Kövess minket!

Médiapiac

Vitray Tamás: „amit tanítottam, arra nincs már szükség”

Vitray Tamás szerint a szakma ma sokkal gyorsabb, rövidebben, egyszerűbben közli mondandóját, miközben a politikának gazdagabb, színesebb, ám egyértelműbb lett a médiát kezelő eszköztára. Ízelítő a Médiapiac rövidesen megjelenő lapszámában közölt nagyinterjúból.

A mai híradós riportokról mit gondol?

Híradós riportok? A bemondó felolvassa, hogy Kőbányán bestiálisan meggyilkoltak egy asszonyt.

Indul a riport: bestiális gyilkosság helyszíne volt Kőbánya, és elmondják ugyanazt. Majd jön a riportalany, követi a rendőrség szóvivője, és közlik: bestiális gyilkosság történt Kőbányán. Végül egy szemtanú hadarja el, hogy bestiális gyilkosság történt Kőbányán.

Azért van új forma is: a közmédia sportcsatornáján egyperces híreket adnak.

A breaking news fontos műfaj, ha a hír akkora horderejű, hogy azonnal közölni kell. Itt azonban „mindenáron” mondják el az egypercnyit. Talán csak a friss és fontos kéne.

Politikai üzenetek gyors és célirányos kommunikálására viszont mindenképp hatékony.

Lehet. A mai közmédia a régi keretekből semmit nem kívánt megtartani. Az egyperces hírekben is bejön egy hölgy, beáll egy pózba, mindig mindenki ugyanabba, ugyanoda, ugyanúgy, majd felolvassa azt a három mondatot. A hosszabb híreknél esetleg hirtelen átfordul. Hogy mozogjon a kép.

Normális ember nem forgolódik, ha közöl valamit. Mondom: amit én tanultam, tanítottam, arra nincs már szükség. Belátom.

A nézőnek sem?

A néző is idomul. Régen Takács Mari Marika volt, Tamási Eszter pedig Esztike: családtagok. Előforduló esetlenségeikkel, bakijaikkal együtt szerették őket. A maiakat viszont már nem tekinthetik családtagnak a nézők, de csodálhatják őket. Celebek lettek. Napi kalandjaik, életük „titkai” megtalálhatók a magazinokban. A számos – technikailag, kiállításban kiváló – tehetségkutató műsor egyikében zsűritag, másikában versenyző a csatorna valamelyik sztárja. Csodálhatjuk őket, tapsolhatunk nekik.

Fotó: Szabó Barnabás

De tévedés ne essék: van köztük nem is egy, aki nagyon jó, szeretnivaló, csak a túlhajszolt reklámozás szegi kedvünket. De lehet, hogy csupán én látom így.

Furcsa és idegen a stúdió közönsége is. Fizetett statisztákat használnak, akik jelzésre tapsolnak vagy derülnek. Világszerte így van ez, tudom.

Én meg egykor azért harcoltam a Telefere felvételein a Mikroszkóp Színpadon, hogy csak pénzes jeggyel lehessen bejönni. Nem az enyém lett a befolyó összeg, úgy véltem viszont, jobb közönséget kapok, ha áldozatot is hozott a vendég a részvételért. Szereplőimmel mindig csak a színpadon találkoztam – nem az előadás előtt –, hogy az üdvözlő kézfogás se szerepjátszás, hanem valódi köszöntés legyen. Ma már látom, amatőr dolog a spontaneitás. Én azonban nem tudnék mást tanítani.

Nincs igény a valóságra?

A véletlennek nem jár esély.

Miért?

Gondolom, kockáztatja a biztonságos lebonyolítást.

A tanítványainak a Színművészetin biztos nem ezt tanította. Szokott velük találkozni?

A minap volt egy különleges összejövetel. A legelső osztályom húsz éve végzett. A „híresek” – többek között Holló Márta, Marsi Anikó, Máté Kriszta, Batiz András, Jáksó László és Kolosi Péter – kitalálták, hogy ebből az alkalomból ebédeljünk együtt a Kiskakukkban. Meghívtak osztályfőnök társammal, Horváth Ádámmal együtt. Bár nagyjából tudtam, mégis mindenkivel elmondattam, mi történt vele az elmúlt húsz évben.

 

Vitray Tamás a Médiapiacnak adott interjújában arról is beszélt, mit tanácsolt egykori tanítványának, Marsi Anikónak, amikor kikérte a tanácsát, vállalja-e a TV2-s Tények vezetését.

A legendás tévés szakember arról is elmondta a véleményét, hogy vonható-e párhuzam a rendszerváltás előtti – állampárt által ellenőrzött – és a politika által manapság bekebelezett média között. Rémületesnek tartja, ahogyan a sorosozó propaganda befolyásolja az embereket. Szerinte mindez „játék a tűzzel”.

Ha még nem előfizetője lapunknak, de szeretné az interjú teljes szövegét olvasni, itt megrendelheti. (Amennyiben most előfizet a Médiapiacra, akkor az idén megjelenő két számot ajándékba kapja a 2018-as lapszámok mellé.)

Médiapiac

Járai Judit kapta a Jótollú magyar újságíró díjat

A díjazott a rendszerváltás óta a közmédia munkatársa, külpolitikai újságíró, haditudósító és számos könyv szerzője.

Közzétéve:

Járai Judit, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) munkatársa, külpolitikai újságíró, haditudósító és számos könyv szerzője, a Jótollú magyar újságíró díj idei kitüntetettje, fotó: MTI/Balogh Zoltán

Hatodik alkalommal adták át a Jótollú magyar újságíró díjat kedden, a Nézőpont Intézet Sajtószabadság Magyarországon 2023 című elemzését bemutató rendezvényen Budapesten. Az elismerést idén Járai Judit, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) munkatársa kapta – számolt be róla az MTI.

Járai Judit, a Jótollú magyar újságíró díj idei kitüntetettje (b2), mellette Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője (b), Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke (j2) és Boros Bánk Levente, a Nézőpont Intézet politikai elemzési igazgatója (j)
Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Boros Bánk Levente, a Nézőpont Intézet politikai elemzési igazgatója a díjazottat méltatva elmondta, hogy Járai Judit a rendszerváltás óta a közmédia munkatársa, külpolitikai újságíró, haditudósító és számos könyv szerzője. Pályája során találkozott például Francois Mitterrand volt francia elnökkel, Desmond Tutu Nobel-békedíjas dél-afrikai emberi jogi aktivistával és Henry Kissingerrel, az Egyesült Államok volt külügyminiszterével. Ott volt Dél-Afrikában, amikor Nelson Mandela rendszert váltott, és ott volt Ruandában is a huszik és a tuszik feszültségei közepette.

A Nézőpont Intézet rendezvényéről IDE KATTINTVA olvashat bővebben.

Tovább olvasom

Médiapiac

Legalább évi egymilliárd forint külföldi forrást kapnak a kormánykritikus médiumok

Ez az összeg csak becslés, ami meghaladhatja akár a kétmilliárd forintot is.

Közzétéve:

Boros Bánk Levente, a Nézőpont Intézet politikai elemzési igazgatója beszédet mond az intézet Sajtószabadság Magyarországon 2023 című elemzését bemutató rendezvényén Budapesten, a Polgári Magyarországért Alapítvány székhelyén 2024. június 25-én, fotó: MTI/Balogh Zoltán

Legalább évi egymilliárd forint értékű külföldi forrás érkezik az ellenzéki, kormánykritikus médiumokhoz – mondta Boros Bánk Levente, a Nézőpont Intézet politikai elemzési igazgatója az intézet Sajtószabadság Magyarországon 2023 című elemzését bemutató rendezvényén az MTI beszámolója szerint.

Az igazgató úgy fogalmazott: ez az összeg csak becslés, ami – véleménye szerint – meghaladhatja akár a kétmilliárd forintot is.

„Mindenkinek joga van megtudni Magyarországon – pláne ilyen politikai helyzetben, mint ami most tapasztalható Európában és a világban – hogy ki, miért, milyen szándékkal finanszíroz egyes projekteket”

– hívta fel a figyelmet.

Hozzátette: a Nézőpont Intézet „körbekérdezte” a hazai sajtótermékek kiadóit a hozzájuk érkező külföldi támogatások mértékéről, ám a „politikailag releváns ellenzéki médiumok” közül mindössze 5 kiadó volt hajlandó válaszolni.

Boros Bánk Levente elmondta: javasolják, hogy a „transzparencia jegyében, az állampolgárok, az olvasók tájékoztatása érdekében” vezessenek be önbevallási kötelezettséget arra vonatkozóan, hogy ki, mikor, honnan és milyen célból fogad el külföldi támogatásokat.

Rámutatott:

az ellenzéki médiumok az elmúlt években folyamatosan nyereségesek voltak, 2023-ban mintegy négymilliárd forintnyi profitot termeltek, „ennyire vannak elnyomva”.

Kitért arra is, hogy a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) korábbi elnöke, Hargitai Miklós sérelmezte, hogy a Nézőpont Intézet a sajtótermékek külföldi támogatásait vizsgálja.

Az intézet álláspontja szerint ugyanakkor egy feszültséggel teli nemzetközi térben, különösen háborús helyzetben, ahol Magyarországot bele akarják kényszeríteni az ukrán-orosz konfliktusba, érdemes megnézni, kik azok a külföldi tényezők, akik – akár kormánybuktatási szándékkal – befolyásolni akarják a közvéleményt a sajtón keresztül.

Boros Bánk Levente beszédét mondja a rendezvényen
Fotó: MTI/Balogh Zoltán

A külföldről érkező források kapcsán példaként elmondta, hogy a Partizán Youtube-csatorna mintegy 570 millió forint külföldi támogatásról ír az éves beszámolójában, „aminek részleteiről nem tudunk semmit”. A Nyugat.hu kiadója több mint 80 millió forint külföldi támogatást kapott, míg a 444.hu-t kiadó Magyar Jeti Zrt. 42 millió forint olvasói támogatásról és 150 millió forintnyi külföldi forrásról számolt be.

Boros Bánk Levente úgy összegzett: tapasztalataik szerint a médiumok beszámolói nem átláthatók, a külföldi kormányok pedig csak részben publikálják, hogy hova milyen támogatásokat osztanak. Az EU honlapján komoly kutatómunkát igényel a pontos finanszírozási konstrukciók felfedése, a „láncfinanszírozást” pedig egyáltalán nem lehet követni – tette hozzá.

Vége a boldog békeidőknek

Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke beszédében azt hangoztatta, hogy a nemzeti szuverenitás támadás alatt áll Magyarországon és más országokban is.

A „boldog békeidőknek” vége van, egy nagy, globális átalakulás korába léptünk be, a „szemünk láttára omlanak össze államok, rendülnek meg politikai konstellációk, szűnnek meg kereskedelmi kapcsolatok”, a szuverenisták és a globalisták között óriási harc zajlik – mondta.

Amikor a magyar szuverenitásvédelmi törvényt és hivatalt támadják, akkor valójában a magyar szuverenitás áll a támadás középpontjában – jelentette ki. Hozzátette, hogy védekezésül hűnek kell maradni a magyar érdekekhez és értékekhez, valamint azonosítani kell azokat a szereplőket, akik ellenfelei a magyar szuverenitásnak.

Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke a pulpituson
Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Lánczi Tamás elmondta, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal nem hatóság, nem feladatuk emberek bebörtönzése, a legfőbb eszközük a nyilvánosság, és szeretnének rámutatni arra, hogy bizonyos erők külföldi támogatásból tartják fenn magukat és külföldi érdekek mentén végzik a tevékenységüket.

A rejtett érdekek feltátársa érdekében a hagyományos értelemben vett média mellett figyelniük kell a közösségi médiát, monitorozniuk kell a külföldről finanszírozott nyomásgyakorló csoportokat (NGO) és azokat a politikai aktorokat, akik a nyilvánosságban megjelenő szakértőként formálják a magyar közvéleményt – mutatott rá az elnök.

Kitért arra, hogy nemsokára dezinformációs narratívaelemzést hoznak nyilvánosságra, amelyben bemutatják, hogy milyen a magyar érdekekkel szemben álló politikai értelmezések jelennek meg Magyarországon, és elsőként az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos narratívákat vizsgálják meg.

Lánczi Tamás a rendezvény végén átadott Jótollú magyar újságíró díjra utalva azt mondta,

léteznek tisztességes újságírók, akik a szakma etikai normáit betartják és azt a munkát végzik, amelyre a közösségnek szüksége van.

„Őket nem szabad kiönteni a fürdővízzel együtt”, de különbséget kell tenni azokkal szemben, akik újságírónak álcázzák magukat, de valójában dezinformációs tevékenységet végeznek és a külföldi érdekeket képviselnek, és nem szabad félni megnevezni őket, mert „ez nem csorbítja a magyar média szabadságát” – fogalmazott.

Kijelentette, Magyarország sosem vitatta el más országoktól, hogy olyan eszközökkel védjék a szuverenitásukat, amelyekkel akarják, de ezt a jogot a magyaroktól se vitassák el.

Az eseményen hatodik alkalommal adták át a Jótollú magyar újságíró díjat, amelyet idén Járai Judit, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) munkatársa kapta. a díj átadásáról szóló beszámolót IDE KATTINTVA olvashatja.

Tovább olvasom

Médiapiac

Rekordnézettséget hozott az M4 Sportnak Csoboth Kevin gólja

A közmédia és a teljes piac legnézettebb idei műsora lett vasárnap este az 1-0-ás győzelemmel zárult Magyarország-Skócia labdarúgó Európa-bajnoki csoportmérkőzés.

Közzétéve:

A győztes gólt szerző Csoboth Kevin a Skócia–Magyarország mérkőzés végén a stuttgarti MHP Arénában 2024. június 23-án, fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Az MTVA Sajtó és Marketing Irodája hétfőn arról tájékoztatta az MTI-t, hogy 2022 óta nem volt hasonlóan magas nézettségű műsor.

A közvetítés legnézettebb percében több mint kétmillióan követték a közmédia sportcsatornáját, online pedig több százezren kísérték figyelemmel a meccs kimenetelét.

A találkozót nagy várakozás előzte meg, mindezt a vasárnap esti nézettségi adatok is alátámasztják: az elmúlt két év – a teljes televíziós piacot tekintve – legmagasabb nézőszámát produkálta a közmédia sportcsatornája. A két évvel ezelőtti világbajnokság döntőjét közel másfél millióan kísérték figyelemmel, a vasárnapi Magyarország-Skócia mérkőzés nézettsége viszont 1 millió 748 ezer fő volt, a Csoboth Kevin gólját hozó második félidőt pedig még ennél is több, 1 millió 865 ezer fő követte az M4 Sporton.

Az eredmény jelentőségét fokozza, hogy a Nielsen közönségmérési adataiban csak a háztartások szerepelnek, az nem, hogy hányan követték szurkolói zónákban, óriás kivetítők előtt vagy vendéglátóipari egységekben a nemzeti tizenegy szereplését.

A mérkőzés idején a televíziózók mintegy 45 százaléka választotta az M4 Sportot. A második félidőben korosztályosan is jól szerepelt a csatorna: a 18-49 évesek több mint fele követte az élő adást. A mérkőzés legnézettebb percében, 22.59 órakor több mint 2 millió néző szurkolt a magyar csapatnak. Online is kiemelkedő nézettséget hozott az összecsapás: a Gemius adatai szerint 221 ezer látogatója volt az m4sport.hu oldal élő közvetítésének.

Ha még egyszer megnézné a gólt, itt teheti meg:

A csoportkörös mérkőzések június 26-ig tartanak, 29-től kezdetét veszi a nyolcaddöntő, amelyben egyelőre még nem ismert, melyik válogatott ellen folytatja a kontinensviadalt a magyar válogatott. A továbbjutás a többi csoporton múlik, ezért érdemes továbbra is nézni, illetve szurkolni az M4 Sporton és az m4sport.hu oldalon valamint, a Nemzeti Sportrádióban, a nemzetisport.hu oldalon és a Kossuth Rádióban is – tette hozzá a közlemény.

Tovább olvasom