Kövess minket!

Médiapiac

Véget ér a torrentezés aranykora? Mit hoz a GDPR?

Az Európai Unió mindig is következetesen védte a magánemberek adatait, így ahhoz sem járult hozzá, hogy a fáljcserélők, torrentezők IP-címeit kiadják, és azok alapján a szerzői jogokat megsértő egyéneket beazonosítsák. Az új adatvédelmi szabályozás, a GDPR viszont ebben is hoz némi változást. Kérdés, mit lépnek az egyes tagállamok. Mezei Péter írása.

 

A cikk rövidebb változata a Médiapiac 2018/1-2. számában jelent meg. Ugyanakkor a szerző, Mezei Péter előadta a lapunk által szervezett február 21-i Megoldókulcs nevű konferencián is.

 

A szerzői jog hagyományos célja egy kiegyensúlyozott rendszer kialakítása egy sokszereplős, sok érdek szerint alakuló, és napjainkban minden korábbinál változékonyabb fogyasztói társadalomban. Ez elsődlegesen azt jelenti, hogy a szerzői jogi szabályozásnak meg kell találnia a megfelelő egyensúlyt egyrészt a kreatív tartalmakat megalkotó, illetve azok megalkotásában szerepet vállaló szerzői és kapcsolódó jogi jogosultak, másrészt velük szemben a társadalom minden más tagjának, különösen a felhasználóknak a magánérdekei és számtalan szervezet (adott esetben az állam) közérdekei között.

A korábbi, a szerzőknek kedvező, teljes mértékben monopol rendszer ma már nem fogadható el. (A szerzői jogok kizárólagosak, de nem korlátlanok.) Ám az is egyértelmű, hogy a mérleg nyelvének bizonyos mértékig el kell billennie a jogosultak irányába, hiszen a kreatív alkotó munkát ők végzik, és a megszülető alkotásokhoz szükséges befektetéseket is ők fedezik.

Tagadhatatlan ugyanakkor, hogy a jogrendszer fejlődése folyamatos, és számos olyan új joganyag lát napvilágot, amelyek a magánszemélyek érdekeit hivatottak addig nem látott módokon védeni. Ilyennek tekinthető többek között a harmadik generációs alapjogok körébe sorolható adatvédelem is. Ennek a célja, hogy a 21. század adatközpontú világában megfelelő oltalmat nyújtson a magánszemélyeknek azzal szemben, hogy a vonatkozásukban releváns információkkal azok rendeltetésétől eltérő célokra, de mindenképpen a magánszemély hátrányára vissza lehessen élni.

Az internetes világ térnyerése – közhelyszerűen – soha nem látott kihívásokat keletkeztet. Különösen fontos, hogy a digitális alkalmazások és szolgáltatások a tartalomfogyasztást olyan kényelmi funkciók mellett teszik lehetővé, amelyek nem minden esetben illeszthetők be a hatályos szerzői jog keretei közé. (Tekintsünk el attól, hogy kényelmi funkcióként tekintünk az ingyenes tartalomfogyasztásra.)

Ilyen kényelmi funkció például az audiovizuális tartalmak időben eltolt visszanézhetősége, bármely tartalomhoz való konstans hozzáférés, a nagy felbontású/jó minőségű verziók, illetve a linkelés révén a keresett anyag azonnali elérése, avagy épp az anonim műélvezet lehetősége. Az ilyen és számos más kényelmi funkciónak is köszönhetően a jogviták száma a digitális szerzői jog világában hatványozott tempóban nő. A jelek szerint ugyanakkor ebből a harcból nem minden esetben kerülnek ki győztesen a szerzői jogosultak.

Szükségképpen felmerül a kérdés: jó-e ez így? Ennél precízebben: mit lehet tenni, hogy a szerzői jog elérje az eredeti célkitűzését, ugyanakkor továbbra is érvényesüljenek az újonnan megjelenő, a szerzői joggal adott esetben konfrontálódó érdekek? Más szóval: az internet korában is megmaradjon a jogosultak anyagi és erkölcsi megbecsülése, viszont a magánszemélyek az interneten legalább annyira szabadon élhessék életüket, mint teszik azt az analóg világban?

E dilemma egyik kiváló példájaként szolgálhat a szerzői jogok és az adatvédelmi előírások ütközése. E vonatkozásban figyelmet érdemel az 1999 óta világhódító P2P fájlcseréléssel kapcsolatban az Európai Unió Bíróságának számos előzetes döntése, amelyek a magánszemély felhasználók „adatainak” a kezelésére és kiadására vonatkozó uniós joganyagot tárgyalták.

A Promusicae v. Telefónica ügyben (C-275/06) a hangfelvételek előállítóinak közös jogkezelését végző spanyol Promusicae perelte be a spanyol Telefónica internethozzáférés-szolgáltatót, mivel utóbbi nem volt hajlandó a közös jogkezelő kérésére és részére kiadni az előfizetői azonosítására alkalmas személyes adatokat. Az uniós bíróság elutasította a Promusicae igényét. Az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről szóló, az Európai Parlament és a Tanács által elfogadott 2002/58/EK irányelv 5. cikk (1) bekezdése előírja a tagállamoknak, hogy nemzeti jogszabályaik révén biztosítsák a nyilvános hírközlő hálózatok és a nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatások segítségével történő közlések és az azokra vonatkozó forgalmi adatok titkosságát.

Ugyanezen irányelv kivételek beiktatását is lehetővé teszi, „ha az ilyen jellegű korlátozás – a 95/46/EK irányelv 13. cikkének (1) bekezdésében említettek szerint – egy demokratikus társadalomban szükséges, megfelelő és arányos intézkedésnek minősül a nemzetbiztonság (vagyis az állam biztonsága), a nemzetvédelem és a közbiztonság védelme érdekében, valamint a bűncselekmények, illetve az elektronikus hírközlési rendszer jogosulatlan használata megelőzésének, kivizsgálásának, felderítésének és üldözésének a biztosítása érdekében”.

A személyes adatok titkosságának a feloldására tehát az irányelv rendkívül súlyos, alapvetően közjogi indokokkal kivételek beiktatását teszi lehetővé a tagállamoknak. Ezek indokok egyike sem állítható azonban automatikusan párhuzamba a fájlcseréléssel megvalósított szerzői jogsértésekkel. (Értelemszerű, hogy aki üzletszerűen biztosítja a jogvédett tartalmakat a végfelhasználóknak, más megítélés alá esik, hiszen a magatartása büntetőjogilag tényállásszerű, és ebben az esetben az adatok kiadása már megengedett.)

Mindezt a Bíróság később – az LSG v. Tele2 (C-557/07) és a Bonnier Audio v. Perfect Communication Sweden (C-461/10) ügyekben – azzal egészítette ki, hogy az uniós joganyag nem zárja ki azt, hogy a tagállamok az adatok titkosságának főszabálya alól a polgári eljárásokra nézve is kivételt iktassanak nemzeti jogukba.

Más szóval az Európai Bíróság szerint nem ütközik az uniós jogba a személyes adatok kiadása harmadik személyek részére szerzői jogi perek indítása céljából, amennyiben az adott tagállam ezt kifejezetten lehetővé tette.

 

Az ítéletek meghozatalakor ez mindössze Ausztriát és Svédországot jelentette. Ennek az adatszolgáltatásnak ugyanakkor előfeltétele, hogy a tagállamok biztosítsák a különböző alapjogok közötti megfelelő egyensúlyt, és ne sértsék az arányosság uniós elvét. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a szerzői jogosultnak valószínűsítenie kell a magánszemély által megvalósított magatartás jogellenességét, valamint az internethozzáférés-szolgáltató még ilyenkor sem adhatja ki a fájlcserélő magánszemélyre vonatkozó valamennyi személyes adatot, csak azokat, amelyek az eljárás beindításához elengedhetetlenül szükségesek.

A fentieken túl további figyelmet érdemel a Scarlet Extended v. Sabam ügyben (C-70/10) hozott uniós bírósági döntés, amelynek 51. pontja világossá tette, hogy a felhasználók IP címei is védett személyes adatok, amelyek a végfelhasználó azonosítására alkalmasak. A Bíróság szerint „nem vitatott ugyanis egyrészt az, hogy a vitatott szűrőrendszer létrehozására vonatkozó meghagyás minden tartalom rendszerszerű elemzését, valamint azon felhasználók IP‑címének összegyűjtését és azonosítását vonná maga után, akik a jogellenes tartalmat a hálózatra küldték; e címek pedig védett személyes adatok, hiszen lehetővé teszik az említett felhasználók pontos azonosítását.” Ebből a konkrét ügyben pedig az következett, hogy az elektronikus kereskedelemről szóló 2000/31/EK irányelvben foglalt általános nyomon követés tilalmának elvét követve nem megengedett az előfizetők IP címeinek általános logolása és bírósági végzés nélküli rendelkezésre bocsátása.

Térjünk ugyanakkor vissza még egyszer a Scarlet Extended ügyből idézett mondathoz. Elhelyezésre került benne egy konkrét jogszabályhely [a 95/46/EK irányelv 13. cikkének (1) bekezdése], ami az azóta hatályon kívül helyezett adatvédelmi irányelvben megfogalmazott jogok és kötelezettségek alóli mentességeket és korlátozásokat takarja. Az ebben a bekezdésben található esetkörök némileg bővebben kört fedtek le, de a hasonlóság látványos a fent említett 2002/58/EK irányelvben írtakkal.

Ezt az irányelvet ugyanakkor hatályon kívül helyezte a hamarosan hatályba lépő Általános Adatvédelmi Rendelet (avagy közismertebb angol „nevén” a GDPR). A GDPR vonatkozó szakasza egy nagyon fontos előírással bővült. Eszerint az adatkezeléssel érintett személyek jogait a tagállamok „polgári jogi követelések érvényesítése” céljából is korlátozhatják jogszabályi úton [vö. 23. cikk (1) bekezdés j) pont]. Bár az uniós jogban a rendeletek közvetlenül alkalmazandók, az említett cikk megfogalmazásából kitűnik, hogy a korlátozás bevezetése külön előírás esetén fogadható csak el. Szakítva tehát a korábbi irányelv előírásával, első pillantásra úgy tűnhetne, hogy hamarosan lehetővé válik a fájlcserélő magánszemélyek adatainak a kiadását megengedő tagállami szabályozás.

A GDPR ugyanakkor egy záró rendelkezésében [95. cikk (Kapcsolat a 2002/58/EK irányelvvel)] maga veti el ennek a lehetőségét. E szerint ugyanis „e rendelet nem ró további kötelezettségeket a természetes vagy jogi személyekre az Unión belüli nyilvános hírközlési hálózatokon keresztül történő nyilvánosan elérhető hírközlési szolgáltatással összefüggésben kezelt adatok tekintetében azon kérdésekkel kapcsolatban, amelyek vonatkozásában ők a 2002/58/EK irányelvben megállapított, azonos célkitűzésekkel bíró különös kötelezettségek hatálya alá tartoznak.”

A megfogalmazásból világossá válhat, hogy a 2002/58/EK irányelv speciális jognak minősül a GDPR általános rendelkezéseihez viszonyítva. Ez pedig azt jelenti, hogy az irányelvben meghatározott, speciális esetekben továbbra sem a GDPR – szélesebbre szabott – előírásai tekinthetők irányadónak.

Összefoglalva mindez azt jelenti, hogy a Promusicae, LSG, Bonnier és Sabam ügyekben kimunkált uniós bírósági joggyakorlat változatlanul alkalmazandó marad. Így a fájlcserélő magánszemélyek adatainak és az azonosításukra alkalmas IP címeknek a kiadására csak abban az esetben kötelesek bírósági végzés nélkül az internethozzáférés-szolgáltatók, amennyiben ezt a tagállami joganyag lehetővé teszi. Ilyen adatkiadási kötelezettséget az osztrák és svéd nemzeti jog kivételével másik uniós tagállamban, így Magyarországon sem vezettek még be.

A szerző a Szegedi Tudomány Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának habilitált docense, nemzetközi ügyekért felelős dékánhelyettese.

 

A cikk az Observer Budapest Médiafigyelő Kft. támogatásával készült.

Médiapiac

Megbukott a baloldali lap lejáratási kísérlete

A baloldali média-hazugsággyár egyik képviselője, a 168 Óra újabb gyöngyszemmel jelentkezett a napokban.

Közzétéve:

Borítókép: Az idén Széchenyi-díjjal kitüntetett Merkely Béla kardiológus, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Semmelweis Egyetem rektora. Fotó: MTI/Cseke Csilla

A baloldali propagandalap vasárnap arról cikkezett, hogy bár nézők nélkül rendezik meg az olimpiát, Merkely Béla mégis ott lehet a helyszínen.

A 168 Óránál abból jutottak erre a következtetésre, hogy az elismert professzor vasárnap több fotót is megosztott arról, hogy kint van Tokióban, és a helyszínen szurkol a magyarok sportolóknak. Mint a fényképeken látható, Merkely Béla társaival az úszócsapat sikereiért szorított. 

Csakhogy négy poszttal lejjebb Merkely Béla a Facebook-falán megírta, mit keres a japán fővárosban.  

“Hamarosan újra láthatjuk nagyszerű sportolóinkat versenyezni, most Tokióban, ahova én is elindultam a mai napon, mint a FINA Sports Medicine Committee tagja” – írta a professzor közösségi oldalára, amiből egyértelművé válik, hogy dolgozni ment ki a szigetországba.

A kínos baki után Merkely Béla helyreigazítást kért a 168 Órától, aminek következében a baloldali lap kénytelen volt módosítani a cikkét.

Mint ismert, a népszerű professzornak fontos szerepe van a koronavírus-járvány elleni küzdelemben, amelynek következtében a baloldali pártok, politikusok, és médiájuk célkeresztjébe került. Vélhetően a 168 Óra lejáratási kísérlete is ennek tudható be – írta az Origo.hu.

Tovább olvasom

Médiapiac

6,5 millió embert értek el az NSO hírei a Facebookon az Eb alatt

Újabb kiemelkedő eredményt ért el a Nemzeti Sport Online: 6,5 millióan látták bejegyzéseit a futball-Eb alatt a Facebookon, ami 32 millió aktivitást generált – jelentette be kedden a népszerű sportportál.

Közzétéve:

Borítókép: Magyar szurkolók a 2021. évi labdarúgó-Európa-bajnokság Magyarország-Franciaország meccsén, fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Az Európa-bajnokság alatt (június 11. és július 11. között) több mint 6,5 millió Facebook-felhasználóhoz jutott el a Nemzeti Sport Online (NSO), az ismert közösségi oldalon ennyien látták legalább egy bejegyzésüket – írják.

Az NSO Facebook-oldalának követői emellett nagyon aktívak is voltak, a reakcióikat, hozzászólásaikat és megosztásaikat számolva összesen 32 millió aktivitás köthető olvasóihoz az Eb heteiben a Magyarországon legnépszerűbb közösségimédia-felületen.

A portál híreire több mint 10 millió átkattintás érkezett az Európa-bajnokság ideje alatt a Facebookról.

Tekintettel arra, hogy Magyarországon mintegy 6.7 millió Facebook-felhasználó van, az összes magyar nyelvű facebookozó száma pedig mintegy 7.1 millióra tehető, kijelenthető, hogy közülük tízből legalább kilencen (91.55 százalék) találkoztak az NSO valamilyen tartalmával az Európa-bajnokság idején, s akkor még nem említettük például az NSO gyorsan növekvő Instagram-táborának tagjait. “Jószerével tehát majdnem mindenkit elértünk a közösségi médiában, aki jelen van ezeken a felületeken, s a magyarok nagy többsége már ebbe a körbe tartozik” – tették hozzá.

Tovább olvasom

Médiapiac

Megkétszereződött a magányról szóló médiatudósítások száma

A koronavírus-járvány kitörése óta megkétszereződött a magukat magányosnak érzők száma az Európai Unióban; Magyarországon az átlagnál kisebb mértékben növekedett ez a szám – derült ki az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának (JRC) hétfői felméréséből.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

A magánnyal és társadalmi elszigeteltséggel kapcsolatos legújabb uniós felmérés szerint az EU-ban minden negyedik ember vallotta magát magányosnak a világjárvány első hónapjaiban.

Míg az EU teljes lakosságát tekintve megkétszereződött a magányos emberek száma, addig a 18-35 éves korosztályon belül ez a 2016-os adatokhoz képest négyszeresére nőtt. A járvány idején a magányról szóló médiatudósítások száma is megkétszereződött EU-szerte, azonban tagállamonként igen nagy eltéréseket mutat, hogy az emberekben mennyire tudatosult a pandémia magányosságra gyakorolt hatása – írták.

Az országspecifikus adatok azt mutatják, hogy a magányos emberek társadalmi aránya több mint 15 százalékponttal nőtt Bulgáriában, Észtországban, Franciaországban, Németországban, Lengyelországban, Portugáliában és Svédországban.

Ezzel szemben Belgiumban, Horvátországban, Csehországban, Görögországban, Magyarországon, Romániában és Spanyolországban ez kevesebb mint 10 százalékpontos növekedést mutatott ugyanebben az időszakban.

Magyarországon ugyanakkor a magányosságot sokkal inkább egyéni problémának tekintették a felmérésben részt vevő válaszadók, míg más országokban inkább társadalmi problémaként kezelték.

Marija Gabriel innovációért, kutatásért, kultúráért, oktatásért és ifjúságért felelős európai uniós biztos azt mondta, hogy az új jelentés alapján átfogóbb elemzőmunka indulhat annak érdekében, hogy Európa maradéktalanul megértse és kezelni tudja a magányosság és a társadalmi elszigeteltség problémáját.

A jelentés szerint a koronavírus-járvány drámai módon alakította át az európaiak életét és társadalmi szokásait.

A kutatások azt mutatják, hogy a magány és a társadalmi elszigeteltség káros következményekkel jár a mentális és fizikai egészségre nézve, valamint a társadalmi kohézió és a közösségi bizalom szempontjából.

A magányt és a társadalmi elszigeteltséget tehát egyre inkább közegészségügyi kérdésként kell kezelni, amely figyelmet érdemel és hatékony beavatkozási stratégiák kialakítását igényli. A járvány idején érzett magánynak még a pandémiát követő időszakban is következményei lehetnek – figyelmeztettek.

Tovább olvasom