Kövess minket!

Médiapiac

Websorozatot készít a Szőke kóla rendezője, Barnóczky Ákos

Új forgatókönyvírót és rendezőt kapott az Otthon című sci-fi websorozat.

A hétvégén jelent meg az Otthon című websorozat ötödik része, amely nem csak a történt szálai miatt lett az eddigi legizgalmasabb epizód. A széria életében nagy változás jött: új forgatókönyvírót és rendezőt kapott Barnóczky Ákos személyében. A Szőke Kóla és a LogIn nagyjátékfilmek rendezője profi fiatal színészekkel dolgozik együtt a produkcióban.

Kírát Világi Vanessa, a Jóban Rosszban című sorozat Dr. Katona Petrája alakítja, Patrik szerepében a Katona József Színházban is játszó színészhallgató Fröhlich Kristóf látható, az Alexet alakító Magyar Vazul pedig a Spirit Színházban dolgozik.

Az Otthon egy olyan sci-fi websorozat, mely műfaját tekintve Magyarországon egyedülálló. A történet középsulis diákokról szól, akikről látszólag átlagos, hétköznapi életet élnek. Mindaddig, míg egy golyó el nem találja Fannit a fiatalok törzshelyén. A lány segítségére osztálytársa, Alex siet, aki a titkát kockáztatva természetfeletti erejével gyógyítja meg a lányt…

„El kell fogadnunk, hogy a gyerekek más jellegű mozgóképes kultúrába nőtte bele, és a televízió nem kultikus oltár a számukra, hanem interneten néznek mindent. Alkotóként én évek óta arra vágyom, hogy kapjak egy ilyen kihívást: amikor egy olyan befektető producerrel dolgozhatok, aki képes hosszú távon gondolkodni, de meg is követeli, hogy fokról fokra haladjunk a hosszú távú tervei felé. Mikor felkértek az Otthon sorozat írói és rendezői munkálataira, az első benyomásom az volt, hogy ez egy olyan hiánypótló alkotás, ami nem csak duma, hiszen olyan témaválasztással, olyan hangvétellel meséli el a történetet, amire a mai fiataloknak igénye van” – mondta Barnóczky Ákos.

„A sorozatnak rengeteg olyan szakmai értéke volt, melyekre azt mondom, hogy volt mibe belekapaszkodni. Volt benne pár színész, aki egészen jónak tűnt, a képi világ, az utómunka színvonala, és a hangvétel szintén képviselt egy kifejezetten korrekt színvonalat, így azt mondtam, hogy bele lehet még tenni olyan dolgokat dramaturgiailag, színészvezetéssel, és pár új szereplővel, ami a saját személyes pénzüket kockáztató producerek álmainak irányát viszi tovább. Egy ilyen jellegű sorozat-megújítás pont egyezik azzal, amit klasszikusan, úgy általában hiányolok Magyaroroszágról” – tette hozzá a szakember.

Médiapiac

6,5 millió embert értek el az NSO hírei a Facebookon az Eb alatt

Újabb kiemelkedő eredményt ért el a Nemzeti Sport Online: 6,5 millióan látták bejegyzéseit a futball-Eb alatt a Facebookon, ami 32 millió aktivitást generált – jelentette be kedden a népszerű sportportál.

Közzétéve:

Borítókép: Magyar szurkolók a 2021. évi labdarúgó-Európa-bajnokság Magyarország-Franciaország meccsén, fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Az Európa-bajnokság alatt (június 11. és július 11. között) több mint 6,5 millió Facebook-felhasználóhoz jutott el a Nemzeti Sport Online (NSO), az ismert közösségi oldalon ennyien látták legalább egy bejegyzésüket – írják.

Az NSO Facebook-oldalának követői emellett nagyon aktívak is voltak, a reakcióikat, hozzászólásaikat és megosztásaikat számolva összesen 32 millió aktivitás köthető olvasóihoz az Eb heteiben a Magyarországon legnépszerűbb közösségimédia-felületen.

A portál híreire több mint 10 millió átkattintás érkezett az Európa-bajnokság ideje alatt a Facebookról.

Tekintettel arra, hogy Magyarországon mintegy 6.7 millió Facebook-felhasználó van, az összes magyar nyelvű facebookozó száma pedig mintegy 7.1 millióra tehető, kijelenthető, hogy közülük tízből legalább kilencen (91.55 százalék) találkoztak az NSO valamilyen tartalmával az Európa-bajnokság idején, s akkor még nem említettük például az NSO gyorsan növekvő Instagram-táborának tagjait. “Jószerével tehát majdnem mindenkit elértünk a közösségi médiában, aki jelen van ezeken a felületeken, s a magyarok nagy többsége már ebbe a körbe tartozik” – tették hozzá.

Tovább olvasom

Médiapiac

Megkétszereződött a magányról szóló médiatudósítások száma

A koronavírus-járvány kitörése óta megkétszereződött a magukat magányosnak érzők száma az Európai Unióban; Magyarországon az átlagnál kisebb mértékben növekedett ez a szám – derült ki az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának (JRC) hétfői felméréséből.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

A magánnyal és társadalmi elszigeteltséggel kapcsolatos legújabb uniós felmérés szerint az EU-ban minden negyedik ember vallotta magát magányosnak a világjárvány első hónapjaiban.

Míg az EU teljes lakosságát tekintve megkétszereződött a magányos emberek száma, addig a 18-35 éves korosztályon belül ez a 2016-os adatokhoz képest négyszeresére nőtt. A járvány idején a magányról szóló médiatudósítások száma is megkétszereződött EU-szerte, azonban tagállamonként igen nagy eltéréseket mutat, hogy az emberekben mennyire tudatosult a pandémia magányosságra gyakorolt hatása – írták.

Az országspecifikus adatok azt mutatják, hogy a magányos emberek társadalmi aránya több mint 15 százalékponttal nőtt Bulgáriában, Észtországban, Franciaországban, Németországban, Lengyelországban, Portugáliában és Svédországban.

Ezzel szemben Belgiumban, Horvátországban, Csehországban, Görögországban, Magyarországon, Romániában és Spanyolországban ez kevesebb mint 10 százalékpontos növekedést mutatott ugyanebben az időszakban.

Magyarországon ugyanakkor a magányosságot sokkal inkább egyéni problémának tekintették a felmérésben részt vevő válaszadók, míg más országokban inkább társadalmi problémaként kezelték.

Marija Gabriel innovációért, kutatásért, kultúráért, oktatásért és ifjúságért felelős európai uniós biztos azt mondta, hogy az új jelentés alapján átfogóbb elemzőmunka indulhat annak érdekében, hogy Európa maradéktalanul megértse és kezelni tudja a magányosság és a társadalmi elszigeteltség problémáját.

A jelentés szerint a koronavírus-járvány drámai módon alakította át az európaiak életét és társadalmi szokásait.

A kutatások azt mutatják, hogy a magány és a társadalmi elszigeteltség káros következményekkel jár a mentális és fizikai egészségre nézve, valamint a társadalmi kohézió és a közösségi bizalom szempontjából.

A magányt és a társadalmi elszigeteltséget tehát egyre inkább közegészségügyi kérdésként kell kezelni, amely figyelmet érdemel és hatékony beavatkozási stratégiák kialakítását igényli. A járvány idején érzett magánynak még a pandémiát követő időszakban is következményei lehetnek – figyelmeztettek.

Tovább olvasom

Médiapiac

A fél világot magára haragította egy dél-koreai tévétársaság

Az olimpiai megnyitó közvetítése közben fotókkal illusztrálták a bevonuló országokat, de egyik-másik képválasztás meglehetősen sértőre sikeredett.

Közzétéve:

Ukrajnát a felrobbant csernobili atomerőmű képével illusztrálták a dél-koreaiak, fotó: MBC / nemzetisport.hu

Dél-Koreában az MBC nevű tévétársaság sugározza az olimpiát, így természetesen a megnyitóról is ők adtak élő közvetítést. Az pedig olyan „egyedire” sikeredett, hogy az egész világot körbejárta a híre – hívta fel a figyelmet a botrányos esetre a Nemzeti Sport.

A tévétársaságnál ugyanis úgy döntöttek, nem elég, ha a zászlójukkal mutatják be a megnyitó alatt bevonuló országokat, ők többet akarnak adni. Így előbb a világtérképen megmutatták, hol helyezkedik el az adott ország, majd bevágtak egy képet arról, ami elsőként eszükbe jutott az adott olimpiai csapatról.

A dél-koreaiak a nevezetességek helyett ugyanis többnyire tényleg azt vágták be, ami elsőként az eszükbe ötlött:

Ukrajnát például Csernobillal, Olaszországot egy pizzával, Norvégiát egy szelet lazacfilével, Haitit egy polgárháborús fényképpel, Romániát egy Drakula-képpel, Lengyelországot pedig Robert Lewandowski fotójával illusztrálták,

és így tovább…

Miután a közvetítésből kivágott képeik körbejárták a világsajtót, természetesen elnézést kértek a tévések, igaz, mindezt csak saját honlapjukon eldugva, saját nyelvükön tették meg, így nem sokakhoz jutott el.

Magyarország megúszta a dolgot, esetünkben az Országház képével illusztrálták az olimpiai csapatot.

Tovább olvasom