Kövess minket!

Médiapiac

Vitray Tamás: „amit tanítottam, arra nincs már szükség”

Vitray Tamás szerint a szakma ma sokkal gyorsabb, rövidebben, egyszerűbben közli mondandóját, miközben a politikának gazdagabb, színesebb, ám egyértelműbb lett a médiát kezelő eszköztára. Ízelítő a Médiapiac rövidesen megjelenő lapszámában közölt nagyinterjúból.

A mai híradós riportokról mit gondol?

Híradós riportok? A bemondó felolvassa, hogy Kőbányán bestiálisan meggyilkoltak egy asszonyt.

Indul a riport: bestiális gyilkosság helyszíne volt Kőbánya, és elmondják ugyanazt. Majd jön a riportalany, követi a rendőrség szóvivője, és közlik: bestiális gyilkosság történt Kőbányán. Végül egy szemtanú hadarja el, hogy bestiális gyilkosság történt Kőbányán.

Azért van új forma is: a közmédia sportcsatornáján egyperces híreket adnak.

A breaking news fontos műfaj, ha a hír akkora horderejű, hogy azonnal közölni kell. Itt azonban „mindenáron” mondják el az egypercnyit. Talán csak a friss és fontos kéne.

Politikai üzenetek gyors és célirányos kommunikálására viszont mindenképp hatékony.

Lehet. A mai közmédia a régi keretekből semmit nem kívánt megtartani. Az egyperces hírekben is bejön egy hölgy, beáll egy pózba, mindig mindenki ugyanabba, ugyanoda, ugyanúgy, majd felolvassa azt a három mondatot. A hosszabb híreknél esetleg hirtelen átfordul. Hogy mozogjon a kép.

Normális ember nem forgolódik, ha közöl valamit. Mondom: amit én tanultam, tanítottam, arra nincs már szükség. Belátom.

A nézőnek sem?

A néző is idomul. Régen Takács Mari Marika volt, Tamási Eszter pedig Esztike: családtagok. Előforduló esetlenségeikkel, bakijaikkal együtt szerették őket. A maiakat viszont már nem tekinthetik családtagnak a nézők, de csodálhatják őket. Celebek lettek. Napi kalandjaik, életük „titkai” megtalálhatók a magazinokban. A számos – technikailag, kiállításban kiváló – tehetségkutató műsor egyikében zsűritag, másikában versenyző a csatorna valamelyik sztárja. Csodálhatjuk őket, tapsolhatunk nekik.

Fotó: Szabó Barnabás

De tévedés ne essék: van köztük nem is egy, aki nagyon jó, szeretnivaló, csak a túlhajszolt reklámozás szegi kedvünket. De lehet, hogy csupán én látom így.

Furcsa és idegen a stúdió közönsége is. Fizetett statisztákat használnak, akik jelzésre tapsolnak vagy derülnek. Világszerte így van ez, tudom.

Én meg egykor azért harcoltam a Telefere felvételein a Mikroszkóp Színpadon, hogy csak pénzes jeggyel lehessen bejönni. Nem az enyém lett a befolyó összeg, úgy véltem viszont, jobb közönséget kapok, ha áldozatot is hozott a vendég a részvételért. Szereplőimmel mindig csak a színpadon találkoztam – nem az előadás előtt –, hogy az üdvözlő kézfogás se szerepjátszás, hanem valódi köszöntés legyen. Ma már látom, amatőr dolog a spontaneitás. Én azonban nem tudnék mást tanítani.

Nincs igény a valóságra?

A véletlennek nem jár esély.

Miért?

Gondolom, kockáztatja a biztonságos lebonyolítást.

A tanítványainak a Színművészetin biztos nem ezt tanította. Szokott velük találkozni?

A minap volt egy különleges összejövetel. A legelső osztályom húsz éve végzett. A „híresek” – többek között Holló Márta, Marsi Anikó, Máté Kriszta, Batiz András, Jáksó László és Kolosi Péter – kitalálták, hogy ebből az alkalomból ebédeljünk együtt a Kiskakukkban. Meghívtak osztályfőnök társammal, Horváth Ádámmal együtt. Bár nagyjából tudtam, mégis mindenkivel elmondattam, mi történt vele az elmúlt húsz évben.

 

Vitray Tamás a Médiapiacnak adott interjújában arról is beszélt, mit tanácsolt egykori tanítványának, Marsi Anikónak, amikor kikérte a tanácsát, vállalja-e a TV2-s Tények vezetését.

A legendás tévés szakember arról is elmondta a véleményét, hogy vonható-e párhuzam a rendszerváltás előtti – állampárt által ellenőrzött – és a politika által manapság bekebelezett média között. Rémületesnek tartja, ahogyan a sorosozó propaganda befolyásolja az embereket. Szerinte mindez „játék a tűzzel”.

Ha még nem előfizetője lapunknak, de szeretné az interjú teljes szövegét olvasni, itt megrendelheti. (Amennyiben most előfizet a Médiapiacra, akkor az idén megjelenő két számot ajándékba kapja a 2018-as lapszámok mellé.)

Médiapiac

A streaming-szolgáltatók által közzétett tartalmakat is korhatárkarikákkal kell ellátni

Ettől az évtől már a streaming-szolgáltatók médiatartalmait is el kell látni a televíziós műsorokhoz hasonló korhatár-besorolással – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa csütörtökön az MTI-vel.

Közzétéve:

Pixabay

Tájékoztatásuk szerint a médiatörvény módosítása nyomán az audiovizuális lekérhető médiaszolgáltatásokon (azaz a streaming-szolgáltatásokon) elérhető médiatartalmaknál a korhatár-kategóriát a műsor elején vagy a műsorkínálat felületén kell jelezni.

A korábbi szabályozás csak a tizennyolc éven aluliaknak nem ajánlott, vagy a pornográf, esetleg szélsőségesen erőszakos tartalmak besorolására kötelezte a szolgáltatókat

– írták, hozzátéve, hogy a módosításra azért volt szükség, mert a közönség egyre nagyobb arányban választja a streaming-szolgáltatásokat, azok társadalmi, médiapiaci jelentősége folyamatosan erősödik, így a Médiatanács indokoltnak látta a gyermekek és kiskorúak védelmének biztosítását a televízióknál alkalmazott eszközök felhasználásával.

Megjegyezték,

ahogyan eddig is, úgy ezentúl is életben marad az az előírás, hogy hatékony műszaki megoldásokkal kell blokkolni, akadályozni a kiskorúak hozzáférését a felnőtteknek szóló, valamint a pornográf és különös kegyetlenségeket ábrázoló, öncélú erőszakos tartalmakhoz.

A közleményben szóltak arról is, hogy a Médiatanács az M1 szolgáltatóját megbírságolta, a Szeged Televízió szolgáltatóját pedig figyelmeztette.

A köztévé 100 ezer forint bírságot kapott, mert burkolt kereskedelmi közleményt tett közzé a Magyar gazda című műsorának szeptember 30-án délután vetített epizódjában. A műsorban a méhészet aktualitásairól szóló műsorblokkban méhészeteket mutattak be, a vágóképeken pedig jól láthatóan megjelent a vállalkozások elérhetősége a mézesüvegek címkéin, ami reklámértékű információnak minősül – közölte az NMHH.

A Szeged Televízióval kapcsolatban azt írták, hogy a körzeti kereskedelmi tévé október 10-16. közötti adáshetén túllépte a képújság maximális idejét, a napi híradás mértéke egy napon nem érte el a vállalt minimális műsoridőt, valamint a saját gyártású műsorokra vonatkozó vállalását sem teljesítette. A Médiatanács ezért figyelmeztette a televízió szolgáltatóját és felszólította a jogkövető magatartásra.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Médiapiac

Főszerkesztő: genderpártiságot sulykol az osztrák és a német fősodratú média

A fősodratú média Ausztriában és Németországban azt sulykolja az embereknek, hogy legyenek woke- és genderpártiak, valamint támogassák a bevándorlást – emelte ki előadásában Richard Schmitt, az osztrák Exxpress AT főszerkesztője és társtulajdonosa csütörtökön Budapesten, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) médiapiac helyzetével foglalkozó nemzetközi konferenciájának második napján.

Közzétéve:

Fotó: MTI/Soós Lajos

Richard Schmitt azt hangoztatta, hogy a mai fősodratú média Ausztriában és Németországban általános iskolásoknak tekinti az olvasókat, amit ők nem szeretnek.

Azt sulykolják az embereknek, hogy legyenek woke- és genderpártiak, és támogassák a bevándorlást; azt is megmondják az embereknek, hogy mit gondoljanak a koronavírus-járványról – fűzte hozzá.

Richard Schmitt a bulvármédiát a demokrácia fontos pillérének nevezte. Ugyanakkor hangsúlyozta: nehéz a helyzetük, mert bár kritikusnak kell lenniük a politikusok tevékenységével kapcsolatban, ezzel párhuzamosan partnerként is kell viselkedniük, mivel sok pénzt kapnak a politika világából.

Megjegyezte, Németországban és az Egyesült Államokban nem így néz ki a piac, ő az osztrák helyzetről beszél. Kijelentette, hogy ők mindig az igazat mondják, ami nagyon fontos manapság. Noha szerinte a bulvármédia nem a társadalom megrontója, hanem a demokrácia pillére, azért nagyon veszélyes is.

Fontos a tények komoly ellenőrzése a gyors munkavégzés közepette. Sok helyütt csökkentik az erre fordított költségeket, ami nem jó irány – vélekedett Richard Schmitt.

Jacek Karnowski, a lengyel Sieci hetilap főszerkesztője hangsúlyozta: különböző időszakokban más-más tartalmakat gyártanak. Lengyelországban a bulvársajtó hol komolyabb, hol komolytalanabb témákkal foglalkozik – mutatott rá.

A magát hagyományos megközelítésűnek tartó Jacek Karnowski megjegyezte: ha minden médium a kattintásvadász bulvár irányába mozdulna el, akkor egyes sajtótermékek elveszítenék a hírnevüket bizonyos ideológia képviselőjeként. Megjegyezte, az emberek sokszor egyáltalán nem értik, hogy miről írnak a komolyabb újságokban.

A bűncselekmények ugyanakkor nagyon érdeklik a társadalmat: az ilyen jellegű témák egyre több olvasót hoznak. Jacek Karnowski úgy vélekedett, hogy szoros a kapcsolat a bulvársajtó és a televízió között, ugyanis a bulvársajtó is erősen vizuális élményt ad. Ilyen értelemben a bulvármédiumok közelebb állnak a tévékhez, mint az úgynevezett hagyományos sajtótermékekhez – tette hozzá.

Tovább olvasom

Médiapiac

Oroszországban nemkívánatosnak minősítették a Meduza hírportált

Az orosz főügyészség felvette csütörtökön a Meduza független híportált a nemkívánatos szervezetek listájára. A szervezet munkatársai, valamint támogatói ezután akár börtönbüntetéssel is sújthatók – jelentette az Interfax hírügynökség.

Közzétéve:

Borítókép: A Kreml épülete Moszkvában. Forrás: Pixabay

Az egyik legismertebb orosz médiumot, a Meduzát 2014-ben alapították Rigában a Lenta.ru hírportál korábbi munkatársai, akik felmondtak miután a portál tulajdonosa, Alekszandr Mamut úgy döntött, hogy kirúgja Galina Timcsenko főszerkesztőt.

A Meduzát az orosz igazságügyi minisztérium már 2021-ben “külföldi ügynöknek” minősítette.

A főügyészség mostani véleménye szerint a Meduza tevékenysége fenyegetést jelent az Oroszországi Föderáció alkotmányos rendjének alapjaira és biztonságára.

A mostani döntést követően a szervezetnek be kell szüntetnie minden oroszországi tevékenységét, és a hatóságok zárolhatják a szervezet Oroszországban lévő pénzeszközeit és vagyonát, továbbá a vele együttműködő orosz állampolgárokat büntetőjogilag felelősségre lehet vonni. Pénzügyi támogatásáért akár öt év börtön is kiszabható. Ezenkívül a szervezet által közzétett anyagok terjesztése vagy a rájuk hivatkozás is bűncselekménynek minősül.

Tovább olvasom