Kövess minket!

Médiapiac

Változik az áfa-törvény: a fogyasztás helyén kell majd adót fizetni

Az új szabályok nehéz helyzet elé állítják a szolgáltatókat, aminek enyhítésére számos egyszerűsítő rendelkezést már elfogadtak. Októbertől elérhetővé vált az egyablakos ügyintézés is.

2015. január 1-jétől uniós irányelv alapján a telekommunikációs szolgáltatások, rádiós és televíziós műsorok, valamint elektronikus úton nyújtott szolgáltatások után az igénybevevő személy letelepedési helye szerinti államban, azaz a fogyasztás tagállamában kell áfát fizetni. A változás elsősorban azokat a társaságokat érinti, amelyek az EU-ban szoftvereket értékesítenek, webhely-szolgáltatást biztosítanak vagy telefonszolgáltatást nyújtanak. A szabályozás azokra is vonatkozik, akik filmeket, műsorokat vagy zenéket juttatnak el a fogyasztókhoz, sőt az elektronikus úton nyújtott távoktatásra is.

„Nehéz feladat vár a telekommunikációs és az elektronikus úton szolgáltatást nyújtó adóalanyokra 2015-től. Áfa-kötelezettségük teljesítése érdekében meg kell állapítaniuk, hogy az EU-n belüli szolgáltatásaikat adóalany vagy nem adóalany veszi igénybe, továbbá hogy a nem adóalany fogyasztónak nyújtott szolgáltatásuk mely állam szabályai szerint adóköteles. A szolgáltatóknak az uniós szabályozás támpontokat nyújt, illetve elérhetővé teszi az egyablakos ügyintézést a több tagállamban is felmerülő adóbevallási és adófizetési kötelezettségek teljesítéséhez” – hangsúlyozta dr. Fischer Ádám, a Kajtár Takács Hegymegi-Barakonyi Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda ügyvédje.

Az idén októbertől használható egyablakos ügyintézés lehetővé teszi az adóalanyok számára, hogy egyidejűleg teljesítsék a fogyasztással érintett tagállamokban felmerülő adókötelezettségeiket. Az egyablakos rendszer alkalmazása nem automatikus, a társaságoknak a székhelyük szerinti ország adóhatósága felé jelezniük kell, hogy az egyszerűsítő szabályok szerint kívánnak adózni. A rendszer rugalmasságát segíti elő, hogy a társaság és az adóhatóság közti kommunikáció elektronikus, továbbá nincs szükség újabb adószám kiadására.

A társaságoknak negyedévente egyetlen, elektronikus úton benyújtott bevallásban kell nyilatkozniuk a más tagállamokban fogyasztók által igénybe vett telekommunikációs, rádiós és televíziós műsor, valamint elektronikus úton nyújtott szolgáltatásaikról. Erre a bevallásra hivatkozva egy összegben kell a fizetendő áfa-t átutalni a magyar adóhatóságnak, melyet az továbbít a többi tagállamnak az Európai Központi Bank negyedév utolsó napján érvényes árfolyamán.

Az adókötelezettségek teljesítésében az egyablakos rendszer adminisztratív könnyítést jelent csupán, a szolgáltatásokat nyújtó társaságokra továbbra is vonatkoznak a fogyasztás államának szabályai. Minden esetben érvényesülnek az adott állam áfa-kötelezettséggel kapcsolatos rendelkezései, különösen az alkalmazandó adómértékre, a jogsértések esetén kiszabható kamat, bírság, egyéb díjak kiszámítására és kivetésére vonatkozó szabályok.

„Az áfa-szabályok változása új kihívásokat jelent majd az adózók és az adóhatóságok számára egyaránt. A szolgáltatás nyújtóinál új, belső eljárások kialakítása válhat szükségessé a szolgáltatás igénybevevőinek megfelelő azonosítása érdekében, ami a szolgáltatásnyújtás gyakoriságára és a telekommunikációs, rádiós és audiovizuális médiaszolgáltatások, valamint elektronikus úton nyújtott szolgáltatások természetére tekintettel összetett megoldást igényel. Az adóhatóságok számára az új szabályok alkalmazásának ellenőrzése és az ennek megfelelő adóösszegek behajtásának biztosítása válik jelentős feladattá” – hívta fel a figyelmet dr. Riszter Gergely, a Kajtár Takács Hegymegi-Barakonyi Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda partnere.

Médiapiac

Öngólokat lő a baloldali sajtó a Pegasus-ügyben

Ismét kiderült az úgynevezett Pegasus-ügy kapcsán, hogy a baloldali sajtó azt sem tudja miről ír vagy beszél.

Közzétéve:

A borítóképen Kálmán Olga. Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Előbb a 444.hu nevezte Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminisztert „az elhárítás vezetőjének” – miközben az Pintér Sándor –, majd nem sokkal később a baloldal saját maga akadályozta meg egy országgyűlési tényfeltáró bizottság felállításának lehetőségét, mivel Kálmán Olga DK-s politikus feljelentést tett, és olyan ügyben amelyben nyomozás folyik, nem lehet létrehozni tényfeltáró bizottságot.

Pintér Sándor belügyminisztert kérdezte az RTL Klub riportere arról, hogy Magyarország vásárolt-e az izraeli kémszoftverből. A miniszter válasza pontos és tényszerű volt – emlékeztetett az Origo.

Azt mondta a riporternek, hogy akár mindketten bajba kerülhetnek, ha érdemben válaszolna, ugyanis ez az információ államtitok, amit ha a miniszter megsért, akkor a riporter felbujtó lehet. Az ellenzéki sajtó Dobrev Klárát idézve azonnal hisztérikus hazudozásba kezdett, azt írva: „a miniszter megfenyegette az újságírót”. 

Pedig mindössze annyi történt, hogy Pintér Sándor figyelmeztette a riportert a hatályos törvényekre. A hazai jogszabályok ugyanis a titkos információgyűjtés eszközeit és módszereit kiemelt védelemben részesítik.

Az arra jogosult szervek által használt titkos információgyűjtő eszközök és módszerek összessége, azok műszaki-technikai adatai a 2009. évi CLV. törvény szerinti minősített adatnak tekinthető.

A Büntető Törvénykönyv (Btk. 265.§ (1) bekezdés b pont) szerint aki minősített adatot jogosulatlan személy részére hozzáférhetővé tesz minősített adattal visszaélés bűncselekményét követi el, és akár 8 évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető.

A Btk. szerint a felbujtó az, aki mást bűncselekmény elkövetésére szándékosan rábír. A felbujtó esetében is az elkövetőre irányadó büntetési tételt kell alkalmazni. Egyébként a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény is leszögezi, hogy a sajtószabadság gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást.

Mindebből az következik, hogy a belügyminiszter válasza világos és tényszerű volt, semmilyen fenyegetést nem tartalmazott.

Mint ismert, a baloldali sajtó az úgynevezett Pegasus-ügy kapcsán azzal vádolta meg a kormányt, hogy törvénytelenül hallgatott le ellenzéki és kormánypárti politikusokat és újságírókat.

Az állításokat még közvetett bizonyítékokkal sem sikerült alátámasztaniuk, az ügyben eddig született tényszerű cikkekben több a kérdés, mint a válasz. Ennek ellenére a baloldal a megalapozatlan állításokra lényegében egy lejáratókampányt konstruált – hívta fel a figyelmet a Magyar Nemzet.

Tovább olvasom

Médiapiac

Két éve befejezték a tévésorozatot, de nem tudott róla senki

Jövőre, a 25. évaddal véget ér az Arthur című rajzfilmsorozat, amelynek a gyártása egyébként már két évvel ezelőtt leállt.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Az Arthur című, itthon is látott rajzfilmsorozat alkotója, Kathy Waugh mintegy véletlenül árulta el egy friss interjúban, hogy a szérián már régóta nem dolgoznak, a stáb már két éve megtartotta a gyártást lezáró partit.

A sorozat ezzel együtt még képernyőn van, a PBS várhatóan 2022 telére jut el az utolsó epizódig – derült ki Jason Szwimmer podcastjában, a Finding DW-ban.

Az Arthur nevű földimalacról szóló történeteket Waugh 1996-ban kezdte el gyártani Marc Brown könyvei alapján: a sorozat így a 25. évaddal ér majd véget, ami rekordnak is számít az amerikai televíziózásban, hiszen a gyerekeknek szóló rajzfilmsorozatok közül korábban egyik sem futott még ilyen sokáig – számolt be róla az Origo.

Tovább olvasom

Médiapiac

Remek nézettséggel tért vissza a Szerencsekerék a TV2-re

A legendás vetélkedő július 19-én tért vissza a TV2 képernyőjére megújult formában, Kasza Tibi műsorvezetésével.

Közzétéve:

TV2

Az első heti nézettségi adatok alapján elmondható, hogy a Szerencsekerék az első öt adással átlagosan a legnézettebb műsor volt a saját idősávjában mindhárom kiemelt korcsoportban (A18-59, 4+ és 18-49) – közölte a csatorna PR osztálya.

A kereskedelmileg fontos 18-59 évesek körében az első öt adás átlagosan 14,9%-os közönségarányt ért el, a teljes lakosság körében 16,2 százalékot, a 18-49 év közöttiek esetében pedig 15,4 százalékot. A Szerencsekerék idősávjában az RTL Klub volt a második legnézettebb csatorna a vizsgált korcsoportokban (A18-59: 12,7%; A4+: 12,4%; A18-49: 13,5%).

Érdekesség, hogy a fiatalabb nézők is nagy arányban kapcsoltak a műsorra, annak ellenére, hogy a Szerencsekerék 2001-ben, 20 éve volt utoljára a TV2 képernyőjén. Vagyis nem csak a nosztalgia játszott szerepet a választásban, hiszen a 13-17 év közötti nézők életkorukból adódóan nem emlékezhetnek a régi TV2-es adásokra, mégis 19,4%-os átlag közönségarányt ért el a Szerencsekerék ebben a nézői szegmensben.

A teljes lakosság körében a legnézettebb adás a hétfői volt, 677 ezres átlagos nézőszámmal (AMR).

2021 júliusa részben a sporteseményekről szól, a Labdarúgó-Európa-bajnokság a hónap elején és a pénteken elstartolt Olimpia kiugró nézettségi adatokat produkál. Emellett azonban fontos megjegyezni, hogy havi átlagban a TV2 a legnézettebb csatorna mindhárom kiemelt korcsoportban és a TV2 Csoport is tartja piacvezető pozícióját júliusban.

A csatornák rangsora átlag közönségarány alapján, teljes napra vetítve a 18-59 évesek körében: TV2: 7,4%, RTL Klub: 7,1%, M4 Sport 5,2% (vizsgált időszak: 2021. július 1-25.) A csatornacsaládok versenye ebben az összehasonlításban: TV2 Csoport: 21,6%, RTL Magyarország: 18,5%, MTVA 9,9%.

Borítókép: Sydney van den Bosch és Kasza Tibor

Tovább olvasom