a gasztronómiára figyeltem, mint hogy csapatban gondolkodjam. Ma már másképpen csinálnám. Egy konyhafőnöknek nemcsak jól kell főznie, de a csapatát is jól kell irányítania, kommunikálnia velük. Ma már látom, mennyire komplex és összetett a feladat.

Miért lehettél második helyezettként alternatíva a zsűritagságra?

Nem tudom, a műsorkészítőktől kellene megkérdezni. Én sorolhatom neked a személyeket, akikről azt gondoljuk, megnyertek egy adott tehetségkutatót, majd azokat, akik másodikak lettek: Majka, Tóth Gabi.

Iparági hírek szerint Herman Péter, az RTL kreatív producere hívott be a castingra.

Igen, de ő kér fel minden műsorhoz, minden szereplőt és műsorvezetőt is.

Érezted, hogy befutó lehetsz?

Persze, hogy éreztem. Engem ez a műsor gerincvelőn csapott, mélyebben érintett, mint bárkit, aki nem versenyzett. Pont ezért, tejesen más szemszögből nézem és látom át az egészet. Amikor a zsűri társaimmal vitatkozunk, meg szoktam jegyezni nekik, hogy vannak szituációk, amelyeket soha nem fognak megérteni, mert nem álltak a pult másik oldalán. Ez nagyon nagy előnyöm volt a többiekkel szemben.

Nem utolsó sorban nagyon szerettem volna részt venni a műsorban, mert azt gondoltam, ez egy elégtétel, egy méltó befejezés, amely mellé nagyon büszkén fogok odaállni, ha sikerül, és ezért mindent meg is tettem. Úgy gondolom, a készítők megláttak bennem, hogy én voltam az, akinek a műsor többet jelentett, mint bárkinek, akit az „utcáról” behívtak, de semmi köze hozzá.

Mire vagy a legbüszkébb A Konyhafőnökből?

Mindhárman (Sárközi Ákos és Fördős Zé, a másik két zsűritag – a szerk.) azért szeretjük a műsort, mert képesek vagyunk a háztartásokba olyan gasztronómiai érdekességeket és tudást becsempészni, amellyel másképpen nem feltétlenül találkoznának a nézők.

Wossala Rozina, Fördős Zé és Sárközi Ákos

A zsűri legmegosztóbb karaktere vagy. Ha beleolvasok egy rólad szóló cikkbe, biztos, hogy kommentáradatot indítanak ellened az emberek.

Fogalmam sincs, kinek milyen kép jelenik meg rólam. Én azt tudom, hogy igyekszem mindent a legnagyobb odaadással, alázattal és profizmussal csinálni. Az teljesen más kérdés, mindez hogyan jön le a képernyőn. Az érzelmek széles skáláját váltom ki az emberekből, és ezen a palettán nagyon erősen ott van az is, hogy vannak ellendrukkereim. Egy televíziós műsor a valóságnak csak nagyon kicsi szeletét tükrözi. Szerintem teljesen normális dolog, hogy az én karakterem egy szükséges, megosztó karakterré vált a műsorban.

Mennyire kitalált a jellemzően szigorú karaktered?

Te ismersz engem. Ne kérdezd ezt, mert pontosan tudod, hogy nem vagyok szigorú arc. Azt gondolom, az első műsor árnyékából már sikerült kilépnem. Ha megnézed, A Konyhafőnök Juniorban halálosan cuki szereplő vagyok, aki ölelgeti a kisgyerekeket, ott segít nekik, ahol tud.

Pont ezért gondolom, hogy a műsorban hozott karaktered egy szerep, amelyet a csatorna kreált.

A tévé nem mondhatja meg, mit hozzon egy ember a kamerák előtt, mert nem tudja megjátszani önmagát.

Azért sokaknak elég jól megy ez…

Az, hogy a személyiségedben vannak karakterek, és a média csak az egyiket használja fel, az egy dolog.

Wossala Rozina

A médiában való sikerességhez fontos, hogy legyél valamilyen. Ha átlagos vagy, és sem szeretetet, sem irigységet, sem utálatot nem váltasz ki az emberekből, nem leszel senki. Ha hatással tudsz lenni egy képernyőn, két dimenzióban, akkor működsz. Ha nem lenne állandóan vita körülöttem, nem hatnék, nem lenne értelme, hogy főműsoridőben ott vagyok a képernyőn.

Akkor ez egy karakterazonos szerep.

A műsor formátuma nagyon keretes, nem feltétlenül engedi meg a személyiségem minden kis árnyalatát megnyilvánulni. Egy nagyon laza, hétköznapi, rugalmas ember vagyok, akinek fát lehet vágni a hátán. Egyáltalán nem arról szól az életem, hogy mindig nekem legyen igazam, és baromi szigorúan nézzek. Ennél sokkal könnyedebb életet élek. Nézd meg a Profi a konyhámban című műsorom, ott teljesen magam vagyok.

Ebben a műsorban mi jelent kihívást?

A szabadság, mivel szerkesztő-műsorvezetője is vagyok a produkciónak. Persze nagyon sok segítséget, támogatást kapok, de azt csinálhatok, amit akarok. Én szabom meg a kereteket, és nagyon édes érzés, hogy működik.

Mennyire figyelsz tudatosan a személyes márkádra?

Ha figyelnék, akkor egy nagyon szerethető valakit hoznék, aki rózsaszín pónin lovagolna a Szent István téren, és most nem beszélgetnénk arról, miért vagyok megosztó. A médiában nagyon sokan egy rózsaszín képet mutatnak, amelyből csak az látszik, mennyire „tüncibüncik”. Én nagyon ösztönös ember vagyok, aki nem tudja elhazudni az érzéseit, de nem is szeretném, ezért is voltam csodálatos reality szereplő. Abban a pillanatban, amikor az igazságérzetem, a motivációm, az ambícióm megjelenik, az látható az arcomon.

A „Rendőrök vitték el Wossala Rozinát” és a „Nem anyuka-apuka pénzéből, hírnevéből élek” címekkel megjelenő bulvárhírek a nézettségnek kétségkívül jót tesznek, de mennyire viselnek meg a lelked mélyén?

Tudatosan próbáltam nem felvenni, majd tudatosan nem sikerült nem felvennem. Igenis megérintett, bántott, fájt. Abban a pillanatban, ahogy én sok szempontból elértem egy minimumot az életemben, mert a maximum nagyon messze van, egyszerűen elmúlt fájni, érdekelni. Ha bizonyos dolgokból a bulvármédia hírt kreál, váljék egészségükre, legyek címlap, ma már nem érdekel.

Két éttermet üzemeltetsz, a Bestiát és a Kishusomat. A nevükkel is mintha direkt provokálnád az embereket.

Amennyiben a lényemben van provokatív jelleg, akkor provokálok, de ezek az éttermek abszolúte önmegvalósító projektek. Ahogy másról kezdenének szólni, üzletekké válnának, és én nem vagyok üzletember.

Mitől különleges Wossala Rozina étterme?

Minden igyekvő vendéglátósban van a fine dining felé egy vargabetű. Vagy ott ragad, vagy eltávolodik attól. Én is megjártam ezt az utat. Professzionálisan ezt csak őszintén lehet csinálni, belső indíttatásból. Most azt érzem, a gasztronómia mindenkié.

Jó ízeket szeretnék letenni az asztalra, magas szakmai követelményeknek megfelelő, kifogástalan csapatot akarok építeni, közösségben szeretnék dolgozni, előremutató, haladó dolgot kívánok képviselni, amely mer provokatív lenni, kockáztatni, kísérletezni, és nem szabályrendszerben gondolkodik, nem a szomszédba megy ötletekért.

Milyen terveid vannak a jövőre nézve?

Szeretnék nyaralni és aludni egy hetet. (Nevet.) A probléma az, hogy szelektálnom kell, levagdosni a vadhajtásokat. Most értem el egy olyan határhoz, hogy azt gondolom, nemet mondani nagyobb truváj, mint minden lehetőséget megragadni. Én nem tudnék, nem is szeretnék több éttermet csinálni. A média területe az, amelyben el tudom képzelni, hogy picit jobban elmélyülök.

Milyen irányban? Gasztro vagy valami egészen más?

Nagyon sok lehetőséget, feladatot kaptam az RTL-től, egyelőre azokat próbálom százszázalékosan elvégezni, de rengeteg projekt van a fejemben. Lakossági recepteket sokan főznek a képernyő előtt. Engem sokkal jobban érdekel a szórakoztatás és a gasztronómia más jellegű kapcsolata.

Olyan embernek ismertelek meg, aki örökké elégedetlen volt a környezetével, de leginkább magával. Most is azt látom, van benned valamiféle szomorúság, görcsösség, megfelelni akarás.

Indulat.

Lehet, hogy az. Miből táplálkozik?

Nagyon sok pénzt kellene pszichiátereknek fizetnem, hogy ezt kitalálják. (Nevet.) Nem tudom, de teljesen jól látod. Van bennem egy megfelelési kényszer, egy maximalizmusra való törekvés. Azt gondolom, a világ az elégedetlenségből fejlődött oda, ahol most van. Engem motorikusan hajt egyfajta alkotási vágy, egyfajta kihívás, hogy megtudjam, mire vagyok még képes. Meglátjuk, hova vezet…

(Az interjú eredetileg a Médiapiac 2017/9-10. számának tévés gasztroműsorokról szóló mellékletében jelent meg. Itt a hosszabb verziót olvashatja.)

Médiapiac

Meghalt Bencze Izabella, a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriumi tagja

Fáradhatatlanul küzdött a közjóért.

Közzétéve:

Fotó: MTI / Bruzák Noémi

A 72 éves Bencze Izabella pénteken hunyt el, halálhírét szombaton a családja közölte az MTI-vel.

2007 és 2010 között a Magyar Rádió Közalapítvány Ellenőrző Testületének elnöke, 2010-től a magyar közszolgálati médiumok tulajdonosi testületének, a Közszolgálati Közalapítványnak a parlament által választott kurátora volt.

Alapító tagja volt a nemzeti értékeket képviselő Civil Összefogás Fórumnak (CÖF).

A CÖF az MTI-hez szombaton eljuttatott közleményében méltatta, hogy

Bencze Izabella “fáradhatatlanul” küzdött a közjóért.

A szovjet csapatkivonás gazdasági háttértárgyalásainak vezető jogásza volt. Feltárta a magyarországi rablóprivatizáció körülményeit. Székelyföld villámcsapástól megsemmisült atyhai templomának újjáépítését szervezve is szolgálta Isten országát – írták.

“Publicisztikáit emberek tízezrei várták és olvasták. Szavait, mondatait, amelyekkel mindenkor az Isten, a haza és a szeretet parancsának követésére hívta a magyarságot, megőrizzük” – közölte a CÖF.

Borítókép: Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter (b) átadta a Magyar Érdemrend tisztikeresztje polgári tagozat kitüntetést Bencze Izabella jogásznak, a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriuma tagjának az augusztus 20-i nemzeti ünnep alkalmából tartott ünnepségen, a Várkert Bazár rendezvénytermében 2019. augusztus 16-án

Tovább olvasom

Médiapiac

A kettős médiamérce csak leleplezi a politikai indítékokat

Az Egyesült Államok sajtószabadsággal kapcsolatos aggodalmai addig terjednek, ameddig ezek számonkérésében érdekelt – figyelmeztet a XXI. Század Intézet elemzése.

Közzétéve:

MTI / EPA / Oleg Petraszjuk

Lengyelország és Magyarország ismét a nyugati kritikák célkeresztjébe került a média szabadságára leselkedő, állítólagos veszélyek miatt. Mindeközben Lettországban és Ukrajnában az „információs tér biztonságára hivatkozva” rendeleti úton tiltottak be egy sor televíziós csatornát, ami nemcsak felháborodást nem váltott ki a szólásszabadság iránt máskor elkötelezett körökben, de még a tetszésüket is elnyerte – idézi Kosztur András, a XXI. Század Intézet vezető kutatójának legújabb elemzését a Magyar Nemzet. A cikk a nyugati diplomácia és sajtó által alkalmazott kettős mércét mutatja be.

Az elmúlt években Lengyelország és Magyarország is számos bírálatot kapott az Európai Unió intézményeitől különféle ügyek kapcsán, Joe Biden megválasztásával pedig a kritikusok sorához Washington is csatlakozott, pontosabban visszatért közéjük. Ezek a bírálatok önértelmezésük szerint a jogállamisággal, a demokráciával és a szabadságjogok érvényesülésével kapcsolatos „aggodalmakhoz” kapcsolódtak, a gyakorlatban azonban a szuverenitás kérdése körül forogtak – hívja fel a figyelmet Kosztur András.

Alaptalan félelmek

Februárban a lengyel és a magyar vezetést is a szólásszabadság és a média korlátozására irányuló lépések miatt érték kritikák az Európai Bizottság és az amerikai külügy részéről. A magyar kormányt a Klubrádió – egyébként könnyen lehet, hogy csupán ideiglenes – frekvenciaengedélyének elvétele miatt bírálták, míg Lengyelország egy reklámadó-tervezet miatt került célkeresztbe.

A Klubrádióval kapcsolatos, bürokratikus huzavonát sikerült Washingtonban a „szólásszabadság visszaszorulásaként” értelmezni, de az Európai Bizottság tisztségviselőit is arra késztette az ügy, hogy egy sor Twitter-bejegyzésben elevenítsék fel a magyar sajtószabadság kapcsán táplált félelmeiket. Némileg nagyobb jelentőséggel bíró ügynek tűnhet Lengyelország esete, ahol a teljes médiaszektor reklámjövedelmeire vetne ki egy új adót a kormányzat, tekintettel azonban arra, hogy tulajdonképpen még hivatalos törvényjavaslatról szó sincs, csupán egy tervről, amelynek megvitatása még hátravan, a „nemzetközi aggodalom” ebben az esetben is túlzónak – és jócskán tendenciózusnak – tűnik.

A lengyel kormány tervei szerint a reklámokból származó jövedelmeket a cégek éves összbevételétől függően 2–15 százalék közötti adóval sújtanák, az így keletkező adóbevételek felét pedig a koronavírus elleni védekezésre, a többi részét pedig kulturális örökségvédelemre költenék.

A lengyel sajtó ellenzéki része szerint egy ilyen adó ellehetetlenítené működésüket, a kormány ezzel szemben azt állítja, a törvény célja elsősorban a gyakran külföldi médiaóriások bevételeikkel arányos adózásának a kivívása. Egy sor sajtóorgánum nyílt levélben tiltakozott a javaslat ellen, egyes tévécsatornák egy napra elnémultak, számos hírlap pedig fekete címlappal jelent meg.

Az oroszok ellen szabad

Kosztur András kijelenti, hogy az Egyesült Államok sajtószabadsággal – illetve általában a demokráciával és az emberi jogokkal – kapcsolatos aggodalmai addig terjednek, ameddig ezeknek a számonkérésében érdekelt. Egy héttel azelőtt, hogy Ned Price amerikai külügyi szóvivő a Klubrádióval kapcsolatban azt mondta, hogy „újabb csapás volna a média sokszínűségére nézve”, ha az elvesztené frekvenciáját,

az ukrán elnök rendeleti úton vonta vissza három ellenzéki tévécsatorna engedélyét, Lettországban pedig a helyi médiatanács döntése alapján tucatnyi orosz csatorna sugárzását szüntették meg.

Az USA kijevi nagykövetsége üdvözölte az ukrán vezetés döntését, és Lettországgal szemben sem merültek fel aggályok, az EU részéről pedig egy semmitmondó nyilatkozattal tudták le a három ukrajnai televízió bezárását.

Mindkét országban régóta nagy nyomás nehezedik az orosz vagy oroszbarátnak tekintett médiára, amelyek azonban a helyi médiapiac jelentős részét lefedik.

Lettországban például a nézettség több mint egyötöde esik azokra a csatornákra, amelyeket február folyamán különböző okokra hivatkozva ellehetetlenített a lett médiahatóság.

Riga persze elsősorban az orosz hírműsorok propagandisztikus jellegét, a műsorok „gyűlöletkeltő” tartalmát és egyéb hasonló, alapvetően politikai indokokat hozott fel a csatornák bezárására, formailag azonban több esetben a lett médiaszabályozás azon passzusára hivatkoztak, miszerint a külföldi csatornák közvetítése csak egy helyi, a lett törvények előtt felelős jogi személy bevonásával lehetséges – magyarázza Kosztur András. Az orosz NTV csoport ezen bukott el – az indiai sorozatokra vagy gyerekmesékre specializálódott csatornákat az orosz propagandára hivatkozva nehezen lehetett volna lekapcsolni –, az orosz állami tévéadó csatornái viszont a hírműsorok tartalma miatt lettek felfüggesztve.

A kettős mérce annyira nyilvánvalóvá vált, hogy lassan hatékonysága is elvész, hiszen a szelektív felháborodás leleplezi az „aggodalmak” politikai indíttatását, és ezáltal lerombolja az azokat körüllengő morális felsőbbrendűség pátoszát

– összegzi cikke tanulságait Kosztur András.

A XXI. Század Intézet elemzése teljes terjedelmében ide kattintva olvasható el.

Borítókép: Az oroszbarátnak tartott ukrán Nas hírtelevízió bezárását követelő ultranacionalista tüntetőt vesznek őrizetbe rohamrendőrök a tévé kijevi épülete előtt 2021. február 4-én

Tovább olvasom

Médiapiac

Drámai eseményekkel jön a Doktor Balaton évadzárója

Ma este első évadának utolsó epizódjához érkezik a TV2 teljes egészében hazai fejlesztésű napi sorozata.

Közzétéve:

TV2

A kíváló színészekkel és izgalmas történettel indult széria hétről-hétre számtalan nem várt fordulattal lepte meg a nézőket – idézi fel az Origo.

A történet ma esti része is tartogat meglepetéseket, így hát érdemes lesz most is Balatonmeggyesre látogatni, méghozzá olyan népszerű színészek tarsaságában, mint például Mészáros András, Gula Péter, Pálfi Kata, Horváth Alexandra, Kőszegi Ákos, Gazsó György, Király Attila vagy Bezerédi Zoltán.

A Doktor Balaton forgatása sokat adott mind emberileg, mind szakmailag. Nagyon örültem a lehetőségnek, érdekes munkának ígérkezett, és az is volt, tanultam türelmet, pontosságot, amik mind hasznomra válnak

– mondta el Mészáros András, a sorozat címszereplője.

Doktor Balaton azzal fogott meg igazán, ahogy cipeli a maga puttonyát. Érdekes megmutatni, hogyan birkózik meg azzal, ami neki jutott. Jó azt láttatni, hogy a doki őszinte, egyenes. Tudja, hogy nem hibátlan, de egy megoldásra törekvő ember. A történetnek hála pedig jócskán van mit megoldania majd a folytatásban is, legyen szó a magánéletéről, a családi titkokról vagy épp a hivatásáról – tette hozzá a színész.

A sorozat folytatása még idén látható lesz.

Borítókép: Mészáros András, a sorozat címszereplője

Tovább olvasom