Kövess minket!

Médiapiac

Varga Zoltán: ″A pénzemet kizárólag piaci tranzakciókból szereztem”

Varga Zoltán, a Central Média tulajdonosa technokrata szemlélettel rendelkező pénzügyi befektetőként definiálja magát, aki függetlenként mozog a piacon. A Sanoma-portfólió legjavát megtartotta, működtetni akarja. Az Origo érdekelte volna, de csak észszerű áron. Médiatulajdonosként sem változott meg, ugyanott nyaral, ugyanazzal az autóval jár, mint eddig, de ha teheti, inkább bringázik.

Tényleg gazdának szólítják a kollégái?

Ugyan már! Dehogy!

Pedig ezt írta önről a 888.hu.

Ostobaság, nem is értem az egészet.

A kormánysajtó egyik zászlóshajója, Habony Árpád portálja ugrott önnek. Vajon miért?

El nem tudom képzelni.

Nem hívta fel a 888.hu főszerkesztőjét?

Kit hívtam volna? A szerzőt nem tüntették fel. A cikk sokkolt, de szeretnék túllépni rajta.

A szövegnek nem volt előzménye, sem következménye. Azóta is csend van ön körül.

Lehet, hogy üzenet volt. Nem tudom.

Mit üzentek?

Talán azt, hogy a Central Média független, ami szálka egyesek szemében. A világképem azonban semmit nem változott ettől a lekicsinylő, aljas, rosszindulatú szövegtől. Annyit mindenesetre jelez, milyen minőségű a 888.hu. Én legjobb tudásom szerint teszem tovább a dolgom. Miért kellene elgondolkodnom egy ilyen hitvány írásról?

Talán mert legközelebbi és legrégebbi üzleti partnerei a jobboldalhoz köthető, a politikában is meghatározó üzletemberek. És a 888.hu is jobboldali.

Fogalmam sincs, hogy jön ez össze. Meg eleve nem szeretem az ilyen jobbos-balos besorolásokat. Hadd hangsúlyozzam: technokrata szemlélettel rendelkező pénzügyi befektető vagyok, függetlenként próbálok mozogni a médiapiacon. A vállalkozás célja a szórakoztatás és a profit. A 24.hu portálon kívül nincs is politikai termékünk.

Bizonyos szögből nézve a Story és a Best magazin is lehet politikai termék.

Miért lenne az?

Mert politikusok is szerepelnek benne.

Léteznek celeb politikusok, ők viszont nem politikai szándékból kerülnek be a lapba, hanem mert a magánéletük érdekli az olvasókat. Én pedig a szerkesztőség döntéseibe nem szólok bele.

A politikai bulvár komoly ismertséget, szavazatot hoz.

Ez az ő szempontjuk.

Ön korábban azt nyilatkozta: „…nekünk nincs semmilyen viszonyunk a politikához, ez egy viszonylag politikamentes és jellemzően női portfólió.” Ezt azért nehéz elhinni.

Pedig így van. Széles a skála. Míg a Nők Lapja olvasói semmilyen módon nem kíváncsiak a politikára, addig a Story magazin közönsége minden hálószobatitkot tudni szeretne a politikusokról és a családtagjaikról is, ugyanúgy, mint más közéleti személyiségekről. Ennyi közünk persze van a politikához.

Kökény-Szalai Vivien, aki jó ideig a Story magazin főszerkesztője volt, a Centraltól igazolt át hírigazgatónak a TV2-höz, ahol pont ez a típusú politikai bulvár a fő irány.

Tudomásul vettem a döntését, de nekem közvetlenül nincs dolgom a szerkesztőségekkel. Ahogy a politikával, a politikusokkal sincs. Fő célom, hogy értéket teremtsek, és egyúttal nyereséges vállalatot működtessek.

Az állami hirdetések elosztásával a politika alaposan beleszól a profitba.

Nálunk alig van állami hirdetés, 16 milliárdos árbevételünkhöz képest alig néhány tízmillió forintot tesz ki, miközben más médiumoknál valóban milliárdok landolnak. Ebből azért lehet következtetéseket levonni.

Milyen következtetéseket?

Azt, hogy nem tartozunk a kedvencek közé. Nincs azonban ezzel baj, hiszen a termékeink kiválóak, a hirdetőink boldogan jönnek hozzánk. Mi megélünk a piacról, köszönjük szépen, jól vagyunk. Ez irigylésre méltó helyzet, ez a függetlenség pedig, mondom, nyilván sokaknak csípi a szemét.

A gyógyszeripartól kezdve a jégkrémbizniszen és az Office Depot-n át a Wizz Airig számos üzletágba fektet be. Érti mindegyik terület működését?

Ha új iparágba kerülök, igyekszem megérteni és megtanulni.

A médiát már megtanulta?

Tanulom. Nagyon más, mint a többi terület. Mások a szabályok, a munkaerő értékelése, másként kell felkelteni az emberek figyelmét.

Mintegy két éve a finn multi Sanomától vásárolta meg a portfóliót. A profit volt az egyetlen szempont?

A Sanoma vezetőire és tulajdonosaira a mai napig felnézek, mert a cég eladásakor volt egy súlyos feltételük: magyar oligarchával nem üzletelnek. Ezért örültek nekem mint egyik politikai oldalhoz sem kötődő pénzügyi befektetőnek. Ráadásul hajlandó voltam kifizetni azt az árat, amit kértek. Így az eladásnak semmilyen politikai következménye nem volt.

A 888.hu szerint ön egészen megváltozott, mióta médiatulajdonos lett.

Hülyeség. Nem járok más autóval, nem járok máshová nyaralni, és ha tehetem, most is bringával közlekedem.

Sokan azt jósolták, hogy a Sanoma megvásárlása után feldarabolja és nagy haszonnal továbbadja a részeket.

Valóban sokan próbálták ezt a számba adni, pedig csak azt mondtam: a kevésbé profitábilis termékek stratégiáját átgondoljuk, és döntünk az eladásról vagy megtartásról.

A híradót is készítő Story tévétől szinte azonnal megvált. Az is ebbe a kategóriába esett?

Így igaz.

A vásárláskor is tudta ezt?

Ismertem a számait, az átvilágítás során pontos képet kaptam.

A híradó az indulásakor erős húzóneveket – Baló György, Bárdos András – szerződtetett.

Mégis csupán 2,5 százalékos maradt a nézettsége, amivel lehetetlen elérni a hirdetőket.

Az ön részét a kisebbségi tulajdonos vette meg, pedig ő is látta a számokat. Most meg, úgy tudni, Habony Árpád érdeklődik a csatorna iránt. Mégiscsak van tehát értéke.

De addig ki finanszírozza a veszteséget? A tévé nem a mi pályánk, ott nem tudunk csatát nyerni. Ezért fordultam inkább más, profitot termelő üzletág, mint például a könyv felé. Azóta vásároltunk még egy könyvkiadót.

Az Origóra is licitált. Azt nem tartotta rizikósnak?

Logikus lépés volt. Ha a mai médiapiacon valahol csata van, az a digitális hír területe. Az Origo megvétele két nagyobb szereplőnek állt volna igazán érdekében: a CEMP-nek és nekünk, a szinergiákban hatalmas előny lett volna. Az Origo önmagában viszont teljesen más szemléletet és üzleti modellt jelent. Már most látni lehet, mennyi állami hirdetés jelenik meg rajta, és hogy torzul a tartalom. Nálunk ilyen nem fordulhat elő. A 4,2 milliárdos ár, amin végül a portál elkelt, nekem amúgy sok lett volna. Ennyit nem lettem volna hajlandó fizetni. A Telekom pedig tényleg a legjobb árajánlatot választotta.

Úgy tervezte, hogy a 24.hu-val bútorozza össze az Origót?

Ez így túl van misztifikálva, és erős leegyszerűsítés. Az Origo ugyanis nemcsak egy hírportál, hanem kapcsolódik hozzá a Freemail, a Life és két tévéadó. Nekünk pedig ott a Citromail, amely a Freemaillel egyesülve felvehette volna a versenyt a Gmaillel. Így lett volna esélyünk a piacon.

A New Wave Media és az Origo tulajdonosi köréhez tartozó Vs.hu félmilliárdos MNB-s alapítványi támogatásának történetéből mit olvasott ki?

Nagyon nem szeretem, amikor torzul a verseny, történjen ez akár a Vs.hu furcsa támogatása, akár bármilyen indokolatlan állami hirdetés útján.

A már emlegetett 24.hu kilóg a Central szórakoztató és női portfóliójából. Mi a portál pozicionálása: bulvár, politika, közélet?

Híroldal.

Ahhoz sok benne a bulvár és a másoktól átvett információ.

A bulvár is hír. Az pedig általános tendencia, hogy mindenki átveszi a többiek híreit. Erőforrásaihoz képest nagyon is jól teljesít az oldal. Újságírói pedig sarkos álláspontot képviselnek.

Sarkosat?

Karcosan fogalmaznak, mondjuk úgy, nem mindig udvariasak.

Arra a videóra utal, amelyben a terhes Orbán Ráhelt arról faggatta a riporter, hogy ki a gyermek apja?

Amikor láttam a felvételt, azonnal azt mondtam: ez vállalhatatlan. Le is vettük, elnézést kértünk, hölggyel így nem beszélünk.

Más is karcos?

Vannak brahik is az oldalon.

Ahogy jó pár másik híroldalon is.

Nem szeretném máshoz hasonlítani. Tény: a portfólión belül ez a legbrahisabb oldalunk.

A HáziPatika.com nehezen tudna az lenni.

A 24. hu rendkívül nehéz terepen focizik, mindenki a pályán van, és gólt akar lőni. A versenytársak – Index, Origo, Blikk.hu – jóval nagyobb létszámú újságírógárdával dolgoznak, miközben anyaggyártásban ott tartunk, ahol ők. Hegymenet, de jól csináljuk.

Napilapot nem vásárolna?

Nem hiszem, hogy abba bármikor beleszerelmesednék. Nehéz pálya, a példányszámok csökkenek. De rádiót, közterületi céget sem vennék.

Tavaly 40-50 százalékos reklámadóval fenyegette a kormány a médiát. A magyar RTL háborúba kezdett, ön viszont még csak meg sem szólalt az ügyben. Ennyire hidegen hagyta?

Jogkövető módjára elfogadtuk a döntést. Az egységes, 5,6 százalékos szint magas, nem szeretjük, mi még azonban abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy együtt tudunk élni vele. Amúgy sem vagyunk politikai tényező, aligha befolyásolhattuk volna a politikát. De szó nincs róla: nem szeretjük a reklámadót, nem tartjuk jó ötletnek, mert a digitális fejlesztések elől viszi el a pénzt.

Honnan tájékozódik? Mit olvas?

Szinte mindent, napi- és hetilapokat, digitálisból pedig végképp mindent. És tévézem, sorozatfüggő vagyok. A Netflix, a Róma, a Homeland és a Trónok harca bármikor jöhet. Sokszor előfordul, hogy konditeremben, biciklizés közben nézem őket. Vagy éjszaka, több részt egyben. Rengeteget tanulok belőlük, főleg a jellemábrázolásból. A Mad Men remekül mutatja be, hogyan reagálnak az emberek az üzletre. A kedvencem a Drót, azt mindenkinek meg kellene nézni.

A sorozatokból szerzett tudás is hozzájárult ahhoz, hogy ma ön a 18. leggazdagabb magyar?

A befektetési iparágban, ahol működöm, a pénz az egyetlen értékmérő, itt a sikert másban nem lehet mérni. A listán elért helyezésre ezért büszke vagyok – mindent magamnak és a munkámnak köszönhetek. Tiszta a lelkiismeretem, a pénzemet kizárólag piaci tranzakciókból szereztem.

 

Médiapiac

Rosszhiszeműséggel vádolják a Twittert az oroszok

Március 1-jén lépett hatályba az a törvény, amely szerint a közösségi szolgáltatóknak maguknak kell kiszűrniük és blokkolniuk a tiltott tartalmakat.

Közzétéve:

Pixabay

A tömegtájékoztatási és távközlési felügyelet (Roszkomnadzor) közölte, hogy a Twitter 2017 óta 2862 olyan anyagot nem távolított el, amely Oroszországban tiltott tartalomnak számít – írja az MTI. A hatóság szerint

öngyilkossági módszereket részletező, önpusztításra felszólító, fiatalkorúakat ábrázoló pornográf és kábítószer előállításához való útmutatást tartalmazó anyagokról volt szó.

A Roszkomnadzor a közlemény szerint több mint 28 ezer, tiltott bejegyzések eltávolítását követelő felszólítást intézett az online szolgáltató igazgatóságához.

Oroszországban március 1-jén lépett hatályba az a törvény, amelynek értelmében a közösségi szolgáltatóknak maguknak kell kiszűrniük és haladéktalanul blokkolniuk a tiltott tartalmakat. Ha a szolgáltató nem képes önállóan eldönteni, hogy törvénysértő-e egy tartalom, akkor azt át kell küldenie a Roszkomnadzornak.

Az orosz parlament alsóháza decemberben olyan törvénymódosításokat szavazott meg, amelyek

lehetővé teszik a közösségimédia-szolgáltatók fokozottabb bírságolását, sőt hozzáférhetőségük letiltását is abban az esetben, ha “diszkriminációt” alkalmaznak az orosz médiával szemben.

A Roszkomnadzor kifogásolta, hogy a nagy online szolgáltatók január végén megosztották az Alekszej Navalnij ellenzéki politikus letartóztatása miatt meghirdetett, de a hatóságok által nem engedélyezett tüntetésekre mozgósító üzeneteket.

Vlagyimir Putyin orosz elnök januárban aggodalmát fejezte ki a hivatalban lévő amerikai államfőt, Donald Trumpot letiltó közösségi médiumoknak a kormányokéval vetekedő befolyása miatt. Egy bíróság februárban megbírságolta a Twittert, amiért nem oroszországi szervereken tárolja az orosz állampolgárok adatait.

Tovább olvasom

Médiapiac

Szlovénia megelégelte az álhírháborút Brüsszellel

A szlovén EU-elnökség közeledte látványosan aggasztja a brüsszeli balliberális sajtót, amely immár az Európai Bizottság képviselőinek segítségével kezdett lejáratókampányba a jobboldali koalíciós kormány vezette Szlovéniával szemben.

Közzétéve:

Fotó: MTI/EPA/Reuters/Yves Herman

Július elsejével Szlovénia veszi át az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét, így a Janez Janša vezette ország fél évig meglehetősen fontos uniós szerephez jut. Utóbbi látványosan aggasztja a brüsszeli balliberális sajtót, amely immár az Európai Bizottság képviselőinek segítségével kezdett lejáratókampányba a jobboldali koalíciós kormány vezette Szlovéniával szemben. A magyar olvasóknak ismerősen csenghet: Janšáéknak a jogállamiság „általános” helyzetét, így a médiapluralizmust és igazságszolgáltatást érintő problémákat róják fel – írja a Magyar Nemzet.

Az Európai Bizottság „házi” lapjában, a Politicóban pedig az utóbbi hetekben számos lejárató cikk jelent meg

– például Szlovénia háborúja a sajtó ellen; Janša miniszterelnök támadja az újságírókatSzlovénia nyugtatni próbál az EU-elnökség közeledtével címekkel. Utóbbi írásban Orbán Viktornak is fontos szerep jut: mint írják, a szlovén kormányfő barátja a magyar miniszterelnöknek, így a szlovénoknak magyarázkodniuk kell, hogy az elnökségi ciklusuk idején majd nem Budapest érdekeinek megfelelően alakítják a tanács agendáját. (A Politico kimondatlanul arra gondolhat, hogy nehogy a szlovén EU-elnökség zárja le a hazánkkal szembeni, hetes cikkely szerinti eljárást – a szerk.). A történtek pikantériája, hogy

az Európai Bizottság is egyértelműen a szlovén kormányt folyamatosan kritizáló balliberális brüsszeli újságírók mellett áll ki, s következetesen elítéli, amikor Janša álhírekkel vádolja vagy hazugnak nevezi – például a balliberális Politico – munkatársait.

Janša meghívót küldött Brüsszelnek

Szlovénia olyannyira megelégelte az álhírháborút, hogy a kormányfő pénteken közzétett egy levelet, amelyben tényfeltáró misszióra hívja az országba az Európai Bizottság képviselőit. Mint azt az Ursula von der Leyennek címzett dokumentumban írta,

már az első szlovén EU-s elnökség idején, 2008-ban is hasonló helyzet állt elő, a sajtó akkor is „féltette” Szlovéniától az uniót, ám most furcsa mód az Európai Unió képviselői is az országgal szemben foglalnak állást. Janša az írásban kiemeli Věra Jourová bizottsági alelnököt, aki az elmúlt napokban ismét élesen bírálta a szlovén sajtó helyzetét.

„Igazából valóban vannak problémák a szlovén demokrácia állapotával. De ennek az okai sokkal régebbre nyúlnak vissza, s a kommunizmus hagyatékában gyökereznek” – vélekedik a kormányfő, egyúttal azt hangoztatva, hogy

nem akarja, hogy Európában állandósuljanak a megalapozatlan vádaskodások a szlovén kormánnyal szemben.

„Remélem, hogy gyorsan megállapodásra tudunk jutni a tényfeltáró misszió megalakulásával és annak szlovéniai látogatásával kapcsolatban” – zárja sorait Janez Janša.

Az Európai Bizottság a csütörtöki és pénteki uniós csúcstalálkozó miatt péntek délutánig hivatalosan nem tudott reagálni a szlovén levélre.

Tovább olvasom

Médiapiac

78. alkalommal adták át a Golden Globe-díjakat

Idén főként olyan filmeket ismert el a HFPA, amelyek illeszkednek a tavalyi BLM-eseményekhez.

Közzétéve:

Pixabay

A koronavírus-világjárvány miatt a szokásos januári időpont helyett február utolsó éjszakáján és ezúttal virtuális gála keretében adták át az elismeréseket.

A hollywoodi külföldi tudósítók szövetsége (HFPA) idei gálája leginkább annyiban emlékeztetett a koronavírus-járvány előtti időszakra, hogy a díjátadót ezúttal is az NBC közvetítette, egy olyan időszakban, amikor a mozik bezárása miatt a filmfogyasztás – és ahogy a Golden Globe példája is mutatja: a díjgálák – elsődleges helye az internet lett – számolt be róla az Origo.

A vörös szőnyeges pompa idén megfakult, a Beverly Hilton nagytermében ugyan helyet foglalt néhány vendég, de ők is az egészségügyi előírásoknak megfelelően maszkban, a szociális távolságtartásra ügyelve egymástól távol ültetve, miközben az online bejelentkezések miatt az idei Golden Globe sokkal inkább emlékeztetett virtuális konferenciára, mintsem a film hollywoodi ünnepére. Ugyanakkor a műsornak furcsa bájt – ha úgy tetszik: az élő adás varázsát – is kölcsönzött a technika ördöge: amikor a legjobb mellékszereplőnek járó díjat elnyerő Daniel Kaluuya bejelentkezett otthonából, hogy megköszönje az elismerést, nem működött a számítógépe mikrofonja, ezért először lekeverték, majd kisvártatva újból képernyőre engedték.

Kaluuya díja a Fekete Párducok chicagói vezetőjéről szóló Judas and the Black Messiah című életrajzi drámában csak azért meglepő, mert voltaképp nem mellékalakja, hanem főszereplője a filmnek. Ugyanakkor épp az ő – a gála menete szempontjából: korai – díjazása már jelezte, hogy

idén főként olyan filmeket ismert el a HFPA, amelyek illeszkednek a tavalyi BLM-eseményekhez, de legalábbis kielégítik a “kvótafetisisztákat”.

Igaz, ezt már akkor lehetett sejteni, amikor a két műsorvezetőnő, Tina Fey és Amy Poehler egymástól távol, de az internet segítségével mégis közösen megtartott gálafelvezető “monológjában” mintegy számonkérték – a nem mellékesen külföldi tudósítókból álló, tagjaikat nem feltétlenül bőrszínük, hanem hivatásuk alapján megválasztó – HFPA-n, miért nincsenek feketék a mintegy 90 tagot számláló tudósító-szövetségben (aprócska megjegyzés: kérdés, hogy mit szólnak a németek Fey humorosnak szánt megjegyzéséhez, miszerint a pletykák szerint a HFPA német tagja tulajdonképpen egy kolbász, aminek arcot rajzoltak).

A HFPA mindenesetre az összesen 14 filmes elismerésből mintegy féltucat díjjal igyekezett ellensúlyozni tagságának “homogén” összetételét: Kaluuya után a legjobb drámai színész díját (posztumusz) nyerte Chadwick Boseman a Ma Rainey: A blues nagyasszonya című életrajzi filmért, a legjobb drámai színésznő pedig ugyancsak egy életrajzi zenés filmben nyújtott alakításáért (The United States vs. Billie Holiday) Andra Day lett.

De az idei legjobb animációnak választott és a legjobb filmzene díjával is kitüntetett Lelki ismeretek is egy jazzkarrierről álmodó fekete középiskolai tanárt állít meséje középpontjába – ennek egyik társ-forgatókönyvírója és társrendezője, Kemp Powers ugyancsak afroamerikai, aki rendezőként épp ezzel a filmmel mutatkozott be, így a Golden Globe 78 éves történetének ő az első “pályakezdő” díjazott fekete rendezője.

De nem csak a két műsorvezetőnő emlegette fel a HFPA összetételét: a legjobb színészként (vígjáték/musical) is díjazott Sacha Baron Cohen a “teljesen fehér” HFPA-nak köszönte meg az elismerést, amikor a Borat Subsequent Moviefilm nyerte a legjobb vígjáték díját.

A HFPA annyira magára vette a tagságának összetételét illető kritikákat, hogy még a gála alatt gyorsan meg is szólaltak a kérdésben. A szövetség elnöke, Ali Sar, alelnöke, Helen Hoehne és az egykori elnök, Meher Tatna együtt igyekeztek megnyugtatni Cohent és a műsorvezetőnőket, hogy hamarosan színesebbé válik a HFPA tagsága (amit korábban azért ért kritika, mert tagságának csupán egynegyede volt főállásban dolgozó újságíró).

A film és tévé világához hasonlóan az újságírásban is fontos a feketék reprezentálása. Szükségünk van fekete tagokra a szervezetünkben – mondta Hoehne a gála alatt, Tatna pedig igyekezett leszögezni, hogy a HFPA számára fontos minden kisebbség jelenléte, amit Sar végül azzal toldott meg, hogy a heterogén közösségeknek nem kivételnek, hanem normának kellene lennie.

Korábban főként a női kvótát kérték számon a HFPA-n, nem is a tagsága, inkább a rendezői és forgatókönyvírói kategóriák jelöltjei miatt. A női alkotók jelölésével ugyan idén kevesebbet foglalkozott az amerikai szaksajtó, de a HFPA 87 tagja a korábbi mulasztásait azzal kompenzálta, hogy a 6 jelölt rendező között 3 nő is volt, és a díjat is végül nő nyerte: a kínai származású Chloé Zhao A nomádok földjé-ért, amelyet idén a legjobb drámának is választottak. De a forgatókönyvírók 5 nomináltja közé is bejutott 2 hölgy – a díjat Aaron Sorkin nyerte A chicagói 7-ek tárgyalása szkripjéért.

A tévés elismerésekkel együtt a streaming-szolgáltatók ünnepévé vált gálán a legtöbb díjat a Netflix vehette át – ugyanakkor épp e szolgáltatóhoz tartozik az idei filmünnep legnagyobb vesztese, a Mank, amelyet a legtöbb, összesen 6 kategóriában jelöltek, de végül egyetlen díjat sem kapott.

Az idei Golden Globe filmes díjai:

Dráma: A nomádok földje

Vígjáték vagy musical: Borat Subsequent Moviefilm

Színésznő (dráma): Andra Day (The United States vs. Billie Holiday)

Színész (dráma): Chadwick Boseman (Ma Rainey: A blues nagyasszonya)

Színésznő (vígjáték): Rosamund Pike (Fontos vagy nekem)

Színész (vígjáték): Sacha Baron Cohen (Borat Subsequent Moviefilm)

Mellékszereplőnő: Jodie Foster (The Mauritanian)

Mellékszereplő: Daniel Kaluuya (Judas and the Black Messiah)

Rendező: Chloé Zhao (A nomádok földje)

Idegen nyelvű film: Minari

Animációs film: Lelki ismeretek

Forgatókönyv: Aaron Sorkin (A chicagói 7-ek tárgyalása)

Zene: Trent Reznor, Atticus Ross, Jon Batiste (Lelki ismeretek)

Betétdal: Diane Warren, Laura Pausini, Niccolò Agliardi: Io Si (Előttem az élet)

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom